Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

1965; november 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A téli ellátásról, a zöldség- es gyümölcs­árak alakulásáról ELETKOSTOLAS KISÚJSZÁLLÁSON (Folytatás az 1. oldalról) lően emeltük. Ez a terme­lői érdekeltség biztosítása érdekében is szükséges volt. Ezek következményeként emelkedett a fogyasztói ár is. Egyesek tudom felvetik, hogy nőtt a MÉK árrése. Ez azonban kilogrammon­ként mindössze 3 fillért jelentett. Megemlítem, hogy tapasz­talataink szerint a szerve­zetlenül felhozott áruk árai — éppen az áruhiány kö­vetkeztében — még maga­sabb emelkedést mutatnak. A múlt évhez képest az alma ára a mi áraink sze­rint 84 fillérrel, a szabad­piacon 1,32 forinttal, a szil­va nálunk 14 fillérrel, a szabadpiacon 86 fillérrel emelkedett kilónként. A felvásárlási munkában még mindig meglévő fogya­tékosságok — a feleslege­sen hosszú és bonyolult szállítások stb. — is hozzá­járultak a helyzet ilyen irá­nyú alakulásához. — Nem elég jó még a kistételű áruk összegyűjtése sem. — Nem érvényesült eléggé a szabványnál a gyengébb minőségű áruk megfelelő áron való piacra hozása sem, noha ez mindenki ér­deke lett volna. Jó hatással volt viszont a központi intézkedések számának csökkentése, a helyi ellátásra való törek­vés, melyet Mezőtúron már elég jól megszerveztek. A jövőben javit a helyzeten az 1966. évben felépülő szolnoki, majd 1967-ben a jászberényi hűtőtermes rak­tár, jóllehet ezek nem a költségeket csökkentik, de biztonságossá és folyama­tossá teszik az ellátást, KÉRDÉS: A felvásárlási számok alakulásából milyen következtetést vontak le, milyen ellátás várható a té­len a főbb élelmiszerekből, búsból, tejtermékből, bur­gonyából, zöldség és gyü­mölcs bői? Varga Illés: Húsból, hús­készítményekből, száraz­áruféleségekből, halból az ellátás a múlt évi szinten várható. Baromfiból 15 szá­zalékos a növekedés. Rizs­ből hurka készítéshez az egyébként szűkös ellátás ellenére is elegendő lesz. Paprikából mintegy 17 szá­zalékkal több lesz, mint tavaly. Bab, dió, mák vi­szont nálunk is szűkösen tesz. Kormányzatunk engedé­lyezte import burgonya be­hozatalát is. így annak be­érkeztével megyénk 650 va- gonos január 1-i nyitókész­letét biztosítani tudjuk. — Megemlítem, hogy burgo­nyából a termelőszövetke­zetek ez évben többet osz­tottak szét tagjaik között, mint a múlt évben munka­egység, részesművelés alap­ján, így a falusi háztartá­sok ellátottsága valamivel jobb. Gyökérből, sárgarépából teljesen kielégítjük az igényt. Gyökérbő] a múlt évi kettő helyett 15 vagon­nal, sárgarépából a 10 he­lyett 20 vagonnal, fejeská­posztából a 20 vagon he­lyett most 85 vagonnal tá­roltunk. örvendetes, hogy e cikkek termelését — ki­véve a kelkáposztát — már megyénk termelőszövetke­zetei biztosították. Nyíri Béla: Alapvető élelmiszerekből, lisztből, cukorból, zsírból, kenyér­ből és tejből is ki tudjuk elégíteni a lakosság igé­nyeit. Az élelmiszer eláru­sító egységek vezetőit ar­ra kötelezzük, hoey az alap­cikkekből legalább 20—21 napos kötelező raktárkész­letet tartsanak. így az át­meneti szállítási problé­mák sem okozhatnak ne­hézséget Előfordulhat azon­ban az ősz és a tél folya­mán. hogy rossz időiárás esetén az árukiszállításban lesznek akadálvok. Külö­nösen kedvezőtlen útviszo­nyok esetén, vagy szállító­eszköz pillanatnyi hiánya miatt, ez azonban csak át­meneti, szórványos lehet. — Ilyenkor a kereskedelmi dolgozók rugalmas intézke­désére számítunk, de szá­mítunk a lakosság néhány órás vagy esetleg napos türelmére is. Többről, na­gyobb fennakadásról nem lehet szó. Mindenki által ismert tény az is, hogy az elmúlt években a lakosság húsfo­gyasztása — örvendetesen emelkedett. Ez annak kö­szönhető, hogy állami gaz­daságaink, termelőszövet­kezeteink összességében hústermelési tervüket tel­jesítik. Tőkehúsból és hús­készítményekből az igénye­ket azonban maradéktala­nul továbbra sem tudjuk kielégíteni. Csak minimális javulásra számíthatunk, mi­vel a negyedik negyedév­ben 3 százalékkal — me­gyei szinten — több árut hozunk forgalomba, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Azt is megmond­juk azonban őszintén, hogy ezt a készletet differen­ciáltan bocsátjuk rendelke­zésre. Elsősorban Szolno­kon és a megye nagyobb városaiban, ahol az ipari munkások és az egyéb bér­ből és fizetésből élő lako­tok száma nagyobb. Olya­nok részére, akik háztáji gazdasággal nem rendel­keznek, akik saját maguk nem hizlalnak, vagy barom­fit sem tudnak tartani, te­hát kénytelenek az üzlet­ből, a piacról vásárolni. Tejellátási gondjaink az elmúlt két évben nem igen voltak. Ebben az évben is csak a tavasszal volt, ami­kor a szarvasmarha állo­mányunk tekintélyes részé­nek megbetegedése követ­keztében nem lehetett az árut piacra szállítani. Re­méljük, hogy ilyen helyzet­be mostanában nem kerü­lünk, s tejből ellátási gond­jaink nem lesznek. A tej­termékekből viszont igen kevés jut a falura. Egysze­rűen azért, mert nincs több, másodszor azért, mert fa­lun a háztáji gazdaságok termelésének egy tekinté­lyes része ott marad. KÉRDÉS: Hogyan érté­kelhető tehát a zöldség- és gyfimölcsellátás, mire szá­míthat a lakosság? Nyíri Béla: A megyében gyümölcsből az elmúlt évi­nek csak 70 százalékát ter­meltük meg. Ez azt jelen­ti, hogy mintegy 25 száza­lékkal csökkent az állami kereskedelemben és a sza­badpiacon is a felhozatal. Ezért kellett a felvásárlási árakat is bizonyos mérték­ben emelni, rendezni. Van­nak olyan zöldségfélék, pél­dául mint a petrezsel vem, zeller, burgonya, ahol a felvásárlási árat az elmúlt évhez viszonyítva 20—30— 40 százalékkal emeltük. — Természetes, hogy ez az ál­lamilag értékesített zöldség és gyümölcs vonatkozásá­ban ilyen mértékben a fo­gyasztók felé nem jelentke­zik. mert az állam magára vállalta ennek az áreme­lésnek bizonyos részét. Ettől függetlenül abban B pillanatban lényeges emelkedést tapasztalunk a szabadpiacon, mlhelvt az állami kiskereskedelmi el­látásban valamilyen zökke­nő jelentkezik. Külön szólnunk kell a hagvmaellátásról. Mennyi­ségileg elég termett, de a túl csanadékos időiárásban egy olyan gombabetegség terjedt el, ami egyszerűen lehetetlenné teszi a hagy­ma egy részének a téli tá­rolását. Ezt szakembereink időben észrevették és a fel­vásárolt mennyiséget meg­vizsgálva. azokat a készle­teket, amelyeknél a fertő­zést megállanították, fel- aiánlották az iparnak: szá­ntsák le. s ígv minden to­vábbi nélkül hasznosítható. Tgv ha valamivel kevesebb is. mint az előző évben — de hagymából is vannak készleteink. A jövőt illetően az a ter­vünk, hogy fokozzuk a ter­melőszövetkezetek közvet­len értékesítését a keres­kedelmi szervek felé és a nagyobb városok — Szol­nok, Jászberény stb. — sza­badpiacán is a lakosság érdekében a biztos ellátás­ra törekszünk. Mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy problé­máink, nehézségeink elle­nére a megye közellátását illetően csak néhány cikk­ből, főleg gyümölcsféleség­ből kedvezőtlenebb valami­vel a helyzet, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban volt, a többi cikkféle- ségből az ellátásnál inkább javulás tapasztalható és ez a lényeg. Varga Illés: Mindehhez annyit fűzhetek még, hogy nyári gyümölcsből egész idény alatt hiány volt. — Meggyből 40 vagon, kajszi­ból 40 vagon, szőlőből 110 vagon felvásárlása esett ki a kedvezőtlen időjárás miatt. Szűkös volt a termés a nyári alma és körtefélék­ből is. Megyénk ellátása érdekében rendszerint más megyéből vásároltunk bi­zonyos gyümölcsfélét. Ez évben azonban ez a lehető­ség is szűkösebb volt, amit különösen most az almabe­hozatal kiesése bizonyít. Ezeknek hiányát télen bi­zonyára az üzletekben is érezni fogunk. KÉRDÉS: Milyen aa el­látás falvainkban? Varga Illés: A községek iparcikk áruellátása — ha­sonlóan a városokéhoz — megfelelőnek mondható — Egy-kté cikk kivételével az igényeket kielégítjük. De nem tudjuk kielégíteni szőrme-konfekció, szőrme­kucsma, bizonyos szinteti­kus kötött árukból, bőr­díszmű áruból, fésűs-szö­vetekből és öltönyökből a keresletet. Vas-műszaki cikkekből is vannak hiány­zók, ugyanígy apró mező- gazdasági szerszámokból — mint például metszőollóból — és alkatrészekből. A nagykereskedelmi vállalat komoly erőfeszítéseket tesz e cikkek beszerzésére. Jár­művek, mosógépek, centri­fuga,, .vUlamosságl cikkek, televízió megfelelő mennyi­ségben állnak rendelkezés­re. A gyártás volumene vi­szont nem teszi még lehe­tővé, hogy az olyan cikk, mint a gáztűzhely, olaj­kályha, kisebb községek­ben is kapható legyen. Hasonló a helyzet a te­rítésre vonatkozóan a nagy választékot igénylő cikkek­ben. Ezeket kénytelen a kereskedelem központok­ban, megyei, járási székhe­lyeken és nagyobb helye­ken forgalomba hozni, ahol kialakítható a lakosság igé­nyeinek megfelelő válasz­ték. A tüzelőből megfelelő az ellátás Nem elég viszont a választék tüzelési eszkö­zökből, asztaltűzhelyből, kályhából stb. Korlátlan és bőséges vá­laszték van háztartási mo­sószerekből, az egyre nö­vekvő igények kielégítése biztosított a kozmetikai cikkekből. Elegendő a pet­róleum-készlet, azonban szűkös az ellátás asztali­lámpából és lámpacsőből. összességében a falusi lakosság ellátása általában kielégítő s ez a színvonal a következő évre Is fenn­tartható. Ahol ezek ellené­re zavarok lesznek, ott az ellátás szervezésében lehet az okot keresni. Igen jelentős mennyiségű árut vásárolt fel a lakos­ság az ez évben lezajlott árengedményes akciók so­rán. Megyénkben a föld­művesszövetkezeti kereske­delem — amely vidéki te­rületen dolgozik — a le­szállított árú áruk forga- lombnhozásávai mintegy 25 millió forint megtaka­rítást tett lehetővé a falusi lakosság számára Ez is jelzi az ellátás általános javulását Vége hát végre az iskolai tanulásnak. Jönnek, követ­keznek most már a munka, az alkotás napjai. Más nem is hiányzik hozzá sermni, csupán a legfontosabb: az élettapasztalat, a gyakorlat. Ezt megszerezni hat fiatal agrármérnök, ifjú szakem­ber került Kisújszállásra júniusban. Egy éves szas- mai gyakorlatra jöttek. Mi­re vitték? Milyen véle­ményt alkotnak a szövetke­zetről, a parasztemberek közösségéről, vezetőikről, a munkáról? És mit monda­nak emezek is róluk? A Dózsában minden klnppol Soltész Endre középkorú, derűs, fekete férfi, a szö­vetkezet párttitkára: — Hozzánk a debreceni főiskolából került ide a Szentpéteri Marika és a karcagi felsőfokú techni­kumból Szepesi Gyula. Mind a ketten kisúj­szállásiak. Nagyon jó, hogy itt vannak. Gya- szi bekapcsolódott a KISZ szervezetbe, eljárt a ve­zetőségi üléseikre. Előadó­nak szemeltük ki az if­júság] oktatásra, vállalta is. Marikát hagytuk, 6 állam­vizsgára készül, le van köt­ve. Szeretnénk, ha itt ma­radnának a gyakorlat után is. A közösség megszerette őket, szükség van rájuk. Rapi István főagronómus, maga is fiatal technikus: — Nem volt olyan mun­ka, amiből becsülettel ne részeltek volna. Nálunk az a szokás, inspekciót, veze­tői ügyeletet tartunk. A kombájnoknál ők is inspek­cióztak, az pedig azt je­lentette, nem sokkal éjfél előtt szabadulhattak. Meg­bíztuk őket az éjszakai szántás ellenőrzésével is és derekasan állták a sarat« Szepesi Gyula, megnyerő, ápolt külsejű, elegáns fia­talember: — Éppen az aratásba ér­keztünk ide. Az nagyon jó gyakorlat, élveztem is. Az is jólesett, hogy a trágyázás irányítását rámbízták. So­kat tanulhattam, egyébként a Dózsa szövetkezet elnöke, Bori Miklós agrármérnök, azért is igyekeztem ide. Megszerettem az embere­ket, szívesen lekötném ide magam, ha megfelelő be­osztást kapnék. Brigádveze­tő, üzemegységvezető, ilyes­mire gondolok. Az iskola és a való élet? Mindig arra intettek ben­nünket, hogy majd idegen­kednek tőlünk a szövetke­zetek, de másként történt. Szeretettel fogadtak. Szentpéteri Marikát fű­tött szobában, könyvek, jegyzetek fölé hajolva talá­lom. Valóban halkszavú, szerény, bájos lány: — Az édesapám vasutas, én mégis a földet válasz­tottam. És nem is bántam meg. A szövetkezetben tör zsáll a t ten vésztő vagyok. A Dózsa Tsz régi _ törzs­szarvasmarha tenyész.tő és ugyanez indul most a ser­téstenyészetben is. Nő lé­temre ugyan üzemgazdász szeretnék lenni, az nincs is a szövetkezetben. Illetve van, de mást csinál, nem a gazdálkodás elemzését Al­kalmaznának is, de a vőle­gényem Szabolcsban agro- nómus, nem tudom, sike­rül-e idehozni. Ez az év egyébként na­gyon jó lecke volt egy kez­dő szakembernek. Sókai küzdött a szövetkezet a bel­vízzel és a kegyetlen őez- szel. Az emberek irányítá­sa ugyan nem az én dol­gom volt. de látom, vannak itt a „nehéz esetek” is. A szövetkezet kü'önben bizto­sította, hogy ott lehessünk • vezetőségi- és a közgyű­lésen, ahol igazán sok ta- pasztalatot gyűjthet tünk. A Kúxakalásxban itt csupa jót mondanak Éri Károly elnökhelyet­tes: — A mi gyakornokunk most a csehszlovák szövet­kezetekkel ismerkedik. Irt is a Búzakalász tagjainak. Ez a fiatalember, a Ducza Lajcsi mindent megfigyelj talán mindent is tud, de nem játssza a nagy szak­embert. Volt itt egy elődje, egy másik gyakornok, de ő magasan fölötte van. Kánig István főagronó­mus megfontolt, ritka sza­vú ember: — Szívesen fogadnám kollegámmá Ducza Lajost. De az az érzésem, szűk lenne neki a Búzakalász, ö a főiskolán is kísérletezik, erről tudományos előadást is tartott Jellemző, hogy tavaly Németországban, az idén Csehszlovákiában sze­rez nemzetközi tapasztala­tot Ügy tudjuk, tudomá­nyos munkára szánják. A Kinizsiben hibáxik egy • más Este lévén, Nánási Fe­renc párttitkár már igye­kezne haza a családhoz. — A mi „fiunk”, a Csa­ba, a szekszárdi felsőfokú technikumról jött. Az első napokban nyersen beszélt az emberekkel. Jó az, amit S akart és akar, csakhát figyelembe kell vennie, hogy az embereknek azt el is kell magyarázni, mit« miért Különben becsülöm benne, hogy a főagronó- mussal és az elnökkel is vitába száll igazáért. Sze­retnénk itt tartani véglege­sen. Ifjú házas és anyagi­lag is segítjük. Noha nem járna, mi fizetjük az albér­letet és kapott háztáji fűi­det is. Balogh István, a magasra nőtt, bajszos főagronómus: — Az öntözésnél önálló munkával bíztuk meg. A vetés idején a brigádterü­leten kapott ellenőrző mun­kát. A növényvédelem az övé. A vetések végeztével a szakmunkással együtt fe­lülvizsgálták a táblákat, — nincs-e benne kártétel. — Mint most kiderült, igen jó szeme van. Az ősszel vitatkoztunk is. Azt mond­ta, abból a gyomos kuko­ricaföldből nem lehet jó magágy. Igaz, elméletileg nem így kellene. De itt úgy csináljuk, ahogy lehet. Ezt magyaráztam meg neki. Szűcs Csabát és ifjú fele­ségét a városszéli utca al­bérletében vacsora közben zavarom meg. Feltűnik a Horizont tévé-készülék, a minap vásárolták: — Hogy maradok-e vagy sem, az az anyagiaktól is függ. Rendben van, hogy nem járna a háztáji és az albérleti kiegyenlítése, de egy osztálytársam például fél hold szőlőt is kap Ma­darason. Fejlődési lehető­ség? Hát nézze, az egész szövetkezetben nincs szak­ember. Az elnök az jó em­ber, de a vezetésben sok a totojázás, gyakran gyerekes dolgokon elvitatkozgatnak, ahelvett, hogy gyorsan dön­tenének. Én a nyáron öntevéke­nyen elhúzattam egy szi­vattyút az öntözéshez. „Le­szúrtak” érte. Most meg az történt, hogy három na- oig Szolnokra jártam a lu- cemamagot tisztíttatni és átadni. Verekedtem min­den fillérért. Nyertünk vagy negyvenezer forintot. Haza­lövök és beszámolok róla. Hát jól van — hagvták rá. Jólesett volna több is. Most amióta tél van, bejárok, tengek-lengek. de nincs semmi komolv munkám. "ír Fddig a kisúiszállási ke­rékasztal” beszélgetés. Ér­dekes reflektálások, villa­nások. Érdemes lenne kö­vetni útjukat a lövőben is... Borzák Lajos At ország legnagyobb ilmiiM"mvl*M csarnoka épül a Tisz"— nti Vegyi, ' kben. A azi '«s -Mi ... ktár ró! iául szolgáló éniilet taléfodö —áfái aaár a befeje-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents