Szolnok Megyei Néplap, 1966. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
Uj gyár, »kis" hibával Horgász paradicsom a Tisza partján Nem általában — konkrétan élünk Két okmány a békéről Köszonijük a vasutasokat a XVI. vasufamag afft atm (Ml Befejeződött az országos borverseny ICH iift tették legkiválóbb vasutasokat A világközvélemény fe- szült, figyelemmel kísérte négy napon keresztül a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti értekezletét. E megkülönböztetett figyelem elsősorban annak volt tulajdonítható, hogy a jelenlegi bonyolult és feszüli helyzetben a népek a szocialista országoktól várják a világ számára kedvező kezdeményezéseket, a kormányok pedig latolgatják: milyen diplomáciai, politikai és katonai lépésekkel kell számolni. A Politikai Tanácskozó Testület mélyrehatóan elemezte a két középpontban álló kérdést, az amerikaiak vietnami ajresszióját és az európai biztonság megszilárdítását és levonta a szükséges következtetéseket. A két nyilatkozat egyaránt megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet megromlásának alapvető oka az Egyesült Államok vezető köreinek képtelen ragadozó szenvedélye, a népei: szabadságát, függetlenségét és önrendelkezési jogát durván semmibevevő agresszív politikája. Ez nyílt támadó háborúban jelentkezik Dél-Vietnamban, és a nyugatnémet militaristákat előtérbe állító, burkoltabb, ravaszabb módon Európában. A cél mindenütt ugyanaz: az amerikai uralom feltétlen elismertetése, az eszközök azonban változóak. Mégis, e lényegi párhuzam mellett mind világosabban előtérbe nyomul, egy nem kevésbé lényegi különbség is. Nevezetesen az, hogy az USA szándékai r irópában szöges ellentétbe kerültek az összeurópai érdekeket mindinkább felismerő közgondolkodással és a kelet-nyugati párbeszéd. a békés koegziszten- cia irányában ható tendenciákkal. Ez a különbség meghatározza a két nyilatkozat tartalmát A ,,Vietnami nyilatkozat’ a leghatározottabb figyel- meztetés, amelyet a szocialista országok eddig az Egyesült Államok eszeveszett vezető körei címért küldtek. Amikor a nyilatkozat megállapítja, hogy » kegyetlen és embertelen eszközöket alkalmazó amerikai vezetők a hitleri háborús bűnösök nyomdokában járnak, egyben felveti a háborús felelősség, ezen túlmenően a felelősségre- vonás kérdését és történelmi tanulságát is. A Hanoira hulló bombák kísérteties fényénél semmivé foszlik az amerikai kormány „békeszeretó szándékairól’ hangoztatott frázis. A nyilatkozat semmi kétséget nem hagy a? Iránt, hogy az eszkaláció fokozása Amerika részéről a minden oldalú segítség és támogatás fokozódását vonja mac. után a Varsói Szerződés tagállamai részéről. E seoítségnyűifásban benne van az engedély is. amelynek értelmében önkéntesek mehetnek Vietnamba. Az agresszió lefékezésében és megszüntetésében egyre növekszik a szocialista országok együttes fellépésének és a világ békeszerető népei közös akcióinak jelentősége. Éppen ezért a nyilatkozat feltétlenül szükségesnek tartja a vietnami nép győzelmének kivívásáért a szocialista országok aRcióegy- ségét. Az európai biztonság megszilárdításáról szóló nyilatkozat elemzésében ugyanarra a következtetésre jut, mint a vietnami háború okainak analízise során, vagyis rámutat az amerikai vezető körök súlyos felelősségére, az amerikai és nyugatnémet militaristák mind szorosabbá váló békeellenes szövetségére. Az elemzés ugyanakkor a történelmi tanulságok fényében és a gyökeresen megváltozott helyzet té- nyeinek alapján, nem utolsósorban pedig a sajátos európai érdekek általános felismeréséből kiindulva reális lehetőséget lát az európai biztonsági rendszer létrehozására. A nyilatkozat világosan leszögezi: „semmi kétség aziránt, hogy az Egyesült Államok Európában követett politikai céljainak semmi közük sincs az európai népek létérdekeihez, az európai biztonság feladataihoz.” Számukra Európa nem a közös történelemmel és közös kultúráiig hagyományokkal rendelkező nagymultú népek sokszínű összessége, hanem eszköz, nz amerikai vezető körök globális politikájának csupán egyik eszköze. Ez az amerikai szándék az utóbbi időben fenyegetőbbé vált azzal, hogy határozott támogatást nyújt a nyugatnémet militaristáknak az atomfegyverek megszervezésére. A Varsói Szerződés államai azonban éppen az alaptényezők mérlegelésével arra a következtetésre jutottak, hogy Európában, ahol az államok csaknem fele szocialista. lehetőség kínálkozik az események nemkívánatos fejlődésének megakadályozására. Az európai államok, a békéért küzdő összes társadalmi erőknek együttes erőfeszítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meggyőződések különbözőségére, — meg lehet oldani az európai biztonság problémáját. — Bizonyítja azt, hogy Európa minden országában, magában a Német Szövetségi Köztársaságban is, növekszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek sík- raszállnak a feszültség enyhítéséért, az államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért, országaik feljes függetlenségéért és nemzeti arculatának megőrzéséért. A nyilatkozatot aláíró országok hét pontban foglalták össze az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez szükséges lépéseket. E hét pont magában foglalta a szilárd európai béke legfontosabb feltételeit. Külön érdekessége a katonai feszültség onvhíté- sét tartalmazó szakasz. Ebben egyrészt kimondják, hogy a jelenlegi helyzet lehetővé teszi a fennálló katonai szövetségek egyidejű feloszlatását, másrészt — amennyiben az Észak Atlanti Szerződés tagállamai még nem hajlandók elfogadni a radikális intézkedést —. célszerű lenne, ha már most megegyezés jön(Pölytatás a 2, oldalon.) A különböző kategóriák szerint odaítélt első díjakat a következő borok nyerték el: az aszúk közül a Tolcsvai Állami Gazdaság 1961 évjáratú ötputtonyos, valamint a Magyar Állami Pincegazdaság tokajhegyal- jai üzemének 1957-es évjáratú édes szamorodni bora nyert első díjat. A hegyvidéki borok közül szinte azonos pontszámmal szerepelt a szőlészeti kutatóintézet 1963. évi badacsonyi zöldszilváni bora, továbbá a Magyar Állami Pince- gazdaság mecsekvidéki üzemének i963. évjáratú riz- ling szilváni, valamint a termelőszövetkezetek borai közül a révfülöpi Béke Tsz 1965. évi muskotálybora. Ugyancsak első diáját nyert a második területi csoportból a Gyöngyös- Domoszlói Állami Gazdaság 1962. évjáratú hárslevelűje, az. Eger-Gyöngyösvldéki Állami Pincegazdaság 1963. évi furmint bora. A harmadik területi kategóriában a Szőlészeti Kutató Intézet 1962. évi miklóstelepi traKis csoport ünneplőbeöltözött ember jelent meg szombaton délelőtt az F Bede utcában. Vörös szegfűkoszorút helyeztek el az emléktáblán. A Járműjavító Vállalat dolgozóinak küldöttsége minije és a Magyar Állami Pincegazdaság badacsonyi üzemegységének 1965-ös évjáratú váli rajnai rizlingje bizonyult a legjobbnak. Ebben a versenycsoportban a termelőszövetkezeti borok közül a dömsödi Aranykalász tavaly őszi szüretelésű rizling bora nyert első díjat. A vörösborok közül legnagyobb pontszámot érte el a szőlészeti kutatóintézet egri bikavér bora és alig maradt el mögötte a magyar állami pincegazdaság mecsek-vidéki villányi vörös, valamint az eger-gyön- gyösvidéki üzemegység Medoc-noir bora. A szeptember 5—15 között ugyancsak Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyre a csúcsbizottság döntése alap. ján 300 bor került be a „válogatottba”, köztük 51 tokajhegyaljai bor. Ezenkívül négy konyak és 11 pezsgő képviseli a széles nemzetközi mezőnyben a magyar színeket rótta le a tiszteletet a vasutasnap alkalmából az egykori dolgozótárs, a Tanács- köztársaság mártírjának emléktáblájánál. Az emlékezés szavait Kis Béla, a vállalat KÍSZ-bizottságá- nak titkára mondotta et A XVI. vasutasnap alkalmából szombaton a MÁV vezérigazgatóságán tartottak ünnepséget, amelyen megjelent dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter, a MÁV vezérigazgatója, s a magyar közlekedés számos vezetője. Az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezetben reálisan az adottságoknak megfelelően alakították ki az árutermelési tervet. Most, hogy megkezdődött az aratás, a nyári betakarítás, már látni lehet, miben, s hogyan tudják teljesíteni szerződéses kötelezettségüket a szövetkezetiek. Búzából 14 mázsás holdankénti átlagot tervezBíztató termés ígérkezik, s ha a betakarítást minél kisebb szemvesztességgel tudják megvalósítani, akkor 15 mázsás búzaterméssel dicsekedhetnek. Tavasszal a belvíz ebben a közös gazdaságban is károsította a vetésterületet. Jelentős kiesésük lesz ezért. De terem annyi kenyérgabona, sőt több, mint amit beterveztek. Szerződéses alapon az ütemtervben 86 vagon ke-, nyérgabonának az értékesítését vállalták, de ennél több gabonát adnak el az államnak. Száz vagonra szerződtek. Ezt teljesíteni is tudják. Sajnos jövedelemkieséssel is számolniok kell. Különösen zöldségfélékből. A kecskeméti konzervgyárral 72 vagon borsóra szerződtek, de csak 36 vagonnal tudtak átadni. A kiesést pótolni szeretnék, ezért másodvetés» Az ünnepségen dr. Csanádi György miniszter méltatta a vasutasok munkáját, majd 162 vasutas dolgozónak adta át a kiváló vasutas kitüntetést. Szombaton az ország különböző vasúti szolgálati helyein, 307 dolgozó kapta meg az érdemes vasutas kitüntetést. ként 50 holdon uborkát vetnek. Ebben a közös gazdaságban is érezteti hatását a szerződéses hizlalásnál bevezetett új árrendszer. Tervek szerint 1965 hízót akartak értékesíteni, helyette 2065-öt adnak majd le év végéig. A 42 vágómarha helyett pedig 48-at. Egyre inkább jövedelmező a „Kossuth”-ban a libatenyésztés is. Libatömő szakcsoportok működnek. Ezeregyszázötven libát akartak felnevelni, meghizlalni, de helyette ezerötszázat adnak majd piacra. Emellett terven felül ötezer csirkét. Az öcsödi Kossuth Tst- ben az árutermelés érdekében időben intézkedtek, hogy az egyes cikkeknél bekövetkezett terméskiesést pótolják, az évi árutermelés elérje a tervezettet. A szövetkezet vezetői és a háztáji bizottság is segíti a háztáji gazdaságokat, lucernát, szénát és takarmányrépát juttatnak a közösből az. állattartó tagoknak megfelelő térítés ellenében. Így aztan a jelentkező terméskiesések ellenére is elmondhatni, hogy ebbefi a közös gazdaságban jó a2 árutermelés és értékesítési tervüket teljesíteni tudják. Koszorúzás az F. Bede utcában 4 tervezettnél több qabonát adnak el az államnak Árutermelés or öcsödi Kossuth Tsz-ben
