Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA MEBQH XVI. évfolyam, 227. szám. Ára 80 illlór 1965. szeptember 26., vasárnap. Messze még a zárszámadás Répaáradat! KA EGKÉRDEZTEM a * szövetkezet elnökét, hogyan sikerült a nyári betakarítás, mit fizetett a gabona. Nagyon jól, mondta, az ötven forintos munkaegység már játsz­va a kezünkben van. So­rolta milyen remekül áll a szövetkezet pénzügye, szépen mutatnak a ka­pások, s hogy így meg úgy lesz az idén náluk. Az elnök hangjából már nem a dicsekvés, hanem az alaptalan elbizakodott­ság csendült ki inkább. Való igaz természete­sen, hogy régen volt ilyen jó gabonatermés az or­szágban, mint az idei. Sőt sose volt még ilyen. Ma­gyarországon 1965-ben ter­mett először 11.7 mázsa búza holdanként. Mi több, a Szolnok megyei búza termésátlag még ennél is magasabb, 12.60 mázsa. Ismeretes a tiszaföldvárí Lenin szövetkezet rekord­nak számító 23.8 mázsás termése. A szenttamási Állami Gazdaságban — ugyancsak nagy területen — 23.6 mázsával fizetett a kenyérgabona, M ALŐBAN olyan * számadatok ezek, amelyek becsületére vál­nak a szocialista mező- gazdaságnak, elsősorban a parasztembereknek, akik­nek a szép siker köszön­hető. De hol vagyunk még attól, hogy megszervez­zük önünneplésünket. S nemcsak azért, mert a mi idei búzatermésátlagunk korántsem világszínvonal- beli plafon még. Am ennél nyomosabb okaink is vannak arra, hogy ne tűrjük meg az elbizakodottságot magunk között; Mégpedig egy volt és egy lehető okról van szó. Hiszen volt az idén olyan tavaszunk, amilyet sose kívánunk vissza. A karcagi November 7 Ter­melőszövetkezet például 600 hold termőföldjét nem tudta bevetni a tavaszi belvíz miatt. A túrke vei Vörös Csillag Tsz-ben 800 holdat tesz ki a parlagon Negyvenöt új doktor Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem Tanácsa szombaton délelőtt 45 új doktort avatott, köztük egy jugoszláv és egy román maradt földterület. De alig van tiszántúli szö­vetkezetünk, ahol minden talpalatnyi földet meg tudtak volna művelni az idén. S a tavasz kietlensége nem zárult le az évszak elmúlásával, hatása most is érződik, s év végén méginkább lecsapódik majd. Az idén megtörtént olyan furcsaság, hogy a tiszapüspöki Rákóczi Tsz már aratni kezdte a rizst, amikor a karcagi Lenin szövetkezet rizsföldjén még virágzott a növény. S ki biztosítja, hogy va­lamennyi növényünk be­érik. s időben, veszteség- mentesen be is takarít­juk? A meteorológusok ugyan hosszú, szép ősszel bíztatnak bennünket. Bí­zunk is benne, de semmi­esetre sem elbizakodott, felfuvalkodottsággal. A Z IDÉN majd min­“ den szövetkezetben terven felüli bevételhez juttatta a közöst a gabona. De ugyancsak majd min­den közös gazdaságban a tervezettnél nagyobb kiesésről is szólhatunk, a tavaszi állatmegbetege­dések és a már idézett csapadékdús időjárás miatt. Joggal tette hát azt a kijelentést a jász­ai sószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet elnö­ke, Grósz Ferenc: majd a zárszámadáskor tud biztosat mondani. Egy 'túrkevei parasztember pe­dig úgy fogalmazta meg nagyon frappánsan az aratás utáni túlzott meg­elégedettség alaptalansá­gát: korai még a rongyot rázni. A túrkevei szólás­mondáson túl js van egy régi, nagyon jól bevált magyar közmondás, mi­szerint nyugtával dicsér­jük a napot. Egyszóval a jó gabona- termés alap arra, hogy j ibbkedvűen, de annál kitartóbban dolgozzunk meg év végéig minden fillérért. Csak akkor si­kerülhet valóban jól a zárszámadás. (B. L.) állampolgárt. A bölcsész­kar húsz, a természettudo­mányi kar tizenhárom és n jogi kar tizenkét végzett hallgatója kapta meg a doktori címet. Á zord tavaszi és a koranyári időjárás megtizedelte a vadállományt Az év elején bekövetke­zett rendkívüli csapadékos és hideg időjárás megtize­delte megyénk vadállomá­nyát. Az első fialású nyúlállomány úgyszólván teljesen elpusztult. Az ál­landó esőzés tönkre tette a fácán és fogoly fészke­ket. A szántóföldet elöntő vízben a tojások kihűltek. Hasonló pusztulást szen­vedett a túzokállomány is. A kiömlő folyók az őzál­lományt tizedelték meg. Még most is mintegy száz őzgidát gondoznak a va­dászok, melyeket az ártéri területekről mentettek ki. Az idei vadászszezon nyúl- ból és fácánból közepesnek ígérkezik. A becslések szerint me­gyénk nyúlállománya száz­ezer darab. mintegy 80 ezer fácán és 50 ezer fogoiy van. Az őzek száma közel háromezer. A vadászok megfigyelése szerint az őz­állomány minőségileg meg­felelő. A termelők tartsák be a szedés! ütemtervet A sokszoros rópatarialék nagy kárt okoz a népgazdaságnak Kiszámíthatatlan kárt okozhat a szolnoki cukor­gyárnak az üzem területére zúduló óriási mennyiségű cukorrépa, A gyár akkor sem tudná a rengeteg ré­pát feldolgozni, ha megháromszorozhatná termelési kapacitását. Erről persze szó sem lehet, a gyár telje­sítménye adott: napi 230—240 vagon répát képes fel­használni. A Vörös Csillag Tsz talpra akar állni * Százezrek honvédelme #• Búcsúról búcsúra * /ászkun Kakas A Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bi­zottságának és a Mongol Népköztársaság miniszter- tanácsának meghívására szombaton baráti látogatás­ra Mongóliába utazott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldött­sége. A küldöttséget Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi zottságának első titkára ve­zeti. A delegáció tagjai: Apró Antal, a Magyar Szó cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a A termelők viszont ön- tik, zúdítják a gyárra a nyersanyaggal rakott va­gonok ezreit. Szeptember 30-ig még négy cukorgyár — az ácsi, a petőházai, a hatvani és a sárvári — naponta összesen 410 vagon répát átvesz, de mi lesz azután. A termelőszövetkeze­tek nem tartották be a szcdési ütemtervet és az eredeti 3 napos tar­talék helyett ennek 6— 8-szorosát is felszedet­tek, s e mennyiséggel a cukor­ipar nem tud megbirkózni. A tsz-ek igyekezete egy­részt érthető, hiszen az minisztertanács elnökhe­lyettese, Kovács Imre élel­mezésügyi miniszter, Erdé­lyi Károly külügyminiszter­helyettes és Andrásfi Gyu­la, a Magyar Népköztársa­ság ulan-batori nagykövete, aki Mongóliában csatlako­zik a küldöttséghez. A küldöttséget a látoga­tásra elkísérte Magalzsavir Zsamszran, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykövete. A párt- és kormánykül­döttség búcsúztatására n ferihegyi repülőtéren meg­jelent Biszku Béla, Fehér egyes termények érési ide­jének elhúzódása követ­keztében a tagságnak a ré­paföldeken tudnak csak munkát biztosítani. A kenyérgabona mielőb­bi elvetése is a répa fel­szedése után lehetséges, mivel a kukorica törése is októberre tolódik. A me­zőgazdaságot kényszerítő ■tényezők ellenére is áll­junk meg egy pillanatra és mérlegeljük a helyzetet. A földeken és a táro­lóhelyeken felhalmozott cukorrépahegyek a 25 —26 fokos melegben az első napokban 4—5. majd később 1—2 szá­Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán. Nemes Dezső. Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai és a Központi Bi­zottság titkárai. Ott volt a búcsúztatásnál a Központi Bizottság, az Elnöki Ta­nács és a kormány sok tag ja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet veze­tő személyiségei. Jelen vol­tak a búcsúztatásnál a budapesti diplomáciai tes­tület vezetői. (MTI) zalék nedvességet ve­szítenek — lassan, de biztosan fony- nyadásnaik indul a répa. A fonnyadt nyersanyag a gyárakban is zavarokat okoz, s végül is nagyobb költséggel kevesebb cukrot lehet belőle kivonni. — A fonnyadással egyidőben be­következő 2—3 százalékos cukortartalom veszteség óriási kárt okoz a népgaz­daságnak. Később, az időjárás hűvösebbre' válásával megkezdődhet a répa prizmázása. akkor már kötetlenebb lehet a szállítás, nagyobb té­telben fogad az üzem. Addig azonban a szolnoki cukorgyár vezetői azt ké­rik — s ez népgazdasági érdek —, hogy az üteme­zés szigorú , betartásával szedjék és adják át a cu­korrépát a mezőgazdasági üzemek. — bj — Katonaqyűlés a Kilián Repülő Tiszti Iskolán Katonai nagygyűlést ren­deztek tegnap Szolnokon a Kilián György Repülő Tisz­ti Iskola klubjában. — A helyőrség tisztjeit és az alakulatok sorállományát Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes tájékoztatta az idei fegyveres erők napjának jelentőségéről. Beszédében megemlítette: ez évben a fegyveres erőik napját ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulója jegyében ün­nepeljük. Szólt azokról • a nagyszerű eredményekről, melyeket két évtized so­rán dolgozó népünk ál­dozatkész munkájával és a baráti államok segítségé­vel értünk el. A fegyveres erők fejlő­désével, erősödésével kap­csolatosan tényeket sora­koztatott fel, melyeik bi­zonyítják, • államunk, né­pünk nem hiába áldoz hadseregére. A nagy áldo­zatokhoz méltóan oltalmaz­zák katona fiaink elért vív. Hiányainkat. — Nemcsak fegyverrel, de ha kell szer­számmal a kézben is meg­védik anyagi javainkat. — Bizonyíték erre a dunai árvízvédelmi munka kato­nahősei, bizonyíték a gaz­dasági munkában vaió derekas helytállásuk. — A fegyveres erők napja alkalmából bátran jelenthetjük pártunknak, hogy fegyveres erőink tag­jai értik a béke védelmét, gazdasági életünk színvo­nalának állandó emelését célzó és segítő politikát. Jelenthetjük, hogy é poli­tika megvalósításáért .ré­szek minden akadályt le­küzdeni — fejezte ve be­szédét Kaszás Ferenc. A nagygyűlés után a honvédelmi miniszterbe. et- tes elbeszélgetett a hely­őrség alakulatainak pa­rancsnokaival, politikai tisztjeivel. Bűcsúzás a repülőtéren. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Mongol Népköztársaságba

Next

/
Thumbnails
Contents