Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

4 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. július 30. Sekou Touré vezetésével guineai párt- és kormányküldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának, — a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának és kormányának meghívására baráti látoga­tásra ma délelőtt hazánk­ba érkezik a Guineai Köz­társaság párt- és kormány- küldöttsége, amelyet Sekou Touré, — a guineai de­mokrata párt főtitkára, a Guineai Köztársaság elnö­ke vezet. kikiáltásakor Sekou Touré a guineai kormány elnöke, majd a Guineád Köztársa­ság elnöke lett. 1961. ja­nuárjában öt évre ismét köztársasági elnökké vá­lasztották. Alumni Sekou Touré életrajza 1922. január 9-én szüle­tett, parasztcsaládból szár­mazik. Tizenhat éves korá­ban kezdett dolgozni és fiatalon bekapcsolódott a guineai nép nemzeti fel­szabadító harcába. Hazájában egyik elindí­tója volt a szakszervezeti mozgalomnak, amelyben 1945-től vezető funkciót töltött be, 1947—1956-ig a Guineai Szakszervezeti Szö­vetség főtitkára volt. Egyik alapító tagja az Afrikai Dolgozók Általános Szövet­ségének, amely 1956-ban elnökévé választotta. Veze- tésével a szövetség — amely 1957-ben átalakult a Fekete Afrikai Dolgozók Általános Szövetségévé, az afrikai szakszervezetek leg­erősebb tömörülésévé vált. Sekou Touré 1953-ban került be a guineai terü­leti gyűlésbe. 1956 január 2-án a francia törvényho­zási választásokon mandá­Sekou Touré megbeszélései a Kremlben A Szovjetunióban tartóz­kodó Sékou Touré guineai köztársasági elnök csütör- , tökön a Kremlben folytat- ' ta tárgyalásait Leonyid Brezsnyewel, Alekszej Ko- ! sziginnal és Anasztasz Mi- I kojannal. tumot szerzett és 1958-ig, a függetlenség kivívásáig ha­záját képviselte a francia nemzetgyűlésben. Egyike volt a Guineai Demokrata Párt megalapítóinak, — s 1952 óta a párt főtitkára. Az 1958. szeptember 28-i népszavazás során Guinea népe az önállóság mellett szállt síkra, az ország ki­válik a francia gyarmatok sorából. A függetlenség Athén (Reuter, AP) A görög parlament — mint ismeretes — ma kezdi meg vitáját a jelenlegi hi­vatalnok-kormány sorsáról. A tizenegy napja kineve­zett Athanassziadesz Novasz miniszterelnöknek kevés esélye van a képviselők bi­zalmának elnyerésére, de a hírügynökségek Papandreu esélyeit sem látják túlságo­san bíztatónak, ezért va­lószínű valamilyen komp­romisszumos megoldás. A jelenlegi becslések szerint a legtöbb támogatóra Ste­fan opulosz számíthat, aki a Centrum Unió 170 kép­viselője közül körülbelül százat tudhat maga mö­gött. Kétséges azonban, hogy Sztefanopulosz elfo­gadja-e a kormányalakítási Az elnök az afrikai füg­getlen országok egyik leg­ismertebb politikusa. Részt vett több afrikai csúcsérte­kezleten és az el nem kö­telezett országok kairói ta­lálkozóján; — síkraszállt a régi és az új gyarmatosítás ellen, a népek nemzeti füg­getlenségéért. A béke meg­őrzéséért vívott harcának elismeréseképpen — Sekou Tourét 1961. áprilisában a nemzetközi Lenin-békedíj- jal tüntették ki. megbízást, mert mint közöl­te, csak akkor hajlandó a koalíciós kormány élére állni, ha ebben Papandreu pártvezér kifejezetten tá­mogatja. Athanassziadesz Novas2 csütörtökön kora hajnalban közzétett nyilatkozatában tudtul adta, hogy nincs szán­dékában lemondani és min­denképpen meg akarja ma­gának szerezni a parlament bizalmát. A kormányfő nem titkolta, hogy ezt a célját tűzzel-vassal érvénye­síteni akarja, még a köz­vélemény hangulatának el­lenére is. Bejelentette, mi­helyt a parlamenti vita megnyílik, ,.nem tűr el több tüntetést” és a kor­mány megteszi a kellő in­tézkedéseket. MA : Vita a görög parlamentben NEW-YORK-BELGRAD-LONDON PÁRIZS De Gaulle elnök szerdán este elhagyta Párizst, hogy nyári szabadságát — mint minden esztendőben — Colom be -Le-Dex-Églises- ben töltse. * TOKIÓ Nagaszakiban a napok­ban halt meg Kimiko Ma- cuda japán munkásasszony, aki a második világhábo­rúban Hirosima ellen inté­zett amerikai atombomba­támadás áldozatainak so­rába tartozik. * GUATEMALA CITY Guatemalában megszün­tették a még február 24-én életbe lépett ostromállapo­tot. Mint ismeretes, vasár­nap került sor a parla­menti pótválasztásokra, — amelyeket két ellenzéki párt boikottál tiltakozásul a katonai kormányzat ellen. * SANTO DOMINGO Santo Domingo i sajtó­jelentések szerint Caama- no ezredest, a dominikai alko+mányos erők vezető­jét baleset érte: egy kato­nai járműről leugorva kar­ját törte. * KARACHI Karachiban effv három- emeletes épület dőlt rom­ba, amikor a földszinten tárolt robbanóanyag isme­retlen okból felrobbant. A fülsiketítő robbanás pil­lanatában sokan tartózkod­tak az épületben és kör­nyékén, — eddig mintegy 30 súlyos sebesültet vit­tek kórházba és tíz halot­tat ástak ki a romok kö­zül. * PHOENIX Az arizonai Phoneix kór­házban több órás műtétet hajtottak végre Goldwater szenátoron, az 1964. évi köztársaságpárti elnökjelöl­tön, hogy megszüntessenek egy gerinccsigolya-elválto- zást. * MOSZKVA A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag-renddel ki­tüntetett művészegyüttese a moszkvai Gorkij-parkban szerdán este adta záró­hangversenyét. A kétszáz­tagú együttes csütörtökön Kijevbe utazott. Az ukrán főváros után Lvovba láto­gat és augusztus 5-én feje­zi be szov jel unióbeli ven­dégszereplését. * PÁRIZS A párizsi Roissant kávé­házban megemlékeztek Jean Jauresról, a Nemzet­közi Szocialista Mozgalom kiváló személyiségéről. — .Taurest 51 évvel ezelőtt eb­ben a kávéházban gyilkol­ták meg. Az ünnepségen Georzr-s Marchais, a fran­cia KP Politikai Bizottsá­gának tagia mondott mél­tató szavakat. MO^KVA A Szovjetszkaja Kultúra csütörtöki száma meleg hangon méltatia a Hunya­di László moszkvai előadá­sát. Nasszer beszéde Kairó — (MTI) Nasszer elnök szerdán az alexandriai egyetemen a szocialista társadalom építéséről beszélt. Nasszer elnök rámutatott, hogy ez a forradalom foly­tatását kívánja meg. Tizen­három év alatt az EAK nagy utat tett meg a szo­cialista fejlődés útján. A társadalom átalakítás erős gazdasági bázist, fej­lett termelést követel meg — húzta alá az EAK el­nöke. Ugyanakikor védeni kell hazánkat az imperia­lizmus, az imperialista ösz- szeesküvések ellen. A kö­vetkező években meg kell kettőzni erőfeszítéseinket. 1970-ben két és fél millió tonna acélt kell termel­nünk. Az EAK rakétagyártásá­val foglalkozva az elnök hangsúlyozta, hogy ez az ország ipari és a tudomá­nyos-műszaki bázisa fej­lettségének bizonyítéka. — Elmondotta, hogy az EAK egyetemein és főiskoláin már 140 000 diák tanul és számuk évről évre emelke­dik. Tito­Harriman Belgrad — (MTI) Joszip Broz Tito jugosz­láv elnök szerdán kétórás . megbeszélést folytatott Ave- rell Harrimannal, Johnson amerikai elnök utazó nagy­követével. A megbeszélés fő tárgya a vietnami hely­zet volt. Hasonlóképpen a vietnami helyzetről tár­gyalt Tito elnök valamivel korábban Lal Bahadur Sasztri indiai miniszterel­nökkel. WILFRED BURCHETT: DZSUNGELHÁBORÚ IV. DÉL-VIETNAMBAN A nép fegyverei Említettem már az ájta- tos manót, valamint a „tíz­ezer célú puskát”, amely­ből bármilyen kaliberű go­lyót ki lehet lőni, mint­hogy igazítható befogó po­fái vannak azon golyók szá­mára, amelyek nem illenek bele pontosan a csőbe. Ez utóbbinak külön előnye, hogy könnyen beépíthető a kapa vagy más szerszám nyelébe. minden eshető­ségre készen. Ha váratla­nul feltűnik az ellenség, elég egy rántás, s az máris halált hozó fegyverré válik. Mindenki szerzett magának ilyen puskát, férfiak, nők és gyermekek egyaránt: a helyi kovácsműhelyek soro­zatban „gyártották”. Ha nem volt elég golyó, az üres töltényhüvelyeket „há­zi puskaporral” töltötték meg. Ez úgy készült, hogy a salétromban gazdag de­nevértrágyát tűz fölött megpörkölték, s azután ösz- szekeverték egy bizonyos fa kérgének hamujával. Golyó­nak jó volt bármi — akár a biciklilánc csapágygolyó­ja is. Mindezeken kívül emlí­tésre méltó a „báy da”, egy kőkorszakbeli „taktikai ra­kétafegyver”, amelyet sű­rűn használnak azon a ne­héz hegyi terepen, ahová a kor törzs visszahúzódott. Nagy szikladarabokat — „akkorákat, mint a bivaly”, mondta a törzs egyik véne — rágörgettek a vastag bambuszállványokra, ame­lyekkel a rajtaütésre kisze­melt helyet körülvették, asszerint. hogy milyen nagy ellenséges egységre számí­tottak. A kijelölt területen annyi csapdát helyeztek el. amennyit csak tudtak, s a bambuszállványok kilövő hálózatát összekapcsolták a csapdákkal. Mihelyt az elő­őrs elérte a legtávolabbi csapdát, s ily módon fel­sorakozott mögötte az egész menetoszlop, működésbe lé­pett az első csapda, legör­gette szikladarabjait, s ezt automatikusan követte a többi. Jómagam csak kis modelleken tanulmányoz­tam a „bay da” működési elvét, de hiszek az öregnek, aki kijelentette: — Amint a szikladarabok lezúdulnak, mennydörgésszerű robaj hallatszik, amely páni fé­lelemmel tölti el az ellen­ség szívét. — Csak egyet­len egy hátránya van en­nek a fegyvernek: beve­tésekor nincs zsákmány. A magasság, a súly és a se­besség miatt minden felis- merhetetlenül összezúzódik, a testek és a fegyverek egyaránt. A „ten-luá”-t. vagyis a tüzes nyilat különleges, kétszáz méter hatósugarú nyílpuskábói lövik ki. — Olyan, mint a közönséges nyílvessző, de van egy ki­vájt része, amelybe ként, benzinnel átitatott gyapot- darabkát és kanócot he­lyeznek egymástól könnye­dén elválasztva. Egy kü­lönleges ütköző, amelyet a nyílhegy mögé erősítenek, megakadályozza. hogy a vessző a kelleténél mélyeb­ben fúródjon bele a cél­pontba. (Ez általában zsup- vagy pálmalevéltető.) A kénhez vezető kanócot a nyílvessző kilövése elöW meggyújtják, a kén nagy­jából a célba érés pillana­tában robban, a benzinbe mártott gyapot lángra kap s percek alatt lobogva ég a tető. Ez a partizánok vá­lasza a napalmra, de sok­kal szelektívebb és ponto­sabb annál. A „ten luá”-t általában az ellenséges helyőrségek épületei eben használjak. A vietnami dzsungelben Se szeri, se száma a félel­metes tüskéjű növények­nek: jómagam is láttam fákat több mint tizenöt centiméteres tüskékkel, amelyek hosszúságukban felülmúlták a törzs átmé­rőjét, s olyan sűrűn helyez­kedtek el a tíz-tizenöt mé­teres törzsön akár a sün­disznók tüskéi. Aki az ős­erdőt járja, lépten-nyomon cserjékből, pálmafákból, sőt tüskés bambuszokból álló. áthatolhatatlan bozó­tokba ütközik. A törzsi harcosok ezeket a tüskés ösvényeket a falvakba ve­zető ösvények mentén ál­cázva helyezték ek külön­böző szinteken, a láb, a lábikra, a comb, a has <=s a mell magasságába. Ha az ellenséges martalóc gondo­san lépked, hogy elke­rülje lábával a tüské­ket, alighanem hasába fú­ródtak, s ha a mellének irányuló tüskét igyekezett kikerülni, a lábát nyársal­ták fel. A természet éles kis fegyverei oly sok sérü­lést okoztak, hogy a kato­nák egyszerűen nem voltak hajlandók megközelíteni az ilyen falvakat. Később, amikor felkeres­tem a kiváló elefántvadá­szok hírében álló m’nongok. továbbá a rhade és a jarai nép területét, még félelme­tesebb primitív fegyverek­kel találkoztam. A legbor­zalmasabbat, amelyet vala­ha is láttam, némi fejtörés után „repülő buzogánynak” neveztem el mert egv kissé hasonlít ehhez a középkori fegyverhez Különböző mé­retekben készül: húsz. öt­ven, száz. sőt kétszáz kilő agyagot is belegyömöszöl­nek egv-egv fonott kosárba s azután más-más szögben át- meg átdöfik hosszú bambusziándzsákkal. ame­lyeknek két kiálló végét borotvaélesre kihegyezik és tűzben is megkeményítik. A kosár méretétől füg­gően akár egy méter hosz- szúságban is meredeznek minden oldalon a bambusz­lándzsák. A kosarakat az­tán csoportosan felfüggesz­tik a sodronykötél szere­pét betöltő, rejtett kúszó­növényekre, s ugyancsak elrejtik, fellendítve a dús ágak áthatolhatatlan sűrű­jébe, amely még a széles őserdei ösvények fölé is tetőként borul. Ha a csap­da működésbe lép — vagy úgy, hogy az előrenyomuló ellenséges katonák rálép­nek, vagy pedig a közelben rejtőző partizánok jóvoltá­ból — a „repülő buzogá­nyok” hatalmas erővel ki­lendülnek, ingaszerűen ide- oda lódulnak az ösvény fe­lett, a lengés legmélyebb pontján mindössze húsz centiméterre a talajtól. Aki hatósugarukban van, nem menekülhet előlük: ha a földhöz tapad, cafatokká tépik a hátát, ha pedig az ösvényről leugorva akarja Repülő buzogány, a dzsungel lakóinak félelmetes fegyvere. elkerülni a „repülő buzo­gányt”, belezuhan a kihe­gyezett bambuszkarókkal megtűzdelt vermekbe. Mindezt összekapcsolják a csapdák bonyolult rend­szerével, amely néhány száz méteres, sőt egy kilométe­res térségre is kiterjedhet. Egy fél raj elég egy két­száz méteres csapdarend­szer működtetéséhez s egy szakasz megbirkózik az egy kilométeres távval. Megtekintettem a lánd- zsa-sorozatvetőt, amelyet a szovjet rakétasorozatvető mintájára csak „dzsungel- Katyusának” nevezhetünk. Egy kivágott és ágaitól megtisztított fát szilárdan lecövekelnek, a másik vé­gét pedig addig hajlítja vissza két-három nagy ere­jű férfi, amíg az ily mó­don képződött hatalmas íj húrja — szintén őserdei kúszónövény-inda, amit a törzsi harcosok többre be­csülnek, bármiféle kötélnél — el nem éri a kellő fe­szességet. Beállítják a ké­nyes kilövőszerkezetet, s azután tetszés szerinti szá­mú, akár tizenkét bam­buszlándzsát is felszerel­nek, végüket a húrra il­lesztve, hegyüket a fiatal fa törzsére fektetik. Ez utóbbi kis híján, de azért nem egészen párhuzamos a földdel, s ígv a lándzsák némiképp ferdén állnak, hogy mindegyik más-más magasságban szálljon. A „dzusngel-Katyusa” „szó­rása” húsz centimétertől két méterig terjed. Egyen­lő távközökben helyezik el az ösvény két oldalán meg­megszakítva, „repülő buzo­gányokkal”, „taktikai ra- kétafegyverekkel” — és „dzsungel-bombákkal”, —* amelyek tizenöt-tizenhat centiméter átmérőjű rönk­darabokból készülnek, rö­vid, élesre hegyezett bam­busztőrökkel megspékelve. A „kaliber” és a súly nö­velése céljából általában három, összekötözött rönk­darab alkot egy „bombát”. S ez akkor potyog le a fá­ról, amikor a céloont meg­érinti a csapdadrótot. Je­lezvén, hogy a találathoz szükséges helyen alt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents