Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-09 / 57. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. március 9. Nkrumah és Sekou Touré elutazott Maliból - Betiltották a ghanai ifjúsági mozgalmat Nyugati hírügynökségek a bamakói rádió adására hivatkozva jelentették, hogy Sekou Touré és Kwame Nkrumah elnökök elutaz­tak a Mali Köztársaságból, miután ott hétfőn délután tárgyalásokat folytatak Mo- dibo Keita elnökkel. Az AFP jelentése szerint a guinea! rádió eddig nem közölte, hogy az elnökök visszatértek Conakryba. Az AFP hírmagyarázatá­ban rámutat arra, hogy Se­kou Touré és Nkrumah bamakói látogatása az ese­mények logikájából követ­kezik. Sekou Touré Guineá­ban, Nkrumah Ghánában és Modibo Keita a Mali Köztársaságban sok tekin­tetben azonos irányú poli­tikát folytatott és termé­szetes, hogy a ghanai ese­mények után is szoros kap­csolatot kívánnak fenntar­tani egymással. Az Űj Kína hírügynök­ség jelentése szerint visz­A Reuter hírügynökség a djakartai rádióra hivat­kozva, közli, hogy az indo­néz rendkívüli katonai bí­róság hétfőn este meghoz­ta az ítéletet: Untung al­ezredest, a palotaőrség volt zászlóaljparancsnokát, az úgynevezett Szeptember 30. mozgalom vezetőjét halál- büntetéssel sújtotta. Az ítélet kihirdetésekor közölték, hogy Untung nar- minc napon belül kegyelmi kérvénnyel fordulhat Su­karno elnökhöz. Az elnök egy éven belül döntheti el, hogy megkegyelmezzen az elítéltnek. Az indonéz főváros má­sik érdekes fejleménye, hogy kedden újabb diák- tüntetések zajlottak le. Kö­vetelte Subandrio lemon­dását A főváros több más szaérkezett Kínába az acc- rai kínai követség személy­zetének egy része és azok­nak a kínai szakértőknek egy nagyobb csoportja, akik a Kínai Népköztársa­ság és Ghana közötti gaz­dasági és műszaki együtt­működési megállapodás alapján Ghánában működ­tek. A Kínába visszaérke­zett 125 főnyi csoportból öten, nem tudtak tovább utazni Pekingbe, hanem Sanghajban maradtak, mi­vel a ghanai puccsista ka­tonák részéről elszenvedett bántalmazások miatt kór­házi ápolásra szorulnak. A kínai szakértőket az állam­csíny után az új ghanai ha­tóságok utasították ki, mi­után egyoldalúan felmond­ták a Kínai Népköztársa­sággal kötött gazdasági és műszaki együttműködési szerződést. A ghanai katonai rezsim rendeletileg betiltotta ttt ország ifjúsági mozgalmá­nak működését. A betiltás pontján a tüntetők megbé­nították a forgalmat, több gépkocsit megrongáltak. Suharto altábornagy, had­seregügyi miniszter közöl­te, hogy az elnök csütör­tökre magához kérette a palotába a politikai pártok vezetőit, pénteken pedig minisztereivel tart majd tanácskozást. Szombaton az elnök Bogorban a legfonto­sabb katonai vezetőkkel tárgyal. A djakartai rádió arról is hírt ad. hogy Sukarno elnök kedden, a nemzet­közi nőnap. alkalmából egy tömeggyűlésen mondott be­szédében kijelentette, mind­addig nem hajlandó tár­gyalni Taunku Abdul Rah­man malaysiai miniszterel­nökkel, amíg fennmarad a Malaysia Államszövetség. hivatalos magyarázata az, hogy az ifjúsági mozgalom Nkrumah volt elnök szemé­lyes céljait szolgálta. Ez a több mint egymillió tagot számláló szervezet \ olt Ghana legnagyobb és leg- baloldalibb ifjúsági tömeg- szervezete. Ez • a szervezet az utóbbi két évben szoros és gyümölcsöző kapcsolatot épített ki a DlVSZ-szel. Accrái politikai megfigye­lők azonban a ghanai ifjú­sági mozgalom betiltásának okát abban látják, hogy a reakciós elemek nem néz­ték ezt jó szemmel Gháná­ban és Afrika-szerte. Meg­figyelők a ghanai ifjúsági mozgalom betiltásában an­nak bizonyos jelét látják, hogy a katonai rezsim le­hetetlenné akarja tenni a kilencedik Világifjúsági Ta­lálkozó megtartását Accrá­ban. Mint emlékezetes a VIT megrendezését ez év szeptemberére tűzték ki és színhelyéül Ghana főváro­sát választották. India és az atombomba Indira Ghandi, indiai miniszterelnök kedden a félsőházban visszautasította azt a javaslatot, hogy In­dia készítse el saját atom­bombáját. A miniszterel­nök figyelmét ugyanis fel­hívták azokra a sajtójeüen- tésekre, amelyek szerint Pakisztán 1968-ra tervezi első atombomba kísérletét. Indira Gandhi véleménye szerint Pakisztán nincs ab­ban a helyzetben, hogy ma­ga gyártson atombombát de ha India elkészíti a sajátját, akkor Pakisztán bizonyosan megpróbál be­szerezni egy másikat In­diának nincs szándékában olyasmit tenni, ami vál­ságot idézhet elő — fejez­te be az indiai miniszter­elnök. De Gaulle felrobbantja a NATO-t? De Gaulle-nak Johnson- hoz intézett személyes üze­nete, amely felveti a Fran­ciaországban levő amerikai katonai támaszpontok prob­lémáját, nem keltett meg­lepetést Párizsban. A fran­cia köztársasági elnök mtilt havi sajtókonferenciája óta nyilvánvaló volt, hogy a francia kormány napirend­re kívánja tűzni a vélemé­nye szerint idejét múlt at­lanti szervezet problémáját. A Johnsonhoz intézett le­vél az első lépés a tár­gyalások megindításához. Az Egyesült Államok és Franciaország többi szö­vetségesei eddig azzal tér­tek ki a kérdés megvitatá­sa elől, hogy a francia kor­mány terjessze élő a ka­tonai szervezet megváltoz­tatására vonatkozó javasla­tait. Most már nyilvánvaló, hogy Franciaország nem dolgoz ki tervet a NATO megreformálására, mert De Gaulle véleménye szerint nem a NATO megváltozta­tásáról van szó, hanem ar­ról, hogy az amerikai ve­zetés alatt álló integrált katonai gépezetet kétoldalú szerződések rendszerével váltsák fed. De Gaulle sajtóértekezle­tén leszögezte, hogy a „Franciaországban levő ide­gen elemeket” kivétel nél­kül francia parancsnokság alá kell helyezni. Ez épp­úgy vonatkozik a NATO katonai berendezéseire, mint a francia—amerikai titkos szerződések alapján Franciaországban működő amerikai támaszpontokra. Az Egyesült Államok Nyugat-Németországban le­vő katonai erőinek hadtáp- berendezósei zömükben francia területen vannak. Mimtegy negyven légi és egyéb támaszpontjukon 26 000 katona állomásozik, Franciaország területén át húzódik a nyugat-német­országi csapatokat ellátó amerikai olajvezeték is. De Gaulle most választás élé állítja Washingtont: vagy francia ellenőrzés alá helyezik ezeket a berende­zéseket, vagy pedig eltávo­lítják őket Franciaország­ból. Indonéziában tovább folynak a tüntetések Veszélyes zsákutcában (Am Avantgarde című easablaneai lapból) Az egyik legnagyobb marokkói szakszervezeti egyesület sajtóorgánu­mának nézete szerint az ország mai helyze­tét a tömegek életszín­vonalának hanyatlása, növekvő elégedetlenség, a dolgozók jogai ellen intézett támadások, rendőri megtorlások jellemzik. Az elmúlt év Marokkó számára katasztrofális volt. Már 1964 végién észrevehe­tővé vált a tömegek elége­detlenkedése. Teljesen jo­gos volt a felháborodásuk a demokrácia ellen intézett támadások miatt. A régen összefonódott feudalizmus, neokolonializmus, reakció és opportunizmus a maga céljaira használja fel az államgépezetet Amíg a vagyonosok nye­reséget nyereségre halmoz­tak, a nép nyomora foko­zódott. A Marokkói Mun­kaszövetség, a tömegek ér­dekeinek igazi kifejezője, ismét világosan kinyilat­koztatta, hogy a nép egyre Inkább követeli a változá­sokat. Ezt bizonyították az 1964 december 17-i és 18-i heves sztrájkok is. Három hónappal később zajlottak le az 1965 már­cius 23-i drámai események, amikor a „rendfenntartó erők” golyói százakat öltek meg Casablancában. Egy­részt az 1965 márciusi vé­res megtorlások, másrészt a báb „parlament” feloszla­tása nemcsak a népellenes kormány fejvesztett kapko­dását tükrözte, hanem arra le rákényszerítette, hogy a kormány levesse az álarcot. A Marokkói Munkásszövet­ség, amely határozottan a demokrácia és a szocializ­mus útját választotta, ter­mészetszerűleg szembeke­rült mindazon erők koalí­ciójával, amelyek szemben állnak ezzel az úttal. A több éven át tartó politikai üldözések új szakaszba lép­tek. A nagy külföldi és he­lyi vállalkozók egyre bát­rabban támadják a szak- szervezeteket, ugyanis se­gítséget kanták akcióikhoz, — a tömeges elbocsátások­hoz és más törvénytelensé­gekhez. ök lépten-nyomon megszegik a törvényt, a dolgozók sztrájkjogát mégis nem egyszer veszély fenye­geti. A Marokkói Munkaszö­vetség teljes határozottság­gal, radikális változásokat követelt, mégpedig válasz­tások alapján, az Igazi de­mokrácia megteremtése és népi kormány alakítása ré­vén. Az 1965 november 12-i és 13—i általános sztrájk megmutatta, hegy a ma­rokkói munkásosztály, amely elnyerte a nép tel­jes támogatását, e nemzeti követelések körül tömörült. A marokkói nép nagy­része nyomorog. Gazdagság, jólét kevesek számára, sze­génység, ínség a túlnyomó többség számára — így fest a valóság Marokkóban. Néhány számadat is jól bizonyítja, mennyire csök­kent a marokkói lakosság életszínvonala. Az egy fő­re eső bruttó termelés 1965- ben nem haladta meg az 1964 évi színvonalat. Ami * a beruházásokat illeti, négy év alatt körülbelül 108 volt, ha az 1960 évi színvonalat 100-nak vesszük. Ez ala­csonyabb annál a határnál is, amit minden közgaz­dász olyan küszöbnek ne­vez, amelynél az ország gazdaságának hanyatlása kezdődik. A szákszervezetek elleni megtorlások 1965 folyamán nem szüneteltek. Iminiben tucatjával börtönözték be a dolgozókat, akik nyomorú­ságos munkabérük további csökkentése eilen küzdöttek. A börtönben kínozták őket. Sokukat azért tartóztattak le, mert állítólag megsér­tették „a munka szabadsá­gát’. Bíróság elé állítottak több szakszervezeti aktivis­tát, egyebek között Safiban is. A Marokkói Munkaszö­vetség Országos Irodájának felhívására tartott általános sztrájk után 57 postai al­kalmazottat elbocsátottak, több mint 560 ellen pedig büntető szankciókat foga­natosítottak. A mezőgazda- sági hivatalokban az elbo­csátottak száma meghaladta a százat A sokat emlegetett „há­roméves terv” amivel a ve­zető körök annyit dicseked­tek, s a „nemzeti fellen­dülés” mozgalma, amelyet a hatóságok úgy tüntettek fel, hogy ezzel megoldódik a munkanélküliség és a nem teljes foglalkoztatott­ság problémája — egész egyszerűen csődöt mondott.* Évente nemcsak az ifjak és lányok ezrei növelik a munkanélküliek hadát, ha­nem az eddig meglévő ál­landó munkahelyek száma is egyre csökken. Az 1965- ös évet számos üzem bezá­rása, tömeges elbocsátások és a munkaórák számának csökkenése jellemezték. Megoldatlan maradt a közoktatás problémája is. Száz- és százezer gyermek egyáltalán nem jár iskolá­ba. Országunkban átlag 10 000 lakosra jut egy or­vos. Az orvosi rendelők száma nagyon kevés a la­kosság szükségleteihez ké­pest. Azután itt van a la­kásépítkezés, — még min­dig semmit nem tettek a nyomortelepek és a túlzsú­folt negyedek lakóiért A kormány „takarékoskodás” címén csökkentette a la­kásépítésre előirányzott ösz- szegeket. Az 1965-ös év a teljesí­tetlen ígéretek éve volt. Hol van az agrárreform, amely­nek során a földet azoknak kellett volna megkapniok, akik megművelik? Hol van az iparosítás? Hol marad annak az ígéretnek a telje­sítése, hogy a magán- szektorban a családi segélyeket azonos szintre hozzák az állami szektor­ban folyósított családi se­gélyekkel? Hol maradt a társadalombiztosítás kiter­jesztése a mezőgazdajági dolgozókra? Hol van a cu­kor árának csökkenése? Ha a helyzet így marad, akkor fennáll a veszély, hogy az 1966-os év még ne­hezebb lesz és a néptöme­gek növekvő elégedetlensé­ge miatt még több össze- esanásra számíthatunk. Itt az idele, hogy az or­szág kikerül ion a fejletlen óllamok sorából Ez azon­ban a néptömegek, elsősor­ban pedig a munkásosztály mozgósítása nélkül nem valósulhat meg, 4 Pentagon bűnözőket toboroz Mint Washingtonban bejelentették, a Pentagon elha­tározta: behívja katonának azokat, akiket bűncselekmé­nyek miatt elítéltek. Az amerikai hadsereg sorozó bizott­ságának vezetője, Lewis Hershey vezérőrnagy a televízió kamerái előtt kijelentette: a jövőben az Egyesült Álla­mok hadserege azokat is beveszi, akik a „kis bűnösök” kategóriájába tartoznak. Mellesleg szólva a tábornok nyilatkozatában nincs semmi meglepő. Az amerikai katonai hatóságok nemré­giben bejelentették, hogy most már azokat is behívják, akiket a legutóbbi időkig még felmentettek a katonai szolgálat alól, idegbetegségük, vagy „alacsony erkölcsi színvonaluk” következtében. Az Egyesült Államokban ezt a rendkívüli intézke­dést összekapcsolják a vietnami háború kiterjesztésével. Az elnök nyilatkozatával összehangban, a Vietnamba küldött amerikai hadsereg létszámának ez év végére el kell érni a 400 000 főt Már a jelenlegi költségvetési év befejezése előtt 360 000 főt kell behívni katonai szolgá­latra és 160 000-et hívnak be a július elsején kezdődő következő költségvetési évben. Az amerikai csapatok Vietnamban egyre súlyosabb veszteségeket szenvednek a Nemzeti Felszabadítás! Front csapásai alatt A bűnös háború kiterjesztéséhez további ágyútöltelékre van szükség, ■ nincs abban semmi rendkí­vüli, hogy az Egyesült Államok hadseregének sorozóbi­zottságai nem különösebben válogatósak. A Dél-Vietnamba küldött agresszorok hadseregében tökéletesen otthon érezhetik magukat a bűnözők is. (A. DJ A SZOLNOKI GÉPÁLLOMÁS, Szolnok, Beseny­9ZÖgl át — tóvételre keres mezőgazdasági gépszerelő, autó szerelő, lakatos, vasesztergályos, marós szakmunkásokat Munkásszállást és üzemi étkezést biztosít Jelentkezés munkaidő alatt a fait! címen. Termelőszövetkezetek figyelem ! Kedvező feltételekkel köt sörárpa értékesítési szerződést a Szolnok megyei Gabon atóvésárló és Feldolgozó Vállalat A szerződés alapján átadásra kerülő s ö r- árpáért 370.— Ft-ot fizet a termelőnek. Részletes felvilágosítást a járási és városi kiren­deltségek nyújtanak, ugyanitt a szerződés is meg­köthető. PITRAL0\ pattanásos, zsíros arcbőrre! Üli

Next

/
Thumbnails
Contents