Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
l'WB. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Diogenész lámpása Egy ókori reggelen égő lámpával a kezében lépett ki hordójából a bölcs Dio- genész és sétára indult Athén utcáin A derék attikaiak csodálkozva kérdezték tőle: — Nagytudású Dioge- nész, mondd, mit keresel fényes nappal Athén utcáin égő lámpással a kezedben? — Embert keresek — válaszolt továbbhaladva a bölcs. Azóta Diogenész lámpása szállóigévé vált, ha valaki nemlétező vagy ritka értékes emberi tulajdonságok keresésére indul. Egy legújabbkori reggelen útnak indultam én is, hogy néhány szolnoki vállalatnál, üzemben olyan el V relátó színházszerető embereket keressek, akik már megváltották vagy hajlandók megváltani ez évi színházbérletüket. Utamon akadt olyan hely, ahol a lámpás már feleslegessé vált, de bizony még olyan is volt, ahol pislákoló fényében is csak nehezen találtam színházba járó emberekre. A Beruházási Bank épületében dr. Kürthy Lászlóval beszélgettem, aki a szakszervezeti bizottság kul- túrfelelőse és ilyen minőségben a színház közönség- szervezője is. Kürthy doktor ,,új” módszerekkel kísérletezik. A szakszervezeti bizottság nem vásárol bérleteket, hanem hozzájárulást fizet. Az eredmény? — A bank harminc-egynéhány dolgozójának fele bérlettulajdonos volt tavaly. — A régi bérlettulajdonosok valamennyien megújítják bérleteiket az idén is? — Van egy bizonyos egészséges lemorzsolódás, olyanok, akik tavaly csak divatból és nem őszinte érdeklődésből váltottak bérletet. Helyettük azonban máris van négy-öt új je- letkező. — Kürthy László tavaly szeptember előtt még az állami gazdaságok igazgatóságán dolgozott. Ott hasonló módszerrel ötven színházi bérletest szervezett. Gyerünk, nézzük meg, vajon az állami gazdaságoknál az idén élnek-e a tavaly oly jól bevált módszerrel? — A szakszervezeti bizottság az idén is hozzájárul a dolgozók egyéni bérleteihez — fogad bennünket e megnyugtató hírrel Haidú Imre gazdasági felelős. Sajnos azt nem tudom, hogy az idén meg- lesz-e az ötven bérletes, az az igazság, hogy még nincs olyan ember, aki foglalkozna a szervezéssel. — A színház egy régi bérlettulajdonost, Homoki Mátyásnét szeretné felkérni a közönségszervezésre. Van-e ennek esetleg valami akndálva? — javasolja Kató Lászlóné, a színház szervezője. — Próbálják meg az elvtársak, ha elvállalja, mi támogatni fogjuk munkájában. Homoki Mátyásné a hizlalda munkásszállóiénak gondnoka, férjével együtt, aki szintén a hizlaldában dolgozik, az elmúlt évben szorgalmas látogatója volt a színháznak. — Nekünk nagyon tetszett a színház műsora. kíváncsian várjuk, hogy milyenek lesznek az új bemutatók — mondja beszélgetésünk közben Homokiné. — Elvállalná a közönség- szervezői teendőket? — Megpróbálom. Eggyel máris több jelentkező van. A kislánvomnak idáig iskolai bérlete volt, — most avagy színházi bérleteket szervezek a szolnoki üzemekben hogy végzett, nem két, hanem három bérletet veszünk a családnak. — Nem könnyű feladat lesz, de biztos akad segítsége is. — A Piroskai üzemegységben van egy ismerős család, ök szintén régi színházlátogatók, ha megkérem biztosan szívesen segítenek, legalább a piros- kai bérletesek szervezésében. — És talán itt a munkásszálló lakói között is akad néhány leendő bérlettulajdonos. — Nehéz dolog, az emberek késő estig dolgoznak, ha hazajönnek fáradtak, szívesebben nézik a televíziót, de megpróbálom. A tv készülék mellé mindenesetre kiteszek egy színházi bérletfelhívást is. Indultunk tovább. A hizlaldától már igazán nincs messze a Tiszamenti Vegyiművek gyáróriása sem. — Nehéz terület. Tavaly mindössze csak tizenhét bérletet vettek, pedig több mint ezer ember dolgozik az üzemben. Szerencsénk volt, együtt találtuk éppen Márta Lajost, a szakszervezeti bizottság titkárát és Szívós Antal KISZ-titkárt. Tavaly a szakszervezet tizenegy, a KISZ hat bérletet váltott. — Igen, már ismerem a színház új műsortervét — vesz kézbe Szívós Antal egy röplapot — nagyon érdekesnek, jónak ígérkezik. Tegyük rögtön hozzá, hogy jó lenne, ha most az egyszer valóban teljes egészében megvalósulna a Külföldi filmhirek Az első NDK - jugoszláv fiún Fernande! Moszkvában Az első NDK—jugoszláv koprodukeiós film címe GYILKOSOK SZABADSÁGON. A film nagy részét jugoszláviai tengerparti szigeten forgatták, s egy gyilkosság felderítéséről szól. Rendezője Bosko Boskovic, operatőrje: Werner Bergmann. * David Hart angol rendező irányításával, SCRUGGS címmel bűnügyi film készül egy intellektuális gengszterről, aki az életet szerencsejátéknak tekinti. A címszerepet a New York árnyai-ban megismert amerikai színész. Ben Car- ruthers játssza, partnere Susannah York. * Fernandel DON CAMTL- LO MOSZKVÁBAN című új filmiének több felvételét Milánóban foreatiák Ezután Fernande! Jugoszláviába utazik, itt fejezi be filmjét. * RÓK A Mfsr címmel mo. dern változatban, amerikai filmen doleozzák fel Ben Winson Vnlnonéíát — A címszerepet Rex Harrison alakítja, partnerei (lann- cine. A npe Bancroft és Maggie Smith. * ,Tősre Arnar’n ha'R'rtt1'1!’ T.A cfmii re^vAt mop^:- mesíti Henri Vemeuli. 9 reve<! frqncip mnr1o7n. A film f-o7pvppét Sophia Lo- ren alakítja« színház éveleji ígérete. — A KISZ bizottság elhatározta, hogy a hat helyett az idén legalább tíz, tizenkét bérletet vált. —• Ne haragudjanak, de ezer emberhez viszonyítva még így is elenyésző a bérletek száma, hiszen csak mérnök és technikus majdnem kétszáz dolgozik a gyárban. Nem gondolnák, hogy hasznosabb lenne talán az új módszer alkalmazása? — és röviden elmagyaráztuk az említett módszer lényegét. — A napokban lesz a kultúrbizottságunk ülése, felvetjük majd javaslatként ezt is. Nagyon érdekesnek látszik, — véli Márta Lajos, aztán még hozzáteszi. — Nem látszik olyan ördöngős dolognak az emberek megnyerése, csak az áttörés a nehéz. Mindenekelőtt egy alkalmas közönségszervezőt kellene keresnünk, akinek valóban szívügye a színház. Reméljük hamarosan ilyen embert is találunk. Titokban arra gondoltam, hogy az áttörés érdekében Diogenész lámpását átnyújtom nekik. Emelje magasba a szakszervezet és a KISZ, de úgy vélem erre a lámpásra a vegyiművekben nincs szükség, csak a megfelelő módszereket kell megkeresniük, hogy az emberekben, akik közül nagyon sokan olvasnak, művelődnek, a színházba járás igényét is felébresszék. És ebben maga a színház nyújthatja a legnagyobb segítséget. R. G. Hírünk az országban Az elmúlt hónap legjelentősebb eseménye, vitathatatlanul az aratás volt. Az országos és megyei la- lapokban napról napra jelentek meg közlemények, hírek, riportok az ország kenyerének betakarításáról. A sok megyei vonatkozású közül felsorolunk néhányat. A Szabad Föld riportot készített Kovács Pállal, a tiszaroffi Aranykalász Tsz tagjával és Kovács Józseffel, a Kunhegyesi Gépjavító Állomás kombájnosá- val. Az aratógépek kezelői álltak az érdeklődés középpontjában. A Népszava „Üjabb kombájnos rekordokéról ír: „Az őszi árpát elsőnek az országiban a szolnoki kombájnosok vágták le.” Griff Sándor a Szabad Földben „Porszem hibák” címmel hosszú cikket szentel a Szolnok megyei gépi aratóknak. A Magyar Mezőgazdaság ezúttal a szokásosnál is nagyobb teret adott megyénk mezőgazdászainak, tsz tagjainak tapasztalataik közlésére. Kunos István a «Hideglevegős szénaszárítás tapasztalatairól” írt. Cikk jelent meg a karcagi Lenin Tsz itatásos borjúnevelési módszereiről. Gergely Sándor, a jászárokszállási Táncsics Tsz növényvédő agro- nómusa a levéltrágyázásról — levéltetű-irtásról. a gabona lombtrágyázásáról, Győri József, a jászfelső- szentgyörgyi Egyetértés Tsz üzemvezetője a takarmánypótló másodvetésről írt. A Népszabadságban Böcz Sándor „Kati belép a pártba" című riportjában a jászapáti Alkotmány Tsz tagjáról, Berki Ferencnéről ír. A Földművelőben dr. Gojdár László „Emberségből elégtelen” címen Sándor János három gyermekes tehenész kálváriájáról tudósít a Mezőtúri Állami Gazdaságban. A tehenész rendkívül súlyos fegyelmi büntetésben részesült. Az ügyben vizsgálatot foiytatSZABÖ LÁSZLÓ: TORNÁSZOK (FA) tak és megállapították, hogy vétsége nem áll arányban a kapott büntetéssel. A vizsgálat az érintett gazdasági vezetők nagyfokú tájékozatlanságát és rossz- indulatát tárta fel. A Nép- szabadság és a Népszava közli, hogy a Törökszentmiklósi Gépállomáson a kombájnokat borsó és ap- rómagcséplésre állítják át. Az újítás haszna félmillió forint. Július 8-án az alföldi megyék népfront titkárai Szolnokon a tanyavilág speciális helyzetét és az ebbői adódó feladatokat tárgyalták meg. A Magyar Nemzetben Erdei Ferenc számolt be a tanácskozásró]. A Népszabadságban Böcz Sándor: „Ami a rangot adja” címmel az újszászi Szabadság Tsz párttitkáráról ír. A Szabad Földben Szabó Pál író nagykörűi problémákról ír, a községben tett látogatása után. A nagykörűi cseresznyeter- meiők gondjairól szóló beszámolójával kapcsolatban utóbb a Szolnok megyei Néplapban Varga József írt cikket, némely kérdésben helyreigazítva az írót. Ugyancsak a Népfront Szemle rovatában Csáki Istvánnak, a Pártélet júniusi számában megjelent cikkét ismertetik. A Ganz Villamossági Művek átvette a Szolnoki Vasipari Vállalat Körösi úti telepét. A Turbó „Szeretettel köszöntjük a szolnoki Körösi úti telep dolgozóit” címmel egész oldalas képes riportot hoz a csatlakozáskor rendezett ünnepségről. A lap másik számában fényképsorozatban mutatják be az új gyáregységet. A Népszabadság hírül adja, hogy új erőművet kap a szolnoki cukorgyár. A Landler Jármű „Testvérval- lalatok életéből” címmel a szolnoki Járműjavítóról írt. „Emlékezés a nagy szolnoki áttörés 46. évfordulójára” címmel a Népszabadság és a Magyar Nemzet a Járműjavító veterán kommunistáinak bensőséges ünnepségéről és emlékezéseiről adott hírt. Sok kisebb, nagyobb cikk, riport jelent meg egyes városainkról, községeinkről. Az Északmagyarország az újarcú Jászkunságról közölt fényképes riportot. A Tanácsok Lapja Jászdózsáról, A Népszabadság „Minden másképpen van” címmel Gém György írását közli a kisújszállási Baróti családról. A Ludas Matyiban szellemes „Jászberényi mozaikon” derültünk. A Népsportban „Szolnoki tervek” címmel a város új sportlétesítményeiről és a távolab. bi tervekről olvashatunk.^ A Magyar Nemzet és a Népszava egyaránt hírül adja, hogy hazaérkezett Jugoszláviából a szolnoki árvízvédelmi osztag. A Magyar Nemzet Apatin és Újvidék megmentéinek nevezi a szolnokiakat. Nagy visszhangja volt a Szigligeti Színház nyíregyházi előadásainak. A Kelzt- magyarországban az Arbu- zov-darab tv közvetítésének körülményeiről olvashatunk. Az előadásról Seregi István írt kritikát. Si- gét- Imre a Tragédia előadását dicséri „A szolnokiak vendégszereplése” című írásában. Idill, de kedves--- olvassuk Seregi István kritikáját Móricz Zsigmmd Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékáról. A Szocialista Művészetért közli, hogy a szolnoki Művésztelepen megalakult az első vidéki szervezeti csoport. Beszámolnak a művészek terveiről és egy kis kiáilításnyi anyagot mutatnak be a telepen élő alkotók műveiből. A Szabad Földben Bajor Nagy Ernő: Tavaszi tárlat — nyári közöny Szolnokion” címmel a szolnokiaktól gyéren látogatott tavaszi tárlatról fr, A Népszavában Légrády Eszter: Grúz hadiúton — a jászok nyomában” címmel két jászberényi technikusról. Sisa Béláról és Fejér Zsoltról ír. A fiatalok kutatócsoportot szerveztek a Jászság hajdani és mai életének vizsgálatára. Nemrégiben az Osszét Autonóm Szocialista Köztársaságban jártak a jászok eredetének felkutatására. A Magyar Nemzet is írt a Jászsági kutatócsoportról. A Népművelésben Szurmay Ernő beszámolóját olvassuk a II. alföldi néptánc fesztiválról. A Népfrontban Endrész Sándor „A világűrt kutatják — társadalmi segítséggel" címen a Szolnoík megyei csillagászati szakkörökről ad hírt. A Földművelőben Zana József a szakszervezeti művelődési otthonokban kialakított új népművelési formákat ismerteti. Egy érdekességgel felezzük be a lapszemlénket. A Kanadai Magyar Munkás közölte Donáth Ferenc Magyarország tavasza című ké. szülő könyvének azt a részletét, amely a karcagi és túrkevei Földigénylő Bizottság tevékenységéről szól. Dr. Kardos Józsefné llj könyvek KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ELBESZÉLÉSEI (Magyar Helikon) A lírikus Kosztolányival szinte vetekszik irodalmi értékben, mondanivalója gazdagságában s érettségében a novellista Kosztolányi. Sőt, ahogy a több mint ezer oldalas gyűjteményt lapozzuk, kétségünk támad, vajon nem időálóbb, elmélyültebb és tömörségében kifejezőbb-e prózai életműve? A kötetben az ifjúkori kísérletektől kezdve tanulmányozhatjuk stílusának és mondanivalójának mindegyre mélyülő gazdagságát, témáinak sokszínűségét, humánumát s nem egyszer ízes, érett humorát. Különösen Esti Kornél-ciklusá- nak egyes darabjaiban adja maradéktalanul lényének jobbik felét, gyakran keserű öngúnnyal kevert igazmondását, érett bölcsességét. Leanagvobb dicsérete a prózaíró Kosztolányinak. hogy írásait kevés kivétellel ma is frissnek. mainak érezzük, mint minden igazi íróét, aki nem a pillanatnak élt és dolgozott. Héra Zoltán: IRODALMI TUDÓSÍTÁSOK (Gondolat) A Népszabadság hasáo- jairól ismerjük e kötet tanulmányainak, kritikáinak zömét, de így összegyűjtveértjük át teljesen állásfoglalásának egységét, bírálatainak célbataláló irányzását. Az élő irodalommal való benső kapcsolat jellemzi Héra Zoltán kritikusi tevékenységét. — Néhány nagy klasszikusra való ünnepi emlékezésen kívül valamennyi írása mai irodalmunk izgalmas alakulásáról tudósít, gyakran szenvedő1 vés odamondoga- tással. de mindig a sznob polgári szemlélet elleni kíméletlen harc legyében. — Amilven őszinte lelkesedéssel frvftori fel nébán V fiatal írónkban, az úi. a szocialista realizmus felé törekvés sikeres vonásait, óév néeózi ki tiptp eev bf■t’álnfrthnn 9 a modorosságot, elvi kisiklásoka*
