Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. május 1. Szabó László: Famunkás-emlékmű Szombat este 18 órakor avatták fel a szolnoki famunkások sztrájkmozgalmainak emlékére állított impozáns emlékművet, Szabó László szolnoki szobrászművész alkotását. A művész az egyik legnehezebb szobrászati műfajban, domborműben oldotta meg feladatát. Az ötalakos domborművet szigorú szobrászati törvényszerűségek érvényesülése teszi monumentálissá. Méretét tekintve egy-egy figura alig valamivel nagyobb életnagyságúnál, megoldási módjukban azonban mégis monumentális hatásúak. Kettős feladatot kellett megoldani művében az alkotónak. Egyrészt az emlékmű funkcióból adódó követelményeknek kellett eleget tennie, másrészt a témából adódóan, a mozgalom dinamizmusának kifejezésére megfelelő formai megoldásokat kellett találnia. A megvalósult mű ismeretében bátran mondhatjuk, hogy Szabó László mindkét feladatot, magas művészi kvalitású szintézisben oldotta meg. Az emlékmű jellegéből adódó bizonyos zártságnak, a megörökített esemény emelkedett hangú dekla- málásának formai megoldását az egyiptomi művészet által felfedezett fron- talitás, illetve síkművészet esetében a legnagyobb felületek törvényének mértéktartó, de mindig következetes alkalmazásában találta meg a művész. A kompozíció kiegyensúlyozottságát és monumentális hatását segíti, hogy a figurák teljes magasságban kitöltik a hátteret. Az azonos fejmagasság által biztosított síkszerűség jó értelemben deklamálóvá teszi a művet. Ez a síkszerüség azonban semmit sem von le a dombormű plasztikai értékeiből, és nem jelenti az egyforma nagyságú figurák azonos funkcióbeli értékét sem. A mű anélkül válik dinamikus kompozícióvá, hogy ez a dinamizmus felborítaná zárt egységét. A művész a kompozíció főalakját nem a középpontban helyezte el, hanem attól balra, ez már önmagában, bizonyos feszültséget, drámai hatást kölcsönöz a műnek. Az öt alak együttesét szervezett renddé fűzik a leegyszerűsített, de tömörségükben kifejező gesztusok, a lábak és karok vonalának ismétlődő, de a centrum felé egyre fejlődő ritmusa. A dombormű megmunkálása, az alakok felületének játéka és a háttér „megmozgatása” (hullámzó szintkülönbségeivel) a művésznek, a drámai fény-árnyék hatások elérésére való tudatos törekvését bizonyítják, amely nem kis részben járul hozzá az egész mű mozgalmasságához. A belőle áradó erő és nyugalom avatja az alkotást a munkásmozgalom méltó emlékművévé. Rideg Gábor Könyvmentő legenda — az ugari tanyákról Szép történet. Kicsit legendaszerű is. A Szolnoki Lenin Termelőszövetkezet parasztemberei megtalálták, megmentették a szolnoki fűrésztélepi munkások egykori könyvtárát. Kár, így előre ellőni a poént? Nincs poén. A tett van, a tény... Az, hogy dr. Kardos Józsefné, a Verseghy könyvtár munkatársa áll a nagy halom könyv előtt. —- Jaj de értékes lelet. A szoba a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet pártirodája. Kinn Ugaron, kinn a tanyavilágban. A könyvek lapjai szalmaszín- sárgák, sok ezernyi ujjlenyomattal, borításai megviseltek. Régi könyvek. A legrégibb, tartalmuk szerint is alighanem a „Régi szocialista íratok” sorozat első kötete: „A Magyarországi Szocialista Párt Alakulása... Az 1890. évi párttag- gyűlés jegyzőkönyve”; Hosszú cím, és hosszú út 1890 jeles dátum a szervezett magyar munkásmozgalom történetében. Az első magyar munkáspárt, a szociáldemokrata párt alakulásának éve. Az alakulási jegyzőkönyvből kevés példány van Magyarországon. A most megkerült , 1916-os kiadósból sem volt eddig a szolnoki könyvtárban. Sokatmondó címek és dátumok. „Kölcsönös segítség, mint természetközösség.” A kiadás dátuma: 1924. Fordítója dr. Madzsar József. A neves esztéta, József Attila tanítója. Van 1904-ből Szabó Ervin fordítás. A „Szocializmus” című folyóirat első évfolyamának bekötött példánya 1906-ból. A szerzői gárda: Rudas László, Varga Jenő, Alpári Gyula, Kunfi Zsigmond. Garbai Sándor. Későbbi leninisták, és megrekedt re formista szociáldemokraták. Az értékesebb könyvek; „Mi a szociológia? Irta: Já- szi Oszkár. 1908.” „A család, a magántulajdon és az állam eredete” — Engels- től 1921-ben. Későbbi dátummal van Lenin-mű is Bauer Ottónak, a reformista osztrák szociáldemokratának magyarra fordított könyvén ott áll: „Censurat: Spida 1919”. E könyvet a cenzúra sem tartotta veszélytelennek. De legtöbbjéből a szervezkedő munkások forradalmi szelleme árad. Min- deniken bélyegző van. Ez: „Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége Szolnoki Helyi Csoportjának Fűrészgyári Szakosztálya.” Szakszervezeti könyvtár volt A szolnoki famunkások az Alföld forradalmi munkásai voltak. Illegális kommunista pártsejt működött náluk, ök adták a mártír Tisza Antalt a mozgalomnak. Nagyon sok vezetőt városnak, megyének, az országnak a felszabadulás után; Tintaceruzával, grafittal gyakorlatlan kézírással a könyv első lapjain bejegyzések: „14 nap lehet kint”, „21 nap lehet kint”. És az örök olvasó személyes bejegyzései is: „Perjés! Erzsébet, Szolnok”, „Nagy István, Körösi út 36.’. Kik lehettek? Munkások, akik „14 nap” tanulták Lenintől, Szabó Ervintől, másoktól a harcot? Nem tudni. Mint ahogy azt sem, hogyan került a könyvtár a termelőszövetkezetbe. S hogy hány kötetből állt? A lapokra rótt sorszámok között van 291- es. Dea könyvtár már csak 50 kötetnyi. Bár egyrésze kinn van az ugari embereknél. Seller István, Oppel József, Kovács Lajos parasztemberek kérték olvasgatni. — Érdeke® könyvek vannak az irodán — adták a hírét. Zajzon Dénes agrármérnöknél is van négy belőle. A könyvek egy részén ilyen bélyegzőnyomat: „M. K. P. szolnoki szervezete, VIII. körzet”. A gyárnegyed kommunista szervezete átvehette a felszabadulás után a könyvtárat Gyarapította és őrizte. De mi lett utána a sorsa? Seller István bécsi meszel get éppen az udvaron: — Lovász voltam, még a Tisza Anita! Termelőszövetkezetben. Juhász János, a párttitíkárunk egy kocsi könyvet hozott az ellenforradalom alatt Azt mondta, kiszórták a városban. Az istállóablakon át hánytuk be, vitte, boldog boldogtalan, aki akarta. Juhász János elköltözött Szolnokról, most Gyomron tehenész. Bíró Boldizsár, a szövetkezet pártszervezetének mostani titkára ingatja a fejét — Á. Csak én 1951 óta őrizgetem ezeket a könyveket. Szerinte a gazdakörből 'mentették ki. A való történetet nemigen ismeri senki. Hosszas kutatómunka lenne utánajárni. Ez a szövetkezet sokat változtatott, nevet, székhazat, helyet. De a könyveket mindig hűséggel magukkal vitték, őrizték. Jó megérzéssel vigyáztak az „érdekes olvasnivalóra”. Bíró Boldizsár párt- titkár maga is könyvszerető ember. Ilyenekkel találkozva mesélgette el, milyen könyvek vannak náluk. Eljutott a híre a Verseghy könyvtárba. Ott, a szakmáihoz értők nagyon megörültek a ’’leletnek”. Gyorsan megszületett a gondodat: kiállítást rendeznek az új „régi” gyűjteményből. Május elsején, a munkásosztály ünnepén nyílik a kiállítás. A szolnoki parasztemberek által megmentett munkáskönyvtárból. Szerény kiállítás, nem hivalkodó. Szimbólum is szinte. Borzák Lajos Magyarország külkereskedelmi forgalmának alakulása 1965-ben A Magyar Népköztársaság kivitelének értéke 1965- ben 17,721.3 millió deviza forint, behozatala pedig 17.848.5 millió devizaforint volt. 1964-hez viszonyítva ez az összeg kivitelnél 1,851.5 millió, behozatalnál 302.5 millió devizaforint emelkedést mutat. Figyelemre méltó, hogy az 1964. évi 1,676.2 milliós passzívum 1965-ne 127.2 millióra csökkent. Térképünkön az európai országoknál, valamint a más kontinensekre történő forgalomnál nem tüntettük fel azokat az államokat, amelyekkel külkereskedelmi kapcsolataink csak kis mértékűek voltak. — Azonban ezeknek az összege is meghaladja kivitelben a 750 milliót, behozatalban pedig a 640 milliót. Az Európán kívüli külkereskedelmi forgalmunk az alábbiak szerint alakult: ' behozatal kivitel Ázsiai országok: millió devizaforintban India 257.0 197.4 Indonézia 33.3 125.6 Irak 0.4 33.3 Irán 66.1 42.9 Izrael 71.4 52.4 Japán 41.6 15.6 Kínai Népköztársaság 124.0 173.1 Koreai Népi Dem. Közt 39.8 18.9 Mongólia 31.4 33.1 Vietnami Dem. Közt. 43.4 62.3 Afrikai országok Egyesült Arab Köztársaság 99.9 217.2 Ghana 65.0 79.7 Szudán 9.8 14.3 Tunézia 1.0 5.9 Amerikai országok: Egyesült Államok ° ’7.5 52.6 Kanada 87.8 28.1 Kuba 3.7 97.7 Argentína 120.2 6.2 E^izília 98.3 29.6 Ausztrália és Óceánia: 21.8 13.9 EXPORT 1965 ALB* ALBÁNIA L -LUXEMB0UR9 I - IZRAEL 5»-SVÁJC B-BEL6IUM II»LICHTENSTEIN VDK *VIFINAMv XflZ’ H-HOLLANDIA KNK * KÓREAI NÍPIUEMOKKATIKHS KÖZlÁRSASÁe IMPORT 1965 AIB.'ALBÁNIA. L = LUXEMB0UR6 ‘ i * IZRAEL- S*SVÁJC j B = 8EL6iUM L!=LICHTENSTEIN VÖK * VIETNAMI DEM. KÖZT. I H - HOLLANDIA KNK - KÓREAI NEPIOEaIOKRATIKUS KflZTÁRSASÁB
