Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-18 / 272. szám
1965; november 18; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ti ae n n to! ee*er naposcsibe Londonból 18 ezer naposcsibe érkezett Londonból a Ferihegyi repülőtérre. A „világot járt” csibéik a kiváló tojáshozamú new-silverlink (új- ezüst) fajtából valók és a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat nagyvenyimi telepére kerülnek. Példás rendben sorakoznak a repülőgép kabinjában az angliai naposcsibék dobozai. Csaknem ezer hold pillangóst vetettek Nyolcszázezer forint lucernamagból — Elegendő a szálasáé lédus-takarmány Jászárokszáltásón tés nem volt hiábavaló. A Táncsics Tsz több mint 30 vagon jóminőségű lucerna- és vöröshere szénával rendelkezik. De ez nem lehet ok a pazarlásra. Garics Ferenc elnök így vélekedik: — Épp oly szigorúan adagoljuk a takarmányt, mintha hiányunk lenne. A tömegtakarmányról is gondoskodtak a szövetkezetiek. Mintegy 3600 köbméter silót tartósítottak. A 280 hold cukorrépa után juttatott szeletet herés tö- rekkel rakják el télire. Az 50 hold takarmányrépa szintén jó lédús-takarmány a jószágoknak. A gazdaságnak azonban kevés az abrakja. Akad olyan kukoricájuk, amely 30 mázsával fizet, de olyan is van — és ez a több — amely csak 10 mázsát ad. Sőt egy része be sem érett. Ezt gondosan kiválogatva, pépesítve adják a sertéseknek. A szövetkezetnek 38 erőgépe hordja a trágyát és szánt. Jövőre egy talpalatnyi területen sem vetnek tavaszi szántásba. S ez biztató kilátás a takarmány- ellátásra is. — m. I. —» Ez év tavaszán súlyos takarmányhelyzet elé nézett a jászárokszállási Táncsics Tsz. A mezei pocok kártétele miatt 500 hold évelő pillangósukat ki kellett szántaniok. — Csupán 260 hold lucernásuk maradt. — Ráadásul 2500 hold szántat- tan földjük volt a tavasz- szal, s a kapásokat későn tudták elvetni, a kukorica jó része víz alatt állt. Az állatállományuk nagy. A 664 szarvasmarhát; az 1330 juhot és a 2400 sertést takarmányozniok kellett. A vezetőség úgy döntött, hogy mielőbb pótolni kell a kipusztult pillangós növényeket. — Beszerezték a szükséges vetőmagot és 960 hold búzát és árpát lucernával, lóherével vetettek Eelül. A telepítés kiválóan sikerült. Kétszer kaszálhatták, majd késő őszig legeltették rajta a jószágot. A fővetésű lucernájuk 24 mázsát adott holdanként, pedig a harmadik növedé- ket magfogásra hagyták meg. Érdemes volt, mert 800 ezer forintot kapnak a lucemamagért. Legfontosabb mégiscsak a takarmány. A megyében egyedülálló eset, hogy csaknem ezer hold pillangóst pótolnak rövid idő alatt. Azzal is kevés gazdaság dicsekedhet, hogy szántóterületének 20 százalékán pillangós díszük. Az erőfeszíKisújszálláson a szakcsoport tagjai gépesítették a libatömést. Kovács Eleket libatömés közén találtuk éppen, s így láthattuk, hogyan történik a tömés: Az állatot rácsatolja a ládára, mellé- ül, azután egy tölcsér alakú szerkezet végét a liba szájába dugja. — A hajtókar segítségével egy perc múlva már a következő jószágot veszi kezelés alá. A szomszédos házban lakik Darabánt Dezsőné, a kisújszállási libatömő társulás elnöke. — A társulás 3800 hízott liba átadására szerződött a földművesszövetkezettel. — Száz tagunk van. — Magának mennyi libája van? — Most kétszáz. — Megéri? — Hogyne érné. Libánként 40—50 forint a tiszta haszon. Jól megélek belőle, egyedül vagyok. Havonta 2000—2100 forintot keresek. A társulás elnöke most kézi tömőgépet használ. De ennél korszerűbbet vásárolt, 1094 forintért. A tatabányai Vasipari Ktsz gyártmánya lánckerék meghajtású. Ezzel könnyebb és gyorsabb a munka. — m. L — GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI 4. Népgazdasági terv — Operatív terv A gazdasági tervezést sokan úgy képzelik el, hogy a szakemberek százai számítások alapján összeállítják a népgazdaság ötéves tervét. ezt feldarabolták évekre meg hónapokra, illetve iparágakra, vállalatokra meg műhelyekre és valahogyan így jön ki, hogy X. Y. mit esztergáljon holnap vagy holnapután. A valóságban nem így van. Az ugyan igaz, hogy a vállalati tervek részei a népgazdasági tervnek, és az éves tervek végrehajtásával valósulnak meg az ötéves terv célkitűzései. De a népgazdasági terv egy sor olyan előírást is tartalmaz, amelyek nem egy-egy vállalat konkrét termelési programjaként teljesülnek. A termelékenység emelésének pl. vannak olyan forrásai, amelyek nem egy vállalat munkájában realizálódnak. sőt vállalati szinten nem is láthatók. Ha mondjuk egy új vállalatot olyan helyen építenek fel. ahol az anyagok, termékek oda- és elszállítása, illetve a munkaerő szállítása viszonylag a legkevesebb befektetést igényli, akkor ha a vállalatnál nem is, de népgazdasági szinten feltétlenül javul a munka termelékenysége. Hasonlóan munkamegtakarítást és ezzel együtt termelékenység növekedést eredményez, ha pl. egy olyan alkatrészt, amit sok vállalat rendsze- sen használ, egy vállalat állít elő, korszerű gépékkel, olcsón, és nem minden üzem maga készíti el kezdetlegesen, drágán. Milyen következtetést vonhatunk le mindebből? Azt, hogy a népgazdasági terv nem mechanikus összege a vállalati tervnek, hanem egy sor olyan fontos összefüggést is előirányoz, amelyek a vállalatok. sőt egyes iparágak kapcsolataiban, arányaiban testesülnek csak meg. Lássuk a dolgok másik oldalát is! A vállalati terveknek, termelési programoknak számos olyan része van, amelyet egyszerűen lehetetlen központilag elő'r- ni, megtervezni. A vállalati termelés jó megszervezésében, ötletes kombinálásában egy sor olyan lehetőTEHERPRÓBA Két dolgot ajánlott Tassi János pártszervező, hogyha a szolnoki vasúti rekonstrukcióhoz indulok: gumicsizmát vegyek, mert különben elveszek a sárban. A másik, ha kimegyek, feltétlenül nézzem meg a szocialista brigádokat. Írjam meg, hogy vállalásukat teljesítették. A látogatásra jó alkalom kínálkozott: a kiskunfélegyházi vasútvonal egyik hídjának próbaterhelése. Igyekezni kell Amíg a két 411-es gép — egyenként 140 tonnát gördítve a vas és betonalkatra — elindul, végigjárjuk a töltés most épülő szakaszát. Sipos Sándor felépítményes brigádvezetővel beszélgettem. — Most már a hideg is azonnal számonkéri a munkát — mondja a brigádvezető —, hajt bennünket az is. Nem vagyunk pedig elkésve. Amit vállaltunk, eddig mindent teljesítettünk ... A városban biztos nem érezni úg” a hideget, de este nekünk is jó meleg' a szálló. Fei-Sejj m@ ett — Mi bírjuk az időt. Együtt éppen 900 évesek vagyunk pedig, azaz átlag 30 évesek, összesen harmincán. Legjobb fűtés az, hogy megvan a forintunk. Jobb, mint akármilyen reggeli pálinka. — Vincze Endre mondja ezt, akinek a brigádja fej-fej mellett halad Siposékkal. Az öreg brigád 1949 óta vezetem ezt a brigádot. Húszán vagyunk. Sípos Sándor Öten még a kezdők közül. Akik már nyugdíjba mentek, néha otthon Endrő- dön felkeresnek. Van egy A kisújszállási libatömés ség rejlik, amelyek kiaknázása az egész népgazdaság, az egész ország számára hasznos. Ezeket nem csaK, hogy nem lehet központilag előrelátni, de a túlzott köz- pontosítás, a vállalatok ónálló cselekvésének a korlátozása akadályozza ezek kiaknázását! A népgazdasági tevékenység megtervezése tehát egyaránt követel központi és vállalati tervezést. E két szint a tervezésben egymás elengedhetetlen kiegészítője, de csak akkor tudják jól kiegészíteni egymást, ha feladataik nem keverednek, ha mindkét szint megkapja a feladatai betöltéséhez szükséges kereteket, lehetőségeket. A gazdasági irányítás és ezen belül a tervezés rendszerének átalakítása nem utolsósorban ezt a célt szolgálja. A gazdasági élet elkerülhetetlen velejárója, hogy van egy sor termelésre ható ténvező. amelyet a tervezés egyik szintjén sem lehet előre látni. A fogyasztók ízlésének. magatartásának változásaira gondolunk, amelyet a technika, az életmód, az idenpofornalom fejlődése stb. id"z elő. Ez növeli a termeléssel kapcsolatos kockázatot, azt a lehetőséget, hogy a szükséglet másként alakul, mint ahogyan az a legkörültekintőbb számítással is várható volt. A külkereskedelmi forgalom egyébként elengedhetetlen növekedése szintén fokozza ennek lehetőségét, hiszen a külföldi vevő másként és máskor is féladhatja a rendelését, mint ahogyan előre elgondoltuk. A népgazdasági és a vállalati tervezésnek, mint két különböző szintnek a szétválasztásához hasonlóan el kell különíteni a rövidebb és a hosszabb időtartamú tervek feladatait is. Az ötéves népgazdasági tervek az egész népgazdaság főbb fejlődési irányait jelölik ki, míg az operatív tervek — az éves és méginkább az ennél rövidebb lejáratú programok — az időközijeni változásokhoz lehetőleg minél jobban igazodva jelölik meg a termelési feladatokat. A gazdasági iránvítás átalakítása tehát e követke^ptetések pontosabb levonását és ezzel az egész tervgazdálkodás ha- tékorvságának javítását is szolgálja. B. Gy. tbc-s betegünk. Azt meg én kerestem meg vasárnap is. Mesélek neki, hogy, s mint dolgozunk. Szívesen hallgatja. Nádasdi Lajos brigádja ez az öreg, több mint másfél évtizedes brigád. Kubikusok, de értik a kövezést, s mindent, amire itt ember kellhet. Támadás a vonat ellen Egy alkalommal már hazafelé készülődve kapták Nádasdiék a hírt: cement érkezett, de az egyik brigád megtagadta a kirakást. Rajtuk múlik, mi lesz. ök verejtékezve, de kirakták a 300 mázsa építőanyagot, s a vonatot is elérték. Az érte járó elismerésnek azt könyvelték el, hogy szeptember 23-án két látogató, Komócsin Zoltán és Csáki István beírta brigádnaplójukba: szívből gratulálnak eredményeikhez. A vagonrakásból eredt az ötlet: készenléti szolgálatot adnak a brigádok. A tizenötből egy mindig itt marad szombat-vasárnapra, mert mintha csak így intéznék, mindig akkor érkezik a legtöbb szállítmány. Azóta a vállalatnál nem ismernek fekbért. A rekonstrukción az idei tervben 600 ezer köbméter föld elmozdítása szerepelt November 10-ig 65.3 481 köbmétert teljesítettek. A lehajlásmérő műszereket már felszerelték a híd alá, de még mozdulatlanok. Az egyik 411-es mozdony még mindig távol füstölög. Tizenhárom kilométer vágányfektetés volt a terv a rekonstrukciónál erre az évre. Háromezeregyszázhar- mincegy meter hiányzik még. Tíz hídból most van kész a harmadik. Az első három- negyedévi tervüket 110,52 százalékra teljesítették. Teherpróba — mindennap A nagy gépek lassan rágördülnek a hídra. Az érzékeny műszerek megreszketnek, s mikor megnyugszanak, félmilliméteres lehajlást jeleznek. Ez az elfogadhatónak fele sincs. Valaki odakiált Montvai Balázs főművezetőnek, aki a híd építését irányította. — Gyere alá! Nem recseg. — Csak akkor mennék, ha recsegne — válaszol vissza. Szavából érezni, Nádasdi Lajos hogy itt a teherpróba tulajdonképpen nem is any- nyira a gépeké, a vas és beton híd alkotmányé. Sokkal inkább az emberé, az embereké. A gépeké egyetlen napon, de az emberé minden nap, minden órában V B. E.
