Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. szeptember 8. X Miaui Indiába és Pakisztánba utazik Álfaoieüenes összeesküvést lep'eztek le az EAK-ban A Biztonsági Tanács hét­fő esti rendkívüli ülésén egyhangú határozat alap­ján ismét tűzszünetre szó­lította fel a Kasmírban szembenálló feleket. Ezzel egyidejűleg U Thant, az ENSZ főtitkára közölte, ha­ladéktalanul Pakisztánba és Indiába utazik a két or­szág vezetőivel folytatandó tárgyalások céljából. U Thant a maga részé­ről mélységes sajnálkozá­sát fejezte ki a kasmíri események ilyetén ala­kulása miatt, majd kije­lentette, hogy felelőssé­gének teljes tudatában fog munkálkodni a hatá­rozat által kijelölt fel­adatok teljesítéséért. Bejelentette, hogy a két féllel való tanácskozások céljából mihamarabb In­diába illetve Pakisztánba utazik. A határozati javaslat be­nyújtása előtt felszólalt a vitában szavazati jog nél­kül, résztvevő pakisztáni és indiai küldött. Mind­ketten éles kifejezéseket használtak, egymás kor­mányát vádolva agresszív szándékukkal; Az egyhangú határozat- hozatal után Goldberg, amerikai küldött, a ta­nács e havi elnöke kije­lentette, hogy a pakisz­táni—indiai konfliktust a Biztonsági Tanács állan­dóan figyelemmel kíséri. Ennek megfelelően az ülést csak felfüggesztették, de nem napolták el, ami azt jelenti, hogy a vitát bármi­kor újra folytathatják. Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni külügyminiszter a keddre virradó éjjel laká­sán sajtóértekezletet rende­zett. Közölte a sebtében összehívott külföldi és bel­földi sajtótudósítókkal, hogy kormánya az „indiai” (.agresszióval” szemben a Cento cikkelyeire hivatkoz­va, kéri szövetségeseinek segítségét. Kedd reggel érkezett a jelentés, hogy Bhutto kül­ügyminiszter sürgős üze­netben fordult a Biztonsá­gi Tanács soros elnökéhez. Követelte tőle, hogy az ENSZ állítsa meg az indiai (.agressziót”, biztosítson bé­két a vitatott körzetben. A pakisztáni rádió ked­den reggel több közlést tett indiai légitámadá­sokról. A rádió szerint indiai gépek behatoltak Pakisztán légiterébe, bombázták Rawalpindit, Daccát, Chittagongot és — a hajnali órákban rö­vid ideig — Karachit is. Az AP és a Reuter hírügy­nökség karachi tudósítói irodáinak munkatársai megírják, hogy légiriadó volt, hallani lehetett a lökhajtásos gépek süvölté- sét a város felett és eldör­dültek a légelhárító ágyúk. Pontos jelentések azonban nem érkeztek. A pakisztáni légierő szóvivője kedd reggel kijelentette, hogy 12 indiai Canberra lökhajtá­sos bombázó hatolt be Pa­kisztán fölé és eljutott egészen Bawalpindiig. Nem hivatalos indiai sajtójelentések szerint a pakisztáni légierő gépei támadásokat végeztek Amritsar indiai város kö­zelében. Ismeretessé vált, hogy most már további indiai városokban is el­sötétítést rendeltek el, legutóbb Bombay-ban és Calcuttában is. A pakisztáni rádió beje­lentette. hogy az indiai lé­gierő gépei kedden bomba­támadást intéztek Rawal­pindi ellen, s további „lei nem provokált támadáso­kat” hajtottak végre Ka­rachi, Dacca és Chittagong ellen is. A pakisztáni rádió azt állítja, hogy a légvéde­lem 24 indiai gépet meg­semmisített. (Előző nap pa­kisztáni részről másik 22 gép megsemmisítését jelen­tették.! A hadműveletekről és a légitámadásokról az indiai hadügyminisztérium szóvi­vője is nyilatkozatot tett közzé kedden délelőtt. Az indiai közlemény szerint in­diai gépek megtámadták a Nyugat-Pakisztán Sialkot övezetében levő Sargodha légitámaszpontot és ott erős ellenállásra találtak. Indiai gépek, mint a hadügymi­nisztérium közölte, ezenkí­vül az éjszaka folyamán bombázták a Rawalpindi közelében lévő Chaklala lé­gitámaszpontot is. Az indiai közlés említést tesz arról is, hogy a pakisztáni had­erő kedden hajnal oan Kas­mír Chamb szektorában „tank-mentő expedíciót” in­dított, traktorokat vonulta­tott fel, hogy elszállítsa a megsemmisített, illetve megrongált Patton és Sher­man típusú harckocsikat Az indiai erők — közölte a szóvivő — „tovább javí­tották helyzetüket” Kasmír Haji Pír szektorában, s in­nen öt kilométernyire nyu­gatra, elfoglalták egy újabb pakisztáni állást, a pakisz­táni ellentámadásokat pe­dig meghiúsították. Az egyéb szárazföldi hadműveleí ékről szólva az indiai had-'-'^minisz- térium megjegyzi, hogy az indiai haderők az el­múlt órákban „fokozódó ellenállásba” ütköztek, heves harcok folynak Lahore-tól északra, a Ra- vi-folyó egyik hídjának körzetében. Indiai részről azt is beje­lentették, hogy a hétfői nap folyamán lelőttek kilenc amerikai gyártmányú pa­kisztáni gépet, megsemmi­sítettek sok tankot és pán­cél gépkocsit. A nyilakozatból kitűnik, hogy kedden a reggeli órák­ban újabb pakisztáni 'ejtő­ernyősöket dobtak le Punjab állam területére, pakisztáni gépek az állam legnagyobb városának Am- ritsamak lakott területeit, továbbá a calcuittai Kalai- kunda légitámaszpontot bombázták, s ezzel „a kon­fliktust kiterjesztették a keleti szektorra is”. Az AP hírügynökség szerint az újabb pakisz­táni ejtőernyős bevetések célja az, hogy 150 kilo­méternyire az indiai front mögött tönkrete­gyék az indiai utánpót­lást szolgáló útvonalakat és távközlési vonalakat. Az indiai tájékoztatása iroda kedden délelőtt köz­zétette Szvaran Szingh kül­ügyminiszter válaszát az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak a harcok beszüntetésé­re vonatkozó felhívására. Az indiai álláspont szerint a kasmíri tűzszünet csak akkor köthető meg, ha Pa­kisztán többé nem lépi át a Kasmíron áthúzódó, 1949- es tűzszüneti vonalat, visz- szavonul azokból az állá­sokból, amelyeket eddig már elfoglalt, s a jövőben tiszteletben tartja a két ország határvonalát. Kínai kormány- nyilatkozat az indiai—pakisztáni konfliktusról Peking (MTI) Az Uj Kína hírügynök­ség jelentése szerint a kí­nai kormány kedden nyi­latkozatot tett közzé India és Pakisztán fegyveres konfliktusáról. A nyilatko­zat az összetűzésért Indiát teszi felelőssé, akcióját — „leplezetlen agresszióscsele- kedetnek” nevezi, és sú­lyosan elítéli. Hozzáfűzi, hogy az események „India valamennyi szomszédját érintik” és hogy „a kínai határ nyugati szektorán sem akarnak végetémi az indiai határsértések” ja kínai korinány á többszöri figyelmeztetés után figyel­mesen szemléli India ag­resszió® cselekménvének fejleményeit, szilárdítja vé­delmét, fokozza a készült­séget határai mentén” — hangzik a nyilatkozatban. (Uj-Kína) TASZSZ­nyilatkozat Moszkva (TA&- ~£) A TASZSZ-t felhatalmaz­ták annak kijelentésére, hogy a szovjet kormány felihívta Indiát — amely­nek el nem kötelezettségi politikája széleskörű nem­zetközi elismerést szerzett — és Paiusztánt, hogy ha­ladéktalanul szüntessék meg a hadműveleteket és vonják vissza csapataikat az 1949-es egyezményben megállapított tűzszüneti vo­nal mögé. A szovjet kor­mány kijelentette, hogy mindkét fél számíthat a Szovjetunió jóindulatú köz­reműködésére, ha azt szük­ségesnek tartja. Egymásnak ellentmondó hadijelentések érkeznek a nyugat-pakisztáni harcok­ról. Az első fényképfelvé­telek egyike egy pakisztáni őrt ábrázol, amint vigyáz a foglyul ejtett indiainkra, a Kasmírban feilángolt har­cok során. Kairó (TASZSZ) Mint a TASZSZ tudósí­tója jelenti, az Egyesült Arab Köztársaságban állam­ellenes összeesküvést lep­leztek le. Az összeesküvést a Muzul­mán Testvériség nevű ré­gebben feloszlatott politikai­vallási szervezet reakciós tagjai szervezték. Arra ké­szülték, hogy államcsínyt hajtanak végre. Legyilkol- tatják a köztársaság veze­tőit, a hadsereg magasran­gú tisztjeit. Terveik között szerepeltek terrorcselekmé­nyek és gyilkosságok, ipari vállalatok, körintézmények felrobbantása, illetve fel­gyújtása és más szabotázs­cselekmények. Az egyiptomi nép éber­sége meghiúsította az össze­Moszkva (TASZSZ) Kedden a Kremlben meg­kezdődtek a tárgyalások a szovjet és a Novotny veze­tésével Moszkvában tartóz­Santo Domingo (MTI) A dominikai fővárosból érkező jelentések hírül ad­ják, hogy lassan alakuló­ban van Hector Garda Godoy kormánya. Az ide­iglenes kormány vezetését vállaló Garda Godoy el­nök Manuel Joaquin Cas- tillo-t nevezte ki belügy­miniszterévé. Hector De Castro, Dominika volt pa­namai nagykövete a San­to domingoi rádió és tele­vízió igazgatója lett. ügy hírlik, hogy Garda Godoy magának tartja fenn a külügy- és hadügyminisz- teri tárcáit Mint ismeretes, a San Isidro-i rádió hétfőn még a jobboldali Wessin tábor­nok felhívásait sugározta. Garda Godoy utasítására kedden a rádióállomás beszüntette adását. Hajnal­ban mindössze egy órán át sugárzott zenét — nyil­ván jelképes ellenállásul - — majd elhallgatott. esküvést. A szervezőket le­tartóztatták. Nagymennyisé­gű fegyver és robbanóanyag került a hatóságok birto­kába. Mint a lapok jelentik, az előzetes vizsgálat megál­lapította, hogy az összees­küvés szálai külföldre ve­zetnek, azokhoz a nyugati körökhöz, amelyek rossz szemmel nézik az EAK füg­getlen politikájúit, a társa­dalmi átalakítások terén el­ért sikereket. Az A1 Ahbar című lap rámutat arra, hogy a Mu­zulmán Testvériség felforga­tó tevékenységet fejtett ki az országban, pénzügyi se­gítséget és fegyvereket ka­pott külföldről. Az össze­esküvők az eszköz szerepét játszották a gyarmatosítók kezében. (MTI) kodó csehszlovák párt- és állami küldöttségek között. Szovjet részről Brezsnyev, Mikojan, Koszigin és má­sok vesznek részt a meg­beszéléseken. (MTI) Nyugatalanító, hogy a lefegyverzés folyamata igen lassú. Noha a barikádokat már eltávolították Santo Domingo utcáiról, a szöges- drót sövények még min­dig ott láthatók, a katona­ság még nem tért vissza a laktanyákba, és a fegyve­res csoportok sem szolgál­tatták még be lőfegyverei­ket. Az AP amerikai hírügy­nökség azt állítja, hogy a város utcáin a baloldal röpcédulái jelentek meg amelyek felszólítják az al­kotmányos erőket, ne szol­gáltassák be fegyvereiket maradjanak éberek, mert a jobboldal csak arra vár. hogy rátámadjon a fegy­vertelenekre. A Reuter azt közli, hogy Chile, Venezuela és Japán is elismerte a dominikai ideiglenes kormányt. Az új kormányt elismerő orszá­gok száma ezzel 16-ar emelkedett. háború KASMÍRÉRT A Biztonsági Tanács felszólította India és Pakisz­tán kormányait, hogy szűntessék be a hadművelete­ket és csapataikat vonják vissza arra a vonalra, ame­lyen azok augusztus 5-én álltak. Ma még természetesen nem lehet megjósolni, milyen következménye lesz a felhívásnak, — a viszály ismeretében azonban nagyon valószínű, hogy ennél jóval nagyobb és mélyebb erő­feszítésekre lesz még szükség a konfliktus felszámo­lásához. Két hatalmas ország a kettőjük között fekvő Kasmír tartomány, miatt gyakorlatilag háborúban áll egymással. A 400 milliós Indiában általános mozgósí­tást rendeltek el, a 100 milliós Pakisztánban rendkí­vüli állapotot hirdettek. A második világháború befejezése óta most elő­ször történt meg, hogy két ilyen nagy állam nagy­szabású katonai hadműveletekbe kezdett — egymás ellen. Indiai csapatok átlépték a pakisztáni határt, hi­vatalos indoklás szerint azért, hogy megsemmisítsék azokat a támaszpontokat, ahonnan az indiai terület elleni pakisztáni támadások kiindulnak. Másrészt pa­kisztáni gépek érőteljes légitámadásokat intéztek in­diai repülőgépek ellen és a Kasmírral szomszédos Pendzsab indiai államban három helyen pakisztáni ejtőernyősök szálltak le. A viszály, amelynek tüze most ilyen veszedelmes erővel lobbant fel, már 1947 óta parázslik, amikor a brit gyarmatosítás körülte­kintő ravaszsággal osztotta ketté a birodalom hajdani indiai tartományát. A Pakisztán és Iindia között lévő Kasmír állam maharadzsája sokáig habozott, melyik államalakulathoz csatlakozzék. Kasmírban a lakosság 80 százaléka mohamedán volt. az uralmon lévő maha­radzsa viszont hindu. Ebben az időszakban pakisztáni csapatok törtek be a tartományba, s a két fiatal ál­lam. Pakisztán és India között formális háború kezdő­dött Kasmír birtokáért. A háború 1949. január 1-én demarkációs vonal létrehozásával végződött, ez a tar­tományt két részre szakította. Az egyik oldalon a tar­tomány egyharmadát Pakisztán fennhatósága alá he­lyezték, míg a déli—délkeleti kétharmad rész indiai fennhatóság alá került. A tűzszüneti vonal létrehozása természetesen nem oldotta meg az ellentéteket, sőt szüntelen gyűlölet és feszültség tárgya lett a két ál­lam között. A feszültség veszélyességét nemzetközi stratégiai szempontból még tovább növelték: Kasmír legészakibb sarkát ugyanis csak egy alig néhány kilométeres, Af­ganisztánhoz tartozó földnyelv választja el a Szovjet­unió határaitól, északon és keleten pedig a tartomány a Kínai Népköztársasággal határos. Éppen ezért néhány évvel ezelőtt a kínai—indiai határviszály kirobbanása, amely egyebek között Kas­mír északi és nvugati határait is vitássá tette, új ele­met vitt a konfliktusba. India nem adta fel pozitív semlegesség! külpolitikáját, de kétségtelenül közele­dett a nyugati nagyhatalmakhoz. Másrészt Pakisztán, amely esztendők óta a CENTO támadó blokk tagja­ként a nyugati nagyhatalmak szövetségesének számí­tott, kapcsolatokat keresett a népi Kínával, ilymódon rendkívül bonyolult és igen sok szempontból ellent­mondásos helyzet állt elő. Az alapkonfliktus természetesen változatlan: a háború oka az 1947-es, kolonialista típusú felosztásban keresendő. Ugyanekkor átszínezik különböző — az utóbbi években kialakult — nagyhatalmi érdekek is. A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanácsban tel­jes joggal hangsúlyozta hogy a háborúság az impe­rializmus érdekeit szolgálja, s éppen ezért azt békés úton kell rendezni. Az elmúlt másfél évtized története jelzi, hogy ehhez sokoldalú és nagv erőfeszítésekre lesz szükség. A kasmíri konfliktus indiai—pakisztáni háborúvá tör­ténő „átnövése” rendkívül veszedelmes feszültség-gó­cot teremtene a Közép-Keleten és súlyos következ­ményekkel iáma a gazdasági és társadalmi fejlődés útján járó két ország népe számára. Megkezdődtek a szovjet—csehszlovák tárgyalások Alakul a dominikai kormány

Next

/
Thumbnails
Contents