Szolnok Megyei Néplap, 1966. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! ' rVx O v,oV *\ SZniWDK MEBYH 1A MEGYEI PÁRTBIZDTT5ÁB ÉS A MEGYEI TAM AcilAPI A XVII. évfolyam, "0. szám. Ara: 50 filler 1966. márc. 24., csütörtök. Vízapasztás és öblítés a szolnoki Holt-Tiszán Megszfinl az árvízvédelmi készültség a Tiszán Mindannyi útik ügye : az idegenforgalom Az egyén és a társadalom közős érdeke a tbc elleni küzdelem A városi tanács vb üléséről A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megvitatta a tbc-elleni küzdelem 1966. évi intézkedési tervét. A városi tanács vb egészség- ügyi osztálya és a városi tbc-gondozó vezető-főorvosa által készített jelentés tartalmazta, hogy 1965-ben stabilemyőképszűrésen — beleértve a gyermekszakrendelésen megjelenteket is — 28 255 személy jelent meg Szandaszöllősön csaknem kétezer személy szűrését mozgó ernyőfényképszűrés- sel végezték el. Tavaly szeptemberben a szolnoki szociális otthon gondozottjainak szűrése is megtörtént, s a tbc-snek talált idős egyéneket a puszta- taskonyi szociális otthonban helyezték el. Szolnokon 1965-ben 48 felnőtt és két fiatalkorú új beteget szűrtek ki. Szó volt a jelentésben arról is, hogyan segítik a betegeket illetve a gyógyultak elhelyezkedését. Az értékelt időszakban három tbc-s beteg kapott állami lakást, többen anyagi támogatásban részesültek. A temetkezési vtiialat keretében működő művirág-készítő üzemben huszonnyolc rehabilitált dolgozik. S mindjárt tegyük hozzá, hogy az idei tervfeladatok között szerepel az üzem kapacitásának bővítése, hogy újabb rehabilitáltakat is munkához juttassanak. Az egészségügyi osztály és a városi, tbc-gondozó az üzemekben, vállalatoknál szövetkezetekben is igyekszik felkutatni azokat a munkalehetőségeket, amelyek alkalmasak a gyógyul' betegek foglalkoztatására. E munkában csakúgy, mint a betegség megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok lebonyolításában, a gyógyító munka javításában az egészségügyi szerveket segíti a közelmúltban megalakult társadalmi bizottság. A tbc-elleni küzdelem segítésére alakult társadalmi bizottság legfontosabb feladatának tartja a lakosság egészségügyi felvilágosítását. Azért munkálkodik, hogy az embereik megértsék: saját érdekük, hogy a szűrővizsgálatokon, a védőoltásokon résztvegye- nek. Kezdeményezi a bizottság a társadalmi szervek. vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek együttműködését a tbc-s betegek társadalmi megsegítése érdekében s a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásénak előmozdításában. A Végrehajtó bizottság jóváhagyta az intézkedési tervet, s hangsúlyozta az ismeretterjesztés, a szemléltetés és írásos propaganda felhasználásának szükségességét, az egészségügyi felvilágosítás sikere érdekében. Asszonyok klubja Karcagon Több mint száz asszony kezdte el tavaly ősszel Karcagon a MEDOSZ klubban és a Május 1 Tsz-ben a gazdasszonykört, ahol a szabás, varrás mellett kun hímzést is tanultak. Egy télen át tartó munka után most vizsgát tesznek, a készített kézimunkákból pedig kiállítást rendeznék. A gazdasszonykörök befejeztével azonban- nem ér véget az asszonyok közös szórakozása, időtöltése. — Megalakítják a háziasszonyok klubját, ahová főleg a nyugdíjasokat hívják meg. Ez lesz a második asszonyok klubja Karcagon. 4/ orszáqoyülés ipari bizottságának ülése A bauxitbányászok szervezeti hovatartozásának tárgyában interpellált a parlament múlt év novemberi ülésszakán Klujber László Fejér megyei képviselő. Mint ismeretes, az országgyűlés plénuma az interpellációra adott miniszer’ választ nem fogadta ed, s tanulmányozásra kiadta illetékes állandó bizottságának. A bizottság vizsgálódásának e ’ ,ényeit, az érdekelt szervek állásfoglalásának meghallgatása után kialakított észrevételeit és ’avaslatab az országgyűlés IcgközeteKP; ülésén a plé- num elé terjeszti. Mappába kerültek, ösz- szegeződtek már az elmúlt év idegenforgalmának végleges számadatai Ismét öregbítettük hazánk hírnevét, sok új barátot szereztünk országunk népének, tájainak. Az 1965-ös évben nagy lépést tettünk előre a külföldről érkező látogatók fogadásában és ellátásaiban. Egy hagyományosan vendégszerető nép, csaknem 80 ezer szállodai, motel-, fizetővendégszolgálati és egyéb férőhely fogadta azt az 1 millió 318 ezer külföldit, aki meg akart ismerkedni hazánk életével. Az idegenforgalmi hivatalok, a városi és vidéki vendéglátóipar — az előző évek tapasztalataiból okulva — hatékony intézkedésekkel tették kultúráltabbá az idegen ajkú százezreik pihenését, ellátását. Megszoktuk, hogy a szomszédos népi demokráciáik, a testvéri országok ontják hozzánk a barátokat, akik személyes tapasztalataikból, előadásokból vagy filmekből már Ismerik népünk életét. így fogadták tavaly a félmilliónál több csehszlovák vendéget, a mintegy százhúszezer lengyel turistát, a több mint százezer szovjet látogatót, a németek, a románok, a jugoezlávok tízezreit. Számukra hazánk élete egy szín a szocializmus palettájáról, itt tartózkodásuk pedig olyan élmények sokasága, melyek — más tájak között Is — a kedves otthont idézik fei. S ha néha a rossz szervezés vagy a helyi nemtörődömség miatt bosszankodnak is, talán elnézőbbek. Ez persze nem jelent menlevelet a mulasztások okozóinak. Am a kapitalista országokból érkező vendégek — az a több mint 100 ezer turista —, aki a pi- ros-fehér-zöld határt átlépte, sokszor valóban az idegen szemével méri fel világunkat. Itt létük nem nyújt elég alkalmat arra, hogy belülről éljék át mai életünket, hogy az ízes ételek és nemes borok mellett jobban megismerjék termelő munkánk gyümölcseit vagy kulturális életünk termékeny vitáit. A külszín alapján is összehasonlítást tesznek, saját kialakult idegenforgalmukat vetik össze a mi kezdeti lépéseinkkel, a tőkés világ vetélkedő harsogását a mi szolidabb hangunkkal. Megütköznek, ha éretlen elemek megbámulják őket Elvárják, hogy befizetett valutájukért megkapják a színvonalas, magyaros ellátást, érdeklődő kérdéseikre a sokoldalúan felkészült vendéglátók szíves válaszát. A 108 ezer osztrák, a 71 ezer nyugatnémet, a 24 ezer amerikai és a többi tőkés országokból jött vendég tavaly is, várhatóan százezres követőik az idén is — a magyart és a szocialistát együtt keresték és kutatják. Számukra az a felfedezés: hogyan élnek, alkotnak és gondolkodnak Közép-Európá ban, egy szocialista országban? Az idegenforgalom számadatai azt is bizonyítják. hogy már nem cmtpán a főváros és a jelenták a ismerés forrását, tömegesen keresik fel az ország más tájait s közte megyénket is. Az elmúlt évben a vendégflátóipari férőhelyeken elhelyezett külföldiek mintegy 60 százaléka Budapesten, mintegy 25 százaléka a Balaton mellett lakott, de velük együtt, s rajtuk kívül százezrek jártak hazánk más vidékein is — a tennivalók tehát mindannyiunkat érintenek. Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Szolnok és más városok látogatói hosszú úton és széles körben érintkeznek a lakossággal és hivatalos szervekkel. Ezért fontos, hogy a gazdasági tennivalók, a vendéglátóipar fejlesztése mellett, az idegenforgalom által támasztott politikai következtetésekről is többet beszéljünk. S nemcsak akkor, amikor a meleg nyári nap tüze már a körmünkre ég... Jó, hogy elkészültek már a képes ismertetők, bár tartalmuk néha vitathatóan sok engedményt tesz a régi közízlésnek, kevesebb bennük az új arcú magyar világ. Vitatható az a tavalyi gyakorlat is, mely szerint megajándékozták határainkon a tíz-, tizenöt-, húszezredik látogatót... Tálán több jellemző képet, és több korszerű élményt tudnának adni mindenütt, minden érkezőnek. Ezt Ismerte fel például a párt Veszprém megyei végrehajtó bizottsága, amikor községi, járási kezdeményezése után napirendjére tűzte hazánk egyik legszebb, a külföldiek által leginkább látogatott tájának idegenforgalmi feladatait. A vita á többi között abból indult ki, hogy öt év alatt csaknem egymilliárd forintos értéken, fontos beruházásokon és felújításokon túl, amelyekkel a megye gazdagodott, ki kell terjeszteni a vendéglátás teendőit a szocialista haza- fiság, a nemzeti büszkeség, a politikus idegen- forgalom sajátos gondolataival is. Az idegenforgalom ügye a tavasz érkezésévei széles körben napirendre került Az idegenvezető, a tolmács, a felszolgáló, s a nyelveket tudó utcai járókelő egyaránt felelős azért: mit tudunk nyújtani az érkezőknek? Arról sem feledkezhetünk azonban meg, hogy az idegenforgalom nem csupán gazdasági ügyet, bár ez az oldala sem lebecsülendő. Ha nem mutatunk rá életünk megőrzött és szüntelenül gazdagodószépségeire, ha nem szüntetjük meg a kisebb- nagyobb bosszúságok okait, bizony zavart okozunk a látogatók gondolatvilágában, rólunk elraktározott emlékeiben. Az elmúlt évek példái bizonyítják, hogy a külföldi látogatók fele, a személygépkocsik és autóbuszok többsége a harmadik negyedévben, július, augusztus, szeptember, hónapokban lépi át a határt. Még jónéhány hónap választ ed tehát a fö- dénytől, mégsem érdekeien figyelmeztetni, mit □ván a korszerű idegen- orgalom az ország la- cosságától és hivatalos 7erveitől. J armies László Kereken 25 éve nem vonult le olyan magas árhullám a Tiszán, mint az utóbbi hetekben. Szolnoknál 38 centiméternyire megközelítette az évszázad legmagasabb tiszai vízszintjét. Az árhullám tetőzése óta azonban Tokajnál 338, Szolnoknál 221 centiméterrel apadt a víz. így több mint 40 napi védekezés után szerdán a Tisza legutolsó védvonalánál, a Szolnok- környéki szakaszon is megszüntették az árvízvédelmi készültséget. Ötvenegy új mező- gazdasági tanuló a jászberényi járásban A fejlődő ágra- és zoo- technika, valamint a gépek számának növekedése megkívánja, hogy jól képzett mezőgazdasági szakmunkások dolgozzanak a nagyüzemekben. A mezőgazda- sági tanulóképzés megkezdése óta a jászberényi járásban évről évre nagyobb az érdeklődés ezen oktatási forma iránt. Ennek ékes bizonyítéka, hogy az 1966- ra tervezett 65 tanuló le~ szerződtetésöber; már -igen jó eredményt értünk el, eddig ötvenegy fiatal kötötte meg a szerződést. Sikeres volt a jászberényi Kókai László úttörőházban március 22-én tartott előadás is, ahol ötvenegy szülő és tanuló, valamint tizenkét termelőszövetkezeti vezető hallgatta érdeklődéssel a mezőgazdasági tanuló- képzéssel kapcsolatos tudnivalókat. Sziráki Benedek Jászberény A szolnoki alcsiszigeti Holt-Tisza vízszintje 45— 50 centiméterrel magasabb a megengedettnél. Mint ismeretes, a nyári csapadékmentes időszakban ebből a mederből öntözik a földeket. Ezért a jelenlegi helyzetet figyelembe véve kettős feladat vár a vízügyi dolgozókra. Egyrészt csökkentik az említett folyómeder vízszintjét, másrészt friss vízzel átöblítik, hogy a következő hónapokban öntözhessenek az említett holtágból. A tervek szerint a Holt-Tiszából 1 800 000 köbméter vizet emelnek át, melyet gravitációs úton (plusz 400-as vízállásnál) egymillió köbméter friss vízzel pótolnak. Képeinken a hategységes úszószivattyú nyomócsövét szerelik a VÍZIG dolgozói. A szivattyúmotorok 2 köbméter/sec vizet emelnek át a Szolnok— Rákóczifalva útszakaszon anélkül, hogy az úttestbe épített nyomócső zavarná a forgalmat.
