Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! ' rVx O v,oV *\ SZniWDK MEBYH 1A MEGYEI PÁRTBIZDTT5ÁB ÉS A MEGYEI TAM AcilAPI A XVII. évfolyam, "0. szám. Ara: 50 filler 1966. márc. 24., csütörtök. Vízapasztás és öblítés a szolnoki Holt-Tiszán Megszfinl az árvízvédelmi készültség a Tiszán Mindannyi útik ügye : az idegenforgalom Az egyén és a társadalom közős érdeke a tbc elleni küzdelem A városi tanács vb üléséről A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén megvitatta a tbc-elleni küzdelem 1966. évi intézkedési tervét. A városi tanács vb egészség- ügyi osztálya és a városi tbc-gondozó vezető-főorvo­sa által készített jelentés tartalmazta, hogy 1965-ben stabilemyőképszűrésen — beleértve a gyermekszak­rendelésen megjelenteket is — 28 255 személy jelent meg Szandaszöllősön csaknem kétezer személy szűrését mozgó ernyőfényképszűrés- sel végezték el. Tavaly szeptemberben a szolnoki szociális otthon gondozott­jainak szűrése is megtör­tént, s a tbc-snek talált idős egyéneket a puszta- taskonyi szociális otthonban helyezték el. Szolnokon 1965-ben 48 felnőtt és két fiatalkorú új beteget szűr­tek ki. Szó volt a jelentésben arról is, hogyan segítik a betegeket illetve a gyó­gyultak elhelyezkedését. Az értékelt időszakban három tbc-s beteg kapott állami lakást, többen anyagi tá­mogatásban részesültek. A temetkezési vtiialat kereté­ben működő művirág-ké­szítő üzemben huszonnyolc rehabilitált dolgozik. S mindjárt tegyük hozzá, hogy az idei tervfeladatok között szerepel az üzem kapacitásának bővítése, hogy újabb rehabilitáltakat is munkához juttassanak. Az egészségügyi osztály és a városi, tbc-gondozó az üzemekben, vállalatoknál szövetkezetekben is igyek­szik felkutatni azokat a munkalehetőségeket, ame­lyek alkalmasak a gyógyul' betegek foglalkoztatására. E munkában csakúgy, mint a betegség megelőzé­sét szolgáló szűrővizsgála­tok lebonyolításában, a gyógyító munka javításá­ban az egészségügyi szer­veket segíti a közelmúltban megalakult társadalmi bi­zottság. A tbc-elleni küzdelem segítésére alakult társadal­mi bizottság legfontosabb feladatának tartja a lakos­ság egészségügyi felvilágo­sítását. Azért munkálkodik, hogy az embereik megért­sék: saját érdekük, hogy a szűrővizsgálatokon, a védőoltásokon résztvegye- nek. Kezdeményezi a bi­zottság a társadalmi szer­vek. vállalatok, üzemek, ter­melőszövetkezetek együtt­működését a tbc-s betegek társadalmi megsegítése ér­dekében s a csökkent mun­kaképességűek foglalkozta­tásénak előmozdításában. A Végrehajtó bizottság jóváhagyta az intézkedési tervet, s hangsúlyozta az ismeretterjesztés, a szem­léltetés és írásos propagan­da felhasználásának szük­ségességét, az egészségügyi felvilágosítás sikere érde­kében. Asszonyok klubja Karcagon Több mint száz asszony kezdte el tavaly ősszel Karcagon a MEDOSZ klub­ban és a Május 1 Tsz-ben a gazdasszonykört, ahol a szabás, varrás mellett kun hímzést is tanultak. Egy télen át tartó munka után most vizsgát tesznek, a készített kézimunkákból pedig kiállítást rendeznék. A gazdasszonykörök be­fejeztével azonban- nem ér véget az asszonyok közös szórakozása, időtöltése. — Megalakítják a háziasszo­nyok klubját, ahová főleg a nyugdíjasokat hívják meg. Ez lesz a második asszonyok klubja Karcagon. 4/ orszáqoyülés ipari bizottságának ülése A bauxitbányászok szer­vezeti hovatartozásának tárgyában interpellált a parlament múlt év no­vemberi ülésszakán Klujber László Fejér megyei kép­viselő. Mint ismeretes, az országgyűlés plénuma az interpellációra adott mi­niszer’ választ nem fogadta ed, s tanulmányozásra ki­adta illetékes állandó bi­zottságának. A bizottság vizsgálódásá­nak e ’ ,ényeit, az érde­kelt szervek állásfoglalásá­nak meghallgatása után ki­alakított észrevételeit és ’avaslatab az országgyűlés IcgközeteKP; ülésén a plé- num elé terjeszti. Mappába kerültek, ösz- szegeződtek már az el­múlt év idegenforgalmá­nak végleges számadatai Ismét öregbítettük ha­zánk hírnevét, sok új ba­rátot szereztünk orszá­gunk népének, tájainak. Az 1965-ös évben nagy lépést tettünk előre a külföldről érkező látoga­tók fogadásában és ellá­tásaiban. Egy hagyomá­nyosan vendégszerető nép, csaknem 80 ezer szállodai, motel-, fizető­vendégszolgálati és egyéb férőhely fogadta azt az 1 millió 318 ezer külföldit, aki meg akart ismerkedni hazánk életével. Az ide­genforgalmi hivatalok, a városi és vidéki vendég­látóipar — az előző évek tapasztalataiból okulva — hatékony intézkedésekkel tették kultúráltabbá az idegen ajkú százezreik pi­henését, ellátását. Megszoktuk, hogy a szomszédos népi demok­ráciáik, a testvéri orszá­gok ontják hozzánk a ba­rátokat, akik személyes tapasztalataikból, elő­adásokból vagy filmekből már Ismerik népünk éle­tét. így fogadták tavaly a félmilliónál több cseh­szlovák vendéget, a mint­egy százhúszezer lengyel turistát, a több mint száz­ezer szovjet látogatót, a németek, a románok, a jugoezlávok tízezreit. Szá­mukra hazánk élete egy szín a szocializmus palet­tájáról, itt tartózkodásuk pedig olyan élmények so­kasága, melyek — más tájak között Is — a ked­ves otthont idézik fei. S ha néha a rossz szervezés vagy a helyi nemtörő­dömség miatt bosszan­kodnak is, talán elnézőb­bek. Ez persze nem jelent menlevelet a mulasztások okozóinak. Am a kapitalista orszá­gokból érkező vendégek — az a több mint 100 ezer turista —, aki a pi- ros-fehér-zöld határt át­lépte, sokszor valóban az idegen szemével méri fel világunkat. Itt létük nem nyújt elég alkalmat arra, hogy belülről éljék át mai életünket, hogy az ízes ételek és nemes bo­rok mellett jobban meg­ismerjék termelő mun­kánk gyümölcseit vagy kulturális életünk termé­keny vitáit. A külszín alapján is összehasonlí­tást tesznek, saját kiala­kult idegenforgalmukat vetik össze a mi kezdeti lépéseinkkel, a tőkés vi­lág vetélkedő harsogását a mi szolidabb hangunk­kal. Megütköznek, ha éretlen elemek megbá­mulják őket Elvárják, hogy befizetett valutáju­kért megkapják a színvo­nalas, magyaros ellátást, érdeklődő kérdéseikre a sokoldalúan felkészült vendéglátók szíves vála­szát. A 108 ezer osztrák, a 71 ezer nyugatnémet, a 24 ezer amerikai és a többi tőkés országokból jött vendég tavaly is, várhatóan százezres kö­vetőik az idén is — a magyart és a szocialistát együtt keresték és kutat­ják. Számukra az a fel­fedezés: hogyan élnek, al­kotnak és gondolkodnak Közép-Európá ban, egy szocialista országban? Az idegenforgalom számadatai azt is bizo­nyítják. hogy már nem cmtpán a főváros és a jelenták a ismerés forrását, tömege­sen keresik fel az ország más tájait s közte megyén­ket is. Az elmúlt évben a vendégflátóipari férőhe­lyeken elhelyezett külföl­diek mintegy 60 százalé­ka Budapesten, mintegy 25 százaléka a Balaton mellett lakott, de velük együtt, s rajtuk kívül százezrek jártak hazánk más vidékein is — a ten­nivalók tehát mindannyi­unkat érintenek. Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Szolnok és más városok látogatói hosszú úton és széles körben érintkeznek a lakossággal és hivata­los szervekkel. Ezért fon­tos, hogy a gazdasági ten­nivalók, a vendéglátóipar fejlesztése mellett, az idegenforgalom által tá­masztott politikai követ­keztetésekről is többet beszéljünk. S nemcsak akkor, amikor a meleg nyári nap tüze már a körmünkre ég... Jó, hogy elkészültek már a képes ismertetők, bár tartalmuk néha vitat­hatóan sok engedményt tesz a régi közízlésnek, kevesebb bennük az új arcú magyar világ. Vitat­ható az a tavalyi gyakor­lat is, mely szerint meg­ajándékozták határainkon a tíz-, tizenöt-, húszezre­dik látogatót... Tálán több jellemző képet, és több korszerű élményt tudnának adni mindenütt, minden érkezőnek. Ezt Is­merte fel például a párt Veszprém megyei végre­hajtó bizottsága, amikor községi, járási kezdemé­nyezése után napirendjé­re tűzte hazánk egyik legszebb, a külföldiek ál­tal leginkább látogatott tájának idegenforgalmi feladatait. A vita á többi között abból indult ki, hogy öt év alatt csak­nem egymilliárd forintos értéken, fontos beruhá­zásokon és felújításokon túl, amelyekkel a megye gazdagodott, ki kell ter­jeszteni a vendéglátás te­endőit a szocialista haza- fiság, a nemzeti büszke­ség, a politikus idegen- forgalom sajátos gondola­taival is. Az idegenforgalom ügye a tavasz érkezésévei széles körben napirendre került Az idegenvezető, a tolmács, a felszolgáló, s a nyelveket tudó utcai járókelő egyaránt felelős azért: mit tudunk nyúj­tani az érkezőknek? Ar­ról sem feledkezhetünk azonban meg, hogy az idegenforgalom nem csu­pán gazdasági ügyet, bár ez az oldala sem lebe­csülendő. Ha nem muta­tunk rá életünk megőr­zött és szüntelenül gaz­dagodószépségeire, ha nem szüntetjük meg a kisebb- nagyobb bosszúságok oka­it, bizony zavart okozunk a látogatók gondolatvilá­gában, rólunk elraktáro­zott emlékeiben. Az elmúlt évek példái bizonyítják, hogy a kül­földi látogatók fele, a sze­mélygépkocsik és autóbu­szok többsége a harma­dik negyedévben, július, augusztus, szeptember, hó­napokban lépi át a ha­tárt. Még jónéhány hónap választ ed tehát a fö- dénytől, mégsem érdek­eien figyelmeztetni, mit □ván a korszerű idegen- orgalom az ország la- cosságától és hivatalos 7erveitől. J armies László Kereken 25 éve nem vo­nult le olyan magas ár­hullám a Tiszán, mint az utóbbi hetekben. Szolnok­nál 38 centiméternyire meg­közelítette az évszázad leg­magasabb tiszai vízszintjét. Az árhullám tetőzése óta azonban Tokajnál 338, Szol­noknál 221 centiméterrel apadt a víz. így több mint 40 napi védekezés után szerdán a Tisza legutolsó védvonalánál, a Szolnok- környéki szakaszon is meg­szüntették az árvízvédelmi készültséget. Ötvenegy új mező- gazdasági tanuló a jász­berényi járásban A fejlődő ágra- és zoo- technika, valamint a gépek számának növekedése meg­kívánja, hogy jól képzett mezőgazdasági szakmunká­sok dolgozzanak a nagy­üzemekben. A mezőgazda- sági tanulóképzés megkez­dése óta a jászberényi já­rásban évről évre nagyobb az érdeklődés ezen okta­tási forma iránt. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az 1966- ra tervezett 65 tanuló le~ szerződtetésöber; már -igen jó eredményt értünk el, ed­dig ötvenegy fiatal kötötte meg a szerződést. Sikeres volt a jászberényi Kókai László úttörőházban március 22-én tartott elő­adás is, ahol ötvenegy szü­lő és tanuló, valamint ti­zenkét termelőszövetkezeti vezető hallgatta érdeklődés­sel a mezőgazdasági tanuló- képzéssel kapcsolatos tud­nivalókat. Sziráki Benedek Jászberény A szolnoki alcsiszigeti Holt-Tisza vízszintje 45— 50 centiméterrel magasabb a megengedettnél. Mint ismeretes, a nyári csapadékmentes időszakban ebből a mederből öntözik a földeket. Ezért a jelenlegi helyzetet figyelembe véve ket­tős feladat vár a vízügyi dolgozókra. Egyrészt csökkentik az említett folyó­meder vízszintjét, másrészt friss vízzel átöblítik, hogy a következő hónapokban öntözhessenek az említett holtágból. A tervek szerint a Holt-Tiszából 1 800 000 köbméter vizet emelnek át, me­lyet gravitációs úton (plusz 400-as vízállásnál) egymillió köbméter friss vízzel pótolnak. Képeinken a hategységes úszószivattyú nyomócsövét szerelik a VÍZIG dolgozói. A szivattyúmotorok 2 köbméter/sec vizet emelnek át a Szolnok— Rákóczifalva útszakaszon anélkül, hogy az úttestbe épített nyomócső zavarná a forgalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents