Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

Világ proletárjai, egy es ülj etek l SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA^ XVI. évfolyam, 211 szám. Ara 50 fillér 1965. szeptember 8„ szerda. V. és VL békekölcsön sorsolás * Van tégla, de mégsincs , * Érdemes megtekinteni * Egy éve írtunk róla Százhuszonöt forinttal csökkent a termelőszövetkezetek termelési költsége • A KENYÉRGABONA, TENGERI JÓ HASZNOT HOZ • A HÚS, TOJÁS, TEJ TERMELÉSE NEM MINDENHOL GAZDASÁGOS Szolnok megye termelő- szövetkezetei közül 1960- ban még csajt 20, tavaly már valamennyi végzett önköltség- és jövedelmező­ség-számítást. A tavalyi ta­pasztalatokat a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osz­tálya összegezte. A tavalyi zárszámadás adatai arról tanúskodnak, hogy megyénk termelőszö­vetkezeteiben a költség­szint csökkenése az előző évhez viszonyítva 125 mil­lió forint megtakarítást eredményezett. Az egy szántóegységre jutó halmo­zott termelési érték 237 fo­rinttal növekedett, a ter­melési költség pedig 167 forinttal csökkent. Megyénk termelőszövet­kezetei összességében te­hát gazdaságosabban ter­meltek. A költségszint csökkené­sét elősegítette, hogy a tsz- ek többségében év közben is figyelemmel kísérték a jövedelmezőség alakulását. Számos helyen időben intéz­kedtek a jövedelemkiesések pótlására. Az ágazati könyvelés szi­lárdította a közös vagyon védelmét, mert a gazdasá­gokban részleteiben ‘ is el­lenőrizhették a készletek felhasználását és a költsé­gek alakulását. Az önköltség-számítás adatai a főbb ágazatokban az alábbiak szerint alakul­tak: Növénytermelés A megye termelőszövet­kezetei egy mázsa kenyér- gabonát 1962-ben 171,30, tavaly 179,96 forintért ál­lítottak elő. A kenyérgabo­na eladási ára 235 Ft/tehát nyereségesen termelhe­tő. A műtrágyafelhasználás, a vegyszeres gyomirtás és a magasfokú gépesítés kö­vetkeztében növekedtek a hozamok, az önköltség csökkent. A szóródás azon­ban rendkívül nagy. A jászboldogházi Arany­kalász Tsz-ben 148,84, a tiszaföldvári Lenin Tsz- ben 144,65, a zagyvaré- kasi Béke Tsz-ben csak 126,05 forintba került egy’ mázsa kenyérgabona. A törökszentmiklósi és a jászberényi tsz-ekben az önköltség a 200 forintot is meghaladta. A kukorica mázsánkénti önköltsége 1962-ben 191,50 tavaly 154,69 forint volt. Jászboldogházán azonban csak 90,86 forint, a kengye­li Dózsa Tsz-ben viszont L76,53 forint a nettó költ­ség. A kukorica termésátlaga tavaly (16,9 mázsa) az előző évihez csökkent, mégis gaz­daságosan termelhető. Ahol lehetett, öntöztek a terme­lőszövetkezetek. Az esős időjárás jelentős többlet- költséget okozott a betaka­rításkor. A cukorrépa szintén a gazdaságosan termelhető növények közé tartozik. Egy mázsa cukorrépát 1962-ben 52, tavaly 37,98 Eorintért állítottak elő a megyében. Állattartás Egy liter tejet 3 forintért értékesíthetnek megyénk termelőszövetkezetei. Az önköltség az utóbbi évek­ben állandóan növekedett, tavaly 4,21 Ft volt. A tej­termelés tehát ráfizetéses. Meglepő, hogy az országos hírű zagyvarékasi Béke Tsz-ben a megyei átlagnál drágábban állítják elő a tejet. Az önköltség növe­kedését elsősorban a takar­mányhelyzet romlása okoz­ta. De hozzájárult az is, hogy a tehenészetekben magas az élőmunkaráfordítás és rosszul használják ki a férőhelyeket. A közös gazdaságok ta­valy 22,08 forintért állítot­tak elő egy kilogramm vá­gómarhát. Bár az önkölt­ség a korábbi évekhez ké­pest némileg csökkent, még most is túl magas. A leg­több tsz-ben ráfizetéssel tartják a hízómarhákat. A kengyeli Dózsa Tsz-ben például 40,10 forint egy ki­ló marhahús nettó költsége. A sertéshizlalás önkölt­sége az utóbbi években örvendetesen csökkent. Tavaly — megyei átlagban — 14,72 forintért állítottak elő egy kilogramm sertés­húst. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 14,10, Zagyvaréka1 són csak 10,57 forint az ön­költség. A tsz-ek sertéshús kilogrammjáért 17,40 forin­tos átlag-árat kapnak, tehát gazdaságosan hizlalnak. A termelőszövetkezetek baromfi törzsállománya a szelektálással, selejtezéssel megváltozott. Javult a gon­dozói munka és a tojótáp­ellátás. Mindezek hatására csök­kent a tojástermelés ön­költsége. Ennek ellenére még mindig drágán ter­melik a tojást. Tavaly 1,53 forint volt egy tojás nettó költsége, mely az átvételi ár körül mozog. Jónéhány gazdaságban rá­fizetéses a tojástermelés, alacsonyak a hozamok. Nem törekedtünk a tel­jességre, csak néhány ter­mék mutató-számát emel­tük ki. Az adatok tanulsá­gosak. Még a nyereségesen előállított termékek önkölt­ségét is csökkenteni lehet. De ehhez az szükséges, hogy a gazdaságvezetők rendszeresen elemezzék a költségek alakulását és kö­vetkeztetéseket vonjanak le belőle. Máthé László Ha koppan az eső... Felkészült az őszre a karcagi fmsz áruház is — Ugye, jó lesz ez az ernyő? Ernyő, orkán, esőkabát van bőven benn az áruház­ban és a raktárakban is. A keresikedők így véleked­nek: „Ha a nyáron annyit koppant az eső, mi lesz még ősszel?" Sa vásárlók? Keresnek, kutatnak az új áruk között, a legtöbbször meg is találják a kedvük­re valót. A Karcagi Földműves­szövetkezet ruházati áru­házában mintegy tízmillió forintos árukészlet áll a A megye gépiparának új gyártmányai Gumi és műanyaghúzó hengersor Uj gyártmány neve ke­rült fel a jászberényi Áp- rítógépgyár termelési listá­jára. Elkészült az eddigi­eknél jobb, korszerűbb, ka­lander család első darabja. A modem, külalakjában is impozáns gép gumi és mű­anyag feldolgozására egy­aránt alkalmas. A gépen elhelyezett négy henger segítségével 0.1 mil­liméter vastagságú fólia is késztíhető. Teljesítménye percenként 5 métertől 50 méterig terjed attól füg­gően, hogy a fólia milyen vastagságú. A hengerek se­bességét a kívánalmaknak megfelelően változtathat­ják. A kalander korszerűsé­gére jellemző, hogy hidrau­likusan működő előnyomó hengerrel, széllevágó be­rendezéssel és vészleállító szerkezettel is fel van sze­relve. Az utóbbi a baleset- veszély elhárítása szem­pontjából nagyjelentőségű. Az első úitinusú gépet az Országos Gumiipari Válla­lat szegedi gyáregységében helyezik üzembe. A gumi­ipari vállalat megrendelé­sére jövőre újabb kalander készül az Aprítógépgyár- ban. Terményrakodó gépeket gyártanak Törökszentmiklóson Hazánk mezőgazdaságá­ban, a nemzetközi színvo­nalhoz viszonyítva megle­hetősen elmaradt a termény rakodások gépesítése. A probléma megoldására a törökszentmiklósi Mézőgaz- dasági Gépgyár új gépeket konstruált. Szeptember közepére el­készül az úgynevezett Mo­bil adagoló-garat első pél­dánya is. Ez a gép a sze­mesterményeken kívül a cukorrépa, csöves kukorica és egyéb mezőgazdasági termények gépi rakodásá­ra, továbbítására alkalmas. A Mobil adagoló-garat mintapéldányával az őszi betakarítás idején megkez­dik a kísérleteket. Sorozat- gyártására — a kísérletek eredményétől függően — jövőre kerül sor a gépgyár­ban. Nemes Dezső Baranyában Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja kedden Baranyába láto­gatott, ahol — konzultációs kérdésekre adott Válaszai­ban — bel- és külpoliti­kai, valamint gazdaságpoli­tikai kérdésekről, illetve s munkásmozgalom helyzeté­ről tájékoztatta a pártap­parátusban és a tömegszer­vezetben dolgozókat, a me­gye közéletének képviselőit. Délután a megyei pártbi­zottság titkárainak — No- vics Jánosnak és Csendes Lajosnak — a kíséretében megtekintette Pécs Üj- mecsekalja városrészét, melynek építését tíz évvel ezelőtt kezdték el és a kor­szerű, szép új városnegyed jelenleg már 16 000 lakost számlál. Innen a mohácsi járásba látogatott. vásárlók rendelkezésére. — Ebből három milliónyi ér­ték már közvetlenül az őszi felkészülést szolgálja. A cipőosztályon jelenleg húszezer pár cipőt, cipőcs- két, női- és férfi csizmát tartanak raktáron. Már előre megjósolhat­juk: az idén a nők ked­vence a prémmel díszített műbőr csizmácska lesz, — melynek ára 240 forint. S az áruház többi osztá­lyán? A kötöttáruknál je­lenleg kétezerötszáz tré­ningruha várja, hogy gaz­dára találjon. Egymás mel­lett sorakoznak a különfé­le dralon és őrlőn pulóve­rek. Felhívjuk azonban a nagykereskedelem és a gyártó ipar figyelmét is, hogy harisnyanadrágból nincs elegendő. Ezt pedig minden nő szívesen visel. Van mit árusítaniok a kereskedőknek a konfek­ció-osztályon is. Van szi­vacskabát és Jáwa ballon (ezt a vásárlók svájci bal­lonként ismerik), terliszter szoknya — csak éppen ter­liszter kiskosztümből nincs elegendő. Ezt ismét a gyártó ipar figyelmébe ajánljuk: divat a kiskosz­tüm! E cikkből többet igé­nyel a kereskedelem. Harmadfokú árvízvédelmi készültség őrzi a Dráva magyar szakaszát Átmenetileg kitelepítik Zokoga-pus»ta lakóit A Dráva kedden a jugo­szláviai szakaszon mát csaknem mindenütt apadt Magyar területen viszont végig árad a folyó. A2 utóbbi 24 órában Örtílos- nál mindössze 22, Barcsnál majdnem egy méterrel emelkedett a víz. Ezért kedden reggel már elren­delték a harmadfokú árvíz- védelmi készültséget. A Dráva ez évben negyedszer fenyegeti a folyó menti lakosságot. Júniustól ugyan­is minden hónap elején újabb árhullám jelentke­zett, holott nyáron rendsze­rint kevés vizet szállít a folyó. jelenleg főleg azon a 18 kilométer hosszú nyári gát- szakaszon védekeznek, ame­lyet a legutóbbi — augusz­tusi — áradás több helyen megrongált. Már helyreállí­tották a sérült töltéseket. Hétfőn délután és éjszaka több mint kétszáz köbmé­ter földet hordtak a nyári gátak veszélyeztetett szaka­szaira. A megrongálódott töltésoldalt több ezer homok­zsákkal is megerősítették. A vízügyi igazgatóság dol­gozói négy nagyteljesítmé­nyű földmunkagéppel segí­tik a töltések erősítését». Őrtilosnál szerdára vár­ják az árhullám tetőzését. Az előzetes jelzések szerint Barcsnál csütörtökön tető­zik a folyó. A vízügyi szak­emberek az árhulláin gyors levonulására számítanak. Erre a kedvező megállapí­tásra utal az a körülmény) hogy az utóbbi 24 órában nem volt lényeges csapa­dék. Ezenkívül a Murában) a Dráva legnagyobb mel­lékfolyójában, valamint a Dunában is kevés a víz, tehát nem áll az árhullám útjába. (MTI) Idegenforgalmi tanácskozás Kedden folytatta tanács­kozását a Gellért-száll óban az AIEST, az idegenforgal­mi tudományos szakértők nemzetközi egyesülete. — Ezen a napon tartotta meg előadását dr. Vitéz András az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője is, aki a? idegenforgalmi szervezet és igazgatás kérdéseivel foglal­kozott. Megkezdődött az oktatás a marxizmus’leninizmus esti egyetemen A megyében több mint ezerkétszázan tanulnak az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemén. A második és harmadik évfolyamon, valamint a szakosítók második évfo­lyamán tanulóknak a múlt héten megtartották az első előadásokat. Szolnokon a hároméves tagozat első év­folyamának megnyitójára szeptember 6-án került sor. A megnyitó után elhang­zott az első előadás is. A szakosítók első évfolyamai­nak többségén tegnap tar­tották az első foglalkozáso­kat. a bevezető előadáso­kat

Next

/
Thumbnails
Contents