Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
1968. július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mint már előzetesen közöltük, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága július 4-én ülést tartott. A pártbizottsági ülés egyik napirendje az üzemi demokráciáról szóló jelentés, s az ezzel összefüggő kérdések megvitatása volt. Az ülésen elhangzott beszámolót, melyet Tóth János, a megyei pártbizottság ipar-közlekedési osztályának vezetője terjesztett a pártbizottság elé — az alábbiakban rövidítve közöljük. Az üzemi demokrácia és a veretes szilárdítása összeegyeztethető A szocialista demokrácia fejlesztése mindig fontos helyet foglalt el a társadalmunk fejlesztésére irányuló politikánkban, a pártós állami szervek tevékenységében. Sikereink a szocialista demokrácia tartalmának és megjelenési formáinak fejlesztésében az utóbbi években szembetűnően sokasodtak. A szocialista demokrácia kibontakozásának, érvényesülésének három nagy területe van. Az állami élet, az üzemi élet és a szövetkezeti élet, Illetve demokrácia. Most abból az irányból közelítjük meg az üzemi élet kérdéseit, a munkás- osztály helyzetét, hogy az üzemen belül hogyan élnek munkás elvtársaink, hogyan vesznek részt a vezetésben, milyen a szerepük az üzemi belső élet alakításában. Az üzemi demokrácia, az üzemi belső élet szocialista vonásainak fejlesztésében megyénk ipari vállalatainál az elmúlt két évtizedben minőségi változások következtek be. Társadalmi, politikai, gazdasági viszonyaink gyökeresen átalakultak, állandóan fejlődnek. az üzemi demokrácia hatékonyságának közvetlen feltételeiben állandó és szembetűnő változások mennek napjainkban is végbe. Az üzemi élet demokratizmusát meghatározó belső üzemi feltételek fejődését a következők jellemzik; Az üzemi pártszervezetekben a párttagok száma az elmúlt öt évben 956-tal emelkedett. A párttagok 62,1 százaléka munkás. 35.4 százaléka értelmiségi, alkalmazott. A párttagok általános műveltségének növekedését jól érzékelteti, hogy 1960-ban 42 százaléknak, 1965-ben már 58.5 százaléknak megvolt az általános iskola nyolc osztálya. A gazdálkodó egységek önállóságának szélesítése mellett, a dolgozók demokratikus jogait biztosító hatékony formák kialakításán túl, a gazdasági vezetők körében is növekedett az igény a vállalati kollektívákban felhalmozódott tudás, tapasztalat, alkotó erő tgénvbevételére, a kollektívákra támaszkodásra. Egyre több a gazdasági vezetők között azok száma, akik az üzemi demokrácia és az egyszemélyi vezetés szilárdítása között nem látnak ellentmondást. Az ipar termelőerői gyorsan fejlődnek a megyében, a dolgozók politikai öntudatának növekedése, termelési tapasztalataik halmozódása. kéozettségük sokoldalúvá válása, az anvagi és erkölcsi ösztönzés hatékonyságának bővülése, az üzemi demokrácia fejlődését, a dolgozók aktivitásának növekedését eredményezi. A dolgozók egyre jobban, hozzáértőbben élnek a demokrácia eszközeivel. Tapasztalatok száz üzemből A megyei pártvezetés — a Központi Bizottság Ideológiai Irányelveiből kiindulva — a párt társadalmi és állami szervek figyelmét ráirányította az üzemi belső élet, az üzemi demokrácia kérdéseire. A járási és városi pártbizottságok, az üzemi pártszervezetek, az állami szervek az elmúlt 6 hónap alatt mintegy 100 üzemben tanulmányozták ezt a kérdést. A tapasztalatok arra utalnak, hogy ideológiai, politikai, gazdasági, társadalmi és szociológiai, vonatkozásban is nagyon fontos, feladatokban bővelkedő ez a terület. Az üzemi demokrácia jelenségeit, a fejlesztés feladatait új megvilágításba helyezi a szocializmus alapjainak lerakásával kialakult helyzet és soronlévő társadalmi, gazdasági feladataink. Az üzemi élet objektív és szubjektív tényezőiben lényeges változások mennek végbej Új körülmények A következőkben vizsgáljuk meg azokat az új körülményeket, amelyek napjainkban alapvetően befolyásolják az üzemi demokrácia színvonalát. A megye iparában, építőiparában foglalkoztatottak száma a második ötéves terv időszakában több mint 7700 fővel emelkedett Hasonló nagyságrendű növekedéssel számolunk a harmadik ötéves terv időszakában is. Az iparban dolgozó nők száma meghaladja a 10 000-ret, sok a fiatal, az ipari termelésbe most bekerült dolgozó. Nagyon fontos, hogy az üzemi belső élet körülményei, kedvező irányú hatást, pozitív fejlődést váltson ki gondolkodásukban, szemléletükben, megtalálják helyüket, társadalmi aktivitásuk is kibontakozzék. Az ipari üzemekben magas a politikai szervezettség színvonala, az üzemi dolgozók 12—16 százaléka Párttag, a szervezett dolgozók aránya általában 90 százalék fölött van. több mint 100 üzemi KlSZ-szer- vezetben mintegy 5400 munkás és üzemi értelmiségi fiatal tömörül. Az üzemi politikai élet irányításában a munkásoknak döntő szerepük van, mert a pártvezetőségi tagok 50,2 százaléka jelenleg is munkás, a szakszervezeti vezető szervekben munkálkodóknak pedig 60—65 százaléka. Az üzemen kívüli állami, politikai testületekben nagy számban tevékenykednek üzemi dolgozók. A megyei és városi tanácsoknak 383 munkás tagja, 650 népi ülnökből 187 üzemi munkás. A magas politikai szervezettség mellett azonban még megtalálható a pasz- szivítás, a felelőtlenség, a közömbösség, a pazarlás, a minőségileg kifogásolható munka. Az üzemi demokrácia fórumai sokszor tartalmatlanok, a dolgozóknak gyakran formális szerepet szánnak az üzem életében. A feszültséggel terhes üzemi légkör is gyakori, ami elkeseríti az üzemi dolgozókat. Az üzemi kérdésekre való leszűkítése, demokrácia tartalmának, korlátozása majdnem áltacéljának operatív termelési lános. Szélesebb üzemi közvéleményre van szükség Az üzemi dolgozók aktivitásának fokozását igényli a termelés minőségi jellemzőinek előterébe nyomulása, a szükségletre termelés, a gazdaságosság, jövedelmezőség, a termelékenység javítása érdekében a belső tartalékok feltárása új módon vetődik feL Következésképpen az üzemi társadalmi ellenőrzés, a dolgozók, az üzemi kollektívák felelőssége, hozzáértése is. Mint ismeretes, a reform lehetővé teszi, hogy a gazdasági folyamatok ellenőrizhetőbbé és értékel- hetőbbekké váljanak a szélesebb üzemi közvélemény számára is. A megye üzemeiben meggyorsult a technikai haladás. A megye építőiparában ma pl. kétszer akkora gépállomány dolgozik, mint 1948-ban, az építőipar államosításakor áz egész országban dolgozott. Az ipar állóalapjainak értéke meghaladja a 6 milliárd forintot, s ez az utóbbi 8 évben megkétszereződött. A technikai haladást a gépesítés növekvő mértéke mellett az élenjáró technológia tömeges bevezetése, a termelés és munkaszervezés növekvő színvonala is jelzi. Mindez hatást gyakorol az üzemi munkásokra, alkalmazottakra. A fejlődést is gátló ellentmondás azonban már hosszabb idő óta fennáll az élenjáró teahnika és üzemi munkások és alkalmazottak műszaki felkészültségének színvonala között, ez utóbbi elmaradásának következtében. Ezt a következő szám is jelzi: A munkások több mint 50 százalékának nincs szakmai képesítése, s mintegy 50—52 százaléka az általános iskola VIII. osztályánál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Az ipari munkások, alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek alakulásában, az üzemi egészséges munkavédelem színvonalában a terveknek a lehetőségeknek megfelelően lépünk előbbre, ezek a körülmények állandóan javulnak. Vannak azonban olyan jelenségek, mint például az üzemi balesetek alakulása, az üzemi munkások lassan javuló lakásviszonyai, a munkások érdeklődésének hiánya az üdülés iránt, az ipar egyes ágazataiban, például a tanácsi iparban a szociális munkavédelmi feltéte’ek kedvezőtlen helyzete stb., amelyek negatívan hatnak az üzemek belső életére. A felsorolt körülmények indokolják, hogy az üzemi belső élet, az üzemi demokrácia kérdései, jelenségei a pártszervek, a társadalmi és tömegszervezetek, az állami szervek tevékenységében fontosabb helyet kapjanak, és társa- darni, politikai vonatkozásban a legfontosabb kérdések egyikériek tekintsék. Mindent a valóságnak megfelelően ítéljünk meg Az üzemi demokrácia fejlesztése érdekében eszmei, politikai harcra is szükség van, az üzemi demokráciát, a dolgozók szerepét lebecsülő nézetekkel, gyakorlattal szemben. Az i zemi demokrácia egyoldalú liberális vagy formális felfogása ezt éppúgy ' indokolja, mint az ellenséges szándékú fellépés, a tőkés üzemi élet hamis propagálása az üzemi munkások körében. Az üzemi demokráciával kapcsolatos ellenséges nézetek még az ellenforradalom időszakából is táplálkoznak. A tőkés világból, kívülről származó ellenséges propagandával egyesek a tőkés üzemi viszonyokat, például annak szociális viszonyait dicsőítik, meghamisítva a valóságot. Az ilyen hatások az üzemekben a politikai mentesség hangoztatásában, a politikai, erkölcsi tényezők háttérbe szorításában is jelentkeznek. Egyes vezetők az eszmei, politikai harc üzemi feladatait lebecsülik, káros, helytelen politikai és erkölcsi jelenségeket liberálisan ítélnek meg, a népszerűtlen feladatoktól félreállnak. A helyi érdekek túltengése, csak a jogok hangoztatása, ugyanakkor a kötelezettségek elhallgatása, a gazdálkodási és egyéb lazaságok megtörése, az üzemi demokrácia liberális felfogása még előfordul. Kárt okoz az a hibás felfogás is. amely soknak tartja az üzemi demokráciát, a dolgozók javaslatait, kritikai megjegyzéseit, a dolgozókat lekezeli, az üzemi élet fórumait nem veszd komolyan, lebecsüli az üzemi társadalmi, politikai szervek szerepét Ezek után a jelentés négy fő kérdésbe csoportosította az üzemi demokrácia legjellemzőbb ,vonásait: A munkáskollektívákban sohasem csalódunk A dolgozók, munkások tájékoztatása, véleményük kikérése, javaslataik, kezdeményezéseik kibontakoztatása közvetlenül és képviseleti szerveiken keresztül főképpen a termelési, gazdasági kérdésekben érvényesül. Ilyen vonatkozásban leggazdagabb, leghatékonyabb. Nagyobbrészt a gazdasági feladatokra, gazdasági, termelési kapcsolatokra épül a vezetők és vezetettek viszonya is. Az üzemi belső élet fő helyén helyesen a termelés-gazdálkodás kérdései állanak, ennek és összefüggéseinek van legnagyobb kihatása a dolgozók szocialista nevelésére, az üzemi élet formálásában, a kollektívák szerepe főleg e területen mérhető. A feladatok megtervezésében mint példáid a műszaki fejlesztési és szervezési tervek elkészítése, csak egy-két nagyüzemben jutottunk el a munkáskollektívák bekapcsolásáig. A szocialista munkaverseny és új formáinak népszerűsége a termelési aktivitás magas fokát bizonyítják. A szocialista címért folyó munkaversenyben 1965-ben már 855 brigád közel tízezer taggal vett részt és több mint száz, brigádnál nagyobb kollektíva versenyez a kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben e címért. A megye iparában több mint 100 brigád már három éven keresztül, mintegy 50 pedig négy év óta. közel 30 öt éven át folyamatosan nyerte el a szocialista brigád címet, s az ezzel járó magasfokú elismerést. (Folytatjuk) Á kongresszusi munkaverseny értékelése a vasutasnapra (Tudósítónktól) A szolnoki Járműjavítóban tegnap reggel röpgyű- lésen emlékeztek meg a XVI. vasutasnapról. Ez alkalommal értékelték a kongresszusi versenyben eddigi elért eredményeket. A Járműjavító dolgozói méltóan ünnepeltek. Féléves tervük minden mutatóját teljesítették. Százhatvannyolc szocialista brigád és az egész kollektíva kiváló munkájának köszönhető, hogy közel 350 ezer forint jutalmat osztottak szét ezen a napon a dolgozók között. Az osztályok között folyó munkaversenyben a féléves eredmények alapján a megmunkáló osztály vitte el a pálmát. A legjobb brigádok közé tartozik Pál Szabó Károly tűzikovács, Kövesi Károly rugókovács és B. Nagy Sándor esztergályos brigádja. A második helyet a mérlegműhely biztosította magának. A mérleglakatosok közül Ábel Gyula és Andrási József jeleskedett. A harmadik helyezést a karbantartó osztály dolgozói érték el. Munkájuk jó eredményét a tervszerű munka hozta meg. Jelentős eredmény a váratlan meghibásodások csökkentése a korábbi versenyidőszakokhoz viszonyítva. Ebben a munkában élenjárt Kiss III. Imre és Czakő János üzemlakatosok szocialista brigádja. A verseny további helyezettjeinek sorrendje a mozdonyosztály, a teherkocsi és a személykocsi javító részleg. — ab — Egy nyughatatlan asszony Egy asszony a milliók közül. Várnai Zseni nagyszerű regényének címe jutott eszembe, amikor Lúdá- nyi Istvánná élettörténetén elgondolkoztam. S megtaláltam azt a közös vonást, ami millió és millió asz- szony sorsában azonos: a családért, a társadalomért végzett áldozatos munkát. Ludányi Istvánná felett is úgy röppentek el az évtizedek, hogy közben nemigen volt ideje töprengeni a napok múlásán. De most, hogy a múltat idézi, szavai tanúsítják: egy-egy nap eseménye örökre emlékezetébe vésődött. Ilyen az a nap, amelyen sírva, kétségbeesve kereste a kedves családi hajlékot, de annak helyén csak a tátongó bombatölcsért találta. Vagy az a későbbi, amikor egyetlen gyermekét, felnőtt fiát vesztette el. A férj és a jó ismerősök tudják, hogy az anyai szív sebe még most is fájón sajog, de Margitka arcán idővel újból felvillant a mosoly. — Mások baját, sorsát igazgatva legalább egy kis időre feledte a magáét. — Az idő és a munka jó gyógyír. S amiatt soha néni panaszkodhattam, hogy nincs mit csinálnom. Tíz évig a 77-es vegyesboltban dolgoztam, mint eladással is foglalkozó pénztáros, öt évig pedig a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottságának voltam titkára. Több mint hatszáz ember sorsával, ügyes-bajos dolgával való foglalkozást jelentett ez a tisztség, — mondta a kedves mosolyü asszony. Majd kis szünet után folytatta: — Nem dicsekvésből mondom, de jóleső érzés arra gondolni, hogy évről évre szebb eredményt ért el vállalatunk. Ehhez valamivel én is hozzájárultam. Tavaly már 57 szocialista brigád dolgozott a vállalatnál. A verseny, a fegyelmezett munka, a jó vezetés és a dolgozók helytállása eredményeként nyertük el több alkalommal is a legjobbnak járó vörös vándorzászlót és az élüzem címet. — Ezek az események jelentették számomra az örö. met. Es az, amikor segíthettem valamiben a dolgozóknak, embertársaimnak. Feledhetetlen szép élményként őrzöm a kétszeri szovjetunióbeli utamat, s azt a napot is, amelyen nyugdíjazásom alkalmából a vállalatnál búcsúztattak. Magam is láttam azt a sok-sok ajándékot, amellyel a vállalat vezetői, dolgozói megbecsülésüket, szeretetü- ket fejezték ki volt szb- tdtkáruk iránt. E fáradhatatlan, tettrekétíz asszony munkásságának elismeréséi jelenti a többszörös kitüntetés is. Háromszor kapta meg a Kiváló Dolgozó, majd a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést, s ez év május elsején pedig a Szakszervezeti Munkáért jelvény arany fokozatát. 1 Ludányi Istvánná napjai most sem tétlenkedéssel telnek. Tagja a KPVDSZ megyei bizottságának, városi tanácstag, s időközönként vállalatához is visszahúzza a szíve. Korábban is mindig megtette, amit csak tehetett a társadalom, az emberek érdekében, s ezután sem lesz az másként. Dolgozik, de nem fizetésért, hanem 'társadalmi munkában. így diktálja kommunista becsülete, em- berszeretete, s az a mélységes hite, hogy a munka, a küzdelem árán egyre szebb, jobb lesz az ember milliók élete. Nagy Katalin Orvosi rendelő és lakás épül Ti szar offen Régi vágyuk teljesül a tiszaroffiaknak. Mintegy 220 ezer forintos községfe]- lesztési alapból és 130 ezer forintos felújítási hitelből a régi orvosi rendelő helyén új, modem orvosi rendelőt és lakást építenek. A munkálatokat a köszégi tanács saját építő brigádja végzi, csupán a vízvezetékszerelést és a festést készítik el a kunhegyes! vegyesipari ktsz részlegei. Az orvosi rendelő építését áprilisiban kezdték el és előreláthatólag szeptember végén már átadják,, rendeltetésének. Az épületben helyet kap az orvosi rendelőn és várón kívül a három szoba összkomfortos orvosi lakás. A szocialista demokrácia szélesebb kibontakozása az üzemekben
