Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

2 SZOLNOK MECiYEl NÉPLAP 1966. április 15. Aref elnök halott Kigyulladt éa felrobbant a helikopter lei A hatóságok a goníbb kijárási tilalmat léptették életbe, s még a repülőtereiket és a határ­átkelő helyeket is lezárták. Zárva van minden hivatal és iskola. További intéz­kedésig csak a legfonto­sabb munkakörök betöltői kapnak kijárási engedélyt, így az orvosok, olajmun­kások, a »ajtó dolgozói. A hadsereget riadóké­szültségbe helyezték. — Nyugati hírügynökségi tudósítók szerint a rend­kívüli intézkedések Aref utódlásával vannak kap­csolatban. Abdel Rahman Aref ve­zérőrnagy, iraki vezérkari főnök, a szerencsétlenül járt elnök fivére pénteken hazautazik, míg kíséreté­nek több tagja folytatja a megkezdett moszkvai tár­gyalásokat. Az egyiptomi közvéle­mény megrendüléssel fo­gadta Aref maireall légi- szerencsétlenségének hírét. Nasszer elnök egyhetes nemzeti gyászt rendelt el. DOBI ISTVÁN, az Elnöki Tanács elnöke Abdul Szalam Mohammed Aref nek. az Iraki Köztár­saság elnökének tragikus körülmények között történt elhalálozása alkalmából részvéttáviratot küldött Abdel Rahman Al-Bazzaz iraki miniszterelnöknek. A Béke-Világtanács nyilatkozata Brüsszel (TASZSZ) A belga fővárosban csü­törtökön nyilvánosságra hozták a Béke-Világtanács nyilatkozatát, amely töb­bek között hangsúlyozza: A Béke-Világtanács elé­gedetten látja a francia kormánynak az országa te­rületén levő NATO-támasz- pontok felszámolására irá­nyuló elhatározását. A Béke-Világtanács hang­súlyozza, hogy tovább kell folytatni a NATO politiká­jának a francia kormány lépésével megkezdődött fe­lülvizsgálatát. Felszólítja a NATO-tagállamok béke­mozgalmait, lépjenek fel a biztonság megteremtését gátló politika, a NATO ag­resszív jellegének fokozása, újabb NATO-tagországok atomfegyverhez juttatása ellen. (MTI) A kaliforniai Berkeleyben több mint kétezer főnyi tömeg tüntetett az amerikai kormány vietnami hábo­rúja ellen. A képen: .közelharc a rendőrök és a tün­tetők között, (Rádiotelefoto — MTI Külföldi Kép- szolgálat) HADIKIADÁSOK és infláció Felhők a nyugati gazdaság égboltján Részletek El Iriani jemeni miniszter meggyilkolásáról Kairó (MTI) Abdullah El Iriani jeme­ni köztársasági minisztert hivatalában gyilkolta meg egy Abdel Vahab Vahali nevű tisztviselő, aki ezután öngyilkosságot követett el. A gyilkos ruhája alá rej­tett revolveréből öt golyót lőtt a miniszterre, aki nyomban meghalt. A szobá­ban tartózkodó Ahmed El Rahumi pénzügyminiszter megpróbálta lefegyverezni a merénylőt, de ő is meg­sebesült: combját érte a go­lyó. A gyilkos kiugrott- az ablakon a minisztérium ud­varára. Lábát törte. Utolsó golyóját saját fejébe röpí­tette. Széthúzás az Osztrák Szocialista Pártban Becs Megoszlottak a vélemé­nyek a kormányrészvétel vagy ellenzékbe vonulás kérdésében az Osztrák Szo­cialista Párt vezetőségének mai tanácskozásán. Érte­sülések szerint egyes vidé­ki szervezetek — mint pél­dául a Stájer — a néppárt feltételeinek elfogadása mellett van. mivel ez „vi­szonylag a legjobb lehető­ség” a párt számára. Más tartományokban ezzel szem­ben erős tábora van az el­lenzékbe vonulásnak. A pártvezetés e nehéz helyzetben szemmellátható- an harmadik utat keres. Kreisky külügyminiszter, a párt enökheyettese, aki a néppárttal folytatott tár­gyalások egyik résztvevője volt, egy szerdai beszédé­ben burkoltan további egyezkedő tárgyalásokat ja­vasolt a pénteki rendkívüli szocialista kongresszus utá­ni időszakra. Vithalm, a néppárt főtitkára az aján­latot egyelőre kereken visz- szautasította. A polgári Presse értesülése szerint az új kormány a jövő nét szerdáján már bemutatkoz­na a parlamentben — akár koalíciós, akár tisztán nép­párti kabinet alakul. Von Hassel Párizsban Von Hassel nyugatnémet hadügyminiszter csütörtö­kön egynapos látogatásra Párizsba érkezett. Az NSZK hadügyminisztere, akit útjára elkísért Trett- ner tábornok, a Bundes­wehr főfelügyelője is, csü­törtök délelőtt Lemnitzer tábornokkal, a NATO euró­pai fegyveres erőinek fő- parancsnokával tárgyalt. Egy szóvivő közlése szerint kátanai kérdéseket vitattak meg, amelyeknek semmi közük a jelenlegi politikai problémákhoz. Rendőrségi felhívás Ki látta a balesetet, vagy a menekülő gépkocsit? — Tegnap délután 16 óra táj­ban egy állítólag GAZ—51 típusú tehergépkocsi a fe­hérje feldolgozó üzem kör­nyékén elgázolta Fehér Pál törtei! lakost. A gépkocsi az eset után elmenekült. A rendőrség közlekedésrendé­szeti osztálya kéri azokat, akik az ügyben felvilágosí­tást tudnak adni, hogy je­lentkezzenek kihallgatás végett a tószegi, illetve a tiszavárkonyi községi ta­nács épületében lévő kör- megbízottnál. Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Oszt. Bagdad — (MTI) Mint a bagdadi rádió jelenti, Aref iraki elnök csütörtökre virradó éjszaka helikopter szerencsétlenség következtében elhunyt. Az elnök Abdel Latif Al-Da- radzsi belügy- és Muszta- fa Abdullah iparügyi mi­niszter, valamint több ma­gasrangú kormánytisztvise­lő kíséretében Bászrába utazott, hogy ott ipari be­rendezéseket szemléljen meg. Útközben helikopte­rük homokviharba került és lezuhant. Aref és tár­sai meghaltak. A 45 éves elnök várat­lan elhunyta alkalmából az egész országban egy­hónapos gyászt rendeltek el, bezárták az iskolákat és kijárási tilalmat lép­tettek életbe. Az alkotmány értelmé­ben Abdel Rahman Al- Bazzaz miniszterelnök lát­ja el az elnöki teendőket az új elnök megválasztá­sáig. Az új elnök szemé­lyét hét napon belül kell megválasztani a miniszter- tanácsnak és az országos hadügyi tanácsnak. — A megválasztáshoz kétharma­dos többségre van szükség. Mint a MEN-hírügynök- ség jelenti, a szerencsét- leneség hírére a kairói és a beiruti rádió a gyász je­léül megszakította adását. Aref elnök 1963 óta állt az ország élén. 1958-ban részt vett a királyság meg­döntésében és 1963 feb­ruárjában megdöntötte Kasszem rendszerét. Beirut Aref tragikus szerencsét­lenségének körülményei és az azt követő fejlemények tisztázatlanok. A szerencsétlenség körül­ményeit a bagdadi rádió 'az iraki'" távirati iroda je­lentésére hivatkozva közöl­te. E szerint Arefen kívül még tízen haltak meg: — Arefen kívül valamennyiük holtteste a felismerhetet­Washington Kis Csaba, az MTI' tudó­sítója jelenti: Washington nem titkolt megkönnyebbüléssel fogad­ta, hogy a jelek szerint legalább átmenetileg sike­rült elhárítani a Ky-kor- mány bukását. íV Jól tájékozott források szerint az amerikai had­vezetés azt akarja, hogy legalább egy évig foly­tathassa a vietnami há­borút, mert a tábornokok szerint ennyi időre van szükség „az amerikai katonai beru­házások megtérüléséhez”, vagyis ahhoz, hogy a ha­talmas létszámra felfej­lesztett katonai erő vala­melyes sikert érjen el a szabadságharcosok elleni háborúban. Az egyéves idő­tartamra az USA fenn akarja tartani Dél-Viet­namban a katonai diktatú­rát, bár a jelek szerint nem feltétlenül ragaszkodik Ky személyéhez. Johnson elnök, aki a vál­ság során mindvégig elke­rülte a nyílt állásfoglalást, csütörtökön és pénteken ta­nácskozik Rusk külügymi­niszterrel. Rusk a közeljö­vőben részt vesz mindhá­rom agresszív katonai tö­mörülés magasszintű ta­nácskozásán — elsőnek a CENTO jövő heti megbe­szélésein Ankarában — és megkísérli majd. hogy anyagi és egyéb támoga­tást szerezzen az Egye­sült Államok vietnami háborújához és ezzel elő­segítse a Ky-rezslm sta­bilizálódását. lenségig elégett, mert a le­zuhant helikopter felrob­bant és kigyulladt. Az utasok karórái 19 óra 10 perckor álltak meg, pon­tosan húsz perccel a heli­kopter felszállása után. A bászrái hatóságok elő­ször csak azt hitték, hogy a helikopter eltévedt a homokviharban. Azonnal intézkedéseket tettek, hogy megkönnyítsék a gép le­szállását. Autókat irányí­tottak a bászrái stadionhoz — itt hangzott el Aref utol­só beszéde —, hogy a ko­csik reflektoraival irányfé­nyeket adjanak. Nemcsak a sporttelep fürdött nap­pali fényben, hanem Bász- rá tartomány minden fal- vában máglyákat raktak. Későn, a repülőtér ugyan­is időközben közölte, hogy a pilótával folytatott utol­só üzenetváltás a legrosz- szabbat sejteti. A helikopter vezetője, kétségbeesett S. O. S. je­leket küldött, aztán tu­datta, hogy egyenesen a homokvihar közepébe sodródott. „Nem látok semmit” — ez volt az utolsó üzenete. Kilencven perccel ké­sőbb sivatagi csapatokat küldtek őrjáratra a sze­rencsétlenség feltételezett színhelyére. Hajnalban pe­dig az iraki kikötővárosból, Bászrából tíz repülőgép szállt fel és ezek hamaro­san jelentették, hogy meg­pillantották a roncsokat. — Ezután helikopteren le­szállt a bászrái légitámasz­pont parancsnoka Nashuan falu közelében, a Satt* Al- arab folyótól keletre, ök vitték el a holttesteket. A szerencsétlenül járta­kat a csütörtöki nap fo­lyamán szállították Bag­dadba. és szombatra tűz­ték ki a dísztemetés idő­pontját. Az . elrendelj egy hónapos gyásznak azonban — hír- ügynökségi jelentések sze­rint — nincsenek külső je­Az amerikai közvéle­ményt komolyan zavarba hozta a legújabb dél-viet- namj válság és számos po­litikai személyiség követeli az Egyesült Államok poli­tikájának haladéktalan fe­lülvizsgálását. Mansfield, a szenátus demokrata több­ségének vezetője egy sajtónyilatkozatban azt mondotta, hogy az ese­mények hatására „John­son elnöknek új módon kell megvizsgálnia” az USA álláspontját. Robert Kennedy szenátor kijelentette, véleménye sze­rint sor kerülhet arra, hogy az amerikai csapatokat ki­vonják Vietnamból. Még a háborús politika egyik leg­szélsőségesebb szószólója, a szenátus katonai bizottságá­nak elnöke, Richard Russel is kijelentette: ha kiderül, hogy a vietnami nép több­sége nem akarja az ame­rikai segítséget, „haladék­talanul meg kell vonnunk mind a katonai, mind pe­dig a gazdasági segélyt”. Russel hozzátette: „reméli, hogy a helyzet nem fajul odáig”. Az egyik legjelentősebb esemény, hogy a Southern Christian League (Déli Ke­resztény Liga) nevű, mér­sékelt polgárjogi szervezet, amelynek vezetője a No- bel-díjas dr. Martin Luther King, szerdán elsőízben foglalt állást a vietnami háború haladéktalan befe­jezése. az amerikai csapa­tok kivonása mellett. King a szervezet vezetőségének ülésén „szennyes kaland­nak” nevezte az Egvesült Államok vietnami háború­ját A legnagyobb nyugati hatalmak sajtójában soka­sodnak annak jelei, hogy felhők gyülekeznek a gaz­dasági élet egén. Ezen per­sze legfeljebb egyes nyuga­ti személyiségek csodálkoz­nak. A marxista közgazdá­szok az ilyesfajta hullám­zást a tőkés gazdasági rend elkerülhetetlen tünetének tartják és mindig is azt mondták: a kapitalista or­szágokban bizonyos időkö­zökben be kell következzék a különböző erősségű pan­gás. A nyugati kormányok az utóbbi időben megpróbál­nak bizonyos „serkentő in­jekciókkal” hatni a renyhü- lő gazdasági körforgásra. A leggyakrabban használt re­cept ilyenkor mindig a ha­dikiadások további növelé­se, abból kiindulva, hogy a hatalmas összegű katonai megrendelések a gazdasági élet egészére kihatnak. Ha például a Pentagon, az Egyesült Államok hadügy­minisztériuma mammutösz- szegű rendelésekkel látja el a legnagyobb monopóliu­mokat, azoknak lesz mun­kájuk — mondták az ame­rikai szakértők — és a ka­pacitásnak ez a leterhelése végiggyűrűzik az egész ter­melési, üzleti mechanizmu­son. Mindinkább bebizo­nyosodik azonban, hogy ez csak rövid ideig ható té­nyező, afféle tüneti kezelés. Az elmúlt nyáron például recessziós — pangási — je­lek mutatkoztak a New York-i tőzsdén. Johnson el­nök bejelentette a vietnami háború kiterjesztését, az eszkalációt, a Pentagonból zúdulni kezdtek a megren­delések és látszólag való­ban helyreállt minden. Az azóta eltelt rövid idő alatt azonban kiderült, hogy ez sem oszlatta el a felhőket a Wall Street egéről. Valójában a dollár vásár­lóereje bei- és külföldön csökken és az US News and World Report című ameri­kai folyóirat szerint kifeje­zetten inflációs jelenségek tapasztalhatók. A folyamat ott kezdődött, hogy — ép­pen a vietnami háború miatt — emelkedtek bizo­nyos nyersanyag-árak. Az ón például két százalékkal, a réz fél év alatt ötven százalékkal drágult, az alu­mínium-árak brutális növe­lését a kormány csak ideig­lenesen, tartalékainak piac­ra dobásával tudta feltar­tóztatni és így tovább. Logi­kus: az alapvető nyersanya­gok áremelkedése gazdasági láncreakciót indít el, és ál­talánossá teszi a drágulást. A férfi öltönyök ára egy év alatt 7,6 százalékkal, a szalonna 35 százalékkal, a gépkocsi-biztosítások díjté­telei csaknem tíz százalék­kal növekedtek. Egy kór­házban töltött nap átlagos költsége 15-ről 27 dollárra emelkedett, a hajvágás másfélről két dollárra, a taxiköltség pontosan a két­szeresére. Jócskán megnőt­tek a lakbérek is. Ahhoz, hogy egy jómódú szülő fő­iskolára adhassa gyerekét, az egész időszakra eddig is nagy összeget, mintegy négy-ötezer dollárt kellett félretennie. Most ez az ösz- szeg egy amerikai folyóirat tanúsága szerint egy évre elegendő. William McChesney, az amerikai Szövetségi Bank- rendszer .egyik vezetője a napokban kijelentette: „Fel kell ismernünk a kellemet­len igazságot. Azt, hogy a fegyverkezési kiadások, a vietnami háború miatt meg kell húznunk a nadrágszí­jat”. Washington első számú NATO-szövetségese, Anglia még sokkal nehezebben bírja a csillagászati összegű fegyverkezési és katonai terheket. A font stabilitá­sával mind súlyosabb ba­jok vannak. Az ország 2,7 milliárd dollárnyi arany- és valutatartaléka szinte teljes egészében olyan köl­csönökből tevődik össze, amelyeket fél évtizeden be­lül vissza kell fizetni. Nyílt titok, hogy az elmúlt évben csak amerikai gyorssegély mentette meg a látványos és nekivadult inflációtól a fontsterlinget. A helyzet azóta sem javult. Franciaországban — mint Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja az Humanitéban megírta — a dolgozók reálbére gyakor­latilag 1957. óta egyhelyben topog, az árak viszont gyor­san nőnek. Az 1966. január elsején életbe lépett ötödik gazdasági terv — írja Marchais — a kormánynak azt a törekvését tükrözi* hogy a dolgozókkal fizettes­se meg az önálló atomerő, a Force de Frappe hatalmas költségeit. Pontosan ugyanez a tö­rekvés állapítható meg Nyugatnémetországban ahol az 1966-os hadügyi költségvetés 500 millió már­kával nagyobb, mint a ta­valyi. Miközben a márka bajainak, az infláció biztos jeleinek nyilvánvalóan ez a főoka, a düsseldorfi Han­delsblatt, a nagyipari körök lapja takarékosságra inti a kormányt — de szociális vonatkozásban. Erhard szüntelenül „fegyelemre és belátásra” szólítja a mun­kásokat, vagyis arra, hogy ne követeljenek béremelést. Ebben a kancellárt egy cseppet sem zavarja két lé­nyeges tényező: 1. A meg­élhetési költségek gyorsan nőnek. Néhány hónap alatt a tojás 20, a főzelék 16,5, a kenyér 4, a burgonya ára pedig 100 százalékkal emel­kedett. 2. Ugyanakkor a monopóliumok profitja to­vább növekedett: az Opel 71,4, a kölni Ford AG 27, a Wolkswagen 20, a hír­hedt IG Farben 19,5 száza­lék profitot fizetett az el­múlt évre a társtulajdono­soknak. Bonn mindent megtesz, hogy a fegyverke­zés miatt 1966-ra várható másfélmilliárd dolláros (!) deficitet ne Opelék és tár­saik, hanem a nyugatnémet dolgozók fizessék meg. Harmat Enfira Áz USA legalább egy évig akarja folytatni a vietnami háborút

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents