Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
10 SZOLNOK MEGrEl NÉPLAP 1965. szeptember 5. BONYODALMAK Lee Oswald fegyverei I •• •• I Az VSA kormánya KOrUS magának követeli Kennedy állítólagos merénylőjének puskáját és pisztolyát VÁDOL A „BBRWa KÖNYV" 1800 náci és háborús bűnös Bonn szolgálatában ... Négy óra — ébresztő van. S öt órakor a szánalmas rongyokba burkolózott foglyok, fapapucsaikban csoszogva, elindulnak a bányába. Mielőtt lemennének a négyszázméteres mélységbe, egy órahosszát a jeges szélben kell várakozniuk. Napi 12 órát dolgoznak a tárnák áporodott, gázokkal telített levegőjében. Ha valamelyikük megáll, hogy kifújja magát, furkósbotok- kal verik halálra. A lágerben a leggyakoribb büntetésmód, hogy a foglyoknak egész éjjel meztelenül feszes „vigyázzban” kell állmok a mínusz 20—25 fokos fagyban. S másnap hajnalban ismét indulnak a bánya, a biztos halál felé. A loe-i koncentrációs tábor foglyai csupán néhány hónapig birták s a halálozási arány ebben a táborJohn King amerikai állampolgár, szenvedélyes ritkasággyűjtő súlyos összeütközésbe került az USA kormányával, vagyis magával az állammal. Ugyanis ő és az állam egyet akarnak: birtokba venni Lee Oswaldnak, Kennedy elnök állítólagos merénylőjének fegyvereit. King egyelőre kedvezőbb helyzetben, jogi nyelven szólva, birtokon belül van ugyan, de kérdés, hogy megtarthatja-e a puskát és pisztolyt, amellyel Lee Oswald, a Warren bizottság mgállapítása szerint agyonlőtte Kennedy elnököt, illetőleg Tippit őrszemes rendőrt. A kormány arra hivatkozik hogy a két fegyver bűnjel, s ezért az államot illeti Kingnek erősebb érvei vannak: 10 000 dollárt A düsseldorfi „Handelsblatt" 1965. július 13-án a következőket írta a Kindler und Schiermayer AG, müncheni kiadóvállalat jövőjéről: „Az új esztendő kilátásai igen kedvezőek”. A vállalat ugyanaznap megszűnt létezni. Kindler 1,13 millió példányszámban megjelenő „Revue”-je, a legkisebb az öt nagy képes folyóirat közül, azóta a konkurrens „Quick”-nél jelenik meg. A zsákmány oroszlánrészét a szövetségi német vélemény- gyárosok leghatalmasab- bika, Axel Cäsar Springer nyelte el. A bajor újságíró szövetség elnöke, Ernst Müller— Meiningen jr. a Kindler— Verlag bekebelezését egyenesen „a sajtószabadság megvásárlásának” nevezte. Szavai szerint megerősödött „egy véleménymonopólium, amelynek romboló hatása egy funkcionáló demokrácia számára feltétlenül végzetes következményeket von maga után.” Két hónappal a Bundestag választások előtt Nyugatnémetország gazdaságilag leghatalmasabb, politikailag legagresszívebb és ideológiailag legbefolyásosabb sajtóhatalmának megnövekedése nyomán a legrosz- szabbtól kell tartani. Axel Cäsar Springer trösztje alig húsz esztendeje létezik. 1946 elején alapították Hamburgban. Első termékeként egy 32 oldalas füzetecske jelent meg jegyzet formájában. Axel Springer, egy altonai külvárosi kiadó és a goeb- belsi német hírszolgálati iroda munkatársának fia, néhány héttel később engedélyt kapott két folyóirat kiadására. Így jelent meg a „Nordwestdeutschen Hefte”, amely később átalakult és kéthetenként jelent meg „Kristall” címmel, valamint a „Hör zu!” című rádióműsorfüzet. A kiadó- vállalat első napilapja a „Hamburger Abendblatt” volt. A cég új sajtótermékeként jelentették meg a „Bild” című filléres újságot. Springer később megszerezte az angol megszálló hatalmaktól az egész országban terjesztett „Weifet. Nyugat-Berlinben az Ullstein-AG megvásárlásával vetette meg a lábát. És így ment ez lépésről lépésre, egészen a Kindler- komplexum átvételéig. fizetett a két fegyverért Marina Os\yaldnak, az állítólagos merényi' özvegyének. Megjegyezzük, Oswald a puskáért 30, a pisztolyért 10 dollárt fizetett a fér werke reskedésben, ahol vásárolta. King kijelentette, hogy semmilyen összegért nem hajlandó megválni szerzeményétől. Pénzről egyelőre szó sincs, mert az állam természetesen nem megvásárolni akarja a fegyvereket, hanem a törvény alapján birtokba venni. Ebben az esetben King tízezer dollárral megkárosodik, mert az özvegytől nem követelheti vissza a fegyverek vételárát, annál kevésbé, mert Marina Oswald, aki másodszor is férjhez ment, már régen elköltötte. (A Magyar Szó nyomán.) Alig két évtized leforgása alatt olyan sajtó- és véleménymonopólium jött létre, amelyhez hasonló német földön, a náci párt fasiszta sajtótrösztjén kívül, sohasem létezett. A statisztikai adatok szerint Nyugatnémetországban és Nyugat-Berlinben megjelenő 500 napilapból Springer csupán hat felett rendelkezik. A kinyomtatott és eladott példányszámokhoz viszonyítva azonban ez a hat egyedül majdnem egy- harmadot, pontosan 31 százalékot képvisel. Még kedvezőbb a kép Springer számára az egész országban terjesztett napilapok terén. A naponta eladott 4,9 millió példányból a „Bild”-re (4,2 millió) és a „Welf-re (0,2 millió) több, mint 4,4 millió esik. Ez 90 százalék. Springer a sajtóban más területeken is vitathatatlanul az élen jár. ’ A példányszámok emelkedésével nőtt azoknak a jóakarata is, akik a legtöbbet profitáltak a szenzációhajhászásból, a könnyzacskókra gyakorolt hatásból és az émelyítő érzelgősségből. Hitelek és oldalas hirdetések formájában rótták le „politikus” hálájukat, az „apolitikus” kiadóval szemben. A vállalat fokozatosan monopóliummá fejlődött. Amikor a bonni parlament elhatározta a Bundeswehr atomfelfegyverzését. Franz Josef Strauss meghirdette a központilag irányított és koordinált lélektani hadviselést. A politikai ambíciók nélküli kiadó ebben a helyzetben elhatározta, hogy politikus lesz. Teljes sajtóhaderejét maradéktalanul a hidegháború szolgálatába állította. Springer Nyugat-Berlinben milliós beruházásokat eszközölt. Terve az volt, hogy innen terjeszti ki saj- tódiktaturáját az NDK területére. Szüntelen propagandahadjáratot folytat az NDK ellen. A Springer-vállalatok a múlt évben 750 millió DM-t forgalmaztak. A tröszt tulajdonosának magánjövedelme ugyanezen idő alatt 60 millió DM volt E bi-o- dalom és cézárának tényleges hatalmáról ez az összeg csak homályos elképzelést ad. Óriási hatalommal rendelkezik számtalan kiadó, újságíró, politikus és sok millió olvasó felett. Egy bátor nyugatnémet publicista a következő szavakkal jellemezte a mam- mut-véleménytröszt áldatlan szerepét: „Az újságkirály politikát csinál. Ha a szövetségi kancellár, vagy a külügyminiszter nem tetszik neki, kormányválságot robbant "ki. Újságjaiban nemcsak az áll, ami tegnap történt. Springer, ha az számára politikai szempontból szükségesnek látszik, maga gondoskodik róla, hogy történjék valami.” Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a modern mezőgazdaság kiépítése nagy beruházásokat igényel. Gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzése a mezőgazdasági termeié3 olyan színvonalra emelése amely megfelel a népgazdaság növekvő igényeinek. Mezőgazdasági termelésünk — az átszervezés befejezése, 1961 óta — három év alatt 10.1 százalékkal növekedett és ez lehetővé tette a lakosság élelmiszerellátásának az emelését, a termelőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek a javítását, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari export növelését. A szocialista átszervezés befejezése után meggyorsult a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása. A népgazdaság tartalékainak az átcsoportosításával a második ötéves tervben eredetileg előirányzott 34,4 milliárd forinttal szemben ténylegesen — a vízüggyel és az erdőgazdálkodással, a felsőfokú mezőgazdasági szakoktatással együtt — 43,5 mlíliárdot használtak fel a mezőgazdaság fejlesztésére. bán háromszor olyan magas volt, mint bármelyik más lágerben. S e haláltábor főnökét Heinrich Lüb- kének hívták. Ez az ember, akinek Himmler, az SS reich-fürere bőségesen gondoskodott halálraítéltekről, ma, 20 év múltán, o Német Szövetségi Köztársaság elnöke. A XX. század megrázó történelmi dokumetuma a „Barna könyv”, melyet a közelmúltban adtak ki a Német Demokratikus Köztársaságban. A könyv címe: „Háborús és náci bűnösök a Német Szövetségi Köztársaságban”. A fenti, részlet csak egy a számtalan példából, — mely a könyvben felsorolt náci gonosztevők szörnyű gaztetteit bizonyítja. A „Barna könyv” megjelenése alkalmából Berlinben megtartott sajtókonferencián Albert Norden rámutatott, hogy ez a könyv számtalan újabb adat, dokumentum és tény alapján bizonyítja, milyen nagy szerephez jutottak napjainkban a náci bűnösök Nyugat-Németor- szág életének minden területén. Az NSZK-ban jelenleg több mint 1800 náci és háborús bűnös tölt be magas tisztséget vagy élvez tisztes nyugdíjat. Nyugat-Németor- szágban több mint 20 miniszter és államtitkár, 100 Bundeswehr-tábornok és tengernagy, 828 jogász, bíró és ügyész, 245 külügymi- nisztériumi vezető tisztviselő és diplomata, 297 vezető és közepes beosztású rendőrtiszt található, akik Hitler befolyásos hívei, a zsidó- pogromok sugalmazói és végrehajtói voltak, irányították az agresszív gaztetteket Európa csaknem valamennyi országában, s agyafúrt módon gyilkolták A második ötéves tervben 40 000 új traktor, 6500 kombájn és sok tízezer munkagép segítette, illetve segíti a mezőgazdaságban dolgozók munkáját. A mezőgazdasági üzemekben 15 milliárd forint értékű nagyüzemi épület létesült. Ez azt jelenti, hogy a felépített kb. 400 000 új szarvasmarha, a 1,5 millió sertés, a 710 000 juh férőhely, valamint a 220 000 négyzetméter alapterületű baromfiól, általában lehetővé teszi a nagyüzemi állatállomány elhelyezését. Nagy lépéssel jutdtt előre a mezőgazdaság kemizálá- sa. A mezőgazdaságnak juttatott műtrágya 1965- ben már eléri az évi 1,6 millió tonnát. Gyorsan terjed a növényvédő-vegyszerek használata. Tovább folytatódott a nagyarányú talajjavítási munka. A második ötéves tervben — előreláthatóan — az eddigi 626 ezer kát. holdon kívül még mintegy 200 ezer kát. holdon végeznek talajjavítást. Az öntözéses gazdálkodás alá vett terület 164 ezer kát. holdról 462 ezer kát. holdra nőtt. Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzete, a termelés anyagi műszaki megalapozásának színvonala — bár halomra az antifasisztákat és ellenállókat. A „Barna könyv”, melyben számos facsimile található, leleplezi többek között" — Lemmert, az áttelepültek ügyeinek miniszterét is, aki mint a Gestapo alkalmazottja, nyomozó és besúgó volt. Lemmer bennfentes volt a Külföldi Sajtóegyesületben és egyike Göbbels propagandaminiszter bértollnokainak. — Mintegy kétezer olyan cikket írt, melyekben Hitlert és a nácik rablóháborúját dicsőítette. Egy másik ilyen figura — Lunger Westrik miniszter, a bonni államtitkári kollégium vezetője, Globke odaadó híve és Erhardt bizalmasa. Westrik, mint a fasiszta Németország alumíniumipari trösztjének főnöke, 1933-ban tevékeny szerepet játszott a „Luftwaffe megteremtésében és a jugoszláviai, magyarországi és ukrajnai gyárak kifosztásában. A „Barna könyv” rámutat, hogy sokszáz külföldi — orosz, lengyel, francia, jugoszláv, olasz — munkás (köztük nők és gyermekek vére tapad Westrik kezéhez. Az új dokumentumgyűjtemény ékesszólóan bizonyítja a náci bűnösök és a jelenlegi bonni politikusok, a Harmadik Birodalom és az NSZK hasonlóságát. A „Barna könyv” sajátos figyelmeztetés az NSZK re- vansista körei számára a potsdami egyezmény aláírásának 20. évfordulója alkalmából. Ezen egyezmény lényege: soha többé nem szabad megengedni, hogy német területről háborút robbantsanak ki! Ez a figyelmeztetés azoknak a bonni politikusoknak szól, akik rendkívüli törvények segítségével — igyekeznek napjainkban totálisan előkészíteni egy új háborút. Hans Prin még nem éri el a legfejlettebb országok színvonalát, és még sok ebben a tekintetben a tennivaló — azt bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaságban már létrejöttek a fejlődés alapvető feltételei. A szocialista nagyüzemek fejlődése most elsősorban attól függ, miként használják ki a rendelkezésükre álló termelőeszközöket és a további beruházások megtervezésénél, megvalósításánál mennyiben törekednek a beruházások komplett megalapozására és kiegészítésére, messzemenően figyelembe véve a gazdaságosság elvét. A beruházási eszközök gazdaságos felhasználásának, — sok egyéb tényező mellett — egyik legfontosabb feltétele, hogy a mezőgazdaság beruházási terve elsősorban az üzemek beruházási terve legyen, az üzemek törekvéseit, elgondolásait tükrözze. Ezt a követelményt legjobban akkor lehet valóraváltani, ha a mezőgazdasági nagyüzemek néhány éven belül olyan távlati üzemfejlesztési tervekkel rendelkeznek, amelyek a beruházási célkitűzéseknek is alapját képezik. Ezzel lehetővé váRégészeti világszenzáció MEGTALÁLTÁK ALARIK KIRÁLY SÍRHELYÉT? A római rádió közxese szerint bizonyos jelek arra vallanak, hogy olasz régészek megtalálták Alarik nyugati gát király sírhelyét. A bejelentés óriási feltűnést, valóságos világ- szenzációt keltett a régészek körében, s feszült figyelemmel várják a további kutatás eredrpényét. Alarik eleinte római zsoldban állt gót harcosaival, majd önállósította magát. Végigfosztogatta a birodalom balkáni és itáliaia provinciáit, s Rómát is bevette és teljesen kifosztotta. 410-ben halt meg, s a legenda szerint az összeharácsolt, mérhetetlen értékű kinccsel együtt temették el. Ez az állítás azonban nemcsak szóhagyományon alapszik, történelmi dokumentum is tanúskodik róla. Ugyanis Franciscin történész szemtanúja volt a temetésnek és feljegyezte, hogy „két napig hordozták a kincseket Alarik sírboltjába. A katonákat és engem valósággal elkápráztatott a sok ékszer és drágakő. Agyagedényekben töméntelen pénzt vittek a sírboltba Alarik kívánsága szerint, hogy elgendő pénze legyen a másvilágon”. Az olasz régészek már ötven esztendő óta keresik a gót király sírhelyét. Az idén, nyár elején újabb lendületet kapott a kutatás, mert bizonyos jelek arra mutattak, hogy Alarikot Dél-Olaszországban, Calabria tartományban, Cosensa város közelében temették el. A kutatást Giovanni Co- matti neves régész vezeti. A talaj szondázása során olyan adatok birtokába került, amelyekből arra következtet, hogy megtalálta a régóta keresett, legendás hírű sírhelyet. (Magyar Szó nyomóin) lik a helyi érdekek és a népgazdasági szükségletek jobb, megalapozottabb ösz- szehangolása. Jelenleg, a beruházási tervek elfogadása előtt, csak kevés mezőgazdasági üzemben végeznek számításokat a beruházások gazdaságosságának várható alakulásáról. A modem nagygazdaságok beruházásai, többnyire évtizedekre meghatározzák a termelés irányát, a termelés szerkezetét és az alkalmazott technológiát. Lényegesen befolyásolják az üzem gazdasági viszonyait; a termelési érték nagyságát, az önköltség és a munkatermelékenység alakulását, az egész üzem jövedelmezőségét stb. Ezért rendkívül fontos, hogy az üzemek vezetői alkalmasint ne csak az agrotecihnikai, zootech- nikai és műszaki problémák megoldását latolgassák, hanem a beruházások gazdaságosságát is tegyék vizsgálat tárgyává. Gazdaságos beruházásnak általában azt tekinthetjük, amelyben a legkisebb eleven munka- és eszközráfordítással a legnagyobb eredményt érjük el. A kérdés az, hogy mit értünk a legkisebb ráfordításon, illetve a legnagyobb eredményen. A ráfordítások vizsgálatakor először is számításba kell venni az új beruházás összes beruházási költségeit, tehát pl. egy tehenészet összes épület-, épületgépészeti költségeit, a technológiai berendezések és azok beszereléseinek költségeit, a víz, a villany bevezetésének, útépítés stb. költségeit. KÖZVÉLEMÉNYBEFOLYÁSOLÓ TRÖSZT AZ NSZK-BAN A sajtó-cézár birodalma KONZULTÁCIÓ Legkisebb ráfordítással legnagyobb eredményt A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága
