Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. július 10. Világméretű esemény volt a szocialista csúcskonferencia Viharos tömegdemonstrációk az USA vietnami gaztettei ellen A JKSZ plénuma és a nemzetközi sajtó Az indonéz dráma új felvonása Az amerikaiak megmérgezik a kutakat Dél-Vietnamhan A TASZSZ a VNA hír­ügynökségre hivatkozva je­lenti, hogy az amerikaiak és dél-vietnami kiszolgá­lóik megmérgezik az ivó­vizet Dél-Vietnamban. A hazafiak „felszabadítás” hírügynökségének tudósítá­sa szerint a saigoni rezsim diverzánsai és kémei ápri­lisban a már felszabadított területeken sok helyen ar­nöke és Albert Carthy, a szervezet titkára távirat­ban tiltakozott Johnson el­nöknél az Észak-Vietnam elleni bombatámadások ki- terjesztése ellen — jelen­ti az APA hírügynökség. A pakisztáni ellenzék ve­zetői szombaton tiltakozás­képpen elhagyták a parla­A varsói szerződés tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének bukaresti ülése méltán került a vi­lágsajtó minden lapjának első oldalán az első hely­re, a rádió- és televízió­híradások élére. A hét eu­rópai szocialista ország a világpolitikának éppen ar­ról a két kérdéséről tár­gyalt és alakított ki nyilat- kozatbafoglalt közös állás­pontot a testvéri barátság és a teljes kölcsönös meg­értés jegyében, amely az emberi jövendő és a leg­közelebbi időszak szem­pontjából egyformán leg­időszerűbb és leghamarább megoldandó. Az európai béke és bia- tonság problémakörét ille­tően jólismert és világos a szocialista álláspont. — Alapja a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének szocialista elve — és ez az elv megköveteli a másik oldaltól is a reáli9, történelmileg kialakult helyzet józan megértését, a tények tiszteletbentartását 1966 Európájában csak az folytathat eredményes poli­tikát, aki a jelen valóságá­ra épít; márpedig ennek a jelennek egyik ténye a Né­met Demokratikus Köztár­saság, az első német mun­kás-paraszt állam létrejöt­te, megszilárdulása és al­kotómunkája — mint ahogy sajnálatos tény az is, hogy az NSZK-ban erő­teljesen érvényesülnek a militarista tendenciák, a reváns'zellem visszataszító hajtásai. így hát a német probléma megoldása kulcs­kérdés; amikor az európai biztonság megteremtéséről esik szó, sem megkerülni, sem hosszabb távra elodáz­ni nem lehet. A másik, a békét fe­nyegető súlyos ügy az ame­rikaiak bűnös vietnami ag­ressziója, a háború kiter­jesztésének új vonásai — éppen most, a Hanoi és Haiphong lakónegyedeire dobott bombák okozta tü­zek fényében. A szocialista közösség országai még szi­lárdabban, mint eddig, ott állanak a küzdő, az ame­rikai agresszorok legheve­sebb támadásaira is helyt­állással felelő Vetnami De­mokratikus Köztársaság mellett és mélységesen egyetértenek azzal, nogy a békét helyreállítani csak azoknak a követelmények­nek alapján lehet, amelye­ket a VDK kormányának négypontos nyilatkozata és a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpon­tos deklarációja tartalmaz. A Hanoi és Haiphong elleni gyalázatos bombatá­madások egyébként a nyu­gati világban is mély meg­döbbenést keltettek. — A NATO-szövetséges holland kormány a bombatámadá­sok miatt „aggodalmát fe­jezte ki” s ahogy a nyugati jelentések megfogalmazzák „ezt az aggodalmat írásban juttatták el a- USA hol­landiai nagykövetségére”; A tömegek felháborodása tüntetések százaiban jutott kifejezésre az elmúlt héten is: elég csak a számos olasz városban, a Hamburgban és Münchenben angol vá­rosokban lezajlott viharos tiltakozásokra emlékeztetni s arra a véres rendőri be­avatkozással elfojtott tün­tetésre. amelv a japáni Kyotóban okozott kellemet­len órákat az ott tartóz­kodó Rusk külügyminiszter­nek. Az Ffve«ült Államok­ban fellángolt tüntetések egvik jellemző epizódja volt, hosv John­son eg’-kori ellenjelöltje büszkén jelentette ki a 25 704 vietnami amerikai halott jelképes koporsójá­val felvonuld phoenixi tün­tetőknek, hogy „a vietnami kérdésben teljesen egyet­ért” JohnsonnaL Wilson angol miniszterel­nöknek — akinek a hónap derekán sorrakerülő moszk­vai látogatását a hét végén jelentették be — szintén számolnia kell az angol közvéleményben, sőt saját pártja balszárnyán is egy­re erőteljesebben megnyi- > latkozó és az amerikai po­litika veszélyességét kemé­nyen bíráló hangulattal. Azt a tényt, hogy Wilson moszkvai látogatását köve­tően Washingtonba repül, több nyugati kommentátor úgy értékeli: az angol mi­niszterelnök — elsősorban belpolitikai okokból — megkísérli majd az ameri­kaiakétól ámyalatilag kü­lönböző állásfoglalás kidol­gozását, a vietnami háború ügyében. Az angol munkáspárti kormány vezetőjének való­ban van oka arra, hogy megerősítse helyzetét. Á hét egyik jelentős esemé­nye volt Frank Cousins technológiai miniszter le­mondása: lehetetlen ebben nem Wilson politikai tő­kéjének komoly megcsap­panását látni. Cousins, a szakszervezeti vezető Wil­son munkás- és szakszer­vezetellenes ár- és jövede­lempolitikája miatt hagyta ott a bársonyszéket, de közismert, hogy a munkás­párt baloldalának az ame­rikaiak vietnami kalandor- politikájára nemet mondó csoportja számít Cousins tekintélyére... Az elmúlt hét politikai eseménysorában nagy fi­gyelmet keltettek a Jugo­szláviából érkező hírek. A JKSZ plénumának ismert határozatai — Rankovics távozott a központi bizott­ságból, Sztefanovics, az ál- iambiztonsági szervezet volt vezetője a belügyminiszté­rium éléről s a JKSZ-ből is kizárták, több döntést hoztak a JKSZ megerősíté­sére — nyugaton különbö­ző kommentárokra adtak alkalmat. Figyelmre méltó ebből a szempontból Tito elnöknek az a beszéde, amelyet a harcosok napján a veteránok előtt mondott, s amelyben hangsúlyozta: „A mostani körülmények között különösen veszélyes a liberalizmus, amely tág teret enged a nacionaliz­musnak, a káros nyugati befolyásnak.” Tito elnök egy másik beszédében el­mondotta, hogy a JKSZ központi bizottsága előtt feltárt és megbírált sze­mélyi kapcsolatok és inga­dozások miatt megbénult a gazdasági reform végrehaj­tásáért folytatott munka. A jugoszláv kommunisták előtt álló egyik legfonto­sabb feladatként a nép bi­zalmának teljes helyreál­lítását jelölte meg. A nemzetközi politika távolabbi színterein lezajló események között a héten igen jelentősek voltak az indonéziai történések. Az indonéziai dráma újai>b felvonásának vagyunk ta­núi: az oly sok áldozatot követelt kommunistaellenes hajsza újabb hullámának, valamint a Sukamo és a tábornokok közötti párbaj változó hevességű jelenetei­nek. Egyre jobban kiraj­zolódik az elnök legfőbb ellenfelének. Nasutionnak terve: Suharto és más tá­bornokok sesítségével úgv manőverezni, hoev Sukamo hatalmának utolsó maradé­kát is megsemmisítsék* s az elnöki tisztség csak üres látszat-funkció ma­radion. Sukamo Ingerült tiltakozása — beszédében kifakadt: „Nem akarom, hogy királyként kezelje­nek" — arra utal, hogy a hatalmi harc még nem dőlt el, bár a tábornoki csoport, maga mögött tudva a jobb­oldali szervezeteket, első­sorban a diákszövetségeket, Sukamo utolsó politikai hadállásainak bevételére készük Gárdos Miklós zént kevertek a kutak vi­zébe. Több mint ötvenen súlyosan megbetegedtek huszonketten pedig bele­haltak a mérgezésbe. TILTAKOZÁSOK AZ AMERIKAI AGRESSZIÓ ELLEN Bruno Pittermann, a Szo­cialista Intemacionale el­Durták és nagyüzemek 45 esztendős a Mongol Nepköztarsasag A század első évtizedei­ben, amikor sorra jelentek meg a technikai és tudomá­nyos forradalom korszak­jelző nagy felfedezései, amikor már létrejött a vi­lág első szocialista állama is — Mongóliában egy uta­zó megállapítása szerint ,,még mindig a középkort skolasztikus világfelfogás uralkodott, amely mindent alárendelt a templomoknak és kolostoroknak". Ezért — folytatta a tudós a gondo­latsort, megvonva ezáltal a századeleji Mongólia kultu­rális fejlettségi fokát Föld gömbalakjáról, s a saját tengelye és a Nap kö­rüli forgásáról sziló tanítás itt ugyanolyan forradalmi jelentőségű volt, mint Eu­rópában Galilei vagy Ko­pernikusz idején". Természetesen nemcsak a tudomány nem nőtt túl az emberiség középkori isme­retein, hanem Ázsia e tá­voli, világtól elzárt biro­dalma felett társadalmi és gazdasági vonatkozásban is megállt az idő. Hogy mire képes egy nép, amely lerázza külső és belső elnyomóit, ha le­hetőségei adottak. népe óhajtja, s vezetői sürgetik és segítik e fejlődést, arra kevés olyan nagyszerű pél­dát lehetne találni, mint a testvéri Mongol Népköztár­saság dolgozóinak az elmúlt 45 esztendő alatt megtett útját A polgári Nouvelle Ob- servateur tudósítója is kénytelen megállapítani: „Megszoktuk, hogy Mongó­liát elmaradott országnak tekintsük. Ez nem felel meg a valóságnak. Mongó­lia a Szovjetunió segítségé­vel megszüntette évszáza­dos elmaradottságát és ug­rást tett a feudalizmusból a szocializmusba". E megállapítás olyan té­nyeken alapul, hogy a függetlensége kivívásakor iparral egyáltalán nem ren­delkező ország termelési ér­tékének ötven százalékát ma az ipar szolgáltatja És csupán a legutóbbi öt esztendő folyamán 90 új iparvállalat és nagy­üzem létesült. Többségében a szocialista országok köz­reműködésével és segítségé­vel. Ezért hangsúlyozzák mongol barátaink minden fórumon, s szögezte le a Mongol Népi Forradalmi Párt is: „Valamely ország csakis a nemzetközi mun­kásmozgalommal és elsősor­ban a szocialista világrend- szerrel szoros szövetségben és együttműködve haladhat sikeresen előre a nem ka­pitalista úton". Az ország népe ugyanak­kor — nagy mezőgiazdasági múlttal rendelkező terület­ről van szó — kiemelkedő fejlődést ért el állatte­nyésztése terén is. Nem­csak két és fél millióval nőtt állatállománya az utóbbi években, hanem egész történelme folyamán elsőízben kenyérgabona szükségletét is hazai terme­lésből fedezi ma már. Valamikor jurtákban laktak, s < időjárás sze­szélyeit követve ide-oda vándoroltak Mongólia la­kói. A jurták népéből szak­munkások, tudósok, agro- nómusok nőttek fel. Együtt nőttek és nőnék a július 11- én fennállásának 45, évfor­dulóját ünneplő, szocializ­must építő ország városai­val és nagyüzemeivel, hol­de«, békés hétköznapjaival. (Ó. Gy.) McNamara hónai útja Bonnban hivatalosan be­jelentették. hogy július 23- án a nyugatnémet főváros­ba érkezik McNamara, az Egyesült Államok hadügy­minisztere. Tárgyalásokat folytat arról, hogy Nyu- gat-Németország vásároljon amerikai fegyvereket azok­nak a „valutáris kiadások­nak a kompenzálására" amelyek a 200 ezer főnyi amerikai hadsereg nyugat- németországi állomásozta- tásával kapcsolatban terhe­lik az Egyesüli Államokat. A látogatást kommen iái­vá a Reinische Post című nyugatnémet lap hangsú­lyozza, hogy az Egyesült Államok a világ legna­gyobb fegyverszállítója lett. 1961 óta összesen 9 milli­árd dollár értékű fegyvert szállított 80 országba. A nyugatnémet kormány­körök, amelyek az NSZK fokozott fegyverkezésének politikáját folytatják, vál­lalták, hogy 1967 derekáig, 5,4 milliárd márka értékű fegyvert importálnak a Bundeswehr számára az Egyesült Államokból. Az utóbbi hónapokban azon­ban az egyezmény megva­lósításéban késlekedés ta­pasztalható. Ez azzal ma­gyarázható. hogy a nyugat­német hadiipari részvény- társaságok sajá* fegyvereik eladása érdekében fokozzák nyomásukat a kormányra. menu uiesxermet, mert a nemzetgyűlés elnöke nem volt hajlandó napirendre tűzni „az Egyesült Államok agressziós háborújának ki- terjesztése nyomán előállt súlyos helyzet” megvitatá­sát — jelenti az AFP. A nyugat-pakisztáni nemzetgyűlés 60 tagja fel­szólította Lahore lakóit, hogy békés tüntetéssel fe­jezzék ki „gyűlöletüket és megvetésüket az amerikai agresszorokkal szemben”. Indonéziai jelentés Szombaton pán cél kocsik és géppuskával felfegyver­zett katonaság vette körül a djakartai egyetem épüle­tét, ahol több ezer diák harmadik napja tüntet Su­karno ellen. A diákok fö követelése: alakuljon áj kormány a Sukamót támo­gató politikusok nélkül. A hadsereg napilapja szombati számában foglal­kozik Sukamo elnöknek az ideiglenes népi tanácskozó gyűlésen elmondott beszé­dével. A láb sértőnek ta­lálja Sukarno beszédének azt a részét, amelyben ál­talános választásokat köve­tel „az indonéz nép igazi érzelmeinek megismerésé­re”. A tanácskozó gyűlés­nek 69 területi kép vise'őie van az ország minden ré­széből. „Sértő kételkedni abban, hogy döntésük nem a nép akaratát tükrözi” — írja a lap. 4 kínai főiskolákon megszüntetik a felvételi vizsgákat A Komszomolszkaja Prav­da „saját információ” jel­zéssel ismerteti a főiskolai felvételi vizsgák megszün­tetéséről szóló kínai párt- és kormányhatározatot, va­lamint az intézkedésnek a kínai diákság körében kel­tett visszhangját. A szovjet ifjúsági lap rá­Lapzártakor érkezeit i Üjpesti Dózsa—Szolnoki Dózsa 6:4 (2:0, 2:1, 1:2, 1:1) Újpest, v.: Dombi. Kez­dés után három szolnoki helyzet maradt ki, Dömö­tör viszont biztosan lőtt a hálóba. 1:0. Majd Martin látványos csavarral növelte a gólok számát. 2:0. A má­sodik negyedben újpesti tá­madások után megszerez­tük a labdát és Koncz szé­pített. Katonát kiállították, az emberelőnyt Martin használta ki, majd ugyanő lőtt gólt 4:1. A harmadik negyedben ismét ember­előnyből szerzett gólt az Űjpest — Mayer révén. Már 5:1. Ekkor sikerült fel­zárkóznunk Kanizsa 2 gól­jával. 5:3 Ekkor Kádárt végleg kiállították. Majd a negyedik negyedbe ismét Kanizsa révén 5:4, hazai emberelőny után Rusorán I. állította be a végered­ményt. 6:4. A Szolnoki Dózsa irreá­lis mérkőzésen döntetlent érdemelt volna. mutat, hogy a határozat a tanulmányi előmenetelről való gondoskodást „bur- zsoá revizionista fekete vo­nalnak” minősíti, a kínai lapok pedig az 1966 előtt kiadott tankönyvek bevo­nását, az oktatási rendszer „europacentrizmusának” megszüntetését sürgetik. A határozat nyilvános- ságira hozatala után — amely egyébként megjelö­li, hogy milyen szinten Mao Ce-tung milyen mű­veivel kell foglalkozni — a kínai sajtóban számos bíráló cikk jelent meg a korábbi főiskolai felvételi rendszerről. A csangsa-i középiskola diákjai ,.a felvételi vizs­gák rendszerének 21 nagy bűnéről szóló vádiratban” azt kifogásolják, hogy a vizsgaelőkészületek miatt kevesebb időt fordíthatnak politikai munkára és Matt elnök müveinek tanulmác nyozására. A pekingi TV-es számú középiskola diákj.i! kijelentik: „nem csupán a vizsgák rendszerét zúz­zuk szét, hanem a kultúra évezredes béklyóit is, ame­lyek a nép nyakára nehe­zednek". iíét okmány a békéről (Folytatás az l. oldalról.) ne létre az Észak Atlanti Szerződés és a Varsói Szer­ződés katonai szervezeté­nek felszámolásáról. A má­sik gyakorlati javaslat, az általános európai tanács­kozás összehívása, ami je­lentős mérföldkő lehetne Európa jelenkori történel­mében. A Varsói Szerződés országai készek részt ven­ni egy ilyen értekezleten, bármilyen, más érdekelt ál­lamok számára, így az Észak Atlanti Szövetség tagállamai és a semleges államok számára is alkal­mas időpontban. A bukaresti tanácskozás végkövetkeztetései te­hát méltán keltették a leg­szélesebb körű figyelmet világszerte. — A jelenlegi helyzet elemzésével, gondos mérlegelésével együtt egy­részt megjelölik a bizton­ság megszilárdításának kö­vetendő útját Európában, másrészt minden eddiginél energikusabban figyelmez­tetik az Egyesült irányító ipari-katonai komp­lexum vezetőit, agressziós politikájuk végzetes és el­kerülhetetlen következmé­nyeire. A Bukarestben elfoga- dott két okmány je­lentős szolgálatot tesz az emberiségnek. Szétzúzva a hazug békefrázisokat, meg­mutatja a maga pőreségé- ben az amerikai háborús csoport szándékát. Fokozott harcra mozgósít a vietnami nép védelmében. Ugyanak­kor feltárja az európai helyzet rendezésének felté­teleit is, gyakorlati lépése­ket javasol a vitás kérdé­sek megoldására és elmoz­dítja a holtpontról az euró­pai biztonsági rendszer lét­rehozásának ügyét. A két okmány fontos dokumen­tuma a szocialista országok törhetetlen békeakaratá­nak, felelősségérzetének, a szabadság, a függetlenségi eszme és a haladás követ­kezetes szolgálatának. Tibet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents