Szolnok Megyei Néplap, 1966. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

1M*. április 15. SZOLNOK MEGYEI NEFLAJ' 3 A „hivatalból járó* prémium alkonya Az év elején ér­vénybe lépett új pré­miumrendszer beve­zetésével egyidőben felmerült egy nagyon fontos kérdés: meny­nyiben csökkenti majd az egyenlősdit? A Baromfiipari Or­szágos Vállalat tö­rökszentmiklósi gyáregy­ségében szerzett tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy jelentősen növekedett a premizálásra fordítható összeg s ezzel egyidőben szűkült a premizáltak kö­re. Elsősorban a vállalat gazdasági eredményeit be­folyásoló dolgozókat része­sítik anyagi előnyben. Ennek az elhatározásnak a végrehajtását hatéko­nyan segíti elsősorban a megnövekedett állandó és az újonnan' bevezetett vál­tozó prémiumkeret. Tavaly a gyáregység állandó pré­miumkerete 42 ezer forint volt, s az idén 90 ezerre emelkedett; A tavalyi ke­retből harmincegyen ré­szesültek, kimondottan műszaki és adminisztratív- áilománycsoportba tartozó dolgozók. A több mint duplájára nőtt összegből ebben az évben csak hu­szonhármán kapnak a fen­ti állománycsoportból, de ebből a keretből most már a fizikai dolgozókat is pre­mizálják. Ebből részesül­nek a csoportvezetők és a vágott áru osztályozok, de az előző évek gyakor­latától eltérően nem kap prémiumot a műszaki cso­portba tartozó beruházási előadó és a meósok sem. Ugyanígy az adminisztra­tív létszámba tartozó hű- tőraktámokok sem tarthat­nak igényt állandó prémi­umra. A változó prémiumkere­tet béralap megtakarítás­ból képezi az országos vál­lalat és a gyáregységek megtakarításának arányá­ban osztja fel. A bérmeg­takarítás január és február hónapot alapul véve ipar­ági szinten több mint egy­millió forint. A tartalékok levonása után maradó ösz- szegből a törökszentmikló­si gyár 7,2 százalékos arányban részesülhet. Változó prémiumkeretet a gyáregységek a második negyedévre még nem kap­tak, csak a harmadik ne­gyedévben helyezték kilá­tásba a felosztását. Fel­adatokat is csak erre a negyedévre tűznek ki a gyáregység vezetői. Ez az időpont rendkívül kedvező, mert ekkor már tart a feldolgozási csúcs. A premizálás az új rend­szer értelmében a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő, az eredményes gazdálkodást leginkább be­folyásoló feladatok megol­dására irányul. A baromfi­feldolgozó esetében a mennyiségi termelés növe­lésére, a minőség javításá­ra és e költségek csökken­tésére ösztönzi a dolgozó­kat. Jlyen mennyiségi pré­miumfeladat többek között a nagytestű Lohmann csir­ke férőhelyek növelése, va­lamint új, óránként 3000 sovány baromfi feldolgozá­sára szolgáló futószalag el­készítése is. Az utóbbi ter­mészetesen célprémium for­májában a beruházási elő­adó részére. lényegesen megváltozott a dolgozó csoportok részére kitűzhető prémium ösz- szege is. Az új rendelet szerint a dolgozó egyévi keresete 10 százalékánál, konkrétan pedig 250 fo­rintnál kevesebb nem le­het. Ilyen prémium már ösztönzi a feldolgozó sza­lagok kollektíváit a felada­tok végrehajtására. A tö­rökszentmiklósi üzem szem­pontjából az is nagyon fontos, hogy jelentős pré- miumösszeeek kitűzésével elérheti a feldolgozási vesz­teség csökkenését. Tavaly például 0,4—0,5 százalékkal csökkent a feldolgozási veszteség, ami azt jelen­tette. hogy 755 mázsa anyagnorma megtakarítást értek el. Ennyi élő barom­fival használhattak volna fel többet a tervezett kész­áru előállításához. Ebben az esztendőben — mivel az anyagnormát is szigorí­tották — 0,2 százalékos feldolgozási veszteség ese­tén már jár az erre kitű­zött prémium. Sorolhatnánk tovább a prémiumfeladatokat. Mind­egyik a több és gazdasá­gosabb termelés, a maga­sabb minőség szint eléré­sére serkenti az üzem dol­gozóit. Nem találni egy olyan prémiumfeladatot sem, amelyet már a kitű­zés pillanatában teljesíte­ni lehet, tehát csak fize­téskiegészítőként szolgál. — bognár — üzemben a csépai téglagyár. Naponta 55—56 ezer nyerstéglát készítenek. ti aqrohoíanikm kert A keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskola területén a csókakői patai: partján ki­alakítják az ország ötödik agrobotanikus kertjét, amely a hallgatók nővény- kórtani, növénytermesztési növénynemesítési, valamint kertészeti tanulmányait, se­gíti, s újabb kísérleti lehe­tőséget nyújt a főiskola ne­ves kutatógárdájának. Bemutatják a nö­vényvilág „történelmét” a vízi élettől napjainkig. Nagyjelentőségű lesz a me­zőgazdasági növények gyűj­teménye is, amelyben száz­húsz legfontosabb gabona-, takarmány-, . ipari- és gyógynövényfajta kap he­lyet A pártélet fóruma Tanfolyam a pártcsoportbizalmiaknak | HAT CSOPORTBAN, több mint kétszáz pártcso- portbizalmival tanácskoz­tunk a közelmúltban. Két- kétnapos tanfolyamra hív­tuk meg őket a járásból, hogy közvetlenül beszélget­hessünk munkájukról. Szükségesnek tartottuk ezt, mert feladataink között egyik legfontosabb a párt­vezetés színvonalának eme­lése. Elsősorban a párt- alapszervezetek tevékeny­ségén igyekszünk javítani. Ez pedig nagyban függ at­tól, hogy a pártcsoportok hogyan működnek. Ügyön- akkor a tartalmasabb, szí­nesebb pártélet kialakítása is azt igényli, hogy gyor­sabban, egyenletesebben fejlődjenek a pártcsopor­tok. A tanfolyam alkalmával különösen azokat a kérdé­seket kísérték figyelemmel a résztvevők, amelyek a mindennapi szervezési és gazdasági feladataikkal kapcsolatosak. Az érdeklő­dést jelzi, hogy a foglalko­zások alkalmával összesen 164 kérdés, hozzászólás hangzott eL A bizalmiakkal való ’a- nácskozás nemcsak azért volt hasznos, mert mi sok mindenről tájékoztattuk az elvtársakat — s mi magunk is sok mindent megtudtunk tőlük —, hanem azért is, mert ők is nagyon sok min­denről kicserélték egymás között véleményüket. Azt is elmondták, hogy munká­jukhoz elengedhetetlen vol­na a rendszeres tájékozta­tás, amit bizony nem min­den esetben kapnak meg a községi pártvezetőségektől, bár erre mi mindig felhív­juk azok figyelmét. Külö­nösen szükséges volna, hogy a járási és megyei pártbi­zottságok határozatairól tá­jékoztassák őket és meg is beszéljék velük azok végre­hajtásának módját. Ez alkalommal tartottunk először tanfolyamot párt- csoportbizalmiak részére. A községi pártbizottságok, pártvezetőségek legtöbb he­lyen közbenjártak azért, . hogy a meghívottak eljö­hessenek rá és llymódon is segítséget kapjanak további ténykedésükhöz. Néhány helyen azonban nem gon­doltak erre. így közel het­ven bizalmi csak egy „póttanfolyamra” jutott el. EZ NEMCSAK szerve­zési hiányosság volt csu­pán, hanem bizonyos fokig a községi pártvezetőségek álláspontját is mutatja. Azt, hogy sokat kell még ten­ni nekünk is, nekik is azért, hogy feladataik fon­tosságának megfelelően se­gítsük és segítsék a párt- csoportbizalmiak tevékeny­ségét. Major Tibor a jászberényi járási pártbizottság titkára 2,5 millió ékszii Két és félmillió ékszíjat állít elő ebben az évben a Cordatic gyár. Ez elegendő lesz a nyári-őszi betakarí­tási munkákhoz is, de ha mégsem, a tartalékkapaci­tásból még százezer darab­ra futja. A múlt évben 697 féle méretű ékszíj került ki az üzemből. a terv valóra váltása Mezőtúron az idei város- fejlesztési terv végrehajtá­sához már hozzáfogtak, március közepéig az éves terv 22 százalékát már le­tudták. Az OTP helyi ki- rendeltségénél a városi ta­nács vb megnyittatta a bankhitelt, amely a vágó­hídi és kétgátközi részen történő házhelyek kisajátí­tására és a járulékos beru­házások egy részének meg­valósítására szolgál. E te­rület közművesítésére mint­egy 110 ezer forint áll ren­delkezésre, főként járdaépí­tésre, amelyhez az anya­got is biztosították. Az új sportpálya létesíté­se az egyik legnagyobb fal­adat. Itt Is megkezdődött a munka, elkészült a felvonu­lási épület, a kubikos bri­gád hozzáfogott a földmun­kához. Az idei tervezett munkához szükséges anyag, salak, tőzeg, a vízvezeték­csövek beszerezése is meg­történt. 4 TANVÁK ELINDULNA A nagyterületű szövetkezetek és a tanyavilág A Hazafias Népfront kezdeményezésére hasznos vita indult el a tanyavi­lágról, a tanyasi emberek sorsáról, jövőjéről. Érde­mes és kell is foglalkoz­nunk ezzel a kérdéssel. Szolnok megyében, külö­nösen a gabonatermelő vi­dékeken nagy gond a kö­zös gazdaság nagyüzemi termelésének szakszerű ki­alakításában a meglévő, erősen szétszórt tanyavi­lág. Sok értékes időt vesz­nek el azok a viták, me­lyek az egyéni és közös­ségi érdek összeütközésé­ből fakadnak. Sok értékes terület vesz el a bejáróutak- kal, tanyaparlagokkal, tanyahelyekkel. Volt olyan szubjektív óhaj, hogy gyors ütemben számoljuk fel a tanyavilá­got, azonban ezekhez a reális feltételek nem te­remtődtek meg — a fel­mérés szerint a tanyasiak még hosszú ideig kint kí­vánnak élni — nem is tet­tük vonzóvá az elköltözést. Emellett nem szabad elfe­lejtkeznünk arról sem, a tanyavilágot úgy kell meg­szüntetni, hogy a háztáji termelés ne csökkenjen, mert erre népgazdaságunk szempontjából még sokáig szükség lesz. Karcag területét vizsgál­va: évszázadokkal ezelőtt a 67 ezer holdas határban kilenc település volt. Ezek a tatár, török háborúk ide­jén elnéptelenedtek, elpusz­tultak. csak a nevük ma­radt fent. A körülmények konszolidálódásával nem fejlődtek ki újra ezek a települések, sőt nagyobb uradalmak sem alakultak ki. A tulajdonok kialakulá­sával szétszórt tanyavilág jött létre, melyet a tago­sítás, sőt a kis szövetkeze­tek öt erős, nagy teridetű szövetkezetben való egyesí­tése sem tudott erősebben szűkíteni. Csökken szá­muk, de ilyen mértékben nagyon hosszú időre lesz szükség felszámolásukra. A nagy szövetekezetek létrejöttével üzemegy­ségeknek megfelelően központok alakultak a gazdasági szerkezet leg­célszerűbb területén és indultak fejlődésnek. Véleményem szerint ezen központoknak kellene a mi adottságunk mellett - szét­szórt tanyavilág jelentős részét felszívni. Milyen előnyökkel járna ez a gazdaság szeirmontjá- ból: hasznosan szolgálnák a teremőföld védelmet, hi­szen a tanyaparlagok és bejáró utak területét, mint új hasznosítású területet tudnánk bekapcsolni a termelésbe. A központokban létesí­tett objektumokat nem le­het gyufásdoboz módjára egymás mellé telepíteni, így óhatatlanul kihaszná­latlan területek maradnak ki, melyet tervezéssel, te­lepüléssel lehetne haszno­sítani. Kevesebb embert kellene szállítani, hiszen a mun­kaigényes növényeket a központ közelében lévő földeken termelik. Megfe­lelő munkaerő állna min­denkor rendelkezésre. — gyors és viszonylag rövid kedvező idő kihasználásá­ra. A fejlődő központok minden igényű szakember szükséglete helyben állna rendelkezésre. Könnyebben tudnának résztvenni a csa­ládtagok is a közös mun­kában anélkül, hogy a ház­táji gazdaság rovására tör­ténne ez. És nem utolsó sorban könnyebb lenne a közös vagyon védelme, mert job­ban figyelemmel lehetne kísérni az egyéni gazdasá­gokat. A dolgozók általá­nos, szakmai műveltségé­nek emelése, politikai fel­világosítása, szervezése szempontjából majdnem az üzemi munkásokéhoz ha­sonló lehetőséget nyerhet­nénk. Milyen előnyökkel jár­hatna a tanyasiaknak? Minden központ vil­lannyal és jó ivóvízzel rendelkezik, így laká­sukat a legkényelme­sebben tudnák kiala­kítani, egészen a két szoba összkomfortos la­kásig. Mivel ez egy 30—40 éves átmeneti időszakot jelente­ne nem lenne szükséges különleges épületterveket előírni, hanem a hagyomá­nyos stílust és anyagot le­hetne felhasználni. Helyben a termelőszö­vetkezet segítségével ki le­hetne verni az« épülethez szükséges vályogmennyisé­get és a lebontott tanya- épület faanyagának fel­használásával viszonylag olcsón lehetne korszerű, egészséges lakáshoz jutni,- Nagyobb megterhelést a nyílászárók és a burkolat okozna, az építést pedig házilagosan lehetne bizto­sítani. Az alapháztáji 800 négy­szögölét helyben kellene kimérni és pedig hosszabb használati időre való át­adással, így gazdaságosab­ban tudnák hasznosítani (pl.: köztes vetemények, gyümölcs, konyhakerti nö­vények stbl. Mindén központ rendel­kezik kövesúttal, tehát megközelítése bármely idő­szakban kedvező. Jelenleg az élő színház kivételével hozzájuthatnak a kultúra minden lehetőségéhez. — Rendszeres mozielőadás van. könyvtár áll rendel­kezésre (a mozilátogatott­ság átlagban az elmúlt években 40—50 ezer láto­gató között volt). A település fejlődésével a bolti, egészségügyi, ta­nácsi közvetlen ellátásra is lehetőség 'nyílna. Azt hiszem érdemes vol­na mind az illetékesek, mind a tanyákon élők szempontjából ezeken gon­dolkodni. Érdemes volna az elkövetkező fejlesztést ennek figyelembe vételével tervezni. Nálunk a 942 tanyán élő családból mintegy száz él központokban. Hasznos volna elemezni a jelen elhelyezkedés meny­nyi anyagi erőt köt le,, mennyi kihasználatlan idő veszik el a szállítás miatt* mennyi nehézséget okoz a munkaidő gazdaságos ki­használása a közösségnek és az egyénnek. Vonzóvá kellene tennünk mindenki számára, bele­értve az illetékeseket is, a tanyaközpontok ilyen táv­lati fejlesztését. Bíró f,ászló Karcag Rakodómunkára férfi munkavállalókat, valamint vizsgázott úszómestert felvételre keresünk. Jelentkezni a Szolnoki Cukorgyár munkaügyi csoportjánál.

Next

/
Thumbnails
Contents