Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. szeptember M. Lengyel vendég Párizsban Díszszemle és felvonulás Szófiában Bulgária felszabadulásának 21. évfordulóján Bulgária népe csütörtökön huszonegyedszer ünnepelte meg győztes szocialista forradalmát, a fasizmus és kapitalizmus alóli felszabadulásának napját. A zászlódíszbe öltözött fővárosban, már a kora reggeli órákban megindult a „Szeptember 9.” tér felé az ünneplőbe öltözött férfiak és nők áradata, hogy megtekintse a néphadsereg egységeinek hagyományos díszszemléjét. Helyi idő szerint pontosan kilenc órakor a Dimitrov- mauzóleum mellvédjén megjelentek a párt- és az állam vezetői: Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Geor- gi Trajkov, a nemzetgyűlés elnökségének elnöke, a párt politikai bizottságának tagjai, Dobri Dzsurov hadse- regtábomok, nemzetvédelmi miniszter és mások. Kezdetét vette a díszszemle. A katonai akadémistákat a gyalogsági egységek fegyelmezetten, pontosan ellépő oszlopai követték. Azután a tüzérség, majd a nehéztüzérség dübörgőit át a téren, különböző kaliberű és rendeltetésű ágyúival. A katonai egységek impozáns, erőt sugárzó felvonulása a rakétafegyverek bemutatásával zárult. A szófiai helyőrség alakulatainak elvonulásával megkezdődött a fővárosi dolgozók színes, vidám menete a Dimitrov-mauzóleum előtti hatalmas téren. Az üzemek dolgozói Marx, Engels, Lenin nagyméretű képeivel, termelési eredményeiket ismertető feliratokkal vonultak fel. A felvonulás, amelyen sok tízezren vettek részt, a déli órákig eltartott. Plovdivban, Várnában és a többi nagy vidéki városban ugyancsak felvonulásokon és népünnepélyeken ünnepelték meg Bulgária felszabadulásának 21. évfordulóját. Franciaország visszanyerte szabadkezét a nemzetközi politikában De Gaulle sajtóértekezlete De Gaulle csütörtökön délután tartotta meg nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezletét, csaknem ezer francia és külföldi újságíró előtt. A legnagyobb feltűnést De Gaulle nyilatkozatának az a része keltette, amelyben a közös piac válságával foglalkozott. Az elnök rámutatott: Franciaország nem egyezik bele nemzeti szuverénitásának korlátozásába, a sorsa feletti döntést saját kezében akarja tartani. Éppen ezért elfogadhatatlan Franciaország számára a közös piac alapját alkotó római egyezménynek az a rendelkezése, amely szerint 1966. január elsejétől bizonyos kérdésekben a többségi szavazás elve lép életbe, mert ez lehetővé teszi, hogy Francia- országot leszavazzák. Ezután kijelentette, hogy Franciaország hajlandó újrakezdeni a brüsszeli tár. gyalásokat, de csak akkor, ha a társországok maradék, talanul beváltják a közös mezőgazdasági piac életbeléptetésére tett ígéretüket és feladják azt az álmot, hogy olyan „európai állam- szövetséget” hozzanak létre, amelyben a tagállamok elvesztik nemzeti jellegüket. Hasonló határozottsággal foglalt állást De Gaulle az integráció gondolata ellen, amikor a NATO kérdését fejtegette. Hangsúlyozta, a francia kormány szükségesnek tartja az Atlanti Szövetséget, mai szövetségeseinek szövetségese marad, de 1969-ig, a szerződés lejártáig véget kell vetni a jelenlegi helyzetnek, amelyben Franciaország alárendelt szerepre van kárhoztatva a NATO-ban. A francia köztársaság elnök a továbbiakban rámutatott: Franciaország visszanyerte szabad kezét a nemzetközi politikában és abban a helyzetben van, hogy kívül maradjon a tömbök vetélkedésén és az „együttműködés bajnokának” szerepét töltse be. A népek együttműködéséről szólva a köztársasági elnök kitért Franciaország és a szocialista országok viszonyát illetően, hangoztatta, hogy a francia kormány tárgyalásokba kezdett csaknem valamennyi keleteurópai országgal. Nagy fontosságot tulajdonít a francia—szovjet kapcsolatok fejlődésének, Maurer román és Cyramkiewicz lengyel miniszterelnök párizsi látogatásának. Imberték ellenállnak az ideiglenes dominikai kormánynak Ma este, alig néhány órával De Gaulle francia elnök hetek óta nagy érdeklődéssel várt sajtóértekezlete után magas vendég érkezett Párizsba. Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök egy hétig a francia kormány vendége lesz. — A lengyel kormányfő látogatása természetesen összefügg Franciaországnak azzal az általános külpolitikai irányvonalával, amelynek végrehajtása során több kérdésben szembekerül a nemzetközi imperializmus főerejével, az Egyesült Államokkal. Ez magától értetődően lehetővé tette a szocialista országok és a Franciaország közötti kapcsolatok magasabb szintre emelését és aktívabbá tételét. Ennek során számos szocialista ország vezető politikusa tett már látogatást a francia fővárosban. Cyrankiewicz látogatása azonban a tárgyalásokhoz mérten is különleges jelentőségű. Már formai jelek is mutatnak erre: az eddigi kapcsolatok általában a kormányfőméi alacsonyabb szinten maradtak. Cyrankiewicz miniszterelnök viszont nem kevesebb, mint három alkalommal találkozik majd magával De Gaulle elnökkel. A másik, nem formai, — diplomáciai, hanem politikai szempontból különleges tényező Európa egyik legégetőbb problémájával, a német kérdéssel és ettől elválaszthatatlanul az európai biztonsággal függ össze. Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság határvonalát az Odera-Neisse határt, amely az európai béke és stabilitás legfőbb tényezője, a nyugati nagyhatalmak közül ugyanis csak Franciaország ismeri el. De Gaulle és Cyrankiewicz tárgyalásai az európai biztonság egész problémaköréről, természetesen ezen az alapon folynak majd, s éppen ezért új kezdeményezésekhez vezethetnek. Közvetve a De Gaulle —Cyrankiewicz találkozó — és különösen annak időzítése — súlyos vereséget jelent a nyugatnémet revanspolitikusok számára is. Nyugatnémetországban jelenleg teljes erővel tart a választási hadjárat Az Erhard kancellár és Brandt szociáldemokrata jelölt közötti küzdelem azonban nagyrészt személyes kérdésekre korlátozódik. Olyan döntő kérdésekben, mint az NDK elismerése, vagy az Odera— Neisse-határ kérdése, a két ellenfél változatlanul a német revanspolitika nótáját fújja. Az a tény, hogy a francia diplomácia éppen ebben a kritikus időszakban késznek mutatkozott a De Gaulle—Cyrankie- wicz-tárgyalások lebonyolítására, újabb hatásos figyelmeztetés Bonn számára: a nyugatnémet revanstervek nélkülöznek minden politikai realitást és kudarcra vannak kárhoztatva. Az alsó-egyiptomi BeheS- ra kormányzóságban a rendőrség nagymennyiségű fegyvert és robbanóanyagot talált, amelyet a feloszlatott Muzulmán Testvériség Szervezetének tagjai a házkutatásoktól félve a csatornákba dobálták. Hírügynökségi jelentések szerint Kairóban nyllvánosAz UPI jelentése arról tájékoztat, hogy Dominikában a szélső jobboldali im- bertdsta csapatok nem hajlandók feladni állásaikat, nem hajlandók kiüríteni a főváros északi részét. Makacs ellenállásuk igen megnehezíti a nemrég hivatalba lépett ideiglenes kormány helyzetét. Hector Garda Godoy találkozott az elnöki palotáságra hozták, hogy Nasszer ellen dzsiddai utazásának időpontjában gyilkos merényletet terveztek. A merényletet Izmail El Fajumi- nak, az elnöki őrség egyik katonájának kellett volna végrehajtani, de Fajumit letartóztatták, még mielőtt az EAK elnöke elutazott. Mint a kairói Al Ahrain bán a jobboldali katonai vezetőkkel, de megbeszélésének eredményét nem hozták nyilvánosságra. Csak annyi ismeretes, hogy a tanácskozáson ott volt Frandsco Rivera Caminero, az imbérlisták volt hadügyminisztere és ott voltak a hadsereg, a haditengerészet és a légierő vezérkari főnökei. írja, Algériában Bumedien ezredes utasítására letartóztatták Fathi Rifait, a Muzulmán Testvériség vezetőinek egyikét, akinek az volt a megbízatása, hogy Nasz- szer elnök ellen külföldön szervezzen merényletet. Ritáit kiadták Kairónak. Az EAK hadseregének vizsgálati hatóságai egyébként közölték a sajtó képviselőivel, hogy a titkos, terrorszervezet ellen folytatott rendőri nyomozás befejeződött, A Muzulmán Testvériség szervezet titkos terve Újabb légitámadásokkal, tengeri csatákkal folytatódik a kasmír! háború U Thant a pakisztáni elnökkel tárgyal A hadüzenet nélküli indiai — pakisztáni háború veszélyes arányokat ölt. A hírügynoltségek ejtőernyősök kölcsönös bevetéséről, légitámadásokról és tengeri csatározásról továbbítanak jelentéseket. A legfrissebb tudósítások szerint a szembenálló felek nagyszabású ejtőernyős akciókat kezdtek. India és Pakisztán csütörtökre virradó éjszaka egyaránt azt jelentette, hogy ellenséges lométernyire fekszik Kalkuttától. A vidék fölé érkező gépek útját azonban indiai vadászok keresztezték, a földi légelhárítás is akcióba lépett, a pakisztáni légierő gépei ezért kénytemegérkezésekor a repülőtéri hatóságok tudomására hozta, hogy nagyon fáradt, s ezért nem fogadja a sajtó képviselőit. Akaraehi légiriadó miatt utazását csak két és félórai késéssel folytathatta. Megérkezésekor a kara- chi repülőtéren — kasmíri népszavazást követelő tüntetők fogadták. Innen elő/íKElEfl PAKISZTÁN A* Atari CH.« Chiltagong DA.'Daca D*Dipa/pu'r tx = Gurdaspur fetíasur M.-HaJ/tha A/^t/arcnvaf ■ S.~SurSÍngh ZóZafarwa! katonák ereszkedtek le ejtőernyőn területükre. A pakisztáni rádió adását megszakítva azt a hírt sugározta, hogy indiai repülőgépek ejtőernyősöket dobtak le Karachi peremvárosaiba. Állítólag egy ejtőernyőst foglyul ejtettek. A berepülés miatt légiriadót rendeltek el, a városra teljes sötétség borult, a közlekedés megbénult, a rádió és telefonösszeköttetés megszakadt. Az eget fényszórók pásztázták és jól lehetett látni a légvédelmi ágyúk gyors egymásutánban felvillanó torkolat- füzeit. Az éjszakát megvilágították a vörös nyomjelző lövedékek. Az indiai rádió a maga részéről közölte, hogy pakisztáni ejtőernyős osztagok értek földet a Kalkutta térségében fekvő Bum- pur és Panagarh körzetében. Egy korábbi indiai közlemény, amelyet Pakisztán a későbbiekben cáfolt, 47 pakisztáni ejtőernyős fog- lyuejtéséről tett említést. Az Associated Press Oj Delhi tudósítása szerint az indiai főváros lakóit hajnalban ismét szirénázás hangja verte fel álmából. A légiriadó 13 percen át tartott, de egyelőre nem ismeretes, hogy pakisztáni repülőgépek bomba támad ást hajtottak-e végre. Két nap alatt ez volt a második légiriadó, s egyben Uj Delhi történetében is a második. Mint az AFP hírügvnök- ség kalkuttai keltezésű távirati jelentésében közli, — vadászrentilőgénektől kísért pakisztáni bombázók támadást kíséreltek meg a nyugat-beneáliai Durgapur, az újonnan létesült acélipari létesítménvek központja ellen. A jelzett terület körülbelül kétszáz kilenek voltak visszafordulni; A Reuter hírügynökség indiai forrásokra támaszkodva tengeri csatáról ad hírt. Az ütközet színhelye a pakisztániak által szerdán megtámadott D war- ka kikötővárostól északra fekvő Okha volt. Az indiai forrás szerint ez alkalommal is a pakisztániak lendültek először támadásba, haditengerészeti egységeik tűz alá vették a nevezett helységet, partmenti vasútvonalakat és távírópóznákat lőttek. A támadást indiai hadihajók visszaverték, a keletkezett kár csekély; A Reuter jelenti Dja- kartából: csütörtökön reggel nagyszabású tömegtüntetés zajlott le az indiai nagykövetség előtt. A mintegy kétezres tömeg bezúzta a nagykövetség ablakait, felgyújtotta az ott parkírozó autókat, behatolt az épületbe és letépte az indiai zászlót. A rendőrség nem tudta megfékezni a tüntetőket. Sebesülés nem történt. Ugyancsak Reuter-tudó- sítás számol be arról, hogy Bombayban szocialista tüntetők Nagy-Bri- tanniát és az Egyesült Államokat elítélő transzparenseket vittek. A felvonulók a Pakisztánnak nyújtott amerikai és angol katonai segítség miatt tiltakoztak. Követelték India kilépését a brit nemzetközösségből. A jelenleg békemissziót teljesítő U Thant ENSZ-fő- titkár — az AFP jelentése szerint — csütörtökön Ka- rachiba érkezett. Korábban megszakította útját Teheránban. ahol a repülőtéren Hoveida miniszterelnök, valamint az indiai és a pakisztáni nagvkövet üdvözölte; — Az ENSZ-főtitkár szőr Rawalpindibe, majd Üj Delhibe utazik. Az AFP hírügynökség értesülése szerint a pakisztáni vezetők U Thant-tal folytatandó tárgyalásaik alapjaként a kasmíriak önrendelkezésének megadásáról szóló ENSZ-határozatokat fogják megjelölni. Üj Delhiben viszont — a hírügynökségek szerint — készek minden témát megvitatni a világszervezet főtitkárával semmit sem tekintenek Tabunak, még Kasmír jövőjét sem, de nem hagynak semmi kétséget aziránt, hogy Kasmírt India elidegeníthetetlen részének tartják. A Reuter gyorshírben je-<, lenti, hogy U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára csütörtökön reggel Ajub Khan pa* kisztáni elnökkel folytatandó tárgyalások céljából Rawalpindibe, Pakisztán fővárosába érkezett; Felbocsátották ű Kozmosz — 85 öt Moszkva (TASZSZ) A Szovej tűni óban csütörtökön végrehajtották a soron levő műholdkísérletet: földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz 85-öt. A mesterséges holdnak a föld felszínétől való maximális távolsága 319 kilométer, minimális távolsága 212 kilométer. — Pályájának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok. Kezdeti keringési idő 89,6 perc. A szputnyikon elhelyezett tudományos berendezés kifogástalanul működik. A koordinációs számító központban feldolgozzák a| érkező adatokat.
