Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. július 4. Egy hét a világpolitikában Péter János londoni útja — Szovjet—jugoszláv közös nyilatkozat — Kis csúcstalálkozó Kairóban az afro* ázsiai értekezlet elhalasztása után Elégedettek vagyunk rakétáinkkal Két diplomáciai látoga­tás és egy elmaradt kon­ferencia állt e héten a nemzetközi események elő­terében. A magyar külügyminisz­ter londoni látogatása iránt az egész világsajtóban nagy az érdeklődés és természe­tesen, mint ahogy ez ilyen esetekben szokásos, a nyu­gati lapok némelyike kü­lönböző kombinációkat fűz a látogatáshoz; Ezektől a kommentároktól eltekintve azonban megállapítható: általában reálisan értékelik és mértéktartó hangon kommentálják a nyugati sajtóban is Péter János londoni látogatását. Érde­kes megfigyelni, hogy a legtöbb kommentár hang­súlyoz néhány azonos moz­zanatot. így például a legtöbb lap rámutat arra, hogy ezúttal a magyar külügyminiszter harmadszor indul nyugati útra. Az első látogatás Pá­rizsba vezette, a második Becsbe, ahol viszonozta Bruno Kreisky osztrák kül­ügyminiszter korábbi láto­gatását Magyarországon. — Általában kiemelik a la­pok: a magyar külügymi­niszter londoni látogatása beillik abba a vonalbaj amit a magyar kormány következetesen visz és amely azon az elvi meg­fontoláson nyugszik, hogy függetlenül az egyes orszá­gok társadalmi és gazda­sági berendezkedésétől, a Magyar Népköztársaság igyekszik minden ország­gal jó kapcsolatokat kiépí­teni. Ez a törekvés természe­tesen magyar—angol vi­szonylatban is érvényesül. Korábban szintén történtek olyan lépések, amelyek Magyarország és Nagy- Britannia között a kapcso­latok fejlesztését szolgál­ták. Ezek közé kell sorolni azt, hogy kölcsönösen nagy­követi szintre emelték a diplomáciai képviseletet, angol parlamenti küldött­ség járt nemrégiben Ma­gyarországon és látogatást tett hazánkban, A. R. Crosland kabinet minisz­ter is. A legtöbb angol lap és az angol rádió ugyan­csak kiemeli, hogy az osztrák—magyar monarchia összeomlása óta ez alka­lommal látogat első ízben Angliába magyar külügy­miniszter. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak azoknak a té­máknak, amelyeket a ma­gyar külügyminiszter Wil­son miniszterelnökkel és Steward külügyminiszter­rel megvitatott. Az első eszmecsere, amit Péter Já­nos Londonban folytatottj csaknem egy óra hosszat tartott. Wilson miniszterel­nökkel a nemzetközi hely­zetnek úgyszólván vala­mennyi fontos problémá­ját érintették, természete­sen a két országot közvet­lenül érintő gazdasági, kul­turális és politikai kérdé­sek mellett. A nemzetközi kérdések területén a legnagyobb hangsúllyal a délkeletázsiai helyzet szerepelt, amelyről mind a magyar külügymi­niszter, mind az angol mi­niszterelnök kifejtette ál­láspontját. Szóbakerültek az európai biztonsági prob­lémák, különös tekintettel a német kérdésre. Nagyjá­ban ezeket a témákat érin­tette ■ a két külügyminisz­ter között folyt megbeszé­lés is, azzal a különbség­gel, hogy általános elvi ala­pokról konkrétabb formá­ban igyekeztek megközelí­teni a problémákat. A vi- lágsaitó úgy ítéli meg Pé­ter János londoni látogatá­sát, mint újabb jelét a magyar külpolitika aktivi­tásának. A másik fontos diplomá­ciai látogatás színhelye Moszkva volt, ahol a Szov­jetunió vezetői találkoztak Tito jugoszláv elnökkel. A találkozó nagy eseménye volt a Kremlben, a kong- mszusi palotában meg­tartott szovjet—jugoszláv barátsági gyűlés. Mikojan és Tito beszédet mondtak, mind a ketten érintve a nemzetközi politika leglé­nyegesebb kérdéseit. Meg­állapítható, hogy a jugo­szláv elnök moszkvai ta­nácskozásainak fő témája­ként is a délekeletázsiai helyzet szerepelt, ami an­nál inkább érthető, mert * hiszen az Egyesült Álla­mok ezen a területen fejti ki a legagresszívebb poli­tikát és kétségkívül itt vannak a világbéke legér­zékenyebb pontjai. Mikojan elítélte az im­perialisták ázsiai, afrikai és latinamerikai agresszív cselekményeit, mert fokoz­zák a nemzetközi feszült­ségeket, holott a világnak éppen arra lenne szüksége, hogy megtalálják a feszült­ség enyhítésének leghatá­sosabb módozatait. A Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke ez al­kalommal ismételten leszö­gezte, hogy a Szovjetunió, a többi szocialista ország­gal együtt minden segítsé­get megad a Vietnami De­mokratikus Köztársaság­nak, s e tekintetben teljes az egyetérés a szovjet ve­zetők és a VDK vezetői között; Tito beszédéből azt a részletet kell kiemelni, — amelyben a jugoszláv el­nök síkraszáll a békés együttélés politikája mel­lett, hangsúlyozva, hogy káros és veszélyes az a fel­fogás, amely azt állítja, hogy nincs szükség békés együttélésre, mert — mint mondotta — az ilyen né­zetek csak a nemzetközi reakció malmára hajtják a vizet. A tárgyalások befe­jezésekor kiadott szovjet— jugoszláv nyilatkozatot — Brezsnyev, Mikojan és Ti­to írta alá. Ami az elmaradt nem­zetközi értekezletet illeti, ez összefügg az Algériában bekövetkezett rendkívül bi­zonytalan helyzettel. Nem kétséges, hogy a döntő ok, amiért az afro-ázsiai érte­kezletet el kellett halasz­tani, az Algériában bekö­vetkezett fordulat és az a bizonytalanság, amely en­nek következtében Algériát elborította. Erről a legké­zenfekvőbb okról nem tesz említést az a közlemény, amelyet az értekezlet elna­polásáról kiadtak, s ebből is arra lehet következtetni, hogy rendkívül sok ellen­tétes érdek ütközött össze az értekezlet elhalasztását megelőző tanácskozásokon. Minden esetre annyit meg kell állapítani, hogy az afro-ázsiai konferencia el­halasztása az első nemzet­közi következménye az. Algériában bekövetkezett katonai puccsnak. Az elhalasztás után Kai­róban úgynevezett kis- csúcstalálkozóra került sor, amelyen az egyiptomi el­nökön kívül részt vett Csou En Laj kínai miniszterel­nök, Szukamo indonéz el­LAPZÁRTA: Az árvízkárosultak megsegítésére: Szolnoki Dózsa—FTC 9:9 <1:2, 3:3, 2:2, 3:2), Damjanich uszoda, 500 néző, vezette: Boros. Dózsa: Sel- meczi — Pinér I., Pintér II. — Kuczora — Kanizsa, Ur- bán, Kádár. Csere: Kiss, Sze­gedi, Szabó, Katona. FTC: Ambrus — Gyarmati, Bolvá- ri — Felkai — Kiss E-, Lau- kó, Kárpáti dr- A gólok sor­rendje: Felkai, Pintér II., Felkai, Pintér I., Kiss E., Kádár, Felkai, Kanizsa, Bol- vári, Kádár, Gyaramti, Ku­czora (négyméteresből), Fel­kai, Felkai, Pintér II., Ku­czora, Kanizsa, Kiss E­FTC serdülők—Szó. Dózsa serdülők 2:2. Szó- Dózsa ifi—FTC ifi 4:1. Brezsnyev beszéde nők és Ajub Khan pakisz­táni elnök. E zárt ajtók mögött lefolytatott tárgya­lásokról csak az a hivata­los fogalmasás jutott el az újságírókhoz, hogy az el­halasztásra a jobb légkör kialakulása miatt volt szükség. TOKIO A dél-japáni Kyushu-szi- geteken a négy napja tartó szakadatlan esőzés sok he­lyen áradást okozott. Több mint tizenháromezer lakó­ház víz alá került. Az ele­mi csapás tizenöt ember­áldozatot követelt. Többen eltűntek és megsérültek. Moszkva (TASZSZ). A szovjet katonai akadémiák idén végzett növendékeinek . tiszteletére szombaton adott fogadáson Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára kijelentet­te: „Mind a mai napig fenn­áll az imperializmus részé­KOPPENHÁGA Ráth Károly, hazánk koppenhágai nagykövete fo­gadást adott Christian Thomsen dán földművelés- ügyi miniszter vezetésével Magyarországon járt kül­döttség tiszteletére. LEOPOLDVILLE Az ACP kongói hírügy­ről fenyegető háborús ve­szély”. Megállapította, hogy az imperializmus reakciós erői az utóbbi időkben észreve­hetően fokozták provoká­ciós tevékenységüket. Az Egyesült Államok vietnami agressziója, fegyveres be­r.ökség jelentése szerint az észak-kongói Kivu tarto­mányban élő vatuci mene­kültek között zavargás tört ki. A legnagyobb zavargá­sokra a Goma közeiében fekvő Masisd helységben ke­rült sor. A központi kor­mány ígéretet tett, hogy tárgyalásokat kezd a vatu- cik képviselőivel azok kö­veteléseiről, de ennek elő­feltétele, a fegyverletétel. A vatuci menekültek a Kongóval szomszédos, ko­rábban belga gyámság alatt állt Rwanda függetienné válása Után menekültek Kongóba a Rwandában ha­talomra jutott vahutuk ül­dözése elől és jelenleg Masisi környékén a lakos­ság 80 százalékát alkotják. avatkozása a dominikai nép belső ügyeibe, kongói útón- állása „a durva önkény és erőszak megnyilvánulásai, amelyek következtében a nemzetközi helyzet kiélező­dött”. — Segítséget nyújtunk ma és a jövőben egyaránt azoknak, akik harcolnak az imperialista elnyomók el­len, a gyarmati rendszer minden fajtája ellen — mondotta Brezsnyev. Brezsnyev közölte, a Szovjetunió rendelkezésére álló interkontinentális és orbitális (földkörüli ható­sugarú) rakéták mennyisé­ge elegendő ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra vé­gezzenek bármely agreszor- ral, az agresszorok bármi­féle csoportjával. — Elégedettek vagyunk rakétáinkkal — jegyezte meg. A továbbiakban rámuta­tott arra, hogy „komoly sikereket értünk el a raké­ták elhárítására szolgáló eszközök megteremtésében. Az utóbbi időkben sikerült további fontos lépéseket tenni, amelyeknek követ­keztében erősen fokozódott rakétaelhárításunk haté­konysága”. Paál Ferenc BERLIN-TOKYO “MOSZKVA Klfeágfej» NEW-YORK-BELGRAD-LONDON Péter János nyilatkozata a londoni Timesban London — (MTI) Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: A londoni Times szom­baton külpolitikai oldalá­nak vezető helyén közli diplomáciai munkatársának beszélgetését Péter János­sal, a magyar külügymi­niszter hivatalos angliai látogatásának befejeződése alkalmából. A Times beve­zetőben ismerteti a tárgya­lásokról kiadott közös köz­leményt, megjegyezve, hogy Stewart külügyminiszter valószínűleg a jövő év­ben viszonozza majd a magyar külügyminiszter látogatását. Péter János személyé­ben — írja a lap — első ízben tett hivatalos látoga­tást Nagy-Britanniában magyar külügyminiszter az első világháború óta. Láto­gatásának fő célja az volt, hogy megvitassa milyen le­hetőségei vannak a keres­kedelmi, politikai és sze­mélyes kapcsolatok tovább­fejlesztésének a két ország viszonyában. Ezeken a te­rületeken jelentős haladást értek el, ámbár — hang­súlyozza a Times — Viet­nam súlyos árnyékot vetett a tárgyalásokra, s így na­gyon sok időt szenteltek a nemzetközi kérdések meg­vitatásának is. ‘— A magyar külügymi­niszter igen gondterhel­ten beszélt a nemzetközi helyzetről — folytatja a lap diplomá­ciai munkatársa. Rámuta­tott, hogy a vietnami vál­ság máris széles területen, szinte az egész nemzetközi életben érezteti romboló hatását és ez a* hatás érző­dött mostani látogatásán is. „Sokkal konstruktívabb té­makörökről folytathattam volna eszmecserét az egye­sült királyság kormányá­nak vezetőivel, ha nem ár­nyékolna be mindent a dél­kelet-ázsiai kofliktus” — mondta Péter János. A magyar külügyminisz­ter hangsúlyozta, országa roppant fontosnak tartja, hogy megállapodás jöjjön létre az általános és tel­jes leszerelésre irányuló tárgyalások előkészítésére, valamint csökkentett fegy­verzetű övezetek létreho­zására általában és külö­nösen Közép-Európában. Nyomatékosan hozzáfűz­te, hogy „a jelenlegi hely­zetben azonban minden ilyen tárgyalás irreálisnak látszik. Amíg ugyanis nem enyhül, hanem a világ egyes pontjain egyenesen fokozódik a feszültség és különösen amíg amerikai katonai felkészülés és ag­resszió folyik, sőt fokozó­dik Délkelet-Ázsiában, ad­dig merő illúzió leszerelé­si tárgyalásokat folytatni bármilyen keretben”. Péter János a továbbiak­ban nyugtalanságát fe­jezte ki amiatt, hogy a nemzetközi helyzet rosz- szabbodása Európában is a Kelet—nyugati kapcso- v latok fokozatos megsza­kadására vezethet. i „Egy világban élünk, s a béke egy és oszthatatlan — mondta. A kérdés megoldá­sa felé az első lépés egye­dül az lehet, hogy az Egye­sült Államok beszünteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. — Azt, hogy a nemzetközösségi békemisszió hasznos javas­lat volt-e, csak azután le­het próbára tenni, ha en­nek az első lépésnek a megtételét elősegítette”; A nemzetközi látóhatárt beárnyékoló veszedelmeken túltekintve — folytatja a Times — a magyar kül­ügyminiszter reményét fe­jezte ki, hogy a béke vé- gülis győzedelmeskedik majd, s akkor megyorsul- hat a haladás a nagyobb Kelet—nyugati gazdasági együttműködés felé Euró­pában is. „Ehhez azonban az kell, hogy a közös piac és az EFTA tagállamai megszüntessék a diszkrimi­nációkat a Kelettel szem­ben. Ekkor elképzelhető a konstruktív együttműködés fokozatos fejlődése a kelet- és nyugat-európai integrá­ciós szervezetek között” — állapította meg Péter Já­nos. Nyugalom Algírban Algír (AFP, Reuter) A két héttel ezelőtt be­következett algíri kormány­változást követő tüntetések teljesen megszűntek, egy hét óta teljes a nyugalom, — írja az AFP. Esténként a főváros utcáin katonai őrjáratok cirkálnak, a kül­városokban továbbra is el­lenőrzik a gépkocsikat, de ez már inkább csak szo­kásos gyakorlat, mint biz­tonsági intézkedés. Algériában vasárnap ün­nepük az ország független­né válásának harmadik év­fordulóját. Megfigyelők sze­rint az ünnepségeket vi­szonylag szűk keretek kö­zött akarják lebonyolítani, hogy elkerüljék az esetleges tüntetéseket Ben Bella mel­lett. Megegyezés várható Dominikában Santo Domingo (AFP) A dominikai fővárosban folytatódnak g tárgyalások az AÁSZ bizottsága és a szemben álló felek között. A megfigyelők szerint — közük a nyugati hírügynök­ségek — hamarosan létre­jöhet a megegyezés. Az AP jelentése szerint az amerikaközi bizottság legfrissebb jelöltje Godco volt. Az alkotmányos erők állítólag hajlandók bele­egyezni jelölésébe, s sze­mélye elfogadható a katonai junta számára is. Pénteken Santo Domingo- ban nyugodt volt a hely­zet. Ugyanakkor a hírügy­nökségek jelentése szerint a hazafiak 40 főnyi cso­portja Ramon Santana hely­ségben megtámadta az Im- bertista rendőrőrsöt. A tűz­harcban két rendőr meg­halt: a támadók fegyvere­ket zsákmányoltak. — Szívünket büszkeség tölti el, amikor látjuk, ho­gyan ülnek itt. e teremben egymás mellett á szovjet tisztek és a szocialista tesx- vérországok tisztjei. Ez a tény megbonthatatlan szo­cialista elvtársiasságur.k, internacionalista szolidari­tásunk egyik megnyilvánu­lása! Önök együtt tanultak, együtt sajátították el a har­cászat művészetét és ha az imperialisták meg mernék zavarni népeink békés mun­káját, akkor önök szintén együtt, váHvetve lépnének fel bármely agresszor ellem — Egész életünk és mun­kánk megbízható iránytűje a marxista—leninista taní­tás volt és marad — jelen­tette ki Brezsnyev. Befeje­zésül megállapította, hogy a Szovjetunió következete­sen síkraszáll a tartós bé­kéért. a népeknek a gyar­mati elnyomás alól való felszabadításáért, a demok­ráciáért és a szocializmu­sért küzdő erők összefogá­sáért. „Mi, a különböző tár. sadalmi rendszerű államok békés együttélését hirdető elvek megvalósításit, a ter­monukleáris világháború megakadályozását kívánjuk: Országunk továbbra is küzd a fegyverkezési haj­sza megszüntetéséért, a nukleáris fegyverek eltil­tásáért. az általános és tel­jes leszerelésért” — mon­dotta Brezsnyev. (MTI) OTP hitellevélre Most vásároljon: Danuvia motorkerékpárt Kerékpárt Rádiót Carmen és Kékes televíziót Porszívót Padiókeféiőt V lllany tűzhelyet kaphatnak a szaküzle­tekben:

Next

/
Thumbnails
Contents