Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
iS», Jaaaár I& SZOLNOK MEGYEI NCPLAT 7 Magyarországi bemutató a Szigligeti Színházban O’ Neill: Boldogtalan hold című drámájának szolnoki bemutatója O* NeiH, a nagy amerikai drámaíró művét, a Boldogtalan hold című darabot pénteken este mutatta be a Szigligeti Színház — Magyarországon először. 61z a tény már önmagában is magyarázza, hogy a? előadáson túl maga a darab is fokozottabb figyelmet ébresztett. a Mindjárt elöljáróban: Több lakás lehetne...! Boldogtalan hold nem tartozik O’ Neill legsikerültebb színpadi művei közé. Azt hisszük, mi sem indokoltabb, mint éppen e dráma kapcsán idézni Bene dék Andrásnak O’ Neill magyarországi mél tatójának az ellentmondásokkal teli életműre vonatkozó egyik summázott értékelését: „Az életmű satlangjai, a naturalista vagy expresz- szionista vonások megfakulnak, a formabontás újszerűségének varázsa megkopik, a melodramatikus. allegórikus vagy túlpszieho- lágizált elemek elhalvá- m/ódnak... a maradandó rész azonban még így is elég útravaló a végső utazáshoz a fénybe, a halhatatlanság felé." Valóban, a Boldogtalan holdban a legszembetűnőbbek talán a naturalista és melodramatikus sallangok és maga a cím is (ez elsősorban a magyar fordítás korlátja) meglehetősen nehezen tisztázható allegória. A dráma dramaturgiai éa kifejező eszközbeli fogyató, kosságain tűi vitatható as életszemlélete is. Az előadás rendezőjének, hovos Editnek az egyik legnagyobb érdeme, hogy a darab kiábrándult, pesz- szimista alapmotívumát po. átív aspektus alapján igyekezett megközelíteni, így válhatott a boldogtalanság drámája a boldogság igenlésévé, a boldogságra való szakadatlan, olykor már kétségbeesett törekvéssé. Modern drámák esetében a katarzis már korántsem a színpadon, hanem a nézőtéren, a nézők gondolataiban megy végbe És ez a megtisztulás, ez 8 katarzis érzésünk szerint az előadás végén be is következett, a dráma élet- szemlélete a nézők gondolatában és érzelmi reagálásában megmérettetett és végső soron reakciójában hatása pozitív volt. Lovas Edit dramaturgial- lag, és a kifejező eszközöket, elsősorban a szöveget tekintve, bátrabban nyúlhatott volna a darabhoz. O’ Neill túlzott tiszteletben tartása magának a drámának ártott ezúttal. Merészebb kézzel kellett volna lehántania azokat a bizonyos naturalista és melo- dramatikus sallangokat a maradandó mag maradéktalanabb és hatásosabb kifejezése érdekében. Elsősorban az összevont második és harmadik felvonás hatott túlságosan terjengősnek, fárasztónak. Határozottabb szöveghúzással tömöríteni kellett volna ezt a két felvonást, hiszen a lankadó figyelemben éppen az a nagyjelenet sikkadt kissé el. amely a drama kulcsát adja, E két felvonás vontatott- sága, lassú tempója nemcsak a nézőket, hanem magukat a szereplőket is kifárasztotta. Ez a „kifáradás” elsősorban a James Tyrone-t alakító Upor Péternél volt érezhető, mintha a nagyjelenetre már kicsit kimerültek volna energia- és erőtartalékai. Mindezek ellenére az előadás legfőbb pozitívumai a nagyszerű színészi teljesítmények voltak. A három főszereplő közül is elsősorban a Phil Hogan-t játszó Horvath Sándor alakítását szeretnénk kiemelni. Ez az aln- kítás szinte ''gvértüműen kifogástalan és teljes volt. Fenntartás nélkül elfogadtuk Phil Hogan-t ezt a ravasz, erőszakos és nagylelkű ír farmert, akinek az esze olyan csavaros, mint a „dugóhúzó”, úgy ahogy Horváth Sándor élénkbe állította a színpadon. Játékával ritka és maradandó élményt szerzett a nézőknek. Győri Ilona Josie-ja, ez a tenyeres-tál pás, magát közönségesnek mutató, de már- már a halhatatlan női ideálokat megszégyenítően tiszta farmerlánya olyan, mint amilyennek talán maga s szerző elképzelte. A színésznő ismerten kiváló képességei most méltó feladatban bontakozhattak ki Egyszerre volt anya és vágyakozó szerelmes, Madách szavaival élve a jó és a rossz oly csodás „kevercse”. amelyben a jó a sajátja, míg a rossz a koré, amely 5t szülte. Részeseivé tett bennünket is annak a „csodának”, hogy egy szűz lány halott gyermeket hozott a vflágra. A napokban tartották Szolnokon a pályaválasztási tanácsadási ankétot a szülők és gyermekek részére, amelyen resztvettek a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium képviselői és a Szolnok megyei pályaválasztási tanács titkára. Jelenleg másfél millió ember dolgozik a mezőgazdaságban, s ugyanannyi az iparban, s a kereskedelemben mindössze háromszáz- ezer. Ezek az adatok egyben azt is kifejezik, hogy a fiatalságot ennek megfelelő arányban kell indítani ezekre a területekre. A fizikai, illetve a szellemi dolgozók aránya 79 illetve 21 százalékot mutat, három év alatt 1 százalékkal csökkent a fizikai dolgozók száma a szellemi dolgozók arányának javára. Tehát nyomon követhető a fizikai munka szellemivé történő átalakulása, azonban ez a folyamat lassú, s megköveteli, hogy az általános és középiskolát végzettek hasonló arányban igyekezzenek pályát választani. — Milyen továbbtanulási elhelvezkedési lehetőségek állnak — szolnoki vonatkozásban — az általános, illetve középiskolát végzettek előtt 1966-ban? Szolnok város igen előnvös belv-o+Han usn ebbő1 a szempontból. Hétezáz A „menthetetlenül halott” James Tyrone-t alakító Upor Péter a fentebb említett viszonylagos kifáradástól eltekintve kitűnően ábrázolta az elhibázott élet tragikumát hordozó figura kettősségét, különösen a Phillel való jelenetei vallottak kiforrott, elmélyült színészi munkára. A darab további két figurájára maga O’ Neill sem szentelt különösebb figyelmet, csupán néhány odavetett vonással vázolta fel őket. Harder-ről megjelenése előtt sok szó esik a darabban. Újlaki László Harder-je illúziókeltő volt, fedte a nézőkben előzőleg róla kialakult elképzeléseket Mike esetében épp fordítva történt a darab elején lépett a színre néhány mondatos szerepében, de a továbbiakban, amikor a drámában szó esett róla. egyértelműen a Kozák András által megformált alakra asszociáltunk. Mindent összevetve: a Szigligeti Színház Boldogtalan hold előadása mind a rendezői, mind a színészi munkát tekintve, sikeres és elismerésre méltó vállalkozás volt Rideg Gábor gyermek végzi el az általános iskolát ebben a- évben, s kétezer tanulhat tovább ipartanuló intézetekben, szakmunkásképző iskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban és technikumokban. A MÁV Járműjavító Vállalat ,az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, a Tiszamenti Vegyiművek, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Alföldi Kőolajfúrási Üzeme stb. a szakmunkásigények kielégítése érdekében mintegy kétezerháromszáz fő ipari tanulót tud leszerződtetni a legkülönfélébb szakmákra. Az érettségizett fiatalok felvétele a szakmunkás- képzésben azonos, az általános iskolát végzettek felvételével. Az érettségizett tanulók órabére annyival magasabban kezdődik, — ahány félévvel rövidebb a tanulmányi idejük. — A szolnoki egészségügyi szakiskolába lányoka* vesznek fel, mintegy nyolcvan főt Szolnokról. (Az érettségivel rendelkezők előnyben részesülnek.) A középiskolákból kilépő fiatalokat nagyobb számban az egyetemek matematika, fizika szakára. « felsőfokú mező- gazdasági tef’hni'n’mokb'’ ás 07 a-rn^nyi egyetemekre várják. Szolnokon jelenleg a városi tanácsnál két és félezer jogos lakásigénylőt tartanak nyilván, s számuk évről évre nő. Ugyanakkor tavaly Szolnokon 106 szövetkezeti és 137 állami lakás épült. Az OTP pedig 1400 kislakásra — ez a szám az egész megyére vonatkozik — 16 KISZ és 6 társaslakásra adott kölcsönt Tehát a la-, kásigények kielégítése nagyon lassú. Sőt így is mondhatjuk: a városban alig épül lakás az igények kielégítésére. Miiért? Szolnokon, ebből a 137 állami lakásból 78-at a sza- náltaknak, 30-at a különböző tárcáknak kellett adni. A városi tanács mindössze 29 lakás felett rendelkezett. És 1966-ban Szolnokon csupán 77 szövetkezeti lakás épül (az állami lakásszám I még nem ismeretes) és a szanált házak száma sem csökken. Mi ez a két és félezer igénylőhöz képest? — Minden alkalmat meg kell tehát ragadni arra, hogy újabb lakásokat „nyerjünk”. Az MSZMP 1962. szeptember 18-i határozata kimondta: a városokban, mindenekelőtt a nagyvárosokban már a második ötéves terv végére el kell érni, hogy a társasház építés (családiházak helyett) tömegesen elterjedjen, a jövőben a magánépítkezés fő formája legyen. Mit tettek ezért Szolnok városban az illetékesek: a városi tanács és az OTP megyei igazgatósága? Már a párthatározatot megelőzően — 1961-ben — megkezdődött a városban a sorház-építkezés. Két évvel később harmincegy ilyen korszerű otthont vettek át az építtetők. Azután évekig ez ügyben lényegében semmi sem történt. Néhányan, de nem számottevően magánerőből építtettek társasházat: a pedagógusok, a KISZ-fiatalok és mások. — Miért volt ez a kétévi kiesés? A tanács arra hivatkozik: nem volt közművesített telek, s ők nem tudtak közművesítésre ez idő alatt jelentősebb összeget biztosítani. Illetve házilagos kivitelezésben 2,2 millió forint költséggel a KÖFA terhére hét kilométernél több utat, több mint ezerkétszáz folyóméter csatornát, majd egy kilométernyi vízvezetéket, jelentős hosz- szúságú villanyhálózatot létesítettek. Többre nem futotta az erőből, hisz évente négy és félmillió forint községfejlesztési alapból kell gazdálkodniuk; ebből kell a peremkerületekben üzleteket, iskolai tantermeket, bölcsődéket, óvodákat is építtetniük. Mindenesetre ezek után ismét megkezdődhetett a társasházak építése Szolnokon. A Keskeny János- és a Csokonai utca térségében jövő év júniusában adnak át ötvennégy lakást. Ugyanakkor újabb kettőszáznégy kivitelezését kezdik meg a tervek szerint: a Kulcs- Lakat-, a Hunyadi-, Bercsényi-, a Széchenyi-, Meder-, a Tompa Mihály-. Vörösmarty-, a Vöröcsillag-, Ibolya-, Achim-, Bimbó- és a Pázsit-, Kassai- és Rét utcai tömbbensőkben. E lakások két, két és félszoba komfortosak lesznek, többségükben gázfűtéssel ellátottak. Néhányhoz garázs építését is tervezik. Egyébként az ÉPSZER a Széchenyi-, Meder utca térségében megkezdi hatvan társaslakás építését, összességében — az említetteken kívül más területeken Is — ! 1966—67—68-ban három- százkilencvennégv társaslakást ad rnajr) «I 07 i.gény- I löknek az OTP megyei igazgatósága. Tehát ha lassan is, de megkezdődik Szolnokon nagyobb számban az új lakások nyerésének e formája. Van a lakásépítéseknek azonban más formája is amelyet eddig Szolnokon nem alkalmaztak: ez az öröklakás építés. Pedig ezek létesítésével is enyhíteni lehetne a lakásgondokon. Az Országos Takarépénztár évenként száz öröklakás építéséhez járulna hozzá Szolnokon. Ehhez közművel teljesen ellátott telket kér díjmentesen, viszont vállalja az építkezéshez szükséges szanálások összköltségét. Hónapokkal ezelőtt tárgyaltak már arról a tanács illetékesei, az OTP vezetői, hogy hol lenne alkalmas terület erre a városban. Több telek is szóba került. Végül abban állapodtak meg, hogy az új pártszékház mögötti területen a Ságvári körút folytatásaként épül egy pengeház, benne öröklakásokkal. Januárban a VATERV-vel együtt közösen döntenek arról, hány szintes legyen ez a modern lakóépület örvendetes, hogy végre Szolnokon is hozzálátnak az öröklakás építéséhez. Csak példának említjük: Debrecenben már az idén 64 öröklakás épült és gyorsabban halad a társasházak létesítése is: 72 társaslakást adtak át a lakóknak. Kecskeméten 75-öt. Egyébként Bács megyében — Kecskemétet kivéve — az idén 72, jövőre 138 társaslakást adnak át. Mi bizony elmaradtunk ezektől a városoktól. Mit mondanak erre a városi tanács Illetékesei? öröklakás építéséhez, de a társasházakhoz is csak olyan területeket lehet kijelölni, amelyek a város központjában vannak. Ez érthető. Az emberek, ha pénzt adnak lakásért, akkor már jó helyen akarnak lakni. Viszont a város központjában többségében állami tulajdonban lévő házak vannak, s itt szanáláskor a bérlőknek nem pénzt, hanem lakást kell adni lakás helyett. De h onnét? Ha pedig magántulajdonban van a telek, alkudozni kell a tulajdonosokkal, akik a kialakultnál jóval magasabb összegért akarják adni a telkek négyszögölét. Lakást adni bizony gond. Viszont az, hogy néhány lakást elveszít a város, csak látszólagos. Helyükön sokkal több épülhet, amelynek építési költségeit viszont azok a lakók vállalják magukra, akik eddig állami lakásokra vártak. És ez fontos népgazdasági érdek is. Ami pedig a telekárakat illeti: valóban Szolnokon jelenleg a rendeletek szerint 70—100 forintot lehet fizetni a házhelyekért négyszögölenként. Ugyanakkor egyes tulajdonosok 2—300 forintért akarják adni. Sőt az is előfordult már, hogy 600 forintra tartották az árat, s a magánépíttetők kénytelenek voltak kifizetni. Tehát a városi tanácsnak az úgynevezett telekuzsorával is meg kell birkóznia, ha területet akar biztosítani az öröklakásoknak, a társasházaknak. Telantkezóben nines hiánv Az OTP megyei igazgatóságán jelenleg 225 lakás- vásárlásra jelentkezőt tartanak nyilván, akiknek nyilván van annyi pénzük, amennyit első részletként be kell fizetni öröklakás, társasház vagy szövetkezeti lakás vásárlásakor. Mi pedig a közelmúltban éppen annak igazolására, hogy van igény Szolnokon öröklakásokra, hirdetést tettünk közzé lapunkban. Két nap alatt száznál is többen jelentkeztek olyanok, akik szívesen vásárolnának öröklakást. (A jelentkezők megnyugtatására közöljük: jelentkezésüket átadtuk az OTP megyei igazgatóságának.) Mit kellene tehát tenni, hogy meggyorsuljon aa öröklakások, a társasházak építése Szolnokon? Némi könnyítést ad 0 szanálásra, illetve kisajátításra vonatkozó új törvényerejű rendelet, mely már kevésbé ad visszaélésekre alkalmat. E rendelet többek között kimondja: csak a 150 négyszögölnél nagyobb telek kártalanítandó, s a rajta levő mindennemű épületnek nem a forgalmi, hanem a használati értékét kell pénzben kifizetni. Illetve, ha lakást kap a kártalanított, akkor e pénz összegéből le kell vonni a régi lakás értékét. A szanálás probléma, ez Igaz! Mégsem lehet azonban az öröklakások építésének akadályozója. Hiszen az ilyen nyolc-tízemeletes házaknak csupán a tervezési ideje másfél-két év. Ennyi idő alatt pedig újabb lakások, újabb átmeneti lakások építésével meg lehet oldani a lakók elhelyezését. Esetleg ideiglenes elhelyezését. Nem törvényszerű ugyanis, ha háztulajdonosról van szó, aki pénzben kap kártalanítást szanált házáért, az állami lakást is kapjon, mint eddig. Szolnokon többek között a közelmúltban szanáltak egy házat a Táncsics Mihály utcában. A tulajdonos család több mint 250 • ezer forint készpénzt és kétszer 2 szobás luxuskivitelű lakást kapott mintegy 440 ezer forint értékben. Vagyis nemcsak a volt házukkal azonos értékű lakáshoz, hanem jelentős pénzösszeghez is jutottak. Az lenne a reális. ha a kártalanítottak a szanálási érték pénzösszegét teljes egészében megkapnák, s ezen a pénzen öröklakást, vagy társasházban lakást vásárolnának, illetve kislakást építenének maguknak. Egyébként így csinálják ezt hosszú ideje például Kecskeméten. S ha ez nálunk is így lenne, akkor ezen emberek elhelyezéséről csak ideiglenesen kellene gondoskodnia a tanácsnak. Ami pedig a telkek közművesítését Illeti: a városi tanács átadhat lakásépítkezésre közművesítetlen telket is az OTP-nek, természetesen olcsóbb áron. Illetve a munkákat elvégeztetheti, de annak költségét az építtetők közösen viselik. Való igaz, hogy négy és fél millió forint községfejlesztési • alapból nem futja mindenre. A lakáskérdés gyorsabb megoldását segíti tehát a2 öröklakás építésének rendszere. S nekünk minden lehetőséget, minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy a lakásigénylőket — különösen, ha ők ezért nem kis anyagi áldozatot Is vállalnak — igényeiknek megfelelő otthonhoz juttassuk. Horváth Sándor (Phil Hogan) és Győri Hona (Josie) a dráma utolsó (elvonásában Társadalmi igények — lehetőségek — és a pályaválasztás Varga Viktória
