Szolnok Megyei Néplap, 1966. május (17. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-08 / 108. szám
JM6 május 8. SZOLNOK MEGYEI NEPLAJ» T A szolnoki Damjanich Mú%eum kincsei A péceli kultúra A boldogkeresztúri kultúra népét az i. e. III. évezred utolsó századaiban egy dél felől fokozatosan északra hatoló népesség, a péceli kultúra népe hódi tóttá meg és olvasztotta magába. A beköltöző új lakosság legsűrűbben a Duna—Tisza vidékét telepítette be. Az újonnan betelepedettek a mediterrán rassz típust képviselték hazánkban és anyagi kultúrájuk legfontosabb 64 eleméről is sikerült kimutatni a déli származást. Szolnok megyében ugyan péceli települést még nem tárt fel a régész ásója, azonban az ország más területéről ismert azonos korú falvak kivétel nélkül egyrétegű, egyszerű földbe- vájt putrikból álló kis települések. Ezek paraszti, állattartó és folyóparti halász telepekre oszlanak. Az eke által felvetett és a terepbejáró munka során összegyűjtött leletek azt bizonyítják, hogy a péceli kultúra ! népe megyénk terule! tét is megszállta. Ti' szafüred—Majoroshalom, I Öcsödi tanyák, Kunszentmárton—Istvánhá- ! za, Tilcsökpart, Nagy! rév—Zsidóhalom, Sze| levény—Bozsiksor, SzeI levény — Tóközipart, | Szelevény — Hotting er 1 Tanya és Titzafőldvár í azok a lelőhelyek, ahon’ wm a kultúra hagyatéka előkerült. A későbbiek folyamán rendszeres ásatással fogjuk feltárni az említett lélőhe lyeioet, de már a felszíni nyomok is elégségesen bi- «onyitják nekünk, hogy egytől-egyik vízpartra települt falvak maradványai. Noha a múzeum a péceli kultúra leletanyagából csak nagyon kevés darabot őriz, ezek igen becsesek nekünk, mert a megye egyben a kultúra elterjedésének keleti határvonala is. Mit kell még tudnunk a péceli kultúráról? A kultúra paraszt, állattartó és halász nemzetségei nem szerveződtek nagyobb egységekbe. Nem volt egységes ez a nép sem gazdaságilag, sem politikailag. Az Alföldön szarvasmarhatenyésztő pásztorcsoportok tanyáztak. Temetőikben külön nagycsaládi sírcsoportok találhatók, de a főnököket már külön temetik s melléjük teszik életükben birtokolt vagyonukat is élelemmelékletként, rendszerint teljes egészében lé- töt szarvasmarhát. Komplex földművesközösség temetőjéből került elő Buda- kalszról az első Európából ismert koesimodell, amely fából készült, négy tömör keréken mozgó, ókori keleti típusú szekeret ábrázol. A kultúra legkésőbbi temetőiben kezd elterjedni a halötthamvasztás. Eredete nem világos, nem tudjuk milyen okoknál fogva térnek át a halottaikat zsugorítva temető péceli emberek a hamvasztásraj Legjellegzetesebb edényeik az egyfülű korsó és pohár, a függeszthető edények, a magasfülű vízmerők, az amforák, a bőr előképeket utánzó, ú. n. halbárka alakú edények és a feltehetően szertartási célokat szolgáló, belül kettéosztott edénykék. Eszközeik szegényesek. Kőbalták, pattintott kőből készült nyílhegyek, vésők, csont és réz árak a leggyakoribbak. — Ugyanezt mondhatjuk ékszereikre is, mert a kagyló, csiga és réz gyöngyök nem utalnak valami nagy gazdagságra. Aid már egy nagyon vékony aranyiemezkévél is rendelkezett, már nagyon gazdagnak mondhatta magát Mivél a péceli kultúra sem gazdaságilag nem volt egységes, sem társadalmilag nem volt szervezett, az L e. XX. században keletről és déltől rá támadó ellenségnek nem is tudott ellenállni. önállóságát rövid idő alatt elvesztette és népe felolvadt az új népi és tarral keretekben. Selmeczi László Az ünnepi könyvhét könyveiből CSANADY JÁNOS: EURÓPAI ŐSZ A harmincévesek nemzedékének egyik legérdekesebb egyénisége most első érett alkotói periódusának gondolati, filozófiai összegezésére vállalkozik. Külföldi utazások, barangolások az itthoni tájakon, elmélyedő tanulmányok gazdagították gondolatvilágát, hangja felszabadultabb, szemlélete magabiztosabb. Költői nyelvezete határozottá, teherbíróvá érett. Csanády szenvedélyes költő, verseiben szenvedélyesen politizál, magas hőfokon ad hangot közéletisé- gének, annak, hogy kommunista módjára érdekelt a társadalom erkölcsi átalakulásában. Verseiben helyet kap a szerelem is: szenvedélyessége itt kétségek, bizonyosságok és dac váltakozásában mutatkozik meg. A terjedelmes kötet markáns költő arculatát mutatja. (Szépirodalmi kiadó). HADAK UTJÁN Csanádi'Imre, aki a Költészet Napján megjelent újszerű antológiával, A magyar valóság verseivel bizonyította kitűnő szerkesztői képességeit, verses magyar történelmet állított össze fiatal olvasók számára. A Móra kiadónak ez a kötete nem azt a célt szolgálja, hogy történelemkönyvet helyettesítsen. A vers művészi, láttató erejével teszi élménnyé az ifjúság számára a történelmet. Irodalmunk történeti tárgyú verseinek java kép és ritmus segítségével éleszti fel a múltat, megkönnyíti a mai világtól különböző korok megértését. Ezeket a korszakokat a felnövekvő nemzedékkel olyan időben kell megismertetni, amikor még fogékonyak irántuk, és nem fordulnak a már érett fiatalok mohó ösztöneivel kizárólag a jelen és a jövő felé. Csanádi Imre antológiája, amelyet Engel Tevan István művészi illusztrációi díszítenek, jó szolgálatot tesz a pedagógusoknak, a történelem tanításának, emellett iskolai ünnepélyek, évfordulók alakalmára friss, szavalásra alkalmas anyagot it ad. Középpontban az életszínvonal Nagy találgatások jóslások előzték meg az SZKP XXIII. kongrsszusái a nyugati politikai és sajtó-berkekben. A számítások ellenére a kongresszus sem a nemzetközi munkásmozgalomban, sem a Szovjetunió belső életében nem hozott szenzációs fordulatot, viszont a józan várakozásoknak megfelelően nagy figyelmet szentelt a belső feladatokra, mindenekelőtt a kommunizmus építésére, a szovjet állam gazdasági erejének gyarapítására, az életszínvonal emelésére. Már a Központi Bizottság beszámolója és annak vitája is foglalkozott az időszerű gazdasági tennivalókkal, majd külön napirendi pont keretében tárgyalták meg a szovjet népgazdaság 1970-ig szóló új ötéves tervének irányelveit. Az új szovjet ötéves népgazdasági terv — sorrendben ez a nyolcadik — főgondoiata: a tudomány és a technika vívmányainak sokoldalú felhasználásával biztosítani az egész társadalmi termelés hatékonyságát, a munkatermelékenység növekedését, az ipar ét a mező- gazdaság számottevő fejlődésével elérni a nép élet- színvonalának lényeges emelését. Bár a tervezett számszerű fejlődés több vonatkozásban elmaradt az SZKP-program és más dokumentum adatszerű célkitűzéseitől, mégis felemelő, nagyszabású perspektívát körvonalaznak a XXIII. kongresszuson elfogadott irányelvek. Szándékosan nem ismételjük ezúttal az irányelvekben rögzített számokat, ehelyett inkább a fejlődés meglepő arányaira utalunk. Villamosenergiá- bói, kőolajból csupán az ötödik év végére tervezett növekedés mérete nagyobb, mint amennyit a Szovjetunió a hétéves terv indulásakor, 1958-ban összesen termelt Sok, a technikai fejődés irányába mutató cikkből, így földgázból, te- Ievízáóökészülékből, hűtő- szekrényből, gépkocsiból, műtrágyából, műszálakból é9 műanyagokból pedig az 1958-as abszolút termelés többszörösét állítják elő » Uj bemutatóra készfii a Szigligeti Színház Arbuzov: Egy szerelem története című darabjának emlékezetes sikere után most ismét a jelenkori szovjet drámairodalom egyik jeles alkotását tűzi műsorára a Szigligeti Színház. Május 13-án mutatják be Rozov: Úton című kétrészes játékát, amely az ifjúság problémáival foglalkozik és arra keres választ, vajon miért válnak cinikussá a különben emberileg értékes fiataloki Rozov ebben a drámájában a konvencionális drámai formákat felbontva, a címnek megfelelő mozgalmassággal, a filmszerű snittek gyors lüktetésével (a darab eredetileg filmforgatókönyvnek íródott AB CD címmel) az ifjúság érzelmi és gondolati világának változásait akarja ábrázolni. A drámát először a lenin- grádi Komszomol Színházban mutatták be, majd a párizsi nemzetközi színházi fesztiválon 1963-ban ugyancsak eszzeű a darabbal vendégszerepeit a moszkvai Kis Színház. A darabot: mér évek Vta Németországban, is nagy »ikerrel játsszák. Nemcsal; az NDR-ban aratott szinte példátlan közönségekért. hanem az NSZK-ban is, **» « MW Deutsches Theater tű mázott a drámával; A darabot Magyarországon még csak Szegeden mutatták be, ebben a színházi évadban. Ä szolnoki előadást Serényi Gábor, Jászai-díjas rendezi, a két főszerepet Gyöngyössy Katalin és Kozák András játssza. ___ — rideg — 1 970-ben s elérik, a tavalyi termelési szint két-báromszorosát. Az új ötéves terv központjában vitathatatlanul a kommunizmust építő szovjet ember áll a maga sokrétű anyagi és kulturális szükségleteivel. Az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül 30 százalékkal növekszik, vagyis gyorsabb ütemben, mint az előző hétéves terv éveiben. Érdemes megjegyezni, hogy a városi és a falusi dolgozók jóléte 1970-ig főként a munkabérek, munkadíjak növelése révén emelkedik. A munkások és alkalmazottaik munkabére átlagosan legalább 20 százalékkal, a kolhozparasztok közös gazdaságból származó jövedelme pedig átlagosan 35—40 százalékkal növekszik. Vagyis a kolhozparasztság pénz- és természetbeni jövedelme 1,7—2-saer olyan gyorsan nő, mint a munkások és alkalmazottak munkabére. Mindez a városi és a falusi lakosság életszínvonalában meglevő különbségek felszámolását célozza. A munkabérek emelésén túl a szovjet emberek egyéb pénzbeli juttatásai és kedvezményei (táppénz, segélyek, nyugdíjaik, ösztöndíjak, ingyenes oktatás, orvosi ellátás stb.) a társadalmi fogyasztási alapok növekedésével további 40 százalékkal emelkednek. Nem lebecsülhetőek ezek a közvetett juttatások, hiszen a munkások és alkalmazottak átlagbérének mintegy 35 százalékát tették ki már 1965-ben. öt év alatt 30 százalékkal több lakás épül, min* 1961— 1965 között. Ezzel 65 millió ember lakáshelyzetének javítását, új házba költöztetését biztosítják. A lakásínséget persze ez a nagy program sem oldja meg teljesen. Tovább keresve a megoldás módozatait, egyebek között három-négyszeresére növelik a szövetkezeti lakásépítkezések arányát A szovjet emberek kultc- rális ellátása is tovább javuk öt év alatt hétmillióval növekszik a közép- és felsőfokú szakemberek száma, and az előző öt év eredményeihez mértan 65 százalékos emelkedést jelent Lényegében megvalósul a 10 osztályos tankötelezettség; A kulturális színvonal emelését a dolgozók pihenését egyaránt szolgálja az ötnapos munkahét bevezetése. Vagyis az új ötéves terv időszakában rendszeresítik a heti két szabadnapot, 41 órás munkaidővel. Az új ötéves szovjet nép- gazdasági terv számszerű célkitűzései, arányai szintén figyelembe veszik az élet- színvonal tervezett gyors- ütemű emelését. A mező- gazdasági termelés növekedési üteme például közelebb kerül az iparéhoz. Az iparon belül minimálisra csökken a termelőeszközöket előállító és a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok fejlesztési ütemének különbsége. Mindezzel már az 1966. évi szovjet népgazdasági terv is reálisan számol. Az idei beruházások átlagosan 6,4 százalékkal növekednek (az ötéves terv időszakában 47 százalékkal), ezen belül a mezőgazdaságé 15,6, a gépiparé 13, a könnyűipar beruházásai pedig 22 százalékkal emelkednek 1966- ban a tavalyi szinthez képest. Öt ÓV alatt a fogyasztási alapok 36—39 százalékkal növekednek az előző öt évhez hason'ítva. A fogyasztási alapok évi gyarapodása így 11 milliárd rubel lesz, az előző ét 84 wtílién: rubelével szemben. Az Ipari termelésen belül — az életszínvonal emelésével, a fogyasztás szerkezetének megváltozását előre tervezve — különösen gyorsan növelik a tartós fogyasztási cikkek gyártását. Á tv-ké- szülékek gyártása több mint kétszeresére, a hűtő- szekrényeké több mint háromszorosára, a személygépkocsigyártás csaknem négyszeresére növekszik öt év alatt. (Korszerű személygépkocsi típusok gyártását kezdik meg Fiat-li- cenc alapján). A mezőgazdaság a halászati, illetve az élelmiszeripar, a várható keresletnövekedésnek megfelelően gyorsan fejleszti a zöldség, gyümölcs, a hús és a fehérje tartalmú élelmiszer-félék termelését. A Szovjetunió ötéves nagyarányú munkaprogramja olyan időszakban valósul meg, amik r a vállalatok széles körben áttérnek az új irányítási ét anyagi ösztönzési rendszerre. Már az idén több élelmiszer- és könnyűipari ágazatban új feltételek között dolgoznak a vállalatok s 1968-ban befejeződik az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer bevezetése az egész iparban, így a népgazdasági terv párosítja a központi irányítás előnyeit és lehetőségeit a társadalmi demokratizmussal, az egyes munkakollektívák anyagi érdekeltségével és kezdeményezéseivel. Ezeknek az elveknek megfelelően most először a Szovjetunió valamennyi vállalata is elkészíti saját ötéves tervéi. As új gazdálkodási elvek alapján a vállalati nyereség összegétől függő anyagi ösztönzési alapot hoznak létre az iparban, az építkezéseken, a közlekedésben dolgozók egyéni és kollektív eredményeinek díjazására. Érdemes megjegyezni, hogy a tervezett nagyarányú béremelés egy- részét fordítják csupán az alacsony keresetű dolgozók alapbéremelésére. A munkások és alkalmazottak egyéb csoportjainál a végzett munka mennyiségével és minőségével arányosan növekszik a kereset, illetve a prémium. A2 életszínvonal emelése tehát párosul az anyagi ösztönzési rendszer tökéletesítésével, a személyi érdekeltség fokozásával. így az új ötéves terv közvetlen érdekeltséget teremt a gazdasági eredmények és az életszínvonal emelése között. Mindebből következik, hogy az anyagi jólét emelésére kitűzött feladatok tulajdonképpen minimális programot jeleznek. Ahogyan javul a társadalmi munka hatékonysága, a termékek, a gyártás korszerűsége, s növekszik a munka szervezettsége és termelékenysége úgy emelkedik majd a vállalatok anyagi ösztönzési alapja és ezzel együtt a dolgozók jövedelme. A vállalati kezdeményezésekre, a helyi erőforrások és lehetőségek hasznosítására ezért. építhet messzemenően az új ötéves terv. A korszerűbb, ésszerűbb és hatékonyabb munka mindenütt az élet- színvonal emelésének legfőbb forrása. A szovie* népgazdaság mennyiségileg gyors, minőségileg pedig igen intenzív fejlődésének ötéves munkaprogramját vázolták te. hát az SZKP XXIII. kongresszusán.. Ez a nagyszabású terv ne’m csupán a kommunizmust építő szovjet nép életében rendkívüli jelentőségű, hanem egyben nagy hozzájárulás a szocializmus, a béke wk a haladás erőinek gyarapításához, a marxista— ta eszmék térhódftáaáhw, Isisi>w a darab próbájáról (Késük Andris, Kerti« Püt« és qytagyBssy Tstmlw
