Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. július IS. Egyhangú határozat Helsinkiben „Árulás, nem pedig nézeteltérés“ Csütörtökre virradó éj­szaka lázas munka folyt a helsinki Béke-Világkong. resszus hét bizottságában, néhány bizottság ülése a kínai és az indonéz küldött többszöri felszólalása miatt csak a hajnali órákban ért véget. Csütörtök reggel IC órakor ült össze a Béke-Vi­lágkongresszus plénuma, hogy a hét bizottság beszá­molóját a határozat rang­jára emelje. A vietnami kérdéssel foglalkozó 1. szá­mú bizottság beszámolóját tapsvihar fogadta. Ezzel a kongresszus egyhangúlag tudomásul vette a bizottság beszámolóját, amely a dél- vietnami Nemzeti Felsza­badítása Front 1965. már­cius 22-én megfogalmazott ötpontos felhívása, illetve a VDK nemzetgyűlése április 8-i határozatának 4 pontban összefoglalt feltételei szel­lemében támogatja a viet­nami nép harcát Perui jelentés A Reuter jelentése sze­rint Peruban a kormánycsa­patok nagyszabású akciót folytatnak a szabadsághar­cosok ellen Ayacuchoz tér­ségében. A szóbanforgó te­rületre számos katonai re­pülőgép szállított kormány­csapatokat. A perui belügyminiszter beismerte, hogy a Sierra hegységben a parasztság al­kotja a kormányellenes mozgalom főerejét. Cuzco térségében a rend­őrség nagyszabású hajtóva­dászatot indított „kommu­nista-gyanús” elemek ellen. A hatóságok kilenc sze­mélyt őrizetbe vettek. A fenti című cikket fel­tűnő helyen közölte a gö­rög kormánypárt egyik leg­befolyásosabb lapja, a Vi- ma. Jordanidisz tartalékos tábornok, a cikk szerzője arra utal e bátor címmel, hogy a jelenlegi görögor­szági válság lényege nem a Papandreu miniszterelnök és Konsantin király közöt­ti nézeteltérés, hanem a királyi udvar és a hadse­reg reakciós vezetőinek összeesküvése, amely az egész országot katasztrófá­ba sodorhatja. — Az amerikaiak — ír­ja a tábornok — megvá­sároltak bizonyos politikai tényezőket, hogy saját aka­ratukat érvényesítsék. A kommunista veszéllyel va­ló rémítgetés, a hadsereg­beli „szabotázs” és balol­dali irányzatok körüli machináció, mind hozzá­járulnak ehhez az egész nemzet ellen irányuló ösz- szeesküvéshez. „Sötét napok várnak ránk" — mondotta az amerikai elnök a vietnami háborúval kapcsolatban A távirati jelentések a délvietnami felszabadító si harcosok egyre jobban ki­bontakozó általános táma­dásairól adnak hírt. Ked­den és szerdán a kulcsfon­tosságú Da Nang-i ameri­kai légitámaszpont körül hullámzottak mindkét fél­től nagy áldozatokat köve­telő ádáz harcok, csütör­tökön pedig a szabadság- harcosok Saigontól 35 mér- földnyire északra indítot­tak akciót. A Reuter tudó­sítójának jelentése szerint a Vietcong egyik zászló­alj-erősségű alakulata raj­taütött egy amerikai tisz­tek vezetése alatt álló dél- vietnami egységen. A hírügynökségek nem közöltek adatokat a kor- mánycsapatoW veszteségei­ről. Ez összefügg azzal, hogy a délvietnami ame­rikai hadvezetőség ismét korlátozta a sajtó hírköz­lési lehetőségeit. Az AFP jelentése szerint Louis Breault amerikai szó­vivő Saigonban csütörtö­kön felszólította a tudósí­tókat, hogy ne adjanak olyan jellegű tájékoztatást lapjaiknak, amelyet „a Vietcong, vagy a hanoi kormány saját céljaira fel­használhat”. A szóvivő sze­rint „nincs szó katonai cenzúra bevezetéséről”, de az utóbbi hetekben végbe­ment „jelentős délvietna­mi események” szükséges­sé teszik az intézkedést. Az ezredes nem volt hajlandó közelebbről meghatározni ezeket az eseményeket, megfigyelők azonban emlé­keztetnek az amerikaiak és a délvietnami kormány­csapatok sorozatos veresé­geire. A délvietnami szabad­ságharcosok hírügynöksé­gének most kiadott jelen­tése szerint a népi fegy­veres erők Blen Hoa tar­tományban súlyos károkat okoztak az amerikaiaknak és saigoni kiszolgálóiknak. A hazafiak kisiklattak négy vonatot, megsemmi­sítettek, vagy súlyosan megrongáltak több moz­donyt, húsz vagont és 24 gépjárművet. Az amerikai­ak mozgási lehetőségeinek korlátozása céljából fel­robbantottak 12 hidat és sok helyen teljesen megbé­nították a forgalmat az 1- es és a 20-as számú mű­úton, valamint a Saigontól északkeletre fekvő vasút­vonalakon. * Johnson elnök szerdán este ismét értésre adta, hogy a vietnami háború egyre súlyosabb terheket ró az amerikai népre — sötét napok várnak ránk, s az amerikai népnek fel kell készülnie arra, hogy eleget tegyen a kormány felhívásainak — mondotta az elnök a Fehér Házban a vidéki villamosítási bi­zottság tagjainak jelenlété­ben. Johnson kijelentette, hogy „mindennemű bírálat ellenére folytatja az eddigi vietnami politikát”. A vezérkari főnökök egyesített bizottsága Was­hingtonban ajánlást ter­jesztett elő arra vonatko­zóan, hogy a Dél-Vietnam- ban szolgálatot teljesítő amerikai fegyveres erők létszámát év végéig emel­jék fel 179 000-re. Jelenleg 75 000 amerikai katona tar­tózkodik Vietnamban. Az AP jelentése szerint a bi­zottság javaslatáról a kor­mány vezetői azután dön­tenek, hogy McNamara hadügyminiszter most kez­dődő egyhetes délvietnami látogatása során felmérte a kialakult helyzetet. Marsrakéta A FÖLD HELYZETE A MARINER-* INOnsCsAlfOR 1964 novembcrZa-áo A FÖLD HELYZETE .1965 Július 14-én A MARS HELVZETE ■1964 , novemberZS-an A MARS HELYZETE ...1965 . július 14-cn O/TZSWrMÍJYKI TORZÍTOTT Az Amerikai Egyesült Államok Cape Kennedy rakétabázisáról 1964 novem­ber 28-án lőttek fel a Ma­riner—4 elnevezésű Mars- rakétát. hogy a fedélzetén elhelyezett műszerek segít­ségével fényképeket közve­títsen a Marsról a Földre. Ez a kísérlet egyik kiemel­kedő állomása Naprend­szerünk közvetlen megisme­résének. A Mars bolygó Naprend­szerünk családjának Naptól számított negyedik tagja. Közepes naptávolsága 228 millió km, tehát 78.5 mil­lió ltm-el van távolabb mint Földünk. Térfogata hatszor, tömege kilencszer kisebb bolygónkénál. Eddigi ismereteink szerint átlagos hőmérséklete —15 C fok alatt van. Közvetlen köze­lében két kisebb holdat (Phobos, Dedmos) is felfe­deztek. Csillagászok meg;>- lapítása szerint felszínét pólusain váltakozva jelent­kező fehér foltok a „sarki hósapkák”, továbbá vöröst® színeződésű feltehetőleg porréteggel borított sivata­gok és sötétebb foltok: az úgynevezett „tengerek” jel­lemzik. Az utóbbiakon ala­csonyrendű növényzetet is feltételeznek a szakértők. A Mars keringési ideje 687 nap. A Mariner—4 kerek hét és félhónapos — mintegy 210 millió kilométeres — űrutazás után 1965 július 14-én 14.00 órakor kb. 9000 km magasságban haladt el a Mars felett és 25 perc alatt 21 felvételt készített annak felszínéről. A Mars­rakéta Földtől való távol­sága ebben az időben 216 millió km volt. Miután egy felvételnek Földünkre való továbbításához több mint nyolc óra szükséges, az adó­állomás a magnetofonsza­lagra rögzített felvételeket tíz napon keresztül sugá­rozza bolygónkra. A Mariner—4. Mars-közeiben A kaliforniai Pasadená- ban levő amerikai űrkuta­tási központ drámai órákat él át — és a tudósokkal együtt az egész világ nyug­talanul várja, érkeznek-e' fényképek a Mars bolygó­ról. Szerdán, amerikai idő szerint 20 óra 20 perckor kapcsolták be földi utasí­tásra azt a különleges mag- netofonszerkezetet. amely­nek feladata elektromos jelek formájában rögzíteni a bolygóról készült képe­ket, majd földi utasításra azokat egyenként továbbí­tani a világűrön át. A rá­diójelekké átalakított fel­vételek továbbítása képen­ként 8 órát vesz igénybe. A magnetofon működésével kapcsolatban azonban ha­marosan kételyek támadtak a pasadenai megfigyelő központban, a 224 millió kilométer távolságból érke­ző rádiójelek rendellenesek voltak. A képrögzítő beren­dezésnek minden felvétel után rövid szünetet kellett volna tartania, a Földre érkezett rádiójelzések sze­rint azonban erre nem ke­rült sor, s ennek következ­tében a felvételek minősége a tervezettnél rosszabb le­het A másik aggasztó jel az, hogy az eddigi adatok szerint a képmagnó Hűl gyorsan működött, az űr­hajózási hivatal szóvivője szerint a szalag „jóval ha­marabb lejárt, mint kellett volna”. Az éjszakai órákban az Ausztráliában levő Adelaide megfigyelő állomás azt je­lentette, hogy a Mariner—4 berendezései egyáltalán nem rögzítették a felvéte­leket. William Pickering, a pasadenai űrkutatási intézet igazgatója cáfolta ezt. „Nem tudom minek alapján nyi­latkoztak így Ausztráliában" — mondotta. A tudós han­goztatta, hogy a magneto­fonszalagon valószínűleg vannak felvételek. A Mari­ner—4 csütörtökön magyar idő szerint 14 óra 41 perc­kor kezdi meg első nyolc­órás rádióadását, amely el­oszlatja a földi kételyeket és — ha sikeres lesz —, új fejezetet nyithat meg az űrkutatás történetében. A pasadenai űrkutatási központ egyik szóvivője szerint a legvalószínűbb az, hogy a Mariner—4 hét­nyolc használható felvétett készített csupán, de nem lehet kizárni azt sem. hogy a képek minősége olyan rossz lesz, hogy gyakorlati­lag nem mutatnak meg semmit. Annak, hogy mind a 21 felvétel sikerült. Igen kicsi a valószínűsége. Ausztriai NOTESZLAPOK II. Lakóház 1360-bó! Az osztrák szocialisták minapi kongresszusán 30k szó esett a lakásépítési programról. Nem véletle­nül. Az ENSZ statisztikája szerint Európában a legöre­gebb házak Franciaország­ban találhatók, utána Auszt­ria következik. Salzburg­ban lencsevégre kínálkozott egy ház. amelyen két szá­mot láttam büszkélkedni: 1360—1960. Az 1360-ban emelt épület ma is lakóház, 1966-ban tatarozták elfo­gadhatóvá. Hivatalos adat: 1918 előttről való Ausztriá­ban a házak háromötöde. „Havi keresete 3200 scldl- ting? Akkor az I- adócso­portba tartozik s így havi 497.40-et köteles befizetni adóba. Ha viszont bekap­csolódik a mi lakástakaré­kossági akciónkba és ha­vonta 583 schillinget fizet hozzájárulásként, a jövede­lemadója már csak 300 Schilling lesz. Évente 2360 schillinget takarít meg adó­ban, öt év alatt 11 844 schil­linget gyűjt össze a leendő lakására...” — a Wüstenrot lakástakarékossági akció hirdetéséből idézik. Évente 3000 lakást építenek a Wüstenrot révén, persze az öt esztendő alatt összegyűj­tött 11 844 Schilling édes­kevés egy lakáshoz. Külö­nösen, ha 3200 schillingnél kevesebb valakinek a fize­tése. Gépírónőnek 2100 a kezdőfizetése, takarítónőt havi 2000 kilátásbahelyezé- sével keres egv panzió, vi­szont főzni tudás is kíván­tatik. Munkaerőhiány van. Leg­alábbis általában, leszámít­va egy-két hátrányosabb helyzetben levő szövetségi tartományt; Tirolt, Vorarl- berget. A híres ruházati ipar vidéken keres magá­nak új telephelyeket, mert Bécsben már nem talál munkátlan jó munkaerőt Egyébként 600 ruházati ipari nagyvállalat működik, ebből 150 női ruházati. 120 fehérnemű gyártó cég, A múlt évben majdnem hét­millió darab női fehérne­műt állítottak elő és a hat és félmillió megközelítő számban férfiinget, a ka- taptermelés 1964-ben a há­rommilliós számhoz jutott el. Az infláció? Lassú, de észrevehető. A schillingből van ezres bankó is. ötszá­zas is, ércpénz pedig akad már 50 schillinges is. (Igen. hogy kevés és igaz, hoey csengő ezüst.) Egy év alatt 3,8 százalékkal csökkent e bankjegyek és ércpénzek értéke, ennyivel „vékonyo­dott” a Schilling Ezzel pe­dig az európai tőkésorszá­gok inflációs ranglistáién Ausztria a 7. helyen vég­zett. A drágulásra példái ad, még hozzá kerek szá­mokban, hogy egy autóbu­szon megtett bécsi város­néző körséta öt éve 40 schil- lingbe került, ma már 60-.- S aztán van olyan csöndes drágulás is. hogy a hivata­los áron 62 _ groschenért árulandó császárzsömléért a pék 65 groschent kér, mond. ván, hogy másként nem tud visszaadni... Árak? Mondjuk a piacon, a Wiener Naschmarktoa: répa kilója 4—10, retek cso­mója 1—4, burgonya kilója 1,60—2,50, hagyma kilója 3—6, olasz alma kilója 6— 15, banán 7—15. citrom da­rabja 1, egyiptomi zöldpap­rika 4,50—6. narancs kiló­ja 5,50—12 Schilling. Egy menü vidéken kis vendég­lőben 25 Schilling, egy üveg sör 5—7 Schilling, egy fe­kete (dupla-mokka) 7—10 Schilling. De egy japán tranzisztoros, hordozható te­levízió készülék, a Sony 4850 schillingbe kerül... Feljegyeztem a linzi ál­latvásár árait is. Egy szer­dai napon 13 ökröt hajtot­tak fel, élősúly kilogram­monkénti ár 9—16,40, 137 bikát (11—16,50). 161 tehe­net (7,50—14,20). 37 borjút (11,30—16). A bécsi sertés­vásárra a felhajtás egy na­pon 7295 disznó, a legjobb minőségű élősúly kilogram, monként 14 schillingért ta­lált gazdára. Ha már a számoknál tar­tunk. hadd idézzek egyné­hányat, amelyek gondot okoznak Ausztria vezetői­nek, egyben pedig meg is lephetik azokat, akik a fej­lett iparú ország termelési eredményeiben a nyugat- európai átlagot felülmúló adatokat várnak: a kapita­lista Európa összesített ipa­ri termelésében Ausztria része csak 0.79%, pedig az ország lakossága ennék az Európának a népességéből 2.5%-ot tesz ki. Ausztria ipari termelésének évi nö­vekedése mostanában nem éri el a nyugat-európai át­lagot, pedig 1955-ig jobban emelkedett, mint Nyugat- Európában általában. (1950 —1955: évi 8.9%-os növe­kedés. 1955—60: 5.9%-os évi emelkedés, 1960—64: már csak 4.8%) A kormánykoalíció két nagy t>ártja közül az egyik, a szocialista párt napirend­re tűzte a termelés növe­lését. az államosított ipar újjászervezését, megerősí­tését. Míg újabb lendülete* nem kap az ipari termelés, a fizetési mérleg deficitjét évről évre az idegenforga­lomból eredő óriási bevéte­lek tüntetik el. Persze irigylésre méltó lehetősé­gekkel rendelkezik ezen a téren Ausztria, nemcsak idegenforgalmi vonzerőt je­lentő természeti szépségek­kel, hanem pontosan 710 610 vendégággyal is! Minden egyes éjszaka 403 821 szál­lodai ágy és 306 789 fizető- vendégszolgálatbeii ágy áll redelkezésre... Az idegenforgalom érde­kében fejlesztik a közleke­dést is. A nyári menetrend életbeléptekor indult meg Becs és Basel között a Transalpin express, amely helyenként 150 kilométeres óránkénti sebességgel ro­bog, a vagonokban külön ruhatár van, az ülések ki- húzhatókj szabályozhatók a podgyasz helye az ülés alatt... S az autópályák? Mer’ az újkori idegenforgalom­nak az autós turizmusnak a jó országút az alapja, nagy erőfeszítéseket tesznek az útépítésben is. Ha az időjárás kedvez a munká­nak. az ősszel befejezik a kelet—nyugati Autobahnt, amely ma még Becs után és Amstetten közelében még foghíjas... Az országúti közlekedés Bregenz-ben megrendezett kongresszusán az idén hang­zott el első ízben konkrét javaslat, hogy az autópá­lyákat hosszabbítsák meg a magjar csehszlovák s a jugoszláv határokig. Pálfy József Következik: Autópálya a magyar határig

Next

/
Thumbnails
Contents