Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. május S. Gusztáv, ' ötvenkét film hőse Mulatságos magyar rajzfilmsorozat — A legsikerültebb story-t bemutatják Cannes-ban Leküzd jük a rákbetegséget írta: Leon Sábád, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának rendes tagja Nem érthetek egyet azzal, hogy a rák okai ismeretlenek. Nagyon sokat tudunk róluk, de nem állíthatjuk, hogy okait teljesen ismerjük. Sokat tudunk azokról, de nem mindent. Így például ismereteink megbízhatóak atekintetben, hogy a rákbetegség rákos daganat kifejlődésének következménye, s ez a daganat a kérdéses szervezet sejtjeiből áll. De ezek a sejtek megváltoztak, nem normális, s a szervezetre nézve káros módon átalakultak. A rákos sejtek tulajdonságait az utódok öröklik. Miben áll a sejtek megváltozása? A feltartóztathatatlan növekedésben és a differenciálódás hiányában. A rákos sejtek, ahelyett, hogy teljesítenék meghatározott szerepüket a szervezetben feltartózhatat- lanul sokasodnak, s elnyomják, megbénítják, beszövik és megsemmisítik a szervezet egészséges sejtjeit. Mi idézi elő a normális sejtek rosszindulatú átalakulását? Ezzel bizonyos fokig tisztában vagyunk. Meghatározott vegyi anyagok, kisugárzások és vírusos jelenségek egész sora rákossá változtathatja a normális sejteket. Ezt a hatást daganatképző, vagy cancero- gen befolyásnak nevezzük. Mi az, amit nem tudunk? Nem ismerjük a daganatképző, cancerogen befolyás belső mechanizmusát, hatását a szervezetre, a szövetekre és a sejtekre. A tudósok azt mondják, hogy a rákbetegség polietiologi- kus, tehát több okra vezethető vissza; A különböző rákbetegségek, — a gyomorrák, a bőrrák, a májrák és a méhrák — más- más fajta betegségek, de lényegük azonos: mindegyiknél közös a patologikus folyamat. Igen nehéz feladat megállapítani a rák okát, megtalálni a normális sejtet rákossá alakító finom mechanizmusokat. Nehéz azért, mert ezek az élet alapjával vannak kapcsolatban: a molekulák biológiájával és patológiájával, amelyek tulajdonságait még csak most kezdjük megismerni. Ennek nem csupán tudományos jelentősége van, hanem közvetlen kapcsolatban áll a rákbetegek gyógyításával is. A rákbetegség gyógyításának a legutóbbi esztendőkig két módszere volt: a sebészi beavatkozás és a sugárkezelés. Mindkettő azon a jól ismert tényen alapul, hogy a rákdaganát nem csupán fölösleges, hanem a szervezetre nézve káros sejtekből áll. Természetes következtetés és természetes kívánság az, hogy ezeket a sejteket el kell távolítani. A sugárkezelés módszere abban áll, hogy amennyiben a sejteket nem lehet eltávolítani, kiégetéssel kell azokat megsemmisíteni. A legutóbbi időben a sebészi beavatkozás és a sugárkezelés mellett kialakult a harmadik eljárás: a gyógyszeres kezelés módszere. A közelmúltban azt javasolták, hogy bizonyos rák-fajtákat hormonkészítményekkel gyógyítsunk. A férfiak prosztatájának megbetegedését most női hormon-preparátumokkal kezelik, s ennek eredményeit már bizonyos mértékben tapasztalhatjuk. Lehetséges-e már ma a rák korszerű kezelésének valamelyes mérlegét felállítani? Igen, lehetséges. A bőrrák ma már nem probléma. Ésszerű kezeléssel csaknem száz százalékban meggyógyítható a beteg. Hasonló a helyzet a szájrák esetében. A tejmirigy rákját az esetek mintegy 85 százalékában tudjuk gyógyítani, holott 40 évvel ezelőtt a gyógymód csak 45 százalékban bizonyult eredményesnek. Az általános irányzat világos: az úgynevezett komplex kezelésmód, amelyet manapság alkalmazunk, jó eredménnyel jár és egyre több esetben sikerre vezet Ezért tűztük ki célul a különböző kezelésmódok mellett a rák megelőzését Minél többet tudunk a rák okairól, annál világosabbak meglőzésének útjai is. A rák nemzetközi probléma. Mint kiderült, egyes fajtái gyakrabban fordulnak elő bizonyos országokban és ritkábban másokban. Az ösz- szehasonlítás rendkívül érdekes eredményeket hozott. Néhány példát: az Egyesült Államokban a vastagbél rákja jóval gyakoribb, mint más országokban, pl. Lengyelországban. De azoknál a lengyeleknél, akik évtizedeken át élnek Amerikában, ritkábban fordul elő ez a rák-féleség, mint a bennszülött amerikaiaknál és gyakrabban, mint a Lengyelországban élő lengyeleknél. Másik példa: Japánban többen betegednek meg gyomorrákban, mint az Egyesült Államokban. San Franciscóban állandóan több százezer japán él- — Ezeknek gyakrabban van gyomorrák juk, mint az amerikaiaknak, de ritkábban, mint a hazájukban élő japánoknak. Harmadik példa: Nagy- Britannia szigetei magukénak vallhatják a gyászos elsőséget a tüdőrák tekintetében. Évtizedekkel ezelőtt sok angol emigrált Ausztráliába és Dél-Afri- kába. Kiderült, hogy ezeknek több esetben van tüdőrákjuk, mint Ausztrália és Dél-Afrika bennszülött lakóinak, de mégis ritkábErről az emberről is egyre kevesebbet beszél a krónika, mint általában azokról a korabeliekről, akik ott születtek valaha a századfordulón. Vagy előtte néhány évvel, vagy utána néhánnyal. Régen a fél vármegye őrajta derült, amint elment asszonynézőbe a szomszéd faluba, és mezítláb nyargalt haza... meg amikor ...beült abba az idegen autóba a városban a köréje sereglett nők és úriemberek társaságában!... Nagyon megjámborodott. Kiváltképpen akkor, amikor az a szomszédfalubeli özvegyasszony a nyakába csimpaszkodott. Aztán jött az első gyerek, a második, a harmadik... Olyan annyira bőséges áldás volt ez. hogy talán bele is gebedt volna, ha hirtelenében bé nem áll nazarénusnak. Azaz hívőnek. Mert így vagy akarta, vagy se, a fogához verte a garast. Kocsmába nem mehet, semmiféle szeszesitalt nem ihat még tejet is csak kecsketejet iszik, mivel tehene nincs. Szelíd, iámbor ember lett. napszámra is inkább befogadták. Negyvenötben kapott néhány hold földet, a termelőszövetkezet alakulásakor szó nélkül, simán betépett. Nem is lett volna már semmi baj, ha azon a bizonyos októberen az a ban, mint azoknak, akik az angol anyaországban élnek. Az adatok a legutóbbi időre vonatkoznak, s arról tanúskodnak, hogy a rák elvileg változékony. A rák- megbetegedés megváltozhat és láthatólag változik is az ember környezetének hatására. lövés el nem pukkant volna. De elpukkant. A falu közepe bölydvlt fel inkább, mint a széle, de ez se nagyon. Mindössze is egy ember. Só Mihály hergelte belé magát a dologba, mégpedig úgy, hogy imé, itt az ideje, hogy az egész teremtett világ csak zsoltárt énekeljen, meg Hozsannákat zengjen, mert ...erre harsan legjobban a kapa, kottyan a szekér, zeng a tarló, dübörög a traktor, tehát: pofa be. Vagyis, felöltözött fekete ünneplőruhába, kezébe vette a görbebotját, és felment a tanácsházához. Emberek álltak csomóban, vitatkoztak, hangosak voltak, de széken, vagy asztalnál nem ült senki. Mindenki állt. Só Mihály leült a tanácselnök helyére, botjával az asztalra kondított hogy olyan nagyot csattant, mintha leszakadt volna a padlás és azt mondta: — Nem akarok több" kommunistákat látni! Az emberek ránéztek pillanatig csak álltak, aztán lassan megfordultak éj ballagtak kifelé. Amelyik n küszöbhöz ért. hátrapillan- tott. aztán kilépett a folyosóra. Só Mihály csak ül és csak néz és azt látja, hogy Született: Budapesten, a Pannónia Filmstúdióban. Életkora: 45 év. Szellemi szülőatyja: Nepp József filmrendező. Foglalkozása: Nincs. (Éppen azért, hogy mindennel foglalkozhasson). Különös ismertető jele: bohócorr, mindössze két szál haj és feltűnően rövid lábak. már csak négy ember van bent, már csak három, kettő, egy... egy se. Csend. Még légyzúgás se hallik, mert légy sincs már. Van itt a fene. Semmi, Csak a csend az, ami végtelen és valahol valami kolompol a csöndben. Így kolompolt valaha a csörtető marha a réten. Aztán miami mást érez, mégpedig olyat, hogy baj van itt, nagy baj, valami nem pásszol, mintha elverte volna a jég a vetést, kitört volna a téeszben a száj- és körömfájás, vagy még érméi is nagyobb... Egyetlen egy a vágy, ami félelmes és gyötrelmes: nem itt lenni. Valahol máshol Ott, ahol szépen zeng az emberek ajkáról a beszéd, s ahol örökkön süt a nap és az árnyak nem hagyják el soha a fákat... menni innen, menni. Jó délután van már és megyen az imaházba. Ott, csakis ott szakadhat le leikéről a félelem. Az imaházban korábban rlkonyodik, mint kint az utcákon, s a falu fölött, mert elég magas a terem és szinte elképesztően magosán vannak az ablakok. Nem lefelé világítanak a padokra, hanem csak úgy. fent. egymásnak. Kereszí- be-kasba. A kulcs ott szokott lenni c titkos helyen. amit Így festene Gusztáv, a VÁRNAI ZSENI: CSENDES ÉJ A csendes éjben anyámra gondolok, szívemben most az 5 szíve dobog. Szegény özvegy volt, sokat szenvedett, nem volt egyebe csak a szeretet, szájától vont meg minden falatot, és, ha mi ettünk, ő is jóllakott. Játékot venni nem tudott nekünk, varrással kereste a kenyerünk, 6 mesterkélt ünnepre szép babát, levágta hozzá dús hajfonatát, gyöngyöt fűzött, topánkát varrt neki, hullottak rá könnyének gyöngyei. Láttam a föld sok, szép kirakatát, de nem találtam hasonló babát, oly tündérszépet, olyan kedveset, nem ért más hozzá csak a szeretet... a szeme kék, a haja barna volt, s a kóc mögött picinyke szív dobolt. Anyám elment, nem érte meg szegény, hogy a világ forduljon tengelyén, pedig, hogy várta, várta mivelünk, hogy nekünk is virradjon ünnepünk. ó, most, ha élne vehetnék már neki cipőt, ruhát, s nem kéne küzdeni. Ó emberek, míg él anyánk nagyon szeressük őt, mert elmegy egy napon, és visszasírni többé nem lehet az elmulasztott jó szót, tetteket, a késő bánat mit sem ér neki, az élőt kell szeretni... érteni! Ma újra érzem, látom, hallom őt, s csak ámulok, hogy mily magasra nőtt, és újra szép, és újra fiatal, s mintha szívéből zengene a dal, amit írok e csöndes éjszakán ... Még most is adsz nekem Anyám ... Anyám! SZABÓ P ÁL i | EMBER A KÓRÓ MÖGÖTT humoros magyar rajzfilm alak személyi lapja. — Hogy született Gusztáv? — érdeklődtünk a budapesti Pannónia Stúdió celluloidillatú műtermében, két felvétel között, Nepp József filmrendezőtől. — Szerettünk volna sorozatot készíteni a legköznapibb és a leggyakoribb hibákról — mondotta a fiatal, de máris sikeres rendező. — Az eredeti és egyúttal gondolati cím ez volt: „Emberek vagyunk”. Ehhez kerestünk főhőst, akivel minden filmben más történhet. Nem különös ember. nincs nendkívüli tehetsége. Lényegében ő egy — a sok millió magyar állampolgár közül. A hétköznapok kedves hőse. — Milyen Gusztáv természete? — Gusztáv lényegében próbababa. Ahogyan ezt a különféle, a- éppen divatos ruhákba öltöztetik a kirakatrendezők ugyanúgy ruházzuk fel mi is Gusztávot különféle jellemekkel. Az első filmet én csináltam. Címe: „Gusztáv, az állatbarát". Azután más rendezők jöttek. Volt olyan kollégám, aki Gusztávot vadászni küldte. Én csak az első filmeket rendeztem, azóta munkaközösség készíti a sorozatot. Mindig más. Akinek éppen friss ötlete, jó forgatókönyve van. Egy rendező egyedül nem is bírná. Már éppen a harminchatodiknál tartunk, — Létrehoztunk egy Gusztáv- dossziét, ez az „aranyalapunk?. Harminc ötletet gyűjtöttünk össze benne, de ehhez egyelőre nem nyúlunk. Ez csak tartalék. Egy sorozat ugyanis nem állhat meg. Folytatni kell. Megkönnyíti helyzetünket és ez egyúttal a Gusztáv népszerűségét is jelzi, hogy áramlanak a Pannónia Filmstúdió dramaturgiájára az ötletek. Ismert írók és ismeretlen mozinézők egyaránt küldenek javaslatokat. — Mennyi idő alatt kécsak ők tudnak, a hívők. Amint belép a helyiségbe, a fenti ablakok fényei levetítik árnyékaikat és szinte sötét van. És ez a sötétség is fáj. A Tanácsháznál az üresség, és a távolodó emberek léptei fájtak, itt meg a sötétség és ráadásul itt is árad, egyre árad rá a magánosság... De majd csak jön valaki, hiszen most imaeste van és a hívek, azok hívek, bármi is történik kívül, a világban. És azok jöttek, csakugyan. Ezegyszer Só Mihály vette át a szerepet, ö kezdte, diktálta az éneket, meri mintha minden énekkel telne ott, a Tanácsházánál az az iroda, és emberek lepnék el az utcákat, kerítéseket, kispadokat, mint a madarak és a nap ragyogóan sütne a falu felett... Semmi nem zavarta meg az estét. Kint, valahol lövés pukkant. Ekkor megrezzent Só Mihály, nagyon, pedig... ha az isten akarja, a kapanyél is elsül, hát nem igaz? Lehetett tán nyolc, vagy kilenc óra, amikor eloszlott a gyülekezet és ment ki erre. ki arra Sötét volt mint a korom, a villany az este csak egyszer lobbant fel. aztán vége. Nincs tovább. Olyan nagy a csend, hogy szinte siket tőle az ember. Mindössze erre. Árokhant felé dübörög valamilyen autó, és amarra meg vágtató szekér rsattag s beszéd foszlány h allik. De ez is elnémul, mire Só szül egy-egy Gusztáv-film? — Két hónapig tart a rajzok elkészítése. Egy hónap a felvételek és az utómunkálatok ideje. Kilencven napig dolgozunk, hogy azután öt percig láthassa Gusztávot a közönség a moziban. — Meddig folytatják a sorozatot? — ötvenkét filmet szeretnénk elkészíteni, előreláthatólag 1967 első negyedében jutunk el odáig. Ez szerepei a gyártási tervünkben. Akkora azonban a siker itthon és külföldön, hogy lehetséges a további folytatás is. A Gusztáv filmek olyan népszerűek a mozijainkban, hogy a sorozat legjobbja képviseli a magyar rövidfilmgyártást Cannes-ben, az idei nemzetközi filmfesztiválon. Már eddig is sok külföldi nézőt megnevettetett a 38 különféle kalandba keveredett magyar rajzfilmhős. Gusztávnak már tapsoltak a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában. Finnországban, Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban. Gusztáv tehát lassanként beutazza a világot. Munka közben mi is megszerettük komikus, de néha mégis sajnálatraméltó főhősünket. Ügy beszélünk róla, mintha élne. „Hallottad" — kérdeztem egyik reggel a zenszerzőnket —* „Gusztáv válik?’. „Szegény, mi lesz vele? Nem unatkozik?" „Nagyon. De vett egy autót. Szombaton kirándulni megy a Balatonra.” Így alakul, kerekedik Gusztáv újabb kalandja. Sok ember szavaiból, képzeletéből. Akár a mese. E'ért is ilyen népszerű. Molnár Károly Mihály lefordul a sikátoron. Itt egyenesen le, a sikátor végén balra, aztán menni kell még vagy tíz-ti- zenkét ház ellen, amíg hazaér. Ahogy távolodik, annál jobb érzéssel fészkelődik meg lelkében egy nagy, nagy nyugalom. A sok énekelt zsoltár is egyetlen egy kardallá harsan a sötétben, Milyen jó is az, ha az emberre zuhanó veszedelemben közel vannak az églek. Nem történhetik semmi baj. Jóleső érzés. Tagadhatatlan, — Kipp-kopp — Só Mihály bakancsa kopog. De alig koppon néhányat a járda, amikor durr... Lövés pukkan itt, közvetlen közel. Annyira közel, hogy Só Mihály úoy érzi, mintha a hasa egy nagy bádoghordó volna és az pukkant ki. Ez valószínű is. mert olyan gyorsan és könnyen pattan által a Serfőző kerítésén. mintha bolha volna. A kerítésen belül hatalmas kórókúp. Egy kévét hirtelen kiemel, a helyére búvik, tckucorodik. És ekkor ráhúzza magára. Meg se mozdul. Meg se nyikkan, meg se pisszen. Itt békesség és csend. Csak néha kórólevél zizzen és Só Mihálynak hevesebben dobog a szíve Reggel hatkor Serfőző András adni akart a tehenének és amint felveszen egy kéve kórót. csak áll és csak néz. mert egy ember alszik mögötte. Kucorogva, mint valaha, 6. beh nagyon régen. <tt Anna méhében / i
