Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. február 57. SEXBOMBA ÉS NAPALMBOMBA Olvastam egy történetet. Nguyen Thi Hangról, egy fiatal dél-vietnami paraszt- lányról szól. Egyike azoknak, akik puskával lőttek le ellenséges repülőgépet. A lány a háború kitörésekor jelentkezett a hadseregbe. Történt egyszer, hogy az amerikaiak bombatámadása alkalmával megsérült a parancsnok. Nguyen Thi Hang állt a helyére és azóta az egység a hős kislány vezetésével tíz amerikai bombázót semmisített meg. A lány a légvédelmi egység parancsnoki teendői mellett a helybeli kollektív gazdaság elnöki tisztét is betölti. A vietnami lányok nagyon szépek. Biztosan ő is. De mindenképpen fiatal. Az élet természetes rendje szerint a kis Hanggal egyidős lányok mind szerelmesek. Alkonyat után azért sétálnak ld az erdőbe, hogy szerelmesük oldalán a csillagokban gyönyörködjenek, álmodozzanak. Hang a légvédelmi géppuska mögül kémleli az eget. Éber szemmel figyeli a hazájára támadó amerikai kalózbombázókat. Ö nem szerelmes. Harcol. Mindaddig, amíg szeretett szülőföldjén egyetlen betolakodó is lesz. Egy pillanatra akkor is Nguyen Thi Hangra gondoltam, amikor egy színes képes magazinban felfedeztem az aranyszőke Patty Wordsworth képét, Patty is szép lány. Amerikái. Nem különösebben szebb, mint amilyeneknek a képe tucatjával jelenik meg a magazinokban — de szép. Dús. szőke haja, formásán telt keblei, arányosan karcsú dereka, hosszú combjai... igazi sex-bomba. Mint ilyen nem sok figyelmet érdemelne, de a szőke Patty más, mint a többi. Nem egy a tucatsztárok és sztár- jelötlek, a fotómodellek, sztriptiz-görlök, vagy Broad- way-tündérek közül. Patty bájainak nemzeti küldetése van. A dús keblek és szép combok nem egyszerűen az éhes férfiszem kielégítésére szolgálnak, hanem harcba hívnak. A felvétel Da Nangban. az amerikaiak egyik délvietnami támaszpontján készült. Mint a sztoriból kiderül, a szép Patty a táborban, hevenyészett szabadtéri színpadon adott műsort a pihenőben lévő katonáknak. Patty számainak itt is olyan nagy sikere van, mint otthon. A különbség talán csak annyi hogy itt is másként nézik a sikert, meg a Broadway sztriptíz-bárjaiban is. Nem a tapsra gondolok. Az mindenütt egyforma, ahol férfiak ülnek és nők vetkőznek. Inkább a hatásra, a2 eredményre. Mert míg a Broadway-i mulatóban a2 eredmény dollárokban mutatkozik meg a főkönyv bevételi oldalán, addig a Da Nang-i előadás után... A másik kép erről beszél. A kultúrmissziót teljesítő Patty műsorán lelkileg felüdült zsoldosok másnap tovább dobálják a napalmbombákat, gyilkolják a védtelen asszonyokat és gyermekeket. Nem tudom, hogy fizetik az amerikai hadügyminisztérium urai a hadi sztrip- tizt Bizonyára jól — még akkor is, ha újabban már azt is számolgatják, menynyibe kerül egy ember kiirtása. MacNamara hadügyminisztert a Ford Művek igazgatói minőségében az üzleti körök „számológép”-nek titulálták. Mert mindig minden dolognak a gazdaságosságát számolta. A vezetése alatt álló Pentagonban — útmutatásai nyomán — kiszámolták, hogy Cézár idejében egy katona elpusztítása 75 centbe került. A Napoleon-i háborúban már háromezer dollárba. Koreában pedig egy-egy gyilkosság húszezer dollárjába került az USA-nak. A háborús üzlet főkönyvelői szerint a dél-vietnami háború költségei minden eddigit felülmúlnak. Sorra születnek tehát a számítások: rentabilisabbá tenni a gyilkolást. Ne kerüljön annyiba egy-egy ártatlan ember megölése. Az egyik tanácsadó szerint a nukleáris fegyverek bevetése azért is indokolt, mert a gyilkolás egy főre eső költségeit mintegy tizedrészére csökkenti. Mondom, ilyenfajta számítások folynak ugyan a Pentagonban, de azért bizonyára jól megfizetik Pattv kisasszony nemes és nem is veszélytelen műsorát. Meg is kell azt fi- 2setni, hisz ez a gyümölcsöző befektetésekhez tartozik. Mert a szép csípők, keblek és combok magasra emelik az amerikai zsoldosok harci szellemét. Valóságos nemzeti küldetést töltenek be Johnson elnök nagyobb dicsőségére Varga József A Pentagon problémái Déi-Vietnamban Az amerikaiak vietnami háborúja egyre több élőerőt és anyagi eszközt követel. Jelenleg több mint 200 000 amerikai katona van Dél-Vietnamban. Ezt a létszámot 1966-ra 400 000-re akarják növelni. A Pentagon sorozatos intézkedéseket hoz a haderő átszervezésére. hogy minél több szárazföldi, légi és haditengerészeti erő álljon rendelkezésére a vietnami hadműveletekben való részvételre. llf és úi hadosztályok Az egyre növekvő emberes anyagveszteség pótlására és a háború kiszélesítése végett az amerikai katonai vezetés a honi területen levő hadosztályokból újabb erőket készít fel a vietnami bevetésre. Az amerikai hadsereg jelenleg 16 reguláris hadosztállyal rendelkezik, ezekből 5 az USA területén, ö Európában (az NSZK-ban), 2 Koreában, 1 Hawaii szigetén és 3 Vietnamban állomásozik (a tengerészgyalogságot — amelynek 2 hadosztálya szintén Vietnamban van — nem számítva). A Hawaii szigetén állomásozó 25. gyaloghadosztály két dandárét már a múlt év végén szintén Dél- Vietnamba vezényelték, ebben az évben pedig az egész hadosztályt Vietnamba szállítják. Egy másik amerikai hadosztály, a Fort Lewis ben, honi területen állomásozó 4. gyaloghadosztály szintén készen áll, hogy Dél-Vietnamba vezényeljék. A szárazföldi erők létszámát 25 százalékkal kívánják növelni. Fort Riley- ben felállítják a 9. gyaloghadosztályt 15 000 főnyi létszámmal. Erre még ez év első felében sor kerül, s három új dandár szervezése is folyamatban van, ezek. erejüket tekintve szántén egy hadosztálynak felelnek meg. Egyidejűleg sok támogató és kiszolgáló alakulatot is felállítanak. Tréning és a dzsungel valósága A Pentagon lépéseket tett az otthon állomásozó erők egy részének átszervezésére is. Ezt a vietnami háború tapasztalatai tették szükségessé. Ugyanis még a múlt. év tavaszán Dél-Vietnamba vezényelték az Egyesült Államokból az ú. n. „hadászati tartalék” állományába tartozó 1. lovas (légi- mozgékonyságú) hadosztályt. Ezt a hadosztályt — az addig szerzett vietnami tapasztalatok alapján — már különleges alapon szervezték meg, létszáma 16 000 fő volt, nagy részük Fort Bragg-ben kapott „gerilla- ellenes” kiképzést. Gyors mozgékonyságát 400 helikopter és repülőgép biztosította. A hadosztálynak ezenkívül 1600 különböző földi járműve is van. Tüzérségi tűzereje valamivel gyengébb a szabvány gyaloghadosztályokénál, avégett, hogy lövegeit (54 db 105 mm-es tarack) helikoptereken is szállíthassák. A tapasztalatok azonban hamarosan bebizonyították hogy az átszervezett, új típusú hadosztály nem váltotta be a reményeket, alkalmazása nem hozta meg a kívánt harcászati eredményeket. A hadosztály a kiképző táborban elért eredményeinek alig egyharma- dát éri el a vietnami terep- viszonyok és időjárási körülmények között. A vietnami terepen a speciális hadosztály katonái csak kötelékekben és csoportosan mernek mozogni, míg a partizánok egyesével is sikeresen hajtanak végre feladatokat, és ügyes taktikával kitérnek az amerikai hadosztály ú. n. tisztogató hadműveletei elől. Helikopterleszálló a fák tetején f Kitűnt az is, hogy a gyalogságot támogató helikoptereken lévő nehézfegyvereik tüze nem elég hatásos. A partizánok gyalogsági fegyvereik összpontosított tüzével nagy veszteségeket okoznak a helikoptereken szállított csapatoknak. A helikopterek és a leszálló helyek könnyen sebezhetők, ráadásul a dzsungelben nem sok alkalmas helyet lehet találni a leszállásra. Az amerikaiak jelenleg a dzsungel sűrű fáinak tetejére építhető helikopter-leszállóhelyekkel kísérleteznek, de a tapasztalat az, hogy a helyi viszonyokat kitűnően ismerő, a terepet és a kiimát szívósan elviselő szabadság- harcosok minden új módszernek gyorsan megtalálják az ellenszerét. Az amerikaiak további keserves tapasztalata: á szabadságharcosok ellen a hadosztály 8 zászalóaljából egyidejűleg legfeljebb 5—6 zászlóaljat vethetnek harcba, mert a váratlan rajtaütéstől rettegve a hadosztály egyharmadát a helyőrségek és támaszpontok biztosítására kénytelenek hátrahagyni. Ez a helyzet egyébként a Dél-Vietnam- ban állomásozó összes megszálló csapatoknál, míg a dél-vietnami bábkormány csapatainál hozzászámíthatjuk a szökéseket és átállásokat is. Kiképzés két műszakban Az Egyesült Államok súlyos vietnami ember-veszteségei miatt idén a havonta behívottak létszáma kb. 40 000 fő lesz, s az év végére az amerikai fegyveres erők létszáma előreláthatólag mintegy három millió főre emelkedik. Ez az 1965 júliusi létszámhoz viszonyítva 340 000 fő emelkedést jelent, A hadügyminisztérium intézkedett a kiképző központok bővítésére, illetve újak létesítésére, több helyütt kétmű- szakos kiképzést vezetnek be. A hadsereg létszámának növelésével egyidejűleg további lőszer- és hadianyag- gyárakat helyeztek újra üzembe, fokozzák a hadi- technikai kutatási és fej- leszetési munkálatokat. A katonai tervek végrehajtására az Egyesült Államok ezévi költségvetése — amelynek több mint felét közvetlen katonai kiadásokra fordítják — megfelelő fedezetet biztosít, A vietnami háborúra a költség- vetés felemelt kerete 1217 milliárd dollárt irányoz elő. Az amerikai „békeoffen- zíva” ködfüggönye mögött tehát a katonai körök céltudatos, hosszú távra szóló háborús terveinek előkészítése és végrehajtása folvt. A dollármilliárdok, a hadiipar, a fegyverzet rendelkezésre áll. Az „élőerőt” — az emberhúst, az ágyútölteléket — is előteremtik valahogy, ha nem önkéntesekből, hát behívás útján, s a dél-vietnami kényszer- sorozásokon. A háború kilátásait azonban még az amerikai katonai szakértők sem egyöntetűen ítélik meg. Csak egyetlen kérdésben vélekednek nagyjából azonosan: a győzelem kilátásai még hosszú távra is cs*. kélyek. K. V«
