Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. szeptember 26. BERUN-T0KY0-M05ZKVA NEW-YORK-BELGRAD-LONDON A magyar nép egységesen támogatja a dél-vietnami nép igazságos harcát Közlemény a dél-vietnami nemzeti felszabadítást front küldöttségének magyarországi látogatásáról Parlamenti vihar és utcai tüntetések Athénben Athén (MTI) Szombaton a kora hajna­li órákban került sor a görög parlamentben a bi­zalmi szavazásra. A parla­ment épülete előtt, vala­mint Athén utcáin erős karhatalmi készültség fel­vonulása és tüntetések kí­sérték az eseményt. A bi­zalmi szavazás során a Sztefanopulosz-kormány megkapta az előzetesen gon­dosan kiszámított 152 sza­vazatot 148 ellenszavazat­tal szemben, vagyis csu­pán egyel többet a szüksé­gesnél. A szavazás után az új kormány, első intézke­déseként, a parlament be­zárását határozta el októ­ber 15-ig, a nyári szünet befejeztéig, de a hírügy­nökségi jelentések szerint a király ezt bizonyosan meghosszabbítja további egy hónappal, vagyis no­vember 15-ig. Papandreu élesen bírálta a Centrum Unióból disz- szidált képviselőket, akiket — mint mondotta, minisz­teri tárcákkal vásároltak meg. „A kormányt hama­rosan megbuktatják saját belső ellentétei, a megol­dásra váró súlyos kérdé­sek, valamint a nép dü­he”. A görög nép tovább folytatja harcát a demok­rácia győzelméért — han­goztatta Papandreu: Sztefanopulosz is nyilat­kozott. Az újságíróknak ki­jelentette: az új kormány első feladata közé sorolja a rend helyreállítását. LYON Lyonban pénteken befe­jezte munkáját a rákos megbetegedések kutatá­sával foglalkozó nemzetkö­zi központ létrehozására alakult vezetőbizottság. A bizottság tagjai tudóstaná­csot választottak, amely­nek tagjai közé tizenkét or­szág — Izrael, Szovjetunió, Olaszország, Nyugat-Né- metország, Anglia, Egye­sült Államok, Magyaror­szág (dr. Kellner Béla pro­fesszor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levele­ző tagja), Svédország, Fran­ciaország, Ausztrália, Hol­landia, India — képviselői kerültek. A tanács egyhar- madát évenként megújít­ják. * NEW YORK Oscar Quiroga Terán, Bolívia belügyminisztere pénteken bejelentette, hogy az ónbányászok közelmúlt­ban lezajlott tüntetéseinek negyven vezetőjét szám­űzték Kelet-Boiívia mo­csaras vidékeire. A száfn- űzöttek között van az el­lenzéki pártok tizenöt po­litikusa és a betiltott bá­nyászszövetség huszonöt is­mert vezetője. * MEXICO CITY A mexikói Hadügymi­nisztérium pénteki jelenté­se beszámol arról, hogy az észak-mexikói Maderában a kormány agrárpolitiká­ja ellen tüntető parasztok megtámadták a város hely- őrségét. Az összetűzés so­rán öt katona és nyolc pa­raszt életét vesztette. A földesúri önkény ellen lá­zadó parasztok egyrésze az összecsapás után a hegyek­be menekült. A Hadügy­minisztérium közleménye bejelenti, hogy „üldözésük­re” csapategységeket és lé­gierőt vetnek be. * RANGOON Ne Win burmai minisz­terelnök a Szovjetunióban tett hivatalos látogatását követően szombaton haza­érkezett Rangoonba. * WASHINGTON Az Egyesült Államok Űr­hajózási Hivatala pénteken hivatalosan bejelentette, hogy október 25-re terve­zik a következő Gemini- kísérletet. Ezen a napon szándékoznak pályára bo­csátani a Gemini—6 űrha­jót, fedélzetén Walter Schirra és Thomas Stafford űrhajósokkal, akik ezúttal ismét megkísérlik a „légy­ottot” a néhány perccel ko­rábban kilőtt „Agena”-ra- kétával. * BUKAREST A magyar szolidaritási bizottság meghívására 1965. szeptember 14—25 között Dang Kuang Minh-nek, a délvietnami nemzeti felsza- badítási front központi bi­zottsága tagjának vezetésé­vel baráti látogatást tett Magyarországon a délviet­nami nemzeti felszabadítá- si front küldöttsége. A küldöttséggel szívélyes hangú, baráti eszmecserét folytatott Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a SZOT el­nöke és Mód Péter, a kül­ügyminiszter első helyet­tese. A küldöttség találkozott és megbeszéléseket folyta­tott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a szoli­daritási bizottság és más magyar szervezetek veze­tőivel, — üzemekben — és vidéki városokban tett látogatásai alkalmával szo­lidaritási gyűléseken ta­lálkozott a magyar dolgo­zókkal. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a dél­vietnami nemzeti felszaba- dítási front küldöttsége kö­zött megállapodás jött lét­re a délvietnami felszaba- dítási front budapesti iro­dája felállításáról. A magyar szolidaritási bizottság a délvietnami ha­zafiak részére gyógyászati berendezésekből álló se­gélyt adott át a küldött­ségnek. A Magyar Népköztársa­ság kormánya és az egész magyar nép támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának és a délvietnami nemzeti felszabadítási frontnak, — mint a harcoló vietnami nép tényleges képviselői­nek javaslatait a vietnami kérdés rendezésére. — Az Egyesült Államok haladék­talanul szüntesse be ag­resszióját a vietnami nép ellen, vessen véget a Viet­nami Demokratikus Köz­társaság elleni terrorbombá­zásainak, vonja ki csapa­tait és fegyverzetét Dél- Vietnamból. Az 1954. évi genfi egyezmények szigorú betartása megfelelő alapot teremt arra, hogy a viet­nami nép — Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a délvietnami nemzeti fel­szabadítási front ismert programjának megvalósí­tásával — maga döntsön sorsáról. A Magyar Népköztársa­ság kormánya népünk in­ternacionalista kötelességét teljesítve, továbbra is min­den erkölcsi, anyagi és egyéb segítséget megad a vietnami népnek. Az ame­rikai agresszió kiszélesedé­se arra kötelez bennünket, hogy még határozottabban, még aktívabban támogas­suk Vietnam igazságos har­cát az amerikai imperializ­mus ellen”. A küldöttség a dél-viet­nami nemzeti felszabadítá­si front és a délvietnami nép nevében köszönetét fe­jezte ki a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak, a ma­gyar kormánynak és nép­nek azért az erkölcsi és anyagi támogatásért, ame­lyet a délvietnami népnek nyújt és a jövőben nyúj­tani fog az amerikai ag­resszió elleni hősi harcá­hoz. A küldöttség e támo­gatást a magyar nép inter­nacionalista érzései nagy­szerű megnyilvánulásaként értékeli, amely hozzájárul a harcoló délvietnami nép erőinek és lelkesedésének növeléséhez. Újabb amerikai repülőkéi lőiiek le Vietnam főlőtt Sasitri és A juh Khan válasza Koszigin üzenetére Moszkva (TASZSZ). A szovjet külügyminisztérium nyilvánosságra hozta azt a választ, amelyet szeptem­ber 22-én Sasztri indiai miniszterelnök küldött Alek- szej Koszigin szovjet kormányfő szeptember 17-i üzenetére; A indiai miniszterelnök köszönetét mond a szovjet kormánynak azért a javaslatért, hogy Pakisztán el­nöke és India miniszterelnöke szovjet területen talál­kozzanak a megegyezés elérése és az India és Pakisz- ytán közötti békés kapcsolatok helyreállítása céljából. A miniszterelnök rámutat, az Ajub Khán elnökkel történő találkozásának kérdését csak a hadműveletek befejezése és a nyugodtabb légkör megteremtése után lehet megfelelő módon megvitatni: * Ajub Khán pakisztáni elnök ugyancsak válaszolt Koszigin szovjet miniszterelnök szeptember 17-i üze­netére. Válaszában Ajub Khán köszönetét mond a szovjet kormánynak a Pakisztán és India közötti béke hely­reállítására irányuló kezdeményezésért, és azért a ja­vaslatért, hogy szovjet földön szervezzék meg a talál­kozást Sasztri indiai miniszterelnökkel, kifejezi azt a véleményét, hogy először elő kell készíteni a talajt e találkozás számára. (MTI) OROSZ MIHÁLY : PL T R HOKI XXXVI. Nagy Andris kétszer kö­szönt el mindenkitől. Még a lovakat is meglátogatta, azoktól is elbúcsúzott: Kiskabátban állt a lakta­nyaudvaron, és nem bírta rászánni magát az indu­lásra. Pikó és Lábas érkeztek. Andris odasietett hozzájuk; — Kinyírtuk a Faragót, mi? — üdvözölte széles vi- gyorral napok óta nem lá­tott katonatársát. — Bolond vagy te, And­ris — szökött ki Lábas szá­ján, és sokáig szomorkásán nézett a szemébe. — Á, nem volt az jó ember! — mondta a fiú és eloldalgött mellőlük. A katonák és a tisztek körülvették az érkezőket. A kérdések áradata zúdult iá­juk. Pikó csak szabadko­zott: — A teljes összefüggés csak a kiallgatások után derül ki — mondotta. — Van még néhány tisztázat­lan probléma, dehát az már a bíróságra tartozik. Igye­keztünk megtenni a ma­gunkét. Persze, hogy nem volt könnyű. Andris kiosont a kapun, és lassan elindult az or­szágúton. A lenyugvó na­pot nézte a felhőtlen nyu­gati égen, és az égbolt szo­morú, roppant tisztaságát... Ezerkilencszázhatvanhá- rom, február tizennyolcadi- ka volt, délután négyet mu­tatott az óra... — Vége — Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica és Ion Gheorghe Maurer pénteken látoga­tást tett Marosvásárhelyen, a maros—magyar autonom tartomány székhelyén. A megbeszélés után a román párt és kormány vezetői látogatásra indultak a vá­rosba. Marosvásárhelyi lá­togatásuk befejezéseként a párt- és a kormány vezetői megtekintették a kultúrpa­lotát, valamint azt a he­lyet, ahol jövő tavasszal megkezdik a város új nagy színházának építését. A Vietnami Tájékoztató Iroda jelentése szerint pén­teken Són La és Phu Tho észak-vietnami tartományok fölött három amerikai re­pülőgépet lőttek le. Az amerikai stratégiai nehézbombázók szombaton reggel újabb szőnyegbom­bázást hajtottak végre Dél- Vietnam területén: aGuam szigetéről felszállt óriás­gépek Saigontól mintegy 540 kilométerrel északke­letre, Quang Ngai városá­tól 15 kilométerrel délnyu­gatra bombázták a szabad­ságharcosok feltételezett ál­lásait. A stratégiai bombá­zóknak ez volt a 32. töme­ges bevetésük a vietnami háború kezdete óta. Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomáso­zó amerikai csapatok pa­rancsnoka szombaton beje­lentette, hogy nem indíta­nak fegyelmi eljárást Utter alezredes, az amerikai ten­gerészgyalogos egységek egyik parancsnoka ellen, ákfi Qui Nhon közelében katonái­nak parancsot adott mér­ges gázok alkalmazására egy földalatti alagútban, — ahol állítólag partizánok rejtőzködtek. Az alagútban sok asszony és gyermek is volt. Az eset általános fel­háborodást váltott ki. Ut­ter alezredesit azzal védeke­zett, hogy „humánus” meg­gondolásoktól indíttatva rendelte el könnyfakasztó gáz alkalmazását, hogy így „füstölje ki” a partizáno­kat Az ENSZ XX. közgyűlése Az ENSZ XX. jubálárís közgyűlése a fokozódó nem­zetközi feszültség légköré­ben ült össze. Súlyos nem­zetközi problémák és a vi­lág különböző részein dör­gő fegyverek árnyékában kezdődött a világszervezet tanácskozása. Éppen egy esztendővel ezelőtt a köz­gyűlés 1965-öt a nemzetközi együttműködés esztendejé­nek deklarálta. Ez a hatá­rozat azonban papíron ma­radt, a reményeket pedig elsősorban az Egyesült Ál­lamok veszélyes kalandor­politikája rombolta szét. Erről a vonalvezetésről még a nemrég elhunyt, wa­shingtoni vonatkozásban vi­szonylag józanabbal gondol­kodó Stevenson, volt ame­rikai ENSZ fődelegátus is így nyilatkozott: „Ha úgy cselekszünk, mintha miénk volna az erő és az igazság monopóliuma, akkor egy­kettőre rá fogunk döbbenni, hogy egyetlen monopóliu­munk maradt, a remény­telen elszigetelődés.” Ste­venson jóslata bevált. A re­ménytelen amerikai elszige­telődés első számú okozója a délkelet ázsiai népirtó kalőzpolitika, amiről az is­mert publicista, Walter IJppmann finom megfogal­mazásban leszögezte: „Az Egyesült Államok számára képtelen feladat átnyúlni a Csendes-óceánon és meg­szabni, hogy egy ázsiai or­szágnak milyen alkotmányos alavokat adjanak.” Bizonyos, hogy a Viet­nam elleni amerikai agresz- szió sötét árnyékokat vet a közgyűlés munkájára. — Már az előző években be­bizonyosodott: igen nagy nehézségeket okoz a tár­gyaló asztalnál Amerika imperialista politikája, amelynek jelenleg a viet­nami agresszió a legfőbb mutatója. A nemzetközi együttműködés, a kibonta­kozás útját nehezíti Wa­shington dominikai erőszak- politikája is és kétségtelen, hogy a XX. közgyűlés ne­héz örökséget kapott a XlX.-től, ahol — ismét az amerikai magatartás követ­kezményeként — nem tud­tak jelentősebb előrehala­dást elérni, az egyik leg­döntőbb kérdésnél, a lesze­relésnél. Megtárgyalta ugyan a XIX. közgyűlés a tizen- nyolphatalmi leszerelési bi­zottság jelentését, amely a szovjet és amerikai javas­latokat tartalmazta a leg­aktuálisabb tennivalókról. A jelentésben szó esett olyan egyezményről is, amely megakadályozná az atomfegyverek további el­terjedését, de nem tudtak közös nevezőre jutni a de­legátusok, mert miközben az amerikai kormány szó­ban állást foglalt az elter­jedés korlátozása mellett, „a valóságban mindent el­követ. hogy a sokoldalú atom ütőerő terv révén tömeg- pusztító fegyverekhez jut­tassa a nyugatnémet mili­taristákat. Amíg e tervről nem mondanak le, addig az atomfegyverek elterje­dése elleni nyilatkozataikat, csakis taktikai fogásnak lehet tekinteni. Az amerikai politika el­szigetelődése a világszerve­zetben is érezhető. Az. hogy az 1945. évi 51 ala­pító taggal szemben az ENSZ-nek ma már 117 tagja van, nemcsupán sta­tisztikai adat. A szocialista országok jelentékeny erő­södése mellett _ megnőtt a „harmadik világ” létszáma és befolyása is. A két erő együtt, gyarmatosítás elle­ni szövetséget jelent és ép­pen ez szorította kisebb­ségbe, sok fontos kérdés­ben, a világszervezet ta­nácskozó termeiben, az imperialista hatalmakat. Az ENSZ-ben tehát a ko­rábbi nyugati monopól- helyzet megszűnt, a csakis számukra kedvező határo­zatok elfogadtatása lehe­tetlenné vált. Ennek igen nagy a jelentősége, hiszen a XX. közgyűlésnek előbb­re kell jutnia a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásában. öt esz­tendő telt el azóta, hogy az ENSZ közgyűlése ünne­pélyes deklarációban sik- raszállt a gyarmatosítás megszüntetéséért. Azóta va­lóban sok afrikai és ázsiai ország nyerte el független­ségét. de — nem is szólva arról, hogy például a por­tugál gyarmatok súlyos helyzete semmit sem vál­tozott — több, jogilag füg­getlenné vált állam önren­delkezési joga csak formá­lis, mert az új-gyarmatosí­tók gazdasági vagy más utakon most is kézben tart­ják a kulcspozíciókat. A szocialista országok, köztük hazánk képviselői is, arra törekednek, hogy a legnagyobb felelősségérzet­tel. jóakarattal tárgyalják meg a vitás kérdéseket és konstruktív szellemben vi­gyék előbbre az emberiség égető problémáinak megol­dását. Magyarország nem­zetközi tekintélyének ko­moly elismerését jelenti: hogy a nagyfontosságú I. számú politikai bizottság elnökének állandó ENSZ- megbízottunkat, Csatorday Károlyt választották meg. A világszervezet XX. közgyűlésének kezdete jó volt. Felmerült a lehető­ség, hogy a súlyos veszé­lyeket jelentő konfliktus India és Pakisztán között békés úton ér véget: A szembenálló felek ugyanis elfogadták a Biztonsági Ta­nács tűzszünetre vonatkozó javaslatát. Ez is arra mu­tat: nem szabad lebecsül­ni az előttünk álló akadá­lyokat, de most is fennáll annak lehetősége, hogy a világszervezet építőmunkát végezzen; Ezért, mint ahogy azt Gromiko szöviet külügyminiszter mondotta, most talán jobban, mint valaha, minden államnak felelősségérzetről és a le­hető legnagyobb jóakarat­ról kell tanúságot tennie és arra kell törekednie, hogy békés eszközökkel oldják meg a vitás kérdéseket. Bizonyos, hogy a XX. közgyűlés is hosszadalmas küzdelmek színhelye lesz, de a világ erőviszonyainak megváltozása a new york-i üvegpalotában Is érezteti hatását. A komoly^ akadá­lyok leküzdése után tehát esetenként megnyílhat az út az alapokmány elveinek és a béke érdekeinek meg­felelő határozatok megho­zatalára. Amint erplítettük, a jubiláris tanácskozás ne­héz körülmények közepet­te kezdődött, de az indulás jó volt. A megfelelő foly­tatás a világ minden népé­nek érdeke. Sümegi Endre

Next

/
Thumbnails
Contents