Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. szeptember 90. Kasmíri jelentés Vulkánkitörés a Fülöp-szigeteken Szeptember 27-én este kitört a Taal tűzhányó, amely Manilától délre, egy sziget tavából emelkedik néhány méternyire a tengerszint fölé. A tragikus természeti katasztrófának többszáz halálos áldozata van. Ké­pünkön: a helybeliek kevés holmijukkal menekülnek a földrengés rombolta úton Az SZKP Központi Bizottságának részvéttávirata Rónai Sándor elhunyta alkalmából Rónai Sándor elvtársnak, a Magyar Népköztársa­ság kimagasló állami és társadalmi vezetőjének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnökének elhunyta alkalmá­ból a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mély részvétét fejezi ki a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának és az el­hunyt családjának. A szovjet kommunisták és a szovjet emberek so­káig emlékezni fognak Rónai Sándor elvtársra, mint a Szovjetunió őszinte barátjára, aki nagyban hozzá­járult a Szovjetuinó és a Magyar Népköztársaság né­pei közötti testvéri barátság és sokoldalú együttmű­ködés fejlesztéséhez és megszilárdításához. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Maünovszkij marsall Becsbe érkezett A kasmíri konfliktussal kapcsolatban mind India, mind Pakisztán részéről élénk diplomáciai akció fo­lyik. Pakisztán arra törek­szik, hogy a kasmíri kérdés az ENSZ közgyűlése elé ke­rüljön, mert reméli, hogy ott többséget kaphat egy olyan határozathoz, amely népszavazást ajánl Kasmír­ban. Ennek érdekében a pakisztáni kormány nagy tevékenységet fejt ki 9 en­nek része az a fenyegető­zés is, hogy Pakisztán ki­lép az ENSZ-ből, ha .lem rendezik „igazságosan” a kasmíri kérdést. Ide tartoz­nak a tűzszünetet megsér­tő kisebb támadások is, — amelynek közvetlen célja, hogy az ügyet állandón na­pirenden . tartsa s bebizo­nyítsa, hogy addig nem-esz nyugalom, míg népszava­zás nem lesz Kasmírban. India minden erővel el­lensúlyozni igyekszik Pa­kisztán akcióit. Az indiai kormány semmi esetre sem egyezik bele sem nép­szavazásba, sem más — olyan megoldásba, amely megváltoztatná Kasmír és Jammu jelenlegi státuszát. Az indiai kormány tehát minden megnyilvánulásá­ban azt hangsúlyozza, — hogy az ENSZ-nek, s ezen belül a nagyhatalmaknak — nem „megoldaniok” kell a kasmíri kérdést (mint­hogy Uj-Delhi nézete sze­rint kasmíri kérdés nem létezik), hanem csupán ga­ranciát kell nyújtaniok, — hogy Pakisztán sem beszi­várgással, sem közvetlen támadással nem borítja fel a helyzetet. E két ellentétes álláspont között e pillanatban nehe­zen képzelhető el a komp­romisszum. A hadművele­tek során elfoglalt poziei- ókból ezért nem hajlandó egyik ország sem kivonni haderőit, mert ezzel — úgy­vélik — gyengítenék poli­tikai pozíciójukat. Szerdán reggel érték el az első mentőosztagok a Fülöp-szigeti Taal-vulkán környékét. Az első helyszí­ni beszámolók eloszlatták a reményt, hogy a 12 négy- zetmérföldes apró vulkáni­kus szigeten maradt két­ezer ember túlélhette a ter­mészeti katasztrófát. A Taal, amely Manilától nyolcvan kilométernyire délre, egy-egy sziget tavá­ból emelkedik néhány mé­ternyire a vízszint fölé, kedden hajnalban tört ki 54 évi szendergés után. A keddi kitörés halálos áldozatainak számát nem lehet megállapítani. Egy Reuter-tudósító sportrepülő­gépen félórát töltött a krá­ter fölött. Rádión jelen­tette, hogy a kis sziget csaknem háromnegyed ré­szét hamu borítja, a terü­let maradék egynegyedén azonban felfedezte az élet jelét. A vulkán főkráteréből még mindig gomolyog a gőz, behatolt a gép pilóta­fülkéjébe is. A katasztrófa-sújtotta övezeten kívül létesített menekülttáborok megteltek. Kedden ötezren érkeztek ide a szigetről, hátra hagy­va minden vagyontárgyu­kat. A menekültek elmond­ták, hogy a közelgő szeren­csétlenségre a háziállatok nyugtalansága figyelmeztet­te őket, legtöbben számítot­tak rá, hogy a Taal kitör, de igen sokan ott marad­tak szülőföldjükön. Bécs (TASZSZ) Malinovszkíj marsall, szovjet honvédelmi minisz­ter tábornokok és tisztek kíséretében Prader osztrák hadügyminiszter meghívá­sára hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett. Prader osztrák hadügy­A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének ren­deleté alapján a szovjet kormány — a Nagy Honvé­dő Háború idején a fasisz­ta megszállók ellen vívott harcokban szerzett érde­mei elismeréséül — a Vö­rös Csillag érdemrend .ki­tüntetést adományozta — le azóta diplomáciai kap­csolatot teremtett hazánk­kal, a Szovjetunióval, Bul­gáriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Romá­niával. Figyelemre méltó a kö­vetkező tény is: — Chile eleinte határozottan elenez- te az Egyesült Államok ama indítványát, hogy La- tin-Amerika országai sza­kítsák meg diplomáciai kapcsolataikat a forradal­mi Kubával. És bár végül engedett a nyomásnak és megszakította diplomáciai kapcsolatait, később viszont kezdeményezően lépett fel és a kapcsolatok noramlizá- lását ajánlotta. Frei ugyan híve a pán­amerikai rendszernek, de ellenzi az Egyesült Álla­mok hegemóniáját. A jenki befolyás teljes megszünte­tését jelenleg aligha érhet­né el, ezért az Egyesült Ál­lamok iránti „szolidaritást” hangsúlvozva — igyekszik Nyugat-Euróoában erőtelje­sebb erkölcsi és an.vaei tá­mogatáshoz jutni. Július­ban e törekvés jegyében járta végig a nagyobb nyu- gateurőpai országokat. A nyugatnémet vezetők foko­zott gazdasági és a rézbá­nyák számára műszaki se­gítségről biztosították Frei elnököt, ámde még ez a miniszter, az osztrák had­sereg tábornokai és tisztjei, az osztrák külügyminiszté­rium munkatársai, vala­mint Podrecov szovjet nagykövet fogadta Mali- novszkíjt a bécsi repülő­téren. (MTI) Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhe­lyettesnek, a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség országos elnökének. A ma­gas kitüntetést N. R. Seleh, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője szerdán adte át a szovjet nagykövetsé­gen. szerény ajánlat is elegendő volt ahhoz, hogy felébresz- sze az Egyesült Államok rézmonopóliumainak félté­kenységét. Politikai értelemben Frei franciaországi útja tekint­hető eredményesebbnek, hiszen az Egyesült Álla­mok külpolitikai lépéseit bíráló szemekkel figyelő Párizs a chilei elnököt a latin-amerikai „harmadik erő” leendő vezetőjeként tartja számon. Persze, a hagyományos vadászterü­leteket féltő USA monopó­liumok éberen „ügyelnek” a chilei „harmadik erő” szárnypróbálgatásaira. Frei realista politikus­ként mutatkozott be. Jó­szándékát kifejezte azzal, hogy programjában megkí­sérelt választ adni az or­szág égető problémáira, — még akkor is, ha ez a vá­lasz nem minden esetben jelenti a problémák tényle­ges megoldását. Ugyanak­kor látja a progresszív lé­pések útjában tornyosuló akadályokat is. Ha vissza­riad tőlük, Chile haladó erői tárgyilagos bírálatára számíthat, ha viszont szem­beszáll velük, a kommunis­ták és a többi haladó erők következetes támogatását fogja élvezni. Milassin Bét" Véget ért az SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkva (TASZSZ). Szerdán véget ért az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma, amely meg­vitatta az iparigazgatás ja­vításának, a tervezés töké­letesítésének és az ipari ter­melés fokozottabb gazdasá­gi ösztönzésének kérdését, valamint az SZKP XXIII. kongresszusa összehívásá­nak kérdését. A plénum szerdai mun­kanapjáról kiadott tájékoz­tató közlemény megálla­pítja: 1965. szeptember 29-én az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma folytatta munkáját. Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma hatá­rozatot fogadott el „az ipar­igazgatás javításáról, a ter­vezés tökéletesítéséről és az ipari termelés fokozot­tabb gazdasági ösztönzé­séről”. A második napirendi pontról, az SZKP XXIII. kongresszusának összehívá­sáról Leonyid Brezsnyev tartott beszámolót, és erről a kérdésről is egyhangúlag fogadott el határozatot a plénum. Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma Fjo­dor Kulakovot megválasz­totta az SZKP Központi Bi­zottságának titkárává és Vitalij Tyitovot felmentet­te az SZKP Központi Bi­zottsága titkárának tisztsé­ge alól, mivel a jövőben a Kazahsztánai KP Központi Bizottságában fog tevé­kenykedni. Ezzel a plénum munkája véget ért. , BERLIN-TOKYO-MOSZKVA Lemondott az EAK kormánya NEW-YORK-BELGRAD - LONDON LONDON (MTI) A fontsterling a hétfői devizapiacon saját erejéből, azaz az angol bank alátá­masztó műveletei nélkül el­érte a 2 dollár 80 cent csúcsárfolyamot, ami hiva­talos egyanértéke a dollár­ral és megfelel az arany­értéknek. Utána hajszálnyit visszasüllyedt és 2 dollár 79, 15, 16 centtel zárult. Ez a teljesítmény bizakodó hangulatot teremtett a Cityben és a tőzsdén. ATHÉN (AFP, Reuter) Egy athéni Reuter-jelen- tés szerint a görög kor­mány katonai behívókkal akarja megtömi háromezer athéni és pireuszi postás sztrájkját. A postások két héten belül harmadszor áll­tak sztrájkba kedden bér­emelési követeléseik alátá­masztására. SZALONIKI (MTI) Kedd este Szalonikiben a szakszervezetek tüntetést szerveztek, amelyben mint­egy négyezer személy vett részt. A tüntetők a város főbb útvonalain felvonulva feliratokat vittek magukkal, s azok jelszavait kórusban kiabáltak. Követélték vá­lasztások kiírását, a nép akaratának érvényesítését, elítélték az amerikaiak és a NATO beavatkozását. LONDON (Reuter) A Scotland Yard értesü­léseket szerzett arról, hogy hol találhatók Mussolini több millió fontsterling ér- | tékű ékszerei és festményei. í Az értesülés szerint a kincs t a volt olasz diktátor szülő- I helyétől Varano D’Costa- tól néhány kilométerre le­vői farmon egy régi istálló­padlója alatt lőszerládákban van elrejtve. Ali Szabri, az EAK mi­niszterelnöke szerdán be­nyújtotta Nasszer elnöknek kormánya lemondását. Az A1 Ahram kairói lap szerint a kormány lemon­dása utat nyit azon politi­kai változások számára, amelyeket október elejével várnak. A lap szerint e változások Nasszer elnök ez év márciusában történt új­raválasztása óta esedékesek. Újraválasztása után Nasszer kijelentette, hogy a terve­zett változások nem csupán személyi jellegűek lesznek. Az EAK elnöke ugyanis kijelentette, hogy a politi­kai fejlődés új szakasza a forradalmi erők hatalmá­nak és hatékonyságának erősödését jelenti majd. Vietnami helyzetkép Hanoi (MTI). A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottságának elnök­sége szeptember 25-én köz­zétett, a felszabadítási rá­dióban szerdán ismertetett felhívásában ítéli el újból az amerikai imperialisták Dél-Vietnamban elkövetett sorozatos brutális tetteit. A világ közvéleményé­nek tiltakozása ellenére az amerikai imperialisták — mindjobban kiterjesztik há­borújukat nemcsak a VDK ellen, hanem szabotáló ak­cióikkal és provokációikkal súlyosan veszélyeztetik Laoszt, Kambodzsát, Dél­kelet-Ázsia egész térségét és a világ békéjét. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Köz­ponti Bizottsága felhívja a VDK népét, a világ min­den népét, emelje fel tilta­kozó szavát az amerikai imperialisták és lakájaik embertelen tettei ellen, és kényszerítse őket arra, hogy betartsák a nemzetközi szerződéseket, vonják visz- sza csapataikat minden fegyverükkel és hadianya­gukkal együtt, — számolják fel katonai támaszpontjai­kat és tartsák tiszteletben Dél-Vietnam népének ön­rendelkezési jogát. Merre tart Chilei Frei — egy( évvel ezelőtt — elsősorban azért győzhe­tett a chilei választásokon, mert az ország gazdasági és politikai kiszolgáltatott­sága felkorbácsolta a nép­tömegek elégedetlenségét, aminek az akkor ötvenhá­rom éves elnökjelölt szin­tén hangot adott. Hivatal- balépésekor az elnöki pa­lota erkélyéről tízezrek előtt jelentette ki: „A mai idők igényeinek megfelelő politikát kell folytatni”. Bár nyilatkozatait mindvégig diplomatikus magatartás jellemezte, tettei alapján úgy látszik — ki akarja mozdítani országát a ko­rábbi egyoldalú elkötele­zettség bonyodalmat okozó helyzetéből. Chile polgárait érzéke­nyen sújtotta a reakciós Alessandri kormányzat ide­jén megindult infláció, ami­vel a bérből és fizetésből élők pénzbevételei nem tudtak lépést tartani. Frei a probléma nagyságát fel­mérve nemcsak változás ígért, hanem konkrét lépé­seket is tett az életkörül­mények javítására, földre­form megvalósítására és az amerikai rézmonopóliumok korlátozására terveket ké­szített. Frei gazdasági elképzelé­sei útjában komoly aka­dály volt a korábbi kong­resszus (a parlament és a szenátus összessége), amely­nek százkilencvenkét tagja közül kilencvenkettő a fi­náncoligarchia érdekét szol­gálta. E kongresszus merev ellenállásán az aktivitást mutató elnök több haladó javaslata hajótörést szenve­dett. A haladó erők épp ezért, teljes energiával ké­szültek a március 7-i vá­lasztásokra. És noha a 147 mandátumos parlamentbe a korábbi 28 helyett 82 ke­reszténydemokrata képvi­selő került be és így abszo­lút többséget szereztek, — mégsem látszott teljesen biztosítottnak, hogy vala­mennyi kereszténydemok­rata képviselő megszavazná a haladó reformokat. Ténv az, hogy Frei elnök kilá­tásba helyezett gazdasági reformjai mindmáig csak papíron léteznek. A gazda­sági helyzet tehát alap­jában nem változott. Az ország gazdasági po­tenciájának legjavát ké­pező rézbányászat 92 szá­zaléka a hatalmas amerikai monopóliumok, az Anacon- da, a Cerro és a Konne- cott szorító kezében össz­pontosul. Frei elnök a gaz­dasági helyzet megjavítása érdekében a rézbányák ál­lamosítására készül, s en­nek végrehajtására már történtek is bizonyos elő­készítő intézkedések. A pa­rasztoknak pedig az elkö­vetkező öt évben földet kí­ván adni. Volna miből, hi­szen az ország 22 millió hektáros megművelhető te­rületéből 13 millió a föl­desurak kezén van. Külpolitikai síkon viszont már demonstratívabb lépé­sek láthatók. Frei elnök hi- vatalbalépésekor a szocia­lista országokra utalva ki­jelentette: „Ne legyünk el­vakultak. Nem szabad meg­tagadnunk az elismerést ezektől az országoktól csu­pán azért, mert más a tár­sadalmi és gazdasági rend­szerük.” így is történt. Chi­Szovjet kitüntetést kapott Úszta Gyula altábornagy

Next

/
Thumbnails
Contents