Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-18 / 272. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19ö5. november 18 RHODESIA Áremelések - sztrájkok Afrikai államfők nyilatkozata A szakadár kormány mindent elkövet az ellen­zék elnémítására. Az el­nyomó intézkedések nem­csak az afrikaiakat sújtják, hanem az olyan fehéreket Is, akik helytelenítették Rhodesia egyoldalú függet­lenné válását. A mozgási szabadságában korlátozott Garfield Todd volt délrho- desiai miniszterelnök érte­sítést kapott a rendőrségtől, hogy telefonját csak helyi beszélgetésre használhatja, a telefonközpont nedig nem kapcsolja a külföldről vagy az ország más részéből ér­kező hívásokat. A rhodesiával szemben alkalmazott gazdasági szankciók már éreztetik hatásukat, illetve ezek el­lensúlyozására a rhodesiai kormány áremeléseket haj. tott végre. Felemelik a ci­garetta, dohány és a sze­szesitalok árát. Ezeket az élvezeti cikkeket általában l§—12 százalékos adóval terhelik meg. A szigorú posta-, távíró- és telefon cenzúra dacára kiszivárgott hírek szerint Bulawayo-ban, Rhodesia második legnagyobb váro­sában az afrikai munkások ezrei két napon át sztráj­koltak, tiltakozásul a Smith-rendszer lázadása el­len. Nagyobb fegyveres rendőrmegerősítések far- kaskutya-falkákkal vonul­tak sürgősen Bulawayóba, hogy munkahelyükre kísér­jék a dolgozni hajlandó munkások maroknyi cso­portját. Dr. Julius Nyerere, Tan­zánia elnöke, miután visz- szatért Dar Es Salaamba Nairobiból, ahol Kenya, Uganda és Zambia vezetői­vel tárgyalt a rhodesiai válságról, sajtóértekezletén kijelentette: — Mivel Nagy-Britannia azt állítja, hogy ő felelős Rhodesiáért, egy ideig vá­rakozunk, hogy lássuk, mit tesz majd a brit kormány. Eljön az idő, amikor úgy fogjuk érezni, hogy Nagy- Britannia nem cselekszik semmi olyasmit, aminek eredményére érdemes vol­na várakozni. Akkor majd úgy érezzük, hogy az egész ügyet ki kell venni a brit kezekből. Akkor nem a függetlenség egyoldalú ki­mondása lesz a probléma, hanem az a kérdés: ho­gyan vívhatjuk ki Rhodesia igazi függetlenségét a több­ségi uralom alapján. Kínál újra elütötték az ENSZ tagságtól NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlésen többnapos vita után szer­dán szavazásra tették fel 12 afrikai és ázsiai ország­nak azt a határozati javas­latát, hogy Kína foglalja el az őt jogosan megillető he­lyet az ENSZ-ben, a Csang Kaj-sek rendszer képvise­lőjét pedig fosszák meg mandátumától. A határo­zati javaslat mellett 47-en, ellene ugyancsak 47-en szavaztak. Húsz ország tar­tózkodott, kettő — Daho- mey és Laosz — nem vett részt a szavazáson, egy or­szág pedig — Leopoldvillei Kongó — távolmaradt az üléstől. Minthogy a szavazást megelőzően fontosnak nyil­vánított kérdés eldöntésé­hez' kétharmados többség­re van szükség, a 12 afri­kai és ázsiai ország hatá­rozati javaslata nem emel­kedhet határozat erejére. INDONÉZIA Egyre Inkább a hadseregé a hatalom Internálótáborok Djakaríáhan Nasution hadügyminisz­ter elnökletével kedden es­te Djakartában értekezletet tartottak a fegyvernemek vezérkari főnökei és — hi­vatalos közlés szerint — a fegyvernemek közötti egy­ség kérdéséről folytattak megbeszél 'st. A Bulletin így fogalmaz: „egyhangú­an megállapodtak abban, hogy a fegyveres erőket meg kell szilárdítani, bár­mi is legyer az elnök poli­tikai megoldása a jelenlegi válságra” az „egység” a UPI tudósítója szerint — egyesült frontot jelent a szentember 30-i események- k vádo.. ' nmekkel szem­ben, azaz a baloldallal szemben. Mint a UPI ír­ja, a vezérkari főnökök megtárgyalták a légierő teljes átszervezésével kap­csolatos kérdéseket is. Omar Dhani tábornok, a légierők főparancsnoka — akit a jobboldali hadsereg­vezetés a baloldallal való együttműködéssel vádolt — jelenleg funkciójának meg­tartása mellett, külföldön tartózkodik. A UPI hírügynökség visszatér a Sukarno nevé­ben kedden kiadott rende­let ismertetésére, amely — mint ™ár jelentettük — a baloldaliaknak a kormány- szervekből történő eltávo­lítását helvezi kilátásba. A UPI jelentése szerint a fenti rendeletet Sukarno nevében Sunarto miniszter, a szárazföldi hadsereg fő- parancsnoka írta alá és azt a legfelső hadműveleti parancsnokság (KÖTI) bo­csátotta ki. Mint a UPI tudósítója írja, az ilyen jellegű rendeleteket gya­korlatilag mindig Sukarno nevében teszik közzé, s hogy ezt most Suharto írta alá. arra vall, hogy az elnöki palotában jelenleg erősen érvényesül a hadse­reg befolyása. A hadsereg jobboldali vezetői megtették az első gyakorlati lénést a balo'da- li sajtó elnémítására. Ach- maai tábornok tájékozta- tásügvi miniszter múlt heti beje’entésérek megfelelően a Táiékoztatásügyi Mi­nisztérium szerdán közoitej hogy négy nanúapot is­mertek el a nolitikai .pár-, tok hivatalos orgá­numaként. s hoev a vidéki pártlapokat is a űiakartai oáriszerv“zetek nevében kell kiadpi. A ren­delet egyébként úgv szól, hogv minden poHtlVni nárt csak esy lapot működtet­het, s hogy minden lapnak egy bizonyos- pa-^ioz vagy minisztériumhoz kell tar­toznia. A uPI tudósítója megemlíti, hogy a hadse­regnek számos napilapja van, s ezek közül egyikre sem vonatkozik a kar- mányren ' ' amelynek célja az, hogy a Tájékoz­tatásügyi Minisztérium a legközvetlenebbül ellenőriz­hesse a sajtópolitikát. Djakarta helyőrségpa- rancsi. tea a Reuter jelen­tése szerint szerdán beje­lentette, hogy eddig a fő­városban négyezer személyt tartóztattak le, akiket a Szentember 30-a akcióval való együttműködéssel vá­dolnak. Djakartában há­rom nagy állandó inter­nálótábort és több ideigle­nes lágert létesítettek. BERLIN-TOKYO-MOSZKVA íl§§||j| NEW-YORK- BELGRAD - LONDON HAVANNA A Prensa Latina hírügy­nökség Santo Domingo-i je­lentése szerint a dominikai fővárosban több mint száz nő tüntetett követelve az Amerika-közi csapatok ki­vonását, valamint azt, hogy a kormány a Rio de Ja- neiro-i külügyminiszteri ér­tekezleten vesse fel a kül­földi csapatok kivonásának kérdését. MOSZKVA Körülbelül 150 Moszkvá­ban tanuló szudáni diák szerdán tüntető menetben vonult hazája moszkvai nagykövetsége elé, hogy tiltakozzék a Szudáni Kom­munista Párt betiltása el­len. A diákok transzparen­seket vittek, amelyeknek szövege elítélte a betiltást. BONN Nyugat-Németországban újabb áremelkedési hullám bontakozik ki. Ismét emel­kedni fog a gyümölcsök, a főzelékek, a tojás és a sertéshús ára. A iepnagvobb nyueabiémet serfőzdék a múlt hét végén jelentették be, hogy felemelik a sör árát. Ugyanakkor a Gazda- sáriigyi Minisztérium enge­délyezte, hogy átlagosan három százalékkal emeljék a gyógyszerek árát. Keres­kedelmi körökben azt han­goztatják. hovy a kereske- de’em nem felelős a mos­tani drágításért, mert az élein1'szeré rak állandó emelkedése a közös piac ag­Férli se qécSwt Mókásokat azonnali belépésre felvesz a Szolnoki Epületkar- bantartó Ktsz. Jelentkezés: Szolnok. Adv Endre u. 63. — Mun­kásszállást biztosítani nem tud. rárprotekcionizmusának egyenes következménye. TOKIÓ Siokiti Uehara állammi­niszter, a japán tudomá­nyos műszaki hivatal veze­tője az Egyesült Államok tokiói nagykövetének át­nyújtott memorandumban követelte, hogy az ameri­kai kormány a legrövidebb időn belül számolja fel a Mito város térségében .léte­sített amerikai katonai re­pülőteret, amelyet az ame­rikai légierő gyakorlótér­nek használ. A város lakói évek óta sürgetik az amerikai repü­lőgépek eltávolítását, mivel hadgyakorlataik több sze­rencsétlenséget okoztak már a városban és a környező falvakban. BUENOS AIRES Buenos Airesben fellebb- viteli bíróság döntése meg­erősítette az idén tavasszal tartott országos választáso­kat előkészítő bizottságnak az Argentin Kommunista Pártot a választásokból ki­rekesztő határozatát, a pe­ronista igazságpártra vo­natkozó azonos döntését vi­szont megsemmisítette. SANTIAGO DE CHILE A chilei hatóságok meg­torlással fenyegetőznek, ha a 3 hete sztrájkoló rézbá­nyászok nem térnek vissza munkahelyükre és. letartóz­tatták a rézbányászok szak- szervezetének több vezető­iét. Az amerikai vállalatok kezén lévő bányák közül a Chuquicamatai-ban összetű­zésekre került sor munká­sok és sztrájktörők között. ANTWERPEN Az antwerpeni kikötő 800 műszaki dolgozója sztráj­kot kezdett, mert éjszakai munkájáért pótdíjat köve­tel. A belga hatóságok ren­delettel kötelezték a sztráj­kotokat munkahelyük elfog­lalására. „Eszkaláció” — fordított előjellel „Eszkalációnak” nevezi az ame­rikai kormány a vietnami há­ború „lépcsőzetes kiterjesztését”, s ez a szó már közismert a vi­lágsajtóból. A közvélemény azon- ba. egyre többet hall a „fordí­tott előjelű eszkalációról”, vagy­is az agresszió lépcsőzetes kiter­jesztése, az egész agresszió elleni tiltakozó mozgalom lépcsőzetes kiterjedéséről. Ez a mozgalom az utóbbi időkben az Egyesült Ál­lamokban a bűnös vietnami Be­avatkozás jelentős és szervezett ellenzéke lett. S habár a tények magukért beszélnek, mégsem könnyű felmérni az amerikai nép háborúeilenes megmozdulásait. Az események megítélése előtt az érdeklődők tudni akarják: mi­lyen erejű a tiltakozó mozga­lom, s vajon a tiltakozás mére­te szabja-e meg a háborúellenes megmozdulások jelentőségét, vagy vannak-e más meghatározó té­nyezők is? A kérdés jogos, mert jelenleg az Egyesült Államokban valóban nem elsősorban a tilta­kozz k számából lehet megítélni a közvélemény hangulatát. Per­sze a számokból is. Az Egyesült Államokban ugyanis rövid idő alatt közel 100 városban legalább 100 000 ember tüntetett az utcá­kon a vietnami agresszió ellen. Igaz. ez a 180 milliós lakosság­nak csak egy töredéke, de a ko­reai háború óta nem volt még Uiren nagyméretű háborúellenes megmozdulás az Egyesült Álla­mokban. Ezért helytelen lenne lebecsülni a tüntetések méreteit. Valószínű, hogy Johnson elnök nemcsak a felvonulók hatjegyű számának hallatára sietett kife­jezni aggodalmát a történtek fe­lett, hanem azért is, ami a megmozdulások mögött rejlik, amit az események mutatnak fis kifejeznek. Feltűnik mindjárt a bevezető­ben említett „fordított előjelű eszkaláció”. Elgondolkoztató to­vábbá, hogy rövid idő alatt az Egyesült Államokban lappangó ellenkezésekből nyűt arcvonai fejlődött. Ezrek hallatták szavu­kat az utcán, vállalva azt, hogy a hírhedt FBI rájuk süti a „kom­munista szervezkedés” bélyegét, mint ahogy ma minden haladó, az amerikai nép igazi nemzeti érdekeit kifejező megmozdulást így minősít a hivatalos Washing­ton. Ámde a szóbanforgó esemé­nyek másik figyelemreméltó mozzanata éppen az. hogy a viet­nami háború elleni tiltakozás kö­zös platformján évek óta először találkoztak az amerikai politika legkülönbözőbb árnyalatú képvi­selői. Ostorozza a Pentagont Fulbright szenátor, a beavatkozás megszüntetését követelik a Libe­rális politikusok, s szakadatlanul figyelmeztetik a kormányt és a népet az agresszió súlyos követ­kezményeire. szorgalmazzák az egyedüli lehetséges és józan kö- vetkez’elések levonását a sok­színű baloldal képviselői, közöt­tük a kommunisták is. A harmadik számottevő adaláK az események megítéléséhez, hogy a tiltakozó mozgalom nem­csak szavakban, jelszavakat har­sogó felvonulásokban, a hivatalos politika ellen érvelő beszédek­ben nyilvánul meg, hanem olyan tettekben is, mint a behívó pa­rancsokkal szembeni engedetlen­ség vagy legutóbb a megborzon­gató tűzhalál Washingtonban, és egy másik New Yorkban, az ENSZ-palota előtt. Feltétlenül szembeötlő, hogy a tiltakozások sok esetben nem korlátozódnak az amerikai kor­mány vietnami lépéseinek ellen­zésére, hanem az amerikai kül­politika általános vonásait is tá­madják. Hiszen egy olyan köve­telés, hogy általában véget kell vetni a leggazdagabb üzletembe­rekkel nagyon szoros kapcsolat­ban álló Pentagon és CIA egyed­uralmának az amerikai külpoliti­ka formálásában, már többet mi a a konkrét vietnami témá­nál. S nemcsak a vietnami ügy­ben, hanem szélesebb értelemben is kifejezi az amerikai közgon­dolkodás egy jelentős részét =z a vélemény, miszerint az Egye­sült Államok már nem tartja magát azokhoz a „nagy eszmé­nyekhez”, ahhoz a „magasztos küldetéshez”, amelyekre hivat­kozva a kormány, rendszerint harcba szólította állampolgárait. Magyarán szólva: a „nagy elhi­vatottság” szellemében nevelt amerikai polgárok békebarát cso­portjai leleplezik a washingtoni politikát. Ezen a ponton a viet­nami kérdésben kimondott bírá­lat átcsap arra az USA politiká­ra, amely ma a világ legkülön­bözőbb részein durva erőszakkal próbálja visszafelé forgatni a történelem kerekét Fel kell figyelni arra is, hogy az amerikai belső ellenzék java­részt a fiatalok és az értelmisé­giek között jelentkezik. Ez az amerikai diákifjúság újfajta maga­tartását és politikai aktivitásat, valamint az értelmiségiek, főleg az egyetemi oktatók új kutató szellemét, társadalmi felfogását mutatja. Nem szabad eltúlozni az egyetemek „forradalmiságát”, de tény, hogy soha nem vitat­koztak ennyit és ilyen komolyan a főiskolákon, az amerikai kül­politika leglényegesebb kérdései­ről, s ritkán jutottak ennyire el­utasító álláspontra a hivatalos politikával szemben. A Saturday Rewiew c. amerikai lap szerint ez az ellenzéki magatartás csí­rája lehet a társadalom minden rétegét egyformán átfogó ellen­zéknek az Egyesült Államokban. Az események jelentőségét nö­veli az is, hogy a vietnami hábo­rú éppen azt az amerikai közvé­leményt késztette cselekedetekre, amelyet évek óta hazugságokkal áraszt el a hivatalos propaganda a háború jellegéről, céljairól, — eszközeiről. Nem szabad megfeledkezni ar­ról sem, hogy az Egyesült Álla­mokban olyan időben izmosodik a belső ellenzék, amikor világ­szerte fokozódik az amerikai po­litika nyilvános bírálata, amikor számos területen — pl. Latin Amerikában és Nyugat Európá­ban, stb. — kudarcok kísérik Washington törekvéseit. Az amerikai politika tömegel­lenzékének túlértékelése vagy le­becsülése egyaránt téves követ­keztetésekre vezethet. A helyes megítéléshez azonban elenged­hetetlen. hogy necsak a számo­kat, vagy felszínen az esemé­nyeket lássuk, hanem vegyük észre a jelenségben kifejeződő tendenciát is: a békeakaratot..- P. T. CONCEPCION Robert Kennedy szená­tornak kedden a chilei Con- cepeion egyetemén előadást kellett volna tartania, de a tüntető diákok ezt megza­varták. Néhányan közülük Kennedy közelébe jutottak és ráköptek, mások kövek­kel és tojásokkal dobálták meg. Chile és Kuba nem­zeti himnuszát énekelték, s Kennedynek azt kiabálták: „gyilkos”, — „jenki menj haza”. Később a diákság vezetői kijelentették, semmi kifo­gásuk Kennedy személye ellen, de mint amerikai szenátor olyan kormány képviselője, amelynek poli­tikáját nem hajlandók el­fogadni. SANTO DOMINGO A dominikai hadsereg ké­szenlétbe helyezkedett Go- doy elnök parancsára. Az intézkedésre az adott okot, hogy Santiagóban, az or­szág második legnagyobb városában a híresztelések szerint egy katonai-polgári államcsíny készül. A do­minikai csapatok a kaszár­nyákban várják a további parancsot. Az AFP jelenti, hogy há­rom merényletet követtek el kedden Santo Domingó- ban és Santiagóban. — Ez utóbbi során egy ember meghalt és kettő megsebe­sült. A santiagói bombame­rényletet álarcos emberek követték el. Az általuk el- dobot gránát megölt egy 12 éves gyermeket és megse­besítette szüleit. Alcantara, a dominikai nemzeti demokrata forra­dalmi párt elnöke arra kérte a kormányt, hogy tilt­sa be a kommunista pártot és a baloldali mozgalmakat az országban.

Next

/
Thumbnails
Contents