Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-30 / 178. szám
1965. július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tizenöt éves a Szolnok megyei Erdőgazdaság Ma ünnepi tanácskozáson méltatják a Szolnok megyei Erdőgazdaság dolgozói a közelgő augusztus elsejét. Ugyanis tizenöt évvel ezelőtt augusztus elsején alakult meg a megye erdőgazdasága. Szolnok messze magasan az ország legfát- lanabb megyéje volt a fel- szabadulás előtt. Az erdő- gazdaság megalakulása óta nagyon sok fásítás történt, de még mindig utolsók vagyunk az országban. — Az erdőgazdaság előtt egyébként Szolnok megyében mindössze egy-két jelentéktelen nagyságú magánerdő létezett, A Szolnok megyei Erdő- gazdaság a tizenöt év alatt kétszer élüzem címet szerzett, s kivívta a megye lakosságának tiszteletét. Sok dolgozója egyébként megalakulásától kezdve Szolnok megyében tevékenykedik a táj arculatának átformálásáért. Ma őket köszöntik elsősorban a Szolnok megyei erdészek jubileumi ünnepi tanácskozásán. Á nők kong resszusara A jászberényi járási nő- fcamács tervet dolgozott ki az országog nőkongresszus helyi előkészítésére A készülődés idején 60 réteggyűlést és kisebb tanácskozást tartanak. 16 községben pedig nagygyűlést rendeznek az asszonyok, ahol küldötteiket is megvalaszt- gák a kongresszusra. Mindezt azonban a gyorsan végzett betakarítás után akarják megtartani. Ezért most „rendkívüli” munkacsoportokat szerveznek, akik elsősorban a kertészetekben segítenek. Szedik a paradicsomot, paprikát, hogy a megtermett zöldségből lehetőleg minden szem a fogyasztókhoz, vagy a konzervgyárakhoz kerüljön. * Abádszalóki „enciklopédia“ Az ország egyik legrégibb honismereti szakköre, az abálszalóki, 8 éves működése alatt a vidék politikád, gazdasági, kulturális életét több kiadványban dolgozta fel. Valóságos enciklopédiát készítettek a község hagyományairól, a bét termelőszövetkezet, valamint az új foglalkozási ágak 20 éves fejlődéséről. A szakkör alapító tagjait oklevéllel jutalmazták. Az elkövetkező 3 évben főként a vidék néprajzi anyagát gyűjtik össze. Szolnokon a .József Attila úti új munkásszállót a Közlekedés és Építőipari Vállalat (Budapest) építteti a saját dolgozói részére. Egyelőre 80 fős, de toldalék és emeletráépítéssel bármikor meenagyobbítható. Már tető alatt van — rövidesen beköltözhetnek vasolta: tartsanak taggyűlést és beszéljék meg, kire mi esik ebből a nagy munkából. Döntsék el azt is, ki vállal aratást kiska- szával. A taggyűlésre már mint a vezetőség javaslata került: mindenki arasson valamennyit, mert másként kicsírázik a sok árpa a földön fekvő kalászokban. Sokan egyből elfogadták a javaslatot, de voltak, akik úgy mondták, mint a kertész: nem leszek tovább kertész, ha kaszát kell fognom. Hagyták méltatlankodni, vitatkozni. — Aztán aratott is és kertész is maradt. Mert csak az első hallásra tűnt az olyan lehetetlennek, hogy ő is kaszát fogjon. A pártszervezet sohasem hagyhatja figyelmen kívül, hogy A közös gazdálkodás évei nemcsak a határ külső képében, nem csupán a gazdálkodás anyagi eredményeiben hoztak változást, hanem a gazdák szemléletében is. A szövetkezeti gazdálkodás gyakorlata nyomán a múlt ködébe veszett sok szorongást keltő balhiedelem, amelyekkel kezdték a szövetkezetek tagjai az új életet. Nem állíthatjuk, hogy ma már minden szövetkezeti tag megtalálta helyét a közösben, de senki sem tagadhatja, hogy ma milliónyi — hajdan magának élő — parasztgazda sajátja a tudat, hogy társaival együtt gazdája, tulajdonosa a szövetkezetnek Á kommunisták, a szövetkezeti pártszervezetek kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a dolgozó parasztok rendszeretete és igazságérzete a demokrácia „megtanulásával”, a „beleszólás” lehetőségének és hasznosságának felismerésével párosuljon. A közös gazdaságok tagjainak többsége a szövetkezet lényegéből fakadó demokratikus jogok tudatában él’és dolgozik. S ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy pártszervezeteink — kötelességüknek megfelelően — őrködtek afölött, hogy betartsák a szövetkezeti demokrácia elvét. A kétségtelen eredmények ellenére mégsem állíthatjuk, hogy a párt- szervezetek kimerítették azokat a lehetőségeket, — amelyeket a demokrácia helyes alkalmazása a gazdálkodás fejlesztésében, a vezetők munkája hatékonyságának fokozásában, a tagok tudatának formálásában nyújt. A szövetkezeti demokrácia kibontakoztatásához azzal nyújtanak a legnagyobb segítséget a kommunisták, ha mindeneK- előtt a pártszervezeten belüli demokráciát biztosítják. így mutatnak példát a szövetkezet egész tagságának. Ahogy közelgett az aratás, a kungyalui Zöldmező Tsz-ben a párttitkár jaa demokrácia nem formaság A községfejlesztési tervek teljesítését tárgyalja Mezőtúron augusztus 11-én a városi tanácsülés. Ez évben legnagyobb feladat a víztároló és a gépház villany- szerelési és gépészeti munkáinak elvégzése. E célra 947 ezer forintot terveztek. A kétgátkőzi és a vágóhídi-kert vízellátásának biztosítása érdekében a Berettyóhídon kell átvinni a vezetéket. E munkát jövőre végzik el, jelenleg a terveket készítik. Átépítik a hidat is. Három közkifolyó közül egy elkészült a Bartók és az Ady Endre utca sarkán. A másik kettő a Magyar és a Dózsa utca. sarkán, valamint a Mező Imre úton lesz — augusztus 30-ig készül ei. Ötvenegyezer forintért orvoslakást vásároltak. A tanács építőbrigádja elvégezte a sportpálya legszükségesebb felújításait. Huszonegyezer forintért különböző sportfelszereléseket vásároltak. A pálya végén egy romos épületet elbontottak, s helyén öltözői építettek. Csaknem százan végeztek itt társadalmi munkát. A tervezett 202 ezer forinttal szemben az első félévben 550 484 forint értékű társadalmi munkát végeztek, összesen négyezernyolcvanegyen. Sok társadalmi munkát végeztek az úttörőcsapatok öt iskolának ezért hatezer forint jutalmat ad a tanács. az a szövetkezet vezetőségének legfontosabb elve, s egyben a jó gazdálkodás elengedhetetlen emelője. — írott szabályok rögzítik a szövetkezet vezető szerveinek, a közgyűlésnek, az igazgatós4gnak, az ellenőrző bizottságnak, az elnöknek jogkörét és feladatát. Vezetni, általában nem kis feladat, demokratikusan ve- zetni pedig művészet. — A legjobb szövetkezetek vezetői már megtanulták, miként lehet a demokráciában rejlő lehetőségeket a leggyümölcsözőbben felhasználni. Találkozhatunk méeis elnökökkel; főleg nagy munkaidőben — akik a hozzájuk fordulókat azzal hárítják el: „hagyjál barátom, hisz azt sem tudom, hol áll a fejem, annyi a gondom!” Ha a kommunisták az ilyen elnöknek azt tanácsolják, hogy gondjaival forduljon a tagokhoz, biztosan sikerül megosztani azokat. Van olyan végletes eset is, amikor az elnök — ha kell, ha nem — közgyűléssel szavaztat meg minden intézkedést, hogy ne kelljen neki magának vállalnia a felelősséget. Egyik nem él. a másik visszaél a demokrácia lehetőségeivel. — Világos hogy azok a vezetők gondolkodnak helyesen akik igazukról isvekeznek meggyőzni a tagokat: érvelnek. vitatkoznak, helyes nek ítélt elgondolásaik mel lett. de tanulnak is a tagoktól felismerik a józan, tárgyilagos javaslatokat. ' kénesek saját elgondolásaikat, a többség akaratával egy közös akarattá ötvözni. A szövetkezeti demokrácia betartása vagy be nem tartása természetesen nem az évszakok függvénye. — Mégis, némi megengedhető túlzással mondhatjuk: a nagy munkák ideje, a demokratikus vezetés oróbája a szövetkezetekben. A legjobb szövetkezetekben a pártszervezet még a munkák dandárja idején is talál módot a tanácskozásra a tagokkal Őrködik afölött, hogy minden vezető igazodjék a demokratikus vezetés követelményeihez. — Amikor a kommunisták taggyűlésükön beszámoltatják az elnököt vagy az ag- ronómust egyes munkákról, s ha kell, figyelmeztetnek is egyes vezetőket a demokrácia követelményeinek betartására, az egész szövetkezeti tagság érdekében teszik ezt. Itt-ott előfordul, hogy egyes szövetkezeti vezetők — főleg akiknek vezetési gyakorlatában eluralkodott a parancsolgatás — nem szívesen veszik, ha a párt- szervezet vezetősége, vagy taggyűlése beszámoltatja őket. A pártszervezetek, a kommunisták helvesen te szik, ha ilyen esetekben a felsőbb pártszervek segítségét' is igénybe veszik hogy válasz+ott vezetőiket a demokratikus vezetne módszereire szoktassák T. P. A BUMERANG TÖBBSZÖR ÜT Hatvannégy órahossza, az nyolc munkanap terjedelme. Pontosan ennyit töltöttek el a Szolnok megyei népi ellenőrök Komár György sérelmének vizsgálatával. Komár a Szolnoki Állami Gazdaság tiszavárkonyi kertészetében dolgozott kilencedik éve. Hol jobban, hol gyengébben, de munkájával alapvetően meg lehettek elégedve, hiszen egyetlen írásbeli figyelmeztetése sem volt. A ju- talmazottak névsorán viszont szerepelgetett. A fiatalember éppen most fejezte be tanulmányait a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán. S a friss iskolai okmány mellé kapta meg a gazdaság felmondó levelét. Váratlanul jött, és nagyon meglepte, minden január 15-én. A felmondás oka a gazdaság szerint: létszámcsökkentés. Komár György érzésében: megtorlás. Ugyanis Komár György két évvel ezelőtt bejelentést tett közérdekű dologban. Nevezetesen, hogy a gazdaság tulajdonát képező BaJázs-kastélyt nem rendeltetésének megfelelően hasznosítják. Komár egyébként akkor még KISZ-titkároskodott is. Észrevétele igaznak bizonyult, lapunk meg is Irta. Később újólag visz- szatértünk az ügyre, s közöltük a gazdaság vezetőinek ígéretét. Eszerint a kastélyból munkásszállás lesz, zuhannyal, fürdővel.- Ez 1963-ban hangzott el. de a népi ellenőrzés most. 1965-ben kimutatta: kevés nyoma van az ígért rendcsinálásnak. Ebben az ügyben nem sok történt, de Komár Györggyel igen. A népi ellenőrök kiderítették kü_ lónben, már abban az időpontban, amikor Komár létszámfelettivé lett. más dolgozókat időszaki és állandó jelleggel vettek fel. Ko-márnak január 15-én mondott fel az üzemegység vezetője, e előtte két nappal, január 13-án Csikós Béla időszaki munkást állandóvá minősítették. Mi másra, mint személyes elfogultságra vallanak e lépések? Komár ennek tudatában is fellebbezett. Azál- lami gazdaság munkaügyi döntőbizottsága tárgyalás nélkül elutasította ügyét. Azon a címen, hogy későn érkezett. Valóban így igaz, csakhogy a felmondási papíron nem közölték, hol s mennyi idő leteltéig kérhet ’og- orvoslatot. A MEDOcZ megyei bizottsága védelmébe vette Kontárt. Beadványára a Szolnok megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság megsemmisítette a korábbi határozatot, s új eljárásra utasította az állami gazdaság döntőbizottságát. Az újfent vizsgálta is Komár ügyét, mindezide- ig még határozatot nem hozott. Komár György különben hosszú munkátlan- ságra kárhoztatott napok után a MÉK alkalmazottja. A népi ellenőrök segítségével került oda. A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyébiránt a közeli napokban tárgyalja Komár György sérelmét. Még mindig nem lehet pontosan tudni. hogyan zárul különböző fórumokon ez a furcsa, megbotránkoztató munkaügyi történet. Horváth Károly igazgató megígérte lapunknak: csak a döntőbizottsági határozatra vár, s hajlandó kártalanítani Komár Györgyöt, hajlandó az üzemegységvezetö bejegyzéséit megmásítani Komár munkakönyvében, így végre igazságosan zárulhatna a bumerángnak ígérkező elbocsátási ügylet. De miért csak most? Miért csak akkor, amikor már „a fél megye” megmozdult Komár György igazát megvívni? B. fc. Nem a vonat drága . • • A Nyugati pályaudvaron találkoztam velük. A délutáni személyvonat egyik fülkéjében kártyáztak. Forintos alapon ultiztak. Mikor a vonat elindult, két férfi ült le a mellettük lévő üres helyre. Míg amazok lejátszották a partit, kövidinkás üveget húztak ki zsebükből. Az egyik üveg még Vecsés előtt kiürült, éppen úgy, mint az ablak mellett ülő idősebbik kártyás pénztárcája. A kártyacsata csak néhány percig szünetelt, mikor a büfés megjelent és átnyújtotta a kiscsaládis üvegeket a szomjazóknak. Cegléden egy nénike szállt fel a vonatra. A kártyázok mellé telepedett és az öregek közvetlenségével kérdezte: — Hová utaznak, fiatalemberek? — A Nyírségbe — hangzott a válasz — Ö — csodálkozott a néni —, olyan messzire. Ak kor miért nem utaznak gyorsvonattal, azzal egy pár óra alatt ott lehetnének. — Nincs nekünk arra pénzünk, mama — mondták és jelentőségteljesen dörzsölték össze ujjaikat. Mikor Szolnokon leszálláshoz készülődtem, még egyszer visszapillantottam a társaságra. Két borosüveg, fejenként 4—4 kiscsaládis üveg sorakozott üresen a kisasztalon, illetve az ülések alatt. A 66 százalékos utazási kedvezményt figye. lembe véve úgy hiszem, ez az összeg bőségesen elég lett volna a gyorsvonat! pótjegyre. De ők Inkább éjszaka utaznak, szombat délig alszanak, hogy aztán egy napos otthoniét után ismét egész éjszaka úton legyenek. Azt hiszem, a néninek adott magyarázatot még maguk sem hitték. T, L. ,Bábel” a szolnoki Tisza Szállónál és cawnpinqnéI Szolnokon igen sok külföldi turista utazik át. — Hossza bb-rövidebb időre sokan meg is pihennek a városban. — A szállóban Európa minden országából több mint kétezren fordultak meg e nyáron. A campingben megszálltak — többek között — svéd kerékpáros turisták, amerikai, új-zélandi látogatók. Itt tartózkodtak az ausztráliai és a kubai vízilabdázók ie Á pártszervezet a szövetkezeti demokrácia wr őre
