Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-02 / 155. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. július 2. De Gaulle hazaérkezett Párizsba De Gaulle tábornok pénteken hazautazott Franciaországiba. A vnukovói repülőtér felé vezető utcákon a moszkvaiajk ezrei sorakoztak fel, hogy búcsút vegyenek a hazautazó francia köztársasági elnöktől, De Gaulle tábomoiktól. A repülőtéri búcsúztatáson jelen volt Nyikolaj Podgomij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke, több más államférfi, sok külföldi diplomata, a főváros lakosságának képviselői. A búcsúztatás alkalmából Nyikolaj Podgomij és Charles De Gaulle beszédet mondott. Podgomij kijelentette: elégedett a De Gaulle elnökkel folytatott tárgyalások eredményeivel, hozzáfűzte: örülünk, hogy találkozásunk és eszmecseréink gyümölesözőeknek bizonyultak, kézzelfogható eredményekkel jártak. De Gaulle elnök válaszában kijelentette: a szovjet—francia tárgyalások formájára és tartalmára vonatkozóan tökéletesen egyetért PodgomijjaL — Nagyszerű fogadtatás után mindenekelőtt annak emlékeit visszük magunkkal — mondotta De Gaulle —, amit hatalmas országuk rendkívüli fejlődése és fellendülése terén láttunk. Emüékeinkbe hála is vegyül, hiszen a hatóságok és a lakosság a lehető legkedvesebb fogadtatásban részesített bennünket. Országaink békeszerető országok, a jövőben is a békét szolgálják — mondotta De Gaulle. Majd beszédét orosz nyelven Oroszország és a szovjet nép éltetésével fejezte be. A francia elnököt és kíséretét szállító Caravelle moszkvai idő szerint 11.28 órakor a levegőbe emelkedett és lökhajtásos vadászgépek kíséretében nyugat felé vette útját. A szovjetunióbeli látogatásáról visszatérő De Gaulle francia elnök repülőgépe pénteken, magyar idő szerint 13 óra 33 perckor leszállt az Orly repülőtéren. Kongó Lumumba nemzeti hős A Kongói Köztársaság (Kinshasa) kormánya nemzeti hőssé nyilvánította Patrice Lumumbát. A rádióban ismertetett kormánynyilatkozat szerint: Lumumba ,.a gazdasági függetlenségünkért vívott harc első áldozata”. A kongói kormány elhatározta, hogy körutat nevez el Lumumbáról. A körút eddig II. Lipót belga király nevét viselte. A kormány elrendelte, hogy a kongói főváros központjában emeijemek szobrot Lu- mumbának, a nemzeti hősnek. Felesküdött ax új dominikai elnök Balaguer, az új dominikai elnök pénteken tette le a hivatali esküt. Csütörtökön, beiktatásár nak előestéjén véres incidensekre került sor a dominikai fővárosban. Baloldali diákok tüntettek Balaguer pártjának székháza előtt. A rendőrség rálőtt a fiatalokra: heten megsebesültek, egyikük később belehalt sérüléseibe. Nem sokkal a lövöldözés után Santo Domingóba érkezett Humphrey amerikai alelnök, hogy részt vegyen Balaguer beiktatásán. A Santo Domángó-i repülőtéren nagyarányú biztonsági intézkedések közepette Castillo alélnök fogadta az amerikai vendéget. Nyikolaj Podgornij (jobbról) és Charles De Gaulle aláírja a szovjet—francia közös nyilatkozatot, ezzel a szovjet—francia tárgyalások eredményesen befejeződtek. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) ARGENTÍNA 1966. június 28-án hajnalban az argentin hadsereg jobboldali vezetői átvették a hatalmat Illia elnöktől. libát 1963. október 12-én iktatták tisztségébe. A katonai puccs Dél-Amerika második legnagyobb államára irányította ismét a világ közvéleményének figyelmét. A 2 778 412 négyzetkilométer kiterjedésű ország 22 352 000 (1965) főnyi lakosságával a kontinens déli részén, a Baktérítőtől a Tűzföldig terül el. Fejlett ipari-mezőgazdasági ország. Különösen oiaj- és földgáztermelése fejlődik gyors ütemben. Patagó- niában, Comodoro Rivadavia környékén találhatók számottevő lelőhelyek, 1965-ben havi átlagban 1,2 millió tonna kőolajat és 350 millió köbméter földgázt hoztak a felszínre. Az állami olajtársaság, a Yaci- mientos Petroliteros Fiscales azonban tőkehiány következtében egyre nagyobb teret kénytelen engedni a külföldi, elsősorban amerikai, angol és a holland tőke behatolásának. Az olajon és a fölgázon kívül Argentína viszonylag jelentős arany, ezüst, réz és wolfram készletekkel, valamint ólom és horgany lelőhelyekkel rendelkezik. Az ország területének 41 százaléka legelő, 32 százaléka erdő és 11 százaléka mezőgazdaságilag megművelt terület. A kiterjedt legelők különösen szarvasmarha és juhtenyésztést tesznek lehetővé. Világviszonylatban is jelentős Argentina élőállat- és húsexportja. A megművelés alá vett területeken termelt búza, kukorica és árpa szintén jelentős exportcikk. 1965-ben például 2,5 millió tonna búzát adott el a Kínai Népköztársaságnak 1965. április (1 millió tonna) és 1965. októberi (1,5 millió tonna) megállapodás. Argentína igényt tart a brit igazgatás alatt álló Falkland (Malvinas)-szigetekre, valamint az Antarktisz egy részére is. HllNDENFELÖL I DELHI Nepal nyugati észén már harmadik napja reng a föld. A jelentések szerint tíz ember meghalt és több mint kétezren váltak hajléktalanná. WASHINGTON Az amerikai atomenergia bizottság bejelentette, hogy a nevadai atomkísérleti telepen csütörtökön 200 000— 1 millió tonna tnt. közötti erősségű földalatti atomrobbantást hajtottak végre. BAGDAD A bagdadi rádió pénteken reggel a szokásos időben megkezdte adását. A híradásokban ismertetik az ország különböző részeiből érkező táviratokat, amelyek támogatásukról biztosítják Aref elnököt. PEKING A djakartai kínai nagy- követség június 27-én az indonéz kormányhoz intézett jegyzékében erélyesen tiltakozott amiatt, hogy folytatódik, sőt fokozódik az Indonéziában élő kínaiak üldözése. TASKENT Pénteken helyi időszámítás szerint 13 óra 41 perckor 5—6 ball erősségű földlökést észlelt a „Taskent” szeizmológiai állomás. A földlökések epicentruma az üzbég főváros központja volt. Csupán április 26-tól mintegy 525 talajmozgást észleltek. Pályázati felhívás Szolnok megye Tanácsának 1966. évi 1. sz. rendeleté alapján társadalmi tanulmányi ösztöndíjra az alábbi feltételek mellett pályázatot hirdetek. A társadalmi tanulmányi ösztöndíjra pályázhatnak azok a Szolnok megyében lakó, vagy letelepedni szándékozó személyek, akik 30. életévüket még nem töltötték be és a következő egyetemek (főiskolák) nappali tagozatának I. évfolyamán tanulmányaikat ez évben kezdik: 1. Agrártudományi egyetem — Mezőgazdaság- tudományi Kar Gödöllő, Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar — Budapest. 2. Agrártudományi Főiskola — Debrecen. Keszthely. Mosonmagyaróvár. 3. Tudományegyetem Állam- és Jogtudománvi Kar — Budapest. Szeged. Pécs. A pálvázóknak ösztöndfj- szerződéshen kötelezettcéget kell vállalni arra, boflf tanulmányaik befejezése után; a Szolnok megyei Tanács VB szakosztályainál, a megyei tanács vállalatainál, intézményeinél, járási, városi tanácsoknál képzettségüknek megfelelő munkakörben munkaviszonyt létesítenek. A pályázati kérelmeket a Szolnok megyei Tanács VB titkársága személyzeti és továbbképzési csoportjához (Szolnok, Kossuth Lajos út 2 sz. I. 116. sz.) 1966. augusztus 15-ig írásban kell benyújtani. A pályázati kérelemhez mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. Az egyetemi felvételről szóló értesítés másolatát. 3. A pálváző lakóhelye szerint illetékes tanács vb igazolását saját, valamint szülei an^aei és szociális helvgetéről. kereseti viszo- nvairól. Dr. Kutl György vb-titkár nSaHBBHHBMBBBi Kötél©§ Jenő altábornagy A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Honvédelmi Minisztérium mély megrendüléssel tudatja, hogy Köteles Jenő altábornagy, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, országgyűlési képviselő életének 52. évében szívbetegség következtében rövid szenvedés után elhunyt. Köteles Jenő elvtárs temetéséről a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Honvédelmi Minisztérium gondoskodik. A hercegnő kesztyűt dob a háborúnak ltóhangok a Békc-Világfanács munkájáhox Medina Sádonia spanyol hercegnő egyik őse az angol flotta ellen harcoló Nagy Armada fővezére volt Hogyan kell harcolni, ahhoz kitűnően értettek a spanyol nemesség képviselői. Hogyan kell harcolni a békéért — erről ma saját tapasztalata alapján a hercegnő beszélt a Béke-Világtanács genfi szószékéről. Az első. ami eszünkbe jutott, amikor megismerkedtünk Medina Sidoniával, a rendkívül kifejező, okos tekintetű asszonnyal — hogyan tudta ez a kicsiny, külsőleg teljesen egyszerű asszony fellármázni az egész országot? A hercegnő nem tehetett mást. 1966. januárjában spanyol földön, Palomarea térségében, lezuhant egy atombombát szállító amerikai bombázó, amely őrjáraton volt. Nem ez volt az első halálpatrul Spanyolország felett. De most a küszöbig jött. Az eset viszonylag közel történt, ahol a hercegnő családi birtokai vannak. És Medina Sidonia, Spanyolország második legelőkelőbb családjának sarja, három gyermek anyja, nem ijedt meg attól, hogy elsőnek emelje fel szavát e háborús bűntény ellen. A hivatalos hatóságok persze azt állították, hogy a lakosságot semmiféle veszedelem nem fenyegeti. A bátor asszony azonban orvosokat szervezett be, és megállapította, hogy Palomaras lakosságának legalább 80 százalékát bizonyos mértékig rádióaktív fertőzés érte az atombomba lehullása következtében. Medina Sidonia nem ismert nyugalmat. Levelet írt az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Ott volt az ötezer spanyol értelmiségi között, akiknek tiltakozását a sajtó leközölte. Spanyol- ország közvéleményét fel- zaMatta az atombomba lehullása. A spanyol hercegnő tette és a békeharc két olyan dolog, ami napjainkban tökéletesen összeegyeztethető. Hasonlóan köze] került egymáshoz a föld két ellentétes pontja: Spanyolország és Ausztrália. A Béke-Világtanács legutóbbi ülésszaka hozta őket össze. A bombák Palomaresben felzaklatták Spanyolországot, a „szennyes háború” Vietnamban felzaklatta Ausztráliát Kormánya nem átallott olyan döntést hozni, hogy csapatokat küld az amerikai imperialisták agressziójának támogatására. Mit gondol erről vajon a becsüetes ember Ausztráliában? A BVT genfi napjaiban három őszhajú ember ült egymás mellett: a tiszteletreméltó Dicky úr, a lelkész, aki már 17 éve aktívan vesz részt az ausztráliai békemozgalomban, Hotchin- son asszony és Andersen úr — a regionális bizottságok titkárai. A Béke-Világta- nács genfi ülésszaka ausztrál résztvevőinek volt miről beszélniük — Vietnam a háború előretolt vonalába sodorta őket. Az ausztrál zsoldosok első osztagai indulnak Vietnamba. A nagyvárosok utcáin megjelennek a tüntetők. Tüntetnek az ellen, hogy Ausztrália részt vesz a szennyes háborúban. Ulősztrájkok. Tiltakozások a lapokban. Fiatalok elégetik a behívókat Sidney kikötőmunkásai egy hétig szabotálják a Vietnamba hadianyagot szállító hajó elindítását. Az ellenzéki munkáspárt ezzel a jelszóval indul a választásokon: „El a kezekkel Vietnamitól”. És mindebben nagy érdeme van az ausztráliai békemozgalomnak* amely a különböző szervezetek és társadalmi rétegek képviselőit egyesíti. Az egységben és a konkrét akciókban rejlik az ausztráliai mozgalom ereje. Benne visszatükröződik az egész nemzetközi ' békemozgalom állandóan növekvő ereje. Spanyolország és Ausztrália a föld két különböző végében van. A háború ellenzőinek tetteiben azonban a modem béke- mozgalom jellemvonásai testesülnek meg. A Békevilágtanács genfi ülésszaka kitűnt azzal, hogy hatékonyan, konkrétan közelítette meg a békeharc feladatait. Helsinkiben összegeztek bizonyos eredményeket és kidolgozták a főbb irányzatokat a jövőre nézve. Genfben arról volt szó, hogyan lehetne gyakorlatilag minél jobban megvalósítani a határozatokat, a békeharc mely formáit tartsák a leghatékonyabbnak, hogyan lehetne a formákat minél jobban összehangolni? Vietnam ezeknek az erőfeszítéseknek a fókusza. Határozat és nyilatkozat született már elég. „Még összeforrottabban, még határozottabban kell cselekedni. Gondolkodni kell akcióink összehangolásának formáiról.” — Tapssal fogadták Alekszandr Korayej- csuknak, a szovjet küldöttség vezetőjének e szavait. A konkrét tettekre szólí- tás mint a stafétabot, kézről kézre ment. Erről szól a nyugatnémet Kloppen- burg lelkipásztor, Szőne japán szakszervezeti személyiség, Gonzales maxieói küldött Helsinkitől Genfig egy esztendő telt el. A mozgalom újabb tapasztalattal gazdagodott, amelyet Genf átadott a békeharcosok különböző osztagainak. (B4
