Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

IBM. július 4. SZOLNOK MEGYEI NEPLAI* 3 A szocialista tudat kialakításának fontos módja a pártoktatás Ä 10.200-as csekkszámlára P ártunk VIII. kong­resszusa az osz­tályharc fő terüle­teként a gazdasági építő­munkát és a szocialista tudat kialakítását jelölte meg. A Központi Bizottsá­gunk által elfogadott ideológiai irányelvek is­mételten ráirányítják fi­gyelmünket a gazdasági és ideológiai feladatok egységére, kölcsönhatásá­ra. A megyei pártbizott­ság június 23-i ülésén a megyei tapasztalatok alap­ján kiemelte az ideológiai munka végzésében a párt- alapszervezetek szerepét és jelentőségét. Az alap­szervezetekben a szocia­lista tudat kialakításának egyik fontos módja a pártoktatás. Nemrégen fejeződött be a pártoktatási év. Tapasz­talatait úgy lehetne ösz- szegezni, hogy a Szolnok városi partszervezetek sike­resen irányították a párt­oktatást. A pártoktatás részvevői szorgalmasan jártak a foglalkozásokra és elsajátították anyagait. Tovább bővítették isme­reteiket a legidőszerűbb elméleti és politikai kér­désekkel. Nagy érdeklő­dést váltottak ki a hall­gatóság körében a nem­zetközi és hazai esemé­nyek. Ilyen sokat vitatott kérdés volt a békés egy­más mellett élés politi­kája és vele párhuzamban a nemzetközi helyzet rosz- szabbodása. Tagságunk aggódva figyelte és vitat­ta a nemzetközi munkás- mozgalomban jelentkező problémákat. A foglalko­zásokon is megnyilvánult, hogy pártunk tagsága egyetért Központi Bizott­ságunk álláspontjával a nemzetközi munkásmoz­galom kérdéseire vonatko­zóan is. Sokat foglalkoztak a szemináriumokon a ter­melékenységgel, az ön­költségcsökkentéssel. Nagy érdeklődést kiváltó téma volt a szocialista erkölcsi tulajdonságok kifejlődésé­nek feltételeiről szóló is. Egybehangzó az a véle­mény, hogy a szocialista erkölcs nem magától fog kifejlődni, és a szocialista módon való gondolkodás kialakítása hosszú folya­mat. Sok más kérdés is fel­színre került. Magától ér­tetődő, hogy az élet által felvetett valamennyi kér­dést nem sikerült tisztáz­ni; Maid a következő pártokfatasi év feladata lesz ez. pártoktatási év ér­tékelése egyben a pártpropagandisták tevékenységének értékelé­sét is jelenti. Nagy sze­repe van a propagandis­táknak a foglalkozások vezetésében, a helyes ál­láspontok kialakításában. Az elmúlt oktatási év­ben növekedett azoknak a propagandistáknak a száma, akik főiskolai végzettséggel rendelkez­nek. Ugyancsak nőtt az esti egyetemet sikeresen elvégzett propagandisták száma is. Szeminárium- vezetőink igen lelkiisme­retes munkát végztek. A hallgatóság megszerette a propagandistákat, és ez a legnagyobb elismerés az ő számukra. A következő oktatási év előkészítése­kor pártszervezeteink gondoljanak arra, hogy azok legyenek a propagan­disták, akik szeretik ezt a pértmunkát. — Szükséges volna növelni azoknak a propagandis­táknak a számát, akik az esti egyetemet, vagy egyéb egyetemet végez­tek. Erre Szolnok város­ban lehetőség is van. — Ezenkívül olyan elvtársa­kat kell felkérni propa­gandamunkára, akik idő­közben valamilyen párt­iskolán voltak. Alkalmas lehet propagandistának az is, aki a marxista esti középiskolát sikeresen be­felezte. Már a kiválogatáskor gondolni kell arra, hogy a pártoktatás idején a pártszervek a propagan­dista előkészítőkön ke­resztül tartják a kapcso­latot a szemináriumokkal. Éppen ezért fontos, hogy a pártpropagandisták pon­tosan eljárjanak az elő­készítőikre. Az ott kapott tájékoztatókat, az anyag­gal kapcsolatos tanácso­kat fel kell használni a hallgatóknak tartott elő­adások során. A forradalmi párt pro­pagandistái mindig arra törekedtek, hogy az álta­luk tanított téma meg­győző erővel hasson. Pár­tunk propagandistáinak követni kell ezeket a ne­mes hagyományokat. Úgy kell tanítani az anyagot, vezetni a foglalkozást, hogy az élvezetes is le­gyen. Minden propagan­dista mélyítse el hallga­tóiban a szocializmus sze- retetét, azt a hitet, hogy a szocialista rendszer maga- sabbrendű, mint a kapi­talista rendszer. A következő oktatási évben nagyobb gondot kívánunk fordítani a gaz­dasági és ideológiai harc összefüggésének, a mun­kásosztály vezető szere­pének, valamint a nem­zetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseinek meg­világítására. Az oktatási formák nagyrészt meg­egyeznek a tavalyi for­mákkal. Az idén is meg­szervezzük az időszerű kérdések tanfolyamát és gazdaságpolitikai tanfo­lyamot. Számítunk arra, hogy ez az oktatási for­ma továbbra is népszerű lesz a művezetők, a cso­portvezetők és a szocia­lista brigádvezetők köré­ben. Az elmúlt évben jó ta­pasztalatokat szereztünk a városban a világgazda­sági és nemzetközi politi­kai tanfolyamokról. — A hallgatóság nagy érdek­lődéssel tanulmányozta a tananyagot, mely a nemzetközi kérdések át­fogó magyarázatát képez­te. Az idén ezt az okta­tási formát nagyobb számban kívánjuk meg­szervezni. Számítunk ar­ra, hogy a nemzetközi kérdések iránt megnyil­vánuló nagy érdeklődés miatt ezek a tanfolyamok az idén is népesek lesz­nek. Űj oktatási formaként indul a „Szocializmus épí­tésének kérdései” tanfo­lyam. Ennek tananyaga azokat az időszerű politi­kai kérdéseket foglalja magában, amik a szocia­lizmus építésével kapcso­latban felvetődnek. így a szocialista forradalom, a szocialista gazdasági poli­tikai rend kialakulás, a szocialista tudat fejlődése, a párt vezető szerepe stb. Az idén is indulnak a hallgatóink körében nagy népszerűségnek ör­vendő marxista—leninista esti középiskolák. A szer­vezett pártoktatás magas színvonalú oktatási for­mája ez. A tananyaga az elmúlt évhez hasonlóan foglalkozik; világnézeti kérdésekkel, a mai kapi­talizmussal és a szocia­lizmus alapkérdéseivel. Ez az oktatási forma in­dul legkorábban. Ennek előkészítése a legsürgő­sebb. z oktatási formák olyan változato­sak. hogy vala­mennyi párttagunk meg­találhatja közte az ér­deklődésének megfelelőt. A pártalapszervezetek minden évben tájékoz­tatják a hallgatókat a soron következő oktatási évről. Most is fontos, hogy a párttagság előtt ismertessék az oktatási formákat és részletesen elmagyarázzák az egyes oktatási formák prog­ramját. A Szervezeti Szabály­zat minden párttagot kö­telez marxista—leninista tudásának bővítésére. Az oktatási év előkészítése­kor a pártvezetőségek a Szervezeti Szabályzat ide­vonatkozó részére hívják fel a párttagok figyelmét. Helyesen teszi a pártve­zetőség, ha a tagnévsor alapján sorba veszi, hogy kinek, melyik oktatási forma volna a legmegfe­lelőbb. Figyelmüket ne kerülje el a fiatal párt­tagok és tagjelöltek ok­tatása sem. Sokévi ta­pasztalat, hogy a párt­tagságnak van egy kis része, amely évek óta semmilyen oktatásban nem vett részt. Ezek a párttagok nem is isme­rik alaposan a politikai eseményeket. így egy-egy kérdés tárgyalásakor passzívak. Fontos, hogy a pártvezetőségek a bi­zalmiak segítségével — egyenként beszéljenek velük. Segítsék őket ah­hoz, hogy a pártokta­tásba bekapcsolódjanak. pártoktatáson rész­vevők közül ne hiányozzanak a gazdasági és hivatali ve­zető beosztású dolgozók sem. Ök, a nekik legin­kább megfelelő oktatási formán tanuljanak. A pártoktatás előkészítése nem lehet közömbös sen­ki számára sem. Az üze­mi és hivatali vezetők munkahelyük politikai vezetői is, ezért, köte­lességük gondoskodni ar­ról,, hogy a munkaterü­letükön dolgozók politi­kailag minél képzetteb­bek legyenek. Ma még elég sok vezető nem így látja ezt. Egyesek nem tartják fontosnak a poli­tikai képzettség növelé­sét. Pedig az öntudatos dolgozók a gazdasági és hivatali munkában tűn­nek ki leginkább. A gaz­dasági és hivatali veze­tők egy-egy nagyobb fel­adat elvégzése közben mindig rájuk támaszkod­nak. Ez magától értető­dik. Éppen ezért, amikor azt tűztük ki célul, hogy a párttagság többsége részt vegyen valamilyen oktatásban, amikor fel­kérjük a pártonkívüliek közül a legjobbakat a pártoktatásban való rész­vételre, akkor ezt azért tesszük, hogy minél több öntudatos dolgozó legyen. Ezért fontos, hogy a párt­oktatás előkészítésébe az üzemek, a hivatalok, az intézmények egész veze­tősége bekapcsolódjon. Sipos Károly Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága felhívással fordult a vál­lalat dolgozóihoz: július 5-e és 10-e között szervez­zenek árvízvédelmi műsza­kot. A ledolgozott nyolc óráért kapott munkabért pedig ajánlják fel az ár­vízkárosultak javára. JRákóczifalván mintegy öt­ven kisiparos tett jelentős felajánlást. Jászapátiban a KIOSZ helyi csoportja ed­dig közel hátezer forintot gyűjtött össze. A megye kisipari termelőszövetkeze­tei is szinte kivétel nélkül csatlakoztak az árvízkáro­sultak megsegítésére szer­Testes férfiember cam­mog be botjára támaszkod­va a szövetkezeti udvarba és köszönget szívélyesen. — Tóth István, a munkás gazda. Az agronómus, Pavluska Péter, nagy örömmel paro- lázik. — Megjöttek. Pista bá­csi? Akkor holnap kezdhe­tünk. Mi ig arra kerékpároz­tunk ide Gulyás Imre ta­nácselnökkel; nagy tömeg zsibongott a Szikra Terme­lőszövetkezet kapuja előtt; Tarkaszoknyás nők, l:e- ménykötésű férfiak bőrön­dökkel, iszákokkal felszerel­ve, mint a hadbavonuló le­gények. S még meg majd­nem hasonló vezényszó is hallható: — Cserépfalviak, utánam! — Bükkzsérciek az isko­lához! Pár percre rá meg Bori Mátyás elnökhelyettes fut be. — Baj van. A noszvaj iák hiányosan jönnek majd. A cserépfalviakból is „ellop­tak” nyolc embert a csata- szögiek. Egész napi kosztat ígértek nekik; Nemrégen a szelevényi Szikra főagronómusa, Pav­luska Péter a Mátyóföldre vette az irányt. Még tisza- sülyi állami gazdaságos ko­rából ismerte e falvak né­pét, onnan jártak le rizst aratni. Mert a Matyófölden még mindig úgy van, kevés a föld, sok az ember. Szc- levényen pedig éppen meg­fordítva. vezett mozgalomhoz. A kis­ipari szövetkezetek és a KISZÖV dolgozói 324 ezer forinttal járulnak hozzá az árvízsújtotta lakosság anya­gi támogatásához. A Baromfiipari Országos Vállalat törökszentmiklósi gyáregységétől a következő értesítést kaptuk: „Dolgo­zóink már május hónapban segítséget nyújtottak az ár­vízkárosultaknak, amikor testvérvállalatunk a sárvá­ri gyáregység dolgozóinak egy része hajléktalanná vált. Most ismét elérkezett az idő, amikor segíteni kell. Az általános gyűjtésen túl termeltetési osztályunk Alkotmány nevű szocialista A toborzást Tóth Pista bácsira bízták. Most szé­ptől be róla az öreg, hogy ment a dolog. — Kérem én a tanácsel­nökünknél kezdtem. Nem is volt semmi baj, nem úgy. mint máshol. Nekem en,ge- délyem van rá. Megkötötték a szerző­dést. Ebédet ad a szövet­kezet és kollektív bért, A tanácselnök nézi a sok ja­vakorabeli életerős felföldi embert és már harmadszor mondogatja: — Aztán ha legalább harmincán meg akarnának telepedni nálunk, csak szól­janak. De örülnénk neki. De az öreg Tóth úgy tesz, mint aki nem hallja. Más­ról beszél. — Lesz-e friss ivóvíz? Az agronómus a kert há­tuljára mutat. Igen nagy hordókat gurigáinak ott a szövetkezetiek, víztároló­edényeknek. — Ég a szállás? — Az iskolában alszanak; De tartsa a rendet Pista bácsi. — Kérem, bízzák csak rám. Holnap reggeltől itt dolgozik, hajt mindenki; Ennek a gazdász nagyon megörül. S máris motorke­rékpárjára pattan, hogy még Kunszentmártonba nyargaljon a gépállomásra. Mert együtt indulnak a gé­pek és a kézi kaszások. Sze- levényen sok az aratnivaló, s már nagyon sárgák a ka­lászok, minden pillanat pénzt hoz, vagy pénzt vihet; B. L. brigádja és a KISZ alap­szervezet tagjai vállalták, hogy július 4-én vasárnap, a helyi Petőfi Termelőszö­vetkezetben segítik a szemveszteség nélküli beta­karítást. A végzett mun­kájuk ellenértékét felaján­lották az árvízkárosultak javára. A TITÁSZ Üzletigazgató­ság dolgozói július 1-en röpgyűlést tartottak. Itt is­mertették a dolgozókkal, milyen segítséget vár tőlük hazánk dolgozó népe. Egy­öntetűen felajánlották, hogy fizetésük 4 százalékát ad­ják a 10 200-as csekkszám­lára. Három értesítést telefo­non kaptunk. A MÉSZÖV dolgozói arról tájékoztattak bennünket, hogy fizetésük 10 százalékát adják a Duna mentieknek megsegítésére. Kalmár István, a jász­berényi körzeti földműves­szövetkezet elnökhelyettese arról tájékoztatott, hogy dolgozóik egyéni felajánlá­sokként több mint 10 ezer forintot adományoztak ed­dig az árvízkárosultaknak. Ez az összeg fizetésük 7 százaléka. Egyben azt is el­mondotta, hogy földműves­szövetkezetüknél a segély­akció még nem fejződöttbe. A kétpói Szabadság Ter­melőszövetkezetben vezető­ségi ülésen és brigádérte­kezleteken tárgyaltak arról, mivel segíthetnek a bajba­jutottakon. A szövetkezeti gazdák elhatározták, hogy az első szállítmány kenyér- gabonát, 100 métermázsát felajánlják az árvízkárosul­taknak. Ugyancsak segítsé­gükről értesítettek távirat­ban bennünket a kunma- darasi Petőfi Tsz tagjai. A távirat így szól: „A mai közgyűlésen a kunmadarasi Petőfi Tsz tagsága egy va­gon kenyérgabonát ajánlott fel az árvízkárosultak meg­segítésére.” Szerkesztőségünk és kiadó- hivatalunk, valamint a Ma­gyar Távirati Iroda szolno­ki szerkesztőségének dol­gozói is közös röpgyűlésen határoztak arról, hogy egy napi fizetésüket adják a Duna mentiek megsegíté­sére. Űjabb felajánlásokat tet­tek a megye postahivatalai­nak dolgozói is. A kunhe­gyes!, valamint a tiszafüre­di járás postahivatalainak alkalmazottai egy napi fi­zetésüket adják a károsul­taknak. Törökszentmiklóson szom­baton a járási és városi ta­nácsi vb, valamint a két bölcsőde dolgozói egy napi keresetüket ajánlották fel. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregységének dolgozói ed­dig 26 ezer forintot gyűj­töttek össze. A gyár szak- szervezeti bizottsága elha­tározta, hogy a Vasas Mű­velődési Házban két film­előadás és egy bál bevéte­lét ajánlják fel a 10 200-as csekkszámlára. A Vasas sportkör vezetősége pedig július 10-re meghívta a Bu­dapesti Honvéd labdarúgóit és ökölvívóit, július 17-re, vagy 25-re. a Budapesti Va­sas futballcsapatát. E meos- I csak bevételeit is az árvíz- , károk helyreállítására fór* dítiák. SeßHsäg a dunántúliaknak A Duna mentén a hosszantartó magas vízállás miatt többezer hold ke­rült víz alá fakadó vizekből és a lehullott nagymennyiségű csapadékból. Az így keletkezett belvizeket szivattyúkkal vezetik vissza a folyók medrébe. Képünkön a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság egyik CSK típusú szi­vattyús gépcsoportja látható, amelyek Győr térségében mentesítik a szántófölde­ket a belvizektől. Matyó aratók a Tiszazugban

Next

/
Thumbnails
Contents