Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-09 / 57. szám
Viiáq proletárjai egyesüljetek. szüli x mmm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA XVn. évfolyam, 57. szám Ara 50 lilíér 1966. március 9., szerda. Értékelték a megye termelőszövetkezeteinek múlt évi versenyéi S%á»tisenöt brigád küzdött a szocialista brigád cím slnyeréséért Tegnap értékelte a megyei versenybizottság a közös gazdaságok múlt évi versenyét. Az elmúlt esztendőben megyénk termelő- szövetkezetei közül 121 nevezett be az orszáogs termelési versenybe. Ugyanakkor 102 szövetkezeti baromfitenyésztő munkacsapat is versengett egymással. összesen 1 555 000 baromfi felnevelését vállalták. Mindez azt jelenti, hogy tavaly a megye termelőszövetkezeti tagságának 29.6 százaléka vett részt különböző szintű versengésben. Vagyis 20 022 szövetkezeti tag. örvendetes, hogy a fiatalok kiveszik részüket ebből is, hinan tizenegyesen kapcsolódtak be. A versenybizottság kategóriák szerint bírálta, értékelte a szövetkezeteket. Természetesen figyelembe vette az éhmúlt három évi fejlődést is, A nagy kategóriában, tehát a 4500 szán- töegység felett versenyző szövetkezetek közül az első helyezést a tiszaföld- vári Lenin Tsz érte *4 2820 ponttal. Második a fAezboldogházi Aranykalász *700, harmadik a rákóczi- fulvi Rákóczi 2505, negyedik a tissaföldvári Szabad Nép 2265, ötödik pedig a törölcszentmilclósi Arany faí- Iász Tsz 2126 ponttal. A további sorrend, a cibakházi Vörös Csillag és a mező- héki Táncsics Tsz. A 3000—1500 szántóegy- »ég között versenyző szövetkezetek közül a török- tzentmiklósi Rákóczi vitte «4 a pálmát, 2080 ponttal. Második a nagykörűi Szebb Élet, harmadik a szajoli Vörös Csepel és negyedik a szolnoki Vörös Mező Tsz. A további sorrend, az öcsödi Kossuth éa a jászki séri Kossuth Tsz. Az. 1500—3000 szántóegység között versenyző közös gazdaságok vetélkedéséből a fegyverneki Vörös C sill a g Tsz került ki győztesen. összesen 2407 pontra tett szert. Második az örményest Űj Élet, harmadik a kungyalui Zöldmező. negyedik a szászbe- reki Béke, ötödik a jász- tváni/i Szabadság Tsz. A sorrendben a pusztamonostort Búzakal&sz és a mezőtúri Űj Reménység Tsz a következő. A legkisebb kategóriában 1500 szántóegység alatt a fegyverneki Aranykalász Termelőszövetkezet bizonyult a legjobbnak 1746 ponttal. A versenybizottság ebben a kategóriában nem adott ki több helyezést. Ellenben a nagy kategóriában az első öt helyezett mellett még további két termelőszövetkezetet, a cibakházi Vörös Csillag és a mezöhéki Táncsics Tsz-t javasolta az országé» versenybizottság elé. A megyei versenybizottság a helyezésele elbírálásánál figyelembe vette az egy szántóegységre jutó halmazation termelési érték alakulását, valamint az egv szántoőgvsógre jutó állam felé lörtónő áruértékesítést, az, üzemi felhalmozást, a bruttó 1övede]«vrt és • tagok részesedésének alakulását. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben az egy szántóegységre jutó halmozatlan termelési élték. a legmagasabb a megye szövetkezetei közül, 7300 forint. Az egy szántóegységre jutó áru értéke 5771 forint. Az üzemi lel- halmozás 1742 forint. Ez is legjobb a megyében. Úgyszintén a termésátlagok, hiszen tavaly holdanként kenyérgabonából 24.1 mázsát, takarmánygabonából pedig 22.4 mázsát takarított be a szövetkezeti tagság Szemeskukoricából holdanként 30.1 mázsát májusi morzsoltban. A törökszentmiklósi Rákóczi Tsz-ben az egy szárítóegységre jutó halmozatlan termelési érték 5139, az áruértékesítés 3456, az üzemi felhalmozás pedig 1349 forint Kenyérgabonából 17.4, takarmánygabonából 18.6, kukoricából pedig 16.2 (májusi morzsolt) mázsás termésátlagot értek el. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben az egy szántóegységre jutó halmozatlan tér melési érték 5180, az áruértékesítés 4316, az üzemi felhalmozás pedig 1464 forintra alakult A másik fegyverneki közös gazdaságban, az Aranykalászban az egy szánteógységre jutó halmozatlan termelési érték 4976, az áruértékesítés 3503, a felhalmozás pedig 1075 forint A versenybizottság megállapítása alapján az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem a jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben volt az elmúlt esztendőben a legmagasabb, 25 972 forint. Ezt követte a mezöhéki Táncsics 25 291. a tiszaföldvári Lenin 22 754, a nagykörűi Szebb Élet 22 392 forintos eredménnyel. A kategóriák figyelmen kívül hagyásával azok a szövetkezetek, amelyek az országos versenyben pénzjutalmat nem kapnak, de helyezést érnek el, pénzjutalmat, illetve oklevelet kapnak a megyétől. A megyei első helyezett 15 000 forintot, míg a második, harmadik helyezett oklevelet kap. A járási első helyezettek öt-öt ezer forintot és a második-harmadik helvezettek oklevelet nyernek. A megyei versenybizottság döntött a Karcag—Kis- ú iszállás, Mezőtúr—Túrkeve járásként összevontan kezelt városi termelőszövetkezetek helyezési sorrendjében is. A Karcag—Kisújszállás versenyében első lett a karcagi Béke T s z, második a kisújszállási Kinizsi, harmadik a karcagi T.eniv Tsz. A mezőtúr—túrkevei szövetk 57a- 1 tek versenyében első a mezőtúri U j R e- m i ny s é g. ezt követi a túrkevei Táncsics és a mezőtúri Béke Tsz. A két első helyezett öt-öt ezer forintot, a többiek oklevelet kannak. A baromfitenyésztő munkacsapatok versenyében Ambrus J ánosné három-tagú munkaosapsia karült az első helyre. A cibakházi Vörös Csillag Tsz baromfitenyésztői 37 234 csirkét neveltek fel 0.9 százalékos elhullással. A Lochmann csirkék takarmányozásánál 1 kiló hús előállítására 2.78 kiló tánot használtak fel. Második a jászladúnyi Petőfi Tsz-böi Turucz Józsefné négy tagú munkacsapata. összesen 63 900 csirkét neveltek fel 0.97 százalékos elhullással. Harmadik helyre pedig Papp Kálmánná munkacsapata került. A jászboldogházi Aranykalász Tsz áruhús és törzsbaromfitenyésztő munkacsapata 61100 csirkét nevelt fel 1.3 százalékos elhullással. A törzsbaromfinál az egy tyúkra eső évi tojáshozam 162 darab volt. A baromfitenyésztés első helyezettje három, a második kettő, a harmadik helyezett ezer forint jutalmat kap. L- 1Több víz - tartályból Tizenkét méter mélyre süllyesztik a képen látható betontartályt Tiszaőrs főterén. A régi artézi kút hozama kevés volt és nem biztosította az orv osi rendelő és az Iskola vízellátását. A tartály segítségével elegendő vizet tudnak majd tárolni, hogy ne legyen fennakadás a két Intézmény vízellátásában Nemes nyárral telepítik he a szántóföldi m alkalmatlan ter Két és félmillió nyárt dugványoznak — Vissza nem térítendő állami támogatás es állóeszközhitel a teiepítvényekre Megyénkben több ezer holdat tesz ki a szántóföldi művelésre alkalmatlan, illetve az alacsony hozamokat adó terület Ezek a földek azonban kiválóan hasznosíthatók az ipari célokat szolgáló nyárfa telepítésére. A közelmúltban rendelet jelent meg az ilyen területek/erdősítéséről. Marton Tibortól, a Szolnok megyei Erdőgazdaság igazgatójától kértünk nyilatkozatot: — Mi tette szükségessé a cellulóz nyárfa termelésről szóló 1/1966. FM—PM együttes rendelet kiadását? — Európában rohamosan növekszik a papírgyártás és a forgácslemez gyártás alapanyagát képező nyárfa iránti kereslet. A hazai fogyasztás is növekedett, a belföldi Igények kielégítésére nagy mennyiségű papír alapanyagot importálunk. A nyárfaimport azonban mind nagyobb nehézségekbe ütközik, így rá vagyunk kényszerítve hazai lehetőségeink maximális kihasználására. Az ötvenes évek elején megkezdődött a nagyobb arányú nyárfa telepítés a megyénkben. A szántóföld védelméről szóló VT-os törvény félreértése miatt az utóbbi két évben a telepítés megtorpant. Az együttes rendelet most lehetővé teszi a megkezdett munka folytatását azokon a mező- gazdasági területeken, melyeken a kedvezőtlen körülmények miatt, a nyárfa termelés nagyobb eredményeket hoz. mint a szántóföldi művelés. — Milyen területek jöhetnek számításba a nyárfa- telepítés szempontjából? — Az utóbbi 15 év alatt közel 10 ezer hold nyárt telepített az erdőgazdaság, az állami gazdaságok, a vízügyi igazgatóság és a tsz-ek. De még mindig számottevő a telepítésre váró föld. A folyók árterületén (ötezer hold) bizonytalan a gazdálkodás. de ennek igénybevételéről később intézkednek az illetékesek. A rendelet szerint a gyenge hozamú, homoki szántóföldek. valamint a gyakran víznyomásos rétek, legelők jöhetnek elsősorban számításba. Továbbá a csatornák környékén az üzemi- és a közutak mentén a községek és városok művelés alá nem vont területein és a szőlő-gyümölcs telepítésre kijelölt, de 10—15 évig e célból igénybe nem vett területeken lehet nyárfát ültetni. Előzetes számítások szerint ez 1—5 ezer hold. — Milyen gazdasági előnyökkel jár a nyár telepítése? — A rendelet szerint a gyenge hozamú területek fásítására kell a fő figyelmet fordítani. A jászsági homokon például a gabona csak 2—3 mázsás termést adott holdanként. Ezeken a földeken — ha a feltételek biztosítottak — a jelenlegi bevétel többszörösét adja a nyárfa. Tizenöt éves fordulóban a föld minőségétől függően holdanként 70—150 köbméter nyárfa anyagot lehet elérni. Ennek értéke 28 000—60 000 forint között BMKDQg, — A telepítés költségeire a tsz-ek vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. Ezenkívül a telepítés ötödik évétől évenként és holdanként 170—1500 forintig terjedő állóeszköz hitelt vehetnek igénybe, melyet üzemviteli célokra is felhasználhatnak. — Meddig kell a területeket kijelölni, mikor kezdődhet a telepítés és lesz-e elegendő ültetvény anyag? — A kijelölést végző műszaki biz’ottságok és a községi szakbizottságok most alakulnak. A nyárfásítandó területeket május közepéig kijelölik, melyeknél a járási, városi, majd a megyei tanács mezőgazdasági osztályának véleményét is kikérik. A talaj előkészítése ez év őszén megkezdődik és a kijelölt földeket 1967 tavaszán, őszén fásítják. Az erdőgazdaság csemete- kertjei felkészülnek a fák nevelésére. Ez év tavaszán 2,5 millió nyárt dugványoznak az olasz- és óriás fajtábóL Egyébként a fásítási hónap az idén a szokásosnál korábban kezdődik. Az erdő- gazdaság a megjelent rendelet érdekében nagyobb propagandát fejt ki. Számos előadást is tartunk. Ez év tavaszán 100 hold új területet fásftanak az erdő- gazdaság, Vízig és az állami gazdaságok. További 200 holdon pedig felújítást végeznek — fejezte be nyilatkozatát Marton Tibor.- m. L — \ huburúlfc siemte előkészületei Az elmúlt évben lezárult a kulturális bemutatók ötéves időszaka. Értékelve tapasztalatait, eredményeit, hasznossága mellett oly hiányosságai is nyilvánvalóvá váltak, amelyek szükségessé tettek, hogy az idén megváltozott rendszer szerint készítsék elő és szervezzék mer; az egyes művészeti ágak bemutatóit. Ezt a rendszert a korábbi évektől eltérően a megyék, adottságaikat, kulturális hagyományaikat figyelembe véve, önállóan dolgozták ki. A Népművelési Intézet módszertani kiadványában ismertette néhány megye, közöttük Szolnok tervét, amelyeket megfelelően kommentált. A Szolnok megyei terv, amelyndk alap-koncepciója a bemutatók beillesztése a területi kulturális események rendszerébe, az intézet véleménye szerint is figyelemre méltó elgondolásokat tartalmaz. A megyei bemutatók korábbi években sablonná merevedett rendszere helyett az elkövetkező két évben megyei jellegű, de járási-városi szinten, szervezett, úgynevezett tájegységi bemutatókat rendeznek. A kulturális szemle új rendje alapján ez év áori- Ws 3—5-ig először kerülnek megrendezésre a Verseghy Diáknapok, amelyeken a megye középiskolásai és ipari tanulói vesznek részt. A Verseghy Diáknapok részletes programja már elkészült. E szerint a két napon nyolc művészeti ág bemutatójára kerül sor. Ugyancsak áprilisban rendezik meg a kunsági napokat is, amelynek szervezését Kisújszállás vállalta, a kunsági napokon sorra kerülő egyes bemutatókat pedig Kisújszálláson. Kunhegyesen és Túrkevén tartják. Májusban két tájjellegű kulturális eseménysorozat lesz. A Jászsági Napok és a 11573-1110011 Zenei Napok. Az előbbi bemutatóit Jászberényben, Jászkiséren és Jászárokszálláson, az utóbbiét pedig Martfűn és Tiszaföldvároo rendezik majd. A kulturális szemle megyei operatív bizottságának elképzelése szerint ezeket a bemutatókat a helyi kulturális hagyományói; felelevenítésével és egyéb tájjellegű megmozdulással színezik. így például javasolták hogy Arokszálláson a község 600 éves jubileumával kapcsolják össze a Jászsági Napok rendezvényeit. Túrkevén pedig a Flnta-tesl- vérek és Korda Sándor cm lékeinek felkutatásával lehetne teljesebbé tenni a kulturális rendezvényeket