Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. augusztus 8. A Volga vidék fekete aranya TUDÓSÍTÓNK RIPORTJA A KGST OLAJ CSOMÓPONTJÁRÓL A tágas kárpitozott falú heyiségbe lép be a látogató, a lázas munka levegője csapja meg. Az egyik sa­rokban távgépíró: telexgép kattog. Egy magas férfi, sötét öltönyben, a telexgép végtelen papírtekercséről valamit figyelmesen egy vaskos könyvbe másol. Közben türelmetlenül cseng a telefon. Emberünk fel­emeli a négy hallgató egyi­két: — A diszpécserszolgálat... Slabecká elvtársnő?... Igen, igen, én beszélek... Értem, világos. Azt hiszem, menni fog... — A szállítási osztály ve­zetőjét kérem — mondja a férfi a másik telefonba, s szavaiból máris megtudjuk, miről beszélt az imént Sla­becká elvtársnővel. — Az előbb Bratislava jelentke­zett. Szeretnék, ha a kö­vetkező dekádban fokoz­nánk az olajszállítást. Gon­dolom, húsz százalékkal túl­teljesíthetnénk a tervet. Ügy, mint a múlt hónap­ban is... Ez a tágas, kárpitozott falú helyiség a Barátság nemzetközi olajvezeték Ívo­vi diszpécserközpontja. A fekete öltönyös férfi pedig Mihail Csisztov fődiszpé­cser. Rövid, szabatos mon­datai, kimért mozdulatai egykori katonát sejtetnek. Valóban: Csisztov azelőtt repülőalezredes volt. Ma pe­dig a munka hadseregének katonája. Szeretem-e az új hivatá­somat? — kérdezi vissza. — Szeretnem kell, hiszen fon­tos, hogy az ember érezze; szükség van rá, márpedig énrám itt sokaknak van szükségük. Csak az imént beszéltem Csehszlovákiával, előtte meg Pawlowski c’v- társsal Lengyelország oCl. A Barátság kőolajvezeték szállítási osztályán percre sem szünetel a munka. A diszpécserek: Mihail Csisz­tov, Nelli Volgina, Avgusz- tina Nyeszena, Emilia Iva­nova éjjel-nappal felváltva ügyeletet tartanak. — A telexgépek, telefonok, de rádió és távíró út­ján is állandó összekötte­tésben vannak az összes szi­vattyúállomással. végig a Barátság kőolajvezeték mentén, a Volga partvidé­kétől majd ötezer kilomé­teren át Bratislaváig, Plock- ig. Shwedtig és Székesfe­hérvárig. Egyedül a Szov­jetunió területén több mint kétezer embert foglalkoztat a Barátság kőolajvezeték üzemeltetése. A világ egyik legnagyobb olajvezeték­rendszere ez, amelynek működését többezer bonyo­lult gép. berendezés, precí­ziós műszer biztosítja. Pedig a Barátság kőolaj­vezeték tulajdonképpen még csak gyerekcipőben jár. Alig néhány hónapja, hogy’ Kujbisevből megindult a csöveken a Volga-vidék fekete aranya. Ám e rövid idő is elegendő volt ah­hoz, hogy az olajvezeték ré­vén máris mintegy hat­millió tonna kőolajat kap­jon Csehszlovákia, Lengyel- ország. Magyarország és a Német Demokratikus Köz­társaság ipara... A diszpécser íróasztalán a térképen pontos ábra mu­tatja a kőolajvezeték fek­vését, a szivattyúállomások elhelyezkedését. Pillanat­nyilag 13 ilyen szivattyú- állomás működik, de az év végéig a számuk megduplá­zódik. A szállított kőolaj mennyisége akkor másfél - szeresére növekszik. A szi­vattyúállomások mindegyi­ke önálló irányítású; az a feladatuk, hogy a veze*ék- ben biztosítsák az állandó nyomásszintet. így az olaj állomástól állomásig sebes­ségcsökkenés nélkül „sza­lad”. Ennek az egész rop­pant rendszernek az irá­nyítója a Ívovi .,olajcsomó­pont” diszpécsere, aki az éBomások munkáját össze­hangolja, az olajszállítást szabályozza, s ügyel az olaj minőségi mutatóira. Kétóránként rádiótávira­tokat helyeznek a diszpé­cser íróasztalára: a közle­mények az olajvezeték egyes szakaszainak műkö­déséről, a .szivattyúállomá­sok munkájáról szóló jelen­téseket tartalmazzák. A leg­főbb feladat, hogy pontosan betartsák a napi ütemter­vet, amelyet előzetesen egyeztettek a lengyel, né­met, csehszlovák és magyar szakemberekkel. Ha bárhol a legkisebb zavar jelentke­zik, a vezeték mentén min­denütt riasztják az ügyele­teseket és a mozgó brigá­dok rövidesen a helyszínié érkeznek. Megtörténik azonban, hogy komolyabb bajt jelentenek. Tavaly ősszel például ép­pen Nelli Volgina volt ügyeletes, amikor csengett a telefon: a csehszlovák szi­vattyúállomáson tűz ütött ki, gyors segítséget kértek. Az ügyeletes telefonált Uzs- gorodra: tűzoltóautókat kért. Utána Brodit riasztot­ta: készítsék elő az oltóha­bot. A Ívovi riasztás nyo­mán százak indultak segí­teni. Néhány perccel ké­sőbb 12 tűzoltóautó szágul­dott át a határon, a tűzvész színhelyére. Lvovból ugyan­akkor több repülőgép és helikopter szállította a csehszlovák szivattyúállo­más fölé a kőolaj oltásához szükséges anyagot. — Igen jó egyetértésben élünk szomszédainkkal — mondja Mihail Csisztov. — Nem volt még eset, hogy ne segítettünk volna egymá­son. Ha például lengyel vagy csehszlovák részről több olajat kérnek tőlünk, igyekszünk a kérést teljesí­teni. Az idén március első dekádjában például a Cseh­szlovákiának szállított olaj mennyiségét csaknem húsz százalékkal emeltük, majd a következő dekádban ugyan­úgy jártunk el a lengyelek esetében is. ... Éjfél is elmúlt már. alszik a város. De Lvov szívében, az Adam Miczkie- wicz téren egy emeletes épületben még világosak az ablakok. Az olajcsomópont székházában vagyunk, ahol éjjel-nappal őrködnek azon, hogy a Barátság kőolajve­zeték ipart éltető érverése pillanatra se szüneteljen. Vlagyimir Popov A Wawel, a krakkói vár csodálatos főkapuja. Zakopane. A drótkötél- pálya 2000 méter magasra visz. Utazni jó Krakkói galambok.^­Csillog a napsütésben a Csorba-tó víztükre. Kísérletek a csehszlovák gazdasági életben Az alábbi cikket a Bratisiavában megjelenő íj »zó című napilapból vettük át. Ez a cikk tömör össze­foglalója a gazdasági életben bevezetésre kerülő rend­szer célkitűzéseinek. Az új irányítási rendszer célkitűzése az, hogy az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati megvalósításával a dolgozókat hatékonyabb termelésre serkentse. Az új rendszerre való áttérés je­lentékeny időszaka az eko- nómiai kísérletezés, amikor is az új irányítás elveit egyes vállalatoknál gyakor­latilag igyekszünk megva­lósítani. E kísérletek fő célja az, hogy az új irányí­tási rendszert ne csupán mint globális egységet is­merhessük meg, hanem egyes szakaszait is, és ez­által lehetőség nyíljon to­vábbi megoldásokra. A ta­pasztalatok alapján 1966. január elsejétől kezdve az új irányítási rendszert be­vezetjük az iparban, az építkezésben és a kereske­delemben. Jelenleg az ország terü­letén 111 ipari, építkezési, közlekedési vállalatban és több mint 80 közszolgálta­tási üzemben, — valamint kisipari termelőszövetke­zetben és kereskedelmi lé­tesítményben folytatunk kísérleteket. — A kísérlet nagyságát bizonyítja, hogy a kísérletező üzemekben 536 ezer személy dolgozik és az országos ipari ter­melés 19 százalékát produ­kálják. A vállalatok na­gyobb része a bruttó jöve­delemben való érdekeltsé­get tartja fő szempontnak, csupán a trencini megmun­káló gépeket gyártó válla­latnál kísérleteznek a ha­szonérdekeltség módszeré­vel. Megállapíthatjuk, hogy a kísérletek eddig sokat ígé­rőnek mutatkoznak. Azon­ban elhibázott lenne ilyen rövid idő után az elért eredményeket csuoán az új irányítási rendszernek tulaidonítani, hiszen ked­vezően fejlődnek azok a vállalatok is, amelyeknél ilyen irányú kísérleteket nem folytatnak. Viszont bizonyos, hogy az új irá­nyítási rendszer teherpró- báját végző vállalatoknál kedvező elsődleges jelensé­geket láthatunk. Tagadhatatlan, hogy ed­dig igen sok vállalat nyu­godtan tűrte, hogy csupán raktárra termel, gyarapod­nak elfekvő készletei, nem teljesíti sem a terméklista, sem a minőség mutatóit, tehát termelése nem kor­szerű és nem hatékony. Ma már ezek a vállalatok láthatóan igyekeznek fel­számolni a múlt hibáit, s ebbe a folyamatba bekap­csolják az egyes dolgozó­kat is. Végleg szakítottak azzal a gyakorlattal, amely sze­rint,, a keletkezett kárt va­laki majd csak megfizeti”. Dolgozóink megértették, hogy a hanyag, fegyelme­zetlen munkára mindnvá- jan ráfizetnek. De megér­tik azt a különbséget is. ami a múlttal szemben társadalmi többletet jelent: ugyanis míg a múltban, ha valaki megkárosította a népgazdaságot, nem kellett félnie a következmények­től, mert a kárt az állam vagyonából fedezték, ma az új irányítási rendszer értelmében az okozott ká­rért felelősségre vonják a vállalatot, annak keretében pedig a kárt okozó csopor­tot, vagy személyt. Telje­sen érthető ez, ugyanis miért veszítse el például egy egész műhely a pré­miumát, ha János vagy Fe­renc, a mester, vagy vala­ki más hibát csinál. És éppen az új irányítá­si rendszernek köszönhető, hogy például a ruzembe- reki V. I. Lenin Gyapjú- feldoleozó. Üzemben az el­ső félévben a késedelmi és egyéb büntetések összege a tervhez viszonyítva több mint félmillió koronával csökkent. Amíg az elmúlt eszten­dőkben a minőség-reklamá­ciók értéke 3 millió koro­nát — addig ebben az év­ben csak 1 349 000 koronát tett ki. Bizonyos, hogy az új irá­nyítási rendszerrel kísérle­tező vállalatok még kedve­zőbb eredményeket érhet­nének el. ha fejlődésüket nem gátolnák a különböző, régebbi időkből származó irányelvek és reaedeletek. A maradi nézetek káros ha­tása érezhető a szállító- és átvevő vállalatok kapcsolatá­ban is, különösen abban az esetben, amikor egy kísér­letező vállalat áll szemben egy nem kísérletező válla­lattal. így történik például, hogy a Liptovsky—Miku- lás-i Dumbier kisipari ter­melőszövetkezet nem tehet eleget szállítási kötelezett­ségeinek, miután az általa gyártott bőráruhoz olyan apróságok hiányoznak, mint például a diplomata-táská­hoz szükséges villámzár, vagy az aktatáskához szük­séges fém alkatrész. Dolgozóink az új irányí­tási rendszerrel kísérletező vállalatoknál valóban új szempontból közelednek a munkához, a termeléssel kapcsolatos problémákhoz. Bebizonyítható, hogy ez az anyagi érdekeltség gyakor­lati következménye, amely serkentőleg hat a termelés színvonalára. Ha ezt az elvet sikerül összekapcsol­ni a dolgozók kezdeménye­ző szándékával, akkor a gazdasági élet fejlődési iránya felfelé vezet. A kí­sérletezés egy nagyon hosz- szú útszakasz kezdete. — Igyekezzünk tehát úgy be­osztani energiánkat, hogy ez az út a győzelem útja légyesi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents