Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

1P66. január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 László király gyertyatartója és a sárkányos csempe NEM KELL Á RÉSZES Az idén csuk munkaegységre dolgoznak Készül a sárkányos csempe gipsz mintája. A karcagi Agyagipari Népművészeti Htsz-ben — Russói István, a Népművé­szet Mestere készíti a bu­dai királyi vár Zsigmond- korabeli cserépkályháit és kandaléit rekonstruált raj­zok alapján. A csempék gipsz mintái már elkészültek és a htsz- ben rövidesen megkezdik a gyártásukat is. Russói István most egy. a várban végzett legutóbbi feltárások során előkerült sárkányos csempét kapott a történeti múzeumtól. Eb­ből a csempéből nyolc ké­szül majd a megsemmisül­tek pótlására. Ugyancsak Russói István munkái az immár külföl­dön is nagyon keresett László király fali kerámiák. Most e „motívum család” újabb változatát készítette el, a nagyon tetszetős, ha­sáb alakú László király gyertyatartót, amellyel a napokban lezajlott értéke­lés alapján az OKISZ és a Népi Iparművészeti Tanács 1965-ös pályázatának 3000 forintos II. díját nyerte el. Az öcsödi Kossuth Tsz- ben hagyományossá vált, hogy a zárszámadás előtt párttaggyűlésen, majd köz­gyűlésen értékeljék az egész évi munkát, elemez­zék a gazdálkodás eredmé­nyét és döntsenek a jöve­delem felhasználásáról. — Különösen szükséges ez most, mert egyrészt 2,8 millió forint elemi kár ér­te a szövetkezetét tavaly, másrészt a vezetőség azt javasolta, hogy szüntessék meg a részes művelést és 1966-ban térjenek át mun­kaegység szerinti jövede­lemelosztásra. A tagok egyetértéssel hallgatták, hogy a búza és a cukorrépa két millió fo­rint plusz árbevételt ho­zott. A szövetkezet öt éve abrakhiánnyal küzdött, — évente 50 vagon takar­mányt kellett „kikönyörög­ni”, vásárolni. Most 1,5 millió forinttal nő a forgó­alap, 1800 malacuk, s ele­gendő takarmányuk van, nagyobb a biztonsági tar­talék és az egy tagra eső évi átlagos jövedelem 19 100 forint lesz. Volt aki így vélekedett- „Egyéni korban is azt mondtuk, anyjuk hagyjunk néhány százast a sublótban tartaléknak, most is ezt tesszük a közösben”. Mások őszintén megmondták: — „Ilyen nagy elemi károk mellett különösen örülünk a magas részesedésnek' Aránytalanságok a jövetleiem- eloszlásban A részes művelés régi beszédtéma az öcsödi Kos­suth Tsz-ben. A tagok nagy többsége látta, hogy túlha­ladták már ezt az elosztási formát. Aránytalanságokat szül, s gyakran gátolja a közös munkát, A közgyűlés megbízta a vezetőséget, hogy új normákat dolgoz­zon ki és terjessze a terv­tárgyaló közgyűlés elé jó­váhagyás végett. Tavaly csak a kukorica, a mák és a cukorrépa volt részes a szövetkezetben. — Minden egyéb munkaegy­ségre ment. Az átlagos jö­vedelem is magas, a tény­leges helyzetet mégis tor­zítja. Zs. Varsa István el­nök a jövedelmet a le­dolgozott munkanapokra bontotta — A részesek 200 négy­szögöl mákot, 600 négyszö­göl cukorrépát és két hold kukoricát kaptak művelés­re 30 százalékos arányban. A ledolgozott munkanapok szerint egy napra 150 fo­rintot kerestek (ehhez plusz 50 forint a háztáji után), a többiek csak 75 forintot. A részesek 80 munkanap alatt Harmincöt millió forintot kapott hatvanhat Szolnok megyei termelőszövetkezet A tavalyi árvíz idején ki­tűnt. hogy a termelőszövet­kezetek általános vagyonbiz­tosítása nem felel meg min­den követelménynek.. Ez a biztosítás eddig nem vonat­kozott az árvízzel összefüg­gő vízkárok térítésére. A kormányzat ugyan a rendkí­vüli helyzetre tekintettel — 1965-ben engedélyezte a rész­leges megtérítést. Az Állami Biztosító 130 millió forintot fizetett ki az országban, ami­ből hatvanhat Szolnok me­gyei „árvizes” tsz is részelt 35 millió forintot- Megyénk­ben egyébként a 145 terme­lőszövetkezetből 142-nek van általános vagyonbiztosítása. Az Állami Biztosító most kiszélesítette a biztosítási le­hetőségeket az árvízkárosult termelőszövetkezetek érde­keit figyelembe véve- 1966- tól 100 százalékban megtérí­tik (eddig csak 50 százalék­ban térítették) a közös gaz­daságok nyilvántartásban szereplő épületeit, felszere­léseit, gépi berendezéseit, ha árvízkár éri- Tavaly egyéb­ként az 50 százalékos térí­téssel is volt olyan szövet­kezet, amely milliókhoz ju­tott- A tiszaroffi Aranykalász 2 5 millió, a tiszasülyi Lenin több mint 2 millió, a kőtelki Ady 1.5 millió, a kunhegyes! Lenin Tsz több mint 1 mil­lió forint kártérítést kapott. A kiegészítő árvízbiztosí- tásnak több variációja van, s a szerződés megkötése február 15-ig lehetséges. A tiszaföldvári Lenin Tsz kfiznontl baromfi telepére tooo Hempshire naposcsibe érkezett a szolnoki keltetőből. » Api His ban rántani valók lesznek A TABLÓ No, ezek ellen a szakkö­rök ellen igazán senkinek nem lehet kifogása. Népe­sek, szorgalmasan dolgoz­nak. Folytathatnám az el­ismerést, ha erre egyálta­lán szükség lenne. Az érde­kelteket a kultúrotthonok jelentései úgyis bőven és kimerítően tájékoztatják. Szóljon azonban a nap­nál is világosabban a sze­mélyes tapasztalat. Birkafarkincás. Egy su­garas tavaszi délelőttön rámüzent a kultúrotthon igazgatója. — Délután négy órakor szívesen tótjuk az elvtársat a művelődési ház­ban. Percnyi pontossággal ér­keztem. Vagy öten vártak, akiket hasonló meghívással tiszteltek meg. A nagyra- termett művészeti vtzetft betessékelt bennünket egy terembe. Körülültünk egy nagy asztalt. Az általános iskola egyik felsőtagozatos tanára az asztalfőre állt. Vele szemben ugrifüles fo- triporter csőre töltött gép­pel. A vezető mosolygott, iobbkarját széles gesztusra lendítette, néhány szót morgott, a fényképész el­sütötte a masinát. Kész! Szerényen megkérdeztem. — Mi ez, kérem? — Riportkép a művelődési ház irodalmi szakkör érő' abból az alkalomból, hogy előadást hallgattunk meg a következő címmel: A köny- nyű műfajról, különös te­kintettel Veres Péter véle­ményére. Azután áttereltek ben­nünket egy másik szobába Ott újra körülszegtünk egy asztalt. A művelődési ház igazgatója ült az asz*alvé­gen. Újság fölé haiolt Mi is kaptunk egy-egy maku­latúrát. A fotós pedig el- duiTantotta fényképező gé­pét. — Riportkép az újság­szerkesztő szakkörről! — tájékoztattak, miután ismét kíváncsiskodtam. A rádiós szakkört egy harmadik helyen fényké­pezték. Készségesen hajol­tunk az asztal fölé. Min­denki kapott erre az alka­lomra valami szerszámot. Jobbkezemben csavarhuzót.. balkezemben laposfogót szorongattam. A képzőművészeti szak­körben rajztábla volt a térdünkön és finoman Ki­hegyezett kettes Hardmuth a kezünkben. A fotószakkörben nekem egy Reflekta jutott, a szín­játszó szakkörben parókát csaptak a fejemre és ősz bajuszt ragasztottak az or­rom alá. Volt olyan, aki azt állította, hogy ügy fes­tettem, mint egy őrült, egy másik Lear királyhoz na- sonlított Közben a riporter fényképezett Néhány nap múlva bol­dogan nézegettük a jól si­került képeket. Aj. igazga­tó kartárs pedig postára tett egy marékravaló felvégeit Elküldte a járásnak, a me­gyének, mint az eredmé­nyes szakköri munka bizo­nyítékait. Hogy pedig a fotografá- lásnak meglegyen a helyi propagandája is, a képeket összehozták egy hatalmas tablóba s azt sok egyébbel kiállították a kultúrház nagytermében. A kiállítás vasárnap dél­előtt tizenegy órakor nyílt meg. A megyei kiküldött nagy beszédben veregette meg az igazgató kartárs vállait és megnyitotta a kiállítást. Az idő lassan haladt dél felé. Az emberek fogytak. Én nem tudtam egyköny- nyen otthagyni a termet és újra meg újra visszatér­tem a szakköri tablóhoz. Két kis gyerek szájtátvs nézegette a kiállított anya­got. Lassú léoésekkel köze­ledtek a mi gyönyörű láb lónkhoz. Megálltak előtte és gondosan haladtak el egyes képek mellett. Mö­göttük álltam és boldogan figyeltem a kicsinyek lel­kes érdeklődését. Hamaro­san végére is tártak a lát nivalónak. Már meg is in dúltak a kijárat felé, ami­kor a kisebbik váratlarul visszafordult és megfogta barátja karját. — Gyere csak vissza, Pista! — lépett a tabló elé. — Mit akarsz? Kicsi, vékony muta*őuj- jával sorra bökött az egyes felvételek felé. Végül meg­szólalt. — Nézd csak! Ez a bár­gyú pofa minden képen rajta van! Bármilyen furcsán hang­zik, a felnőttek közül sen­ki sem vette észre. Egye­dül az a kis tacskó. Hogy minden kételyt el­oszlassak, az a bárgyú po­fa véletlenül éppen én voltam. Rossi Károly érték el jövedelmüket, p többség 280 napot dolgozott átlagosan. Az aránytalan­ság tehát óriási. Egy rókáról három bőrí A Kossuth Tsz-ben hol­danként 240 mázsa cukor­répát és 30 mázsa kukori­cát (májusi morzsoltban) termeltek. Igen jó ered­mény, megadták a nö­vénynek, amit kívánt. — Ám kukoricában köztes­ként 40 mázsa zöldborsót is vetettek, s amikór azt betakarították, másodnö­vényként két sor kukorica közé négy sor silókukori­cát is tettek. Egy rókáról tehát három bőrt húztak le. — Igenám — mondja az elnök — a kukorica ré­szes volt, a borsó és a si­lónak való munkaegységes. Ezek művelésére, — a bor­sószalma levágására — már noszogatni kellett az embereket. A 200 növény- termelő ugyanannyi felé dolgozott, nehéz volt * munkát összefogni. Hogy a traktorosok se károsodja­nak, ők is vállaltak részes művelést. Amikor szántani kellett volna nekik, kuko­ricát törtek. Tehát ilyen ellentmon­dásokat szült a részes mű­velés. A közgyűlést követő brigádértekezleten 78 hoz­zászóló volt. Mindannyian egyetértettek: szűnjön meg a részes, az idén minden­ki munkaegységre dolgoz­zon. Ennek is megvan a kellő „tekintélye” a szö­vetkezetben. A terven fe­lüli többletet premizálni fogják. Állandó munka a fiataloknak A Kossuth Tsz 222 dol­gozó tagja közül 130-an 30 éven aluliak. Ezzel elég kevés szövetkezet dicseked­het. Igen ám, de munkát is adni kell nekik, még­hozzá egész éven át. — A kereset nem rossz, de csak akkor, ha dolgozhatnak. Épp ezért a tsz vezető­sége azt javasolja a köz­gyűlésnek, termesszenek 80 hold mákot és 30 hold ci- rokot. A mák művelése, betakarítása megnyújtja a munkaalkalmat. A cirok feldolgozására pedig seprű üzemet létesítenek. — Itt nyolcvan fiatalember és lány egész télen át mun­kát kap, keresethez jut. — Télen sem kívánkoznak el a szövetkezetből. Ott tart­ja őket a különféle szo­ciális juttatás (katonai és házassági) segély és fize­tett szabadnap. Az új normák kidolgozá­sával egyidejűleg azt is előírják, hogy ki, hány munkanapot köteles ledol­gozni. Ha ezt teljesítik, a vasárnapi munkáért fize­tett szabadnap jár. — De ezt csak év végén számol­ják el a tagoknak. Az öcsödi Kossuth Tsz- ben a részes művelés meg­szüntetésével előre léptek, A tagok egyetértésével le­rázták a fejlődést gátló kö­löncöt, rátértek az Igazsá­gosabb jövedelemelosztás­ra. Máthé László Növényvédelmi tan!olyamot tartanak Mezőtúron Mezőtúr termelőszövetke­zetei az ottani állami gaz­dasággal együttesen vegy­szeres növényvédelmi tan­folyamot szerveznek a hé­ten. A hétfőn kezdődött tanfolyam tizenkét előadá­sán agronómusok, növény- védelmi szakmabeliek vesz­nek részt a város mezőgaz­dasági üzemeiből.

Next

/
Thumbnails
Contents