Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-18 / 272. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek! * y A Dél-Alföld a legnagyobb hazai olajbázisnak ígérkezik (Tudósítónktól) Közeledik az év vége. — Megyeszerte nagy az igye­kezet különösen azok­nál a vállalatoknál, — amelyek az év első fe­lében tervlemaradással küz­döttek, és adósságukat az év végére megakarják szüntetni. Ilyen helyzetben van a Nagyalföldi Kőolaj­termelő Vállalat, amely­nek több mint 38 ezer ton­nás kőolaj adottságát kell az év végéig törleszteni. A lemaradás nagyságára Jellemző, hogy’ az a válla­latnak egy teljes havi ter­melését jelenti. I Szovjet kutatók segítségével Az első félév lezárásakor az adósság letörlesztése szinte lehetetlennek tűnt, minden erőfeszítés és az erre a célra elkészített in­tézkedési tervben kitűzött (eladatok végrehajtása el­lenére is. Az egri mező­ben a rendkívül nagy ho­zamcsökkenés, a puszta- töldvári mezőben a kutak fokozatos vizesedése okoz­ta a legnagyobb gondot az anyag- és létszámhiány miatt elhúzódó munkák mellett. Bármennyire kilátásta­lannak és reménytelennek tűnt a második félév, a vállalat dolgozói és vezetői nem csüggedtek. Az OKGT laboratóriuma egy új, a szovjet kutatók által leírt rétegmegcsapolási elméletet tanulmányozott át és javasol­ta az ehhez szükséges kí­sérletek megkezdését a pusztaföldvári mezőben. Az első kísérletek ered­ményei után késedelem nélkül kiterjesztették a ja­vasolt módszert a mező minden olyan olajkútjára, amely erre alkalmasnak minősült. Az ebből kapott eredmény volt az első lé­pés, amellyel a vállalat az augusztusi 38 ezer tonnás legnagyobb lemaradását no­vember 15-ig már mintegy 16 ezer tonnával csökken­tette. Sőt: egyáltalán vál­lalkozhatott a tervlemara­dás megszüntetésére. I Nincs lehetetlen feladat A vállalat műszaki veze­tése augusztus végén fel­mérte a termelés valóságos helyzetét és a lehetőségek maximális kiaknázására egy újabb 4 hónapra szóló intézkedési tervet dolgozott ki. Ez előírta a pusztaföld­vári mező területén le­mélyített új kutak üzem- beállításához egy provizó­rikus tankállomás építését, az egri mezőben fúrt ku­tak gyors üzembeállítását és a Tápé—Algyő új olajos terület nagyhozamú új kútjainak kapacitás-vizsgá­latához egy tankállomás soronkívüli megépítését. Az olajbányászok a ter­vezett határidőket nemcsak betartották, hanem soroza­tosan adták át a kitűzött munkákat a határidő előtt Jellemző a feszített mun­kaütemre, hogy a tápéi új tankállomást alig egy hó­nap alatt építették fel, bi­zonyítva, hogy az alföldi olajmunkás szakgárda „versenyképes” az iparág­ban. Mindez, nem volt egysze­rű. A problémákból csak egyet emelünk ki. A pusz­taföldvári tankállomáshoz kellett egy 200 köbméteres Még nyitott kérdés az idei tervteljesítés Egy elmélet a gyakorlatban — tizenhatezer tonna olaj olajtartály. A Budapesti Kőolajipari Gépgyártól a soronkívüli gyártást és fel­szerelést kérni már nem tehetett. Battonyán azon­ban felfedeztek egy hasz­nálaton kívüli 200 köbmé­teres tartályt. Jung Tibor szállítási üzemvezető és Muhr László művezető vál­lalkoztak a hatalmas tá­roló egy darabban való át­szállítására. Ma már a he­lyén van. Tettük szép pél­dája volt a bátor kezdemé­nyezésnek. I Még mindig Ideges hangulat ••• A szép eredmények el­lenére a vállalatnál a han­gulat még mindig Izgatott, ideges. Az év végéig hátfa­levő további feladatok in­dokolják ezt, hiszen mind­össze csak alig másfél hó­nap áll rendelkezésre. Előzetes felméréseket, tervezéseket, vizsgálatokat kell elvégezniük az alföldi kőolajtermelés két nagy reménységének: a szanki és algyői új olajmező vár­ható üzembeállítására. Az eddigi kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy az alföldi területek nemcsak földgázban, de várhatóan kőolajtermelésben is a leg­nagyobb hazai bázist fog­ják jelenteni, s a dél-alföld lesz az „új Dél-Zala”. Az hogy az 1965-ös gaz­dasági évet a vállalat ho­gyan zárja. még nyitott kérdés. A munka üteme bizonyítja, hogy nemcsak a tervteljesítésről esik sok szó, hanem az ezerhárom­száz alföldi olajbányász be­csületéről is. Ez a legna­gyobb hajtóerő, amelytől a tervadósság további csök­kenését várhatjuk. Fekete Imre TEHERPRÓBA (Képes riport a 3. oldalon) Üresen maradtak a . A peronosáéra szüretelt • Kevés bor less Harmincezer hektón új pincét építenek Tiszakürtön Kellemetlen hír a bor­kedvelőknek: az idén rend­kívül kevés bor termett. A Csongrád—Szolnok vidéki Állami Pincegazdaság tisza- kürti pincészetében 9261 mázsa szőlőt és 841,71 hek­toliter mustot vásároltak fel. Mint Tőzsér József, a pincészet vezetője mondot­ta, ebből csak 7225 hekto­liter borra számítanak. A tiszakürti pincészet ter­vét az idén kétszer is csők. kentették, de ezt még 5<! százalékra sem tudják tel­jesíteni. Az esős időjárás következtében fellépett pe- ronoszpóra fertőzés „leszü­retelte” a szőlőt. A terme­lőszövetkezetek Idén jóVal Udvariasabb kiszolgálást, tisztaságot a fodrásziizletekben 3é ezer négyzetméter parkosított terület gazdája a kertészeti vállalat Ülésezett a szolnoki városi tanács vb A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága szer­da délelőtt ülésezett. Írá­sos jelentés alapján tár­gyalta a szolnoki fodrász ktsz munkáját, valamint a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának je­lentését a parkosításról, ját­szóterek építéséről. A fodrász ktsz jelentését kritikai megjegyzésekkel, javaslatokkal kiegészítve fogadta el a végrehajtó bi­zottság. A jelentést készí­tők ugyanis főként az üz­lethelyiségek kialakításával, a szövetkezet ilyen termé­szetű gondjaival foglalkoz­tak, s nem elsősorban a szolgáltat™ tevékenységgel. — A napirend igen élénk vitája is bizonyítja, hogy e téren még sok a kívánni­való. Többen kifogásolták — joggal —, hogy a fodrász üzletekben igen gyakran a kötelező egész­ségügyi előírásokat sem tartják be. Piszkos törülközőket, ken­dőket használnak, a dolgo­zók öltözete, köpenye sem mindig tiszta. Még mindig tapasztalható a vendégek kiszolgálásánál megkülön­böztetés. Egyik-másik üz­letben köszönésre sem mél­tatják azt, aki nem állandó vendég, nemhogy azt meg­kérdeznék, hogy mit óhajt. A modortalan, esetenként goromba, durva viselkedés A harmadik ötéves tervben köxmüvesítik Tissaderxset Tiszaderzsen évenként mintegy egymillió forintot fordítanak községfejlesztés­re. Tavaly ebből a pénzből* többek között óvodát épí­tettek. Ezenkívül egy orvosi lakásnak megfelelő épüle­tet is vettek, amelynek át­alakítási munkálatait az idén fejezték be. A községfej­lesztési alapból mintegy 50 ezer forintot adtak egy pe­dagógus lakás vásárlásához is. Oktatási célra összesei csaknem 350 ezer, vízgaz dálkodásra pedig több min: 100 ezer forintot fordító - tak. Jövőre újabb nagy fel­adatot szeretőének megol­dani A községben elég rossz a vízellátás. Éppen ezért a tanács vezetői úgy döntöttek: a harmadik öt­éves tervben közmüvesítik a községet, s ehhez jövőre, hozzá is fognak. Az idei községfejlesztési alapnak egy részét e célra tartalé­kolták, s jövőre első ütem­ként a vízhálózatot bővítik. A döntés találkozott a la­kosság egyetértésével is akik közül többen felaján­lották segítségüket. Mint­egy százezer forint értékű társadalmi munkával kí­vánnak hozzájárulni a víz­vezeték építéséhez. arra figyelmeztet, hogy a szövetkezet vezetőségének, a szövetkezeti bizottságnak sokkal jobban kell törődnie a tagok 'illemre nevelésé­vel, képzésével. A végrehajtó bizottság — mint eddig — lehetőségei­hez mérten a jövőben is segít üzlethelyiségek kiala­kításában. A kertészeti vállalat mun­káját pozitívként értékelte a végrehajtó bizottság, s külön elismerését fejezte ki a vállalat vezetőinek, dolgozóinak a Lenin park­ban, a Hősök terén és az új pártszékháznál végzett parkosításért. Az Idén már 36 ezer négyzetméter par­kosított, virágos terület volt a városban. A kertészeti vállalat dol­gozóira jövőre Is sok mun­ka vár. A már meglévő parkok, útszegélyek felújí­tása, gondozása mellett. a Vöröáfcsillag és Vosztok út, a Ságvári körút, a Ti­szai! get stb. széppé vará­zsolása is nagy feladat. Annál inkább megszívlelen­dő tehát az a javaslat, hogy a parkok védelme, megóvá­sa társadalmi összefogással történjen. A végrehajtó bi­zottság utasította az építési és közlekedési osztályt, hogy áprilisig készítse el annak a tervét, miként kí­vánják az üzemeket, intéz­ményeket, iskolákat és a lakosságot bevonni a par­kok gondozásába. Szintén az osztály feladata, hogy megvizsgálja, hol lehet ki­alakítani játszótereket, va­lamint biztosítsa, hogv már jövőre 10 ezer fát ültesse­nek el a városban. drágábban, sokkal keveseb­bet termeltek, mint bármi­kor. Többször permeteztek, nagyobb volt a vegyszer­felhasználás, de alapvetően ez sem változtatott a hely­zeten. Jellemző, hogy tavaly 55 265 hektoliter mustot vá­sároltak fel Tiszakürtön. Igaz, rekordtermés volt 1964-ben. Most ennek csak töredékét, vehették át. A minőség viszont nem rosz- szabb, mint a tavalyi. Még 21 cukorfokos mustot *s mértek a pincegazdaságban. Október 13-án 10 száza­lékkal felemelték a le nem szerződött szőlő, illetve must átvételi árát. De ez sem ösztönözte a termelő­ket, mert nincsen bor. A tavalyi rekordtermés után a pincegazdaság job­ban felkészült a szőlő fo­gadására. Nyolc nagytelje, sítményű horizontál prés­gépet; vásároltak. Naponta 1800 mázsa szőlő feldolgo­zására alkalmasak ezek. De csak hat prést kellett üze­meltetniük. kettőre nem volt szükség. Májusban, az állami épí­tőipari vállalat új pince építését kezdte meg Tisza­kürtön. A vasbeton, üveg­gel bélelt hordókban 30 ezer hektoliter bort lehet majd tárolni. A terveit sze­rint a kivitelezést az idei szüretig be kellett volna fe­jezni, ám a meglévő hor* dókra sem lett szükség. Ti­szakürtön egyébként 52 ezer hektoliter bort tudnak tá­rolni a jövőben. — m. 1. — A KISZ KB zászlaja Minisztériumi oklevél Húszezer forint jutalom ZIRZEN JANKA NEVÉT VETTE FEL A JÁSZBERÉNYI TAJSÍ1 (f KÉPZŐ INTÉZET KOLLÉGIUMA Kedves ünnepség színhe­lye volt tegnap este a Jász­berényi Tanítóképző Inté­zet díszterme. Ez alkalom­mal vette fel az intézet kollégiuma Zirzen Janka nevét, s a KISZ szervezet, valamint a diákbizottság jó munkájának elismeréseként Vedres László, a KISZ Központi Bizottságának ki­küldötte át adta a KISZ KB zászlaját, Koczka Já­nos osztályvezető pedig a Művelődésügyi Miniszté­rium elismerő oklevelét, s hozzá húszezer forint ju­talmat. Zirzen Janka munkássá­gáról — Andrási Béla igaz­gató megnyitó szavai után — Csiki Jolán intézeti ta­nár emlékezett meg. Szé­pen felépített beszédében méltatta a névadó, az egy évszázad távlatából is pél­daként szolgáló nevelő éle­tét, aki Jászberény szülöt­te, onnan indult áldozat­vállaló. a magyar nevelés­ügyet felvirágoztató életpá­lyája. Zirzen Janka özvegy any­ja szerény körülmények között élt, bábaként dolgo­zott. mégis Pesten, maid Egerben iskoláztatta kislá­nyát. — áldozatvállalásban példát mutatva a mai szü­lőknek is. A kis Janka is­kolái elvégzése után — szinte még gywmekfőve! —­leánynevelő intézetet ala­pított Jászberényben, majd a kiegyezés után, gazdag nevelési tapasztalatait ka­matoztatva a magyar nőne­velés élharcosa lett. Az 6 nevéhez fűződik többek között az első ma­gyar tanítónőképző intézet eredményes munkássága, (Első tanítványai között több jászberényi lány is volt.) Az új intézmények létrehozása mellett a szak­köri foglalkozások — így például az .akkor még a nőknél újdonságszámba menő tomaszakkörök — életrehívása is kezdemé­nyezőkészségét, hasznos ke- zenyomát dicséri. Munkás­ságával kielégítette kora nevelés iránt támasztott ha­ladó követelményeit. Szervező munkája, az anyagi ügyek intézése mel­lett hosszú időn át taní­tott, s még így is szakított időt arra, hogy a haladó társadalmi szervezetekben tevékenykedjék. Pedagó­giai munkásságára külföl­dön is felfigyeltek. Ember­ségéből, a munka és a nép szeretetéből, hivatása irán­ti rajongásából tanulhat­nak a mai fiatalok. Csiki Jolán intézeti ta­nár meleghangú megemlé­kezése után a tanítóképző növendékei adtak színvona­las műsort. S. B.

Next

/
Thumbnails
Contents