Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-30 / 178. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek! ZOLNO A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 178. szám. Ara 50 fillér 1965. július ät»., péntek. A pártszervezet a szövetkezeti demokrácia őre Jövő heti rádió és tv műsor A bumeráng többször Üt FIA TALOK DICSÉRETE HALÁSZ A ZAGYVÁN Az országban és a megyében elsőnek: Kungyalun véget ért az aratás Hatvan aratópár, egy kombájn és öt aratógép sikere z ifjúság életkori sa­játosságaihoz tarto­zik, hogy különös öröm­mel vállalkozik szokatlan erőpróbákra. odaadást, lelkesedést igénylő fel­adatokra, romantikusnak ígérkező munkákra, mert mindez közelebb hozza a fiatalokhoz a már olyany- nyira óhajtott felnőttkort. Érthető hát, ha oly sokan jelentkeztek az idén is a diákfiatalok közül a fele­lősségteljes munkát és a vele járó méltó elismerést ígérő önkéntes ifjúsági építőtáborokba. Június 27-én 31 központi-, s 8 önálló egyetemi építőtá­bor nyitotta meg kapuit, s azóta négy turnusban mintegy 27 ezer fiatal áll kéthetes időközönként munkába. Most, július 25- étől már a harmadik vál­tás dolgozik, aztán még egy csoport következik, s augusztus 21-től jön egy ki9 pihenés, majd az új tanév. Most még dolgoznak. Huszonnégy táborban me­zőgazdasági munkát — növényápolást, zöldség- és gyümölcsszedést —végez­nék; négy helyen csa­tornaépítésben és patak­szabályozásban segédkez­nek; részt vesznek Bala- tonszabadinál a műút épí­tésében, Révfülöpön a vasúti rekonstrukcióban és Százhalombattán a vegyipari létesítmény munkálataiban. A -felnőttek közül a mindent számokkal mé­rők gyakran kérdezgetik: kifizetődőek-e az építő­táborok. S különösen két­kedő hangsúllyal szól­nak. amikor az újságok­ban arról olvasnak, hogy sok-sok pénzért — a Hel­véciái Állami Gazdaság szikrai üzemegységében például 2 imillió forintért — állandójellegű táboro­kat építenék, korszerű há­lószobákkal. társalgókkal, fürdőszobákkal, jól felsze­relt konyhákkal és étter­mekkel. Ilyenkor azt mondják: többe kerül a leves, niint a hús. Pedig tévednek, nagyonis téved­nek. Mert számoljunk egy kicsit. Az ifjúsági építő­táborok akkor működnek, amikor a mezőgazdaság­ban és az építkezéseknél a legnagyobb szükség van a munkáskézre. Nélkülük sok zöldség és gyümölcs szedetlenül megöregedne, megrohadna. Avagy idéz­zük a Balatonszabadi mel­lett vezető műutat készítő építésvezető mérnöknek véleményét: „Amit a fia­talok nem egészen két hó­nap alatt megcsinálnak, azt a munkát nélkülük egy év alatt sem végezné el az Útépítő Vállalat, mert erre a munkára nem kapnának embert a környéken...” Ami pedig ezenkívül a fiatalok munkáját illeti: idei összesítő adatok még nincsenek, de rendelke­zünk a tavalyi számok­kal. s összehasonlításul ez is sokat mondó. Ta­valy „csak” 24 és fél ezer fiatal dolgozott a tábo­rokban, s összesen 91 500 köbméter földet termel­tek ki. 26 kilométer csa­tornát, 2900 méter töltést építettek, körülbelül 4800 katasztralis hold földet tettek hasznosíthatóvá, 100 ezer mázsa gyümöl­csöt és zöldséget takarí­tottak be, felkötöztek 1600 hold szőlőt, s 140 ezer munkaórát teljesítet­tek a növénytermelésben. Mindez önmagáért be­szél. Pedig ha az építő­táborok „tiszta haszon” rovatát nézzük, akkor nem feledkezhetünk meg az egyik legfontosabbról, a _ pedagógiáról sem. Ki­váló nevelési tényező ez a kéthetes önkéntes mun­ka, hiszen hasznos irány­ba terelődik a fiatalok­nak a szülői otthonból, rövid időre szóló „kiröp- penési” törekvése, kaland­vágya; életközelbén ismer­kednek meg a fizikai munkával; önállóságot ta­nulnak — s ami minden­nél fontosabb: saját mun­kájuk, erőfeszítésük révén nagyon-nagyon közel ke­rülnek ahhoz, hogy iga­zán magukénak érezzék az országot, szocializmust építő hazánkat. Hogy mit jelent ez a munka, azt azok tudják igazán, akik még ma is legszebb, legromantikur- sabb emlékeik között őr­zik, hogy két évtizeddel ezelőtt részit vettek a Margit híd útburkoló kö­veinek csillézésében, vagy a romok eltakarításában, a_ közlekedés helyreállí­tásában. Ezek a ma már felnőtté vált akkori fia­talok, most is pontosan tudják, hol, s mit csi­náltak. mi az 6 kezük munkája. S büszkék rá, azt a kis útszakaszt, azt a néhány csille bazalt- követ — amit talán azóta már ki is cseréltek — sokkal közelebb érzik a szívükhöz, mint amit a hivatásos útépítők raktak a helyére. És ez az érzés érteti meg igazán, milyen nagy jelentősége van a nem­zetközi cseretáborozásoknak is. Az idén 400 magyar fiatal vesz részt a kül­földi építőtáborok munká­jában, s ugyanannyi szov­jet. csehszlovák, NDK- beli, lengyel és jugoszláv fiatalt foglalkoztatunk mi is. S kell-e bizonygatni, hogy a szűzföldi iskola- építkezéseken, vagy a len­gyelországi Gliwicze-i ipari kombinát munkála­taiban milyen mélyen fo­nódhat érzelmileg is ösz- sze a szocialista hazafi- ság a proletár nemzetkö­ziséggel, a szomszédos testvéri népek igazi meg­becsülésével. A KISZ önkéntes épí- ** tőtáborai tehát na­gyon hasznosak pedagógiai politikai, erkölcsi, sőt anya­gi vonatkozásban is. Megér­demlik az e táborokban dolgozó fiatalok a felnőtt társadalom leffőszintébb megbecsülését és elisme­rését. T. L. Régen tette ennyire pró­bára aratás a parasztem­bert, mint az idén. Az el­ázott föld, a vízállásos tar­ló és az esők miatti sok­sok kiesés teszi, hogy az ország és benne Szolnok megye is igen lemaradt az aratással. Nem is igen van még község, ahol e nyári nagy munka befejezése kö­zeledne. Illetve egy már van. — Benke Pál elvtárs Kungya­lud tanácselnök csütörtökön azt az örömhírt közölte szerkesztőségünkkel, náluk a zab kivételével befejező­Az első negyedévben je­lentkező szabadkapacitás lekötése a következő há­rom hónapra szóló börzén megoldódott. Amikor a ke­reskedelem jelezte, hogy az éves tervszámra teljes mér­tékben nem tart igényt, a gyár a tornacipő termelést csökkentette, majd a mű­helyt leállította, úgy, hogy az aljakörön dolgozók bá­nyász papucsot, míg a tü zödeiek munkaigényes Pré­selt tornacipőt gyártottak. A vállalat ugyan nem tel. jesítette első félévi teljes termelési tervét, tehát az előirányzott 334,9 millió he lyett 331 millió forintot ter ­melt (98,8 százalékos telje­sítés) ez nem jelent hibát. Hiszen ez az az eset, ami­kor gazdaságosabb nem tel­el ott az aratás. A község földművelőit tömörítő Zöld Mező Termelőszövetkezet hatvan arató párja egy kombájn és öt aratógép se­gítségévei csütörtökön elve­tette az aratás gondját. A borsót is beleszámítva több mint ezer holdat arattak le a Zöld Mező Termelő- szövetkezet gazdái. S nem hiába híres, többszörösen kitüntetett termelőszövetke­zet a kungyalui, termésát­lagaik is erre vallanak. Az árpa 17 mázsát adott hol­danként náluk, s a búza — bár még a cséplés egy jesíteni a globális tervet, mert raktárra gyártani, ke­reskedelmi igény nélkül helytelen lett volna. A mi­nőségi mutatók kedvezőek: a bázishoz viszonyítva 1,6 százalékkal javult a termé­kek minősége. Ezen belül a mikroporózus és a Tisza- kruppon lemezek minősége nem érte el a tervezett színvonalat. A termelékeny­ség a mérlegadat szerint 102.2 százalék volt. Az export biztonsági tar­talék 0,2 százalékkal rosz- szabb. mint a tavalyi, amelyet a gyártményössze. tétel változása magyaráz. A vállalat felkészült a har­madik negyedévre. Kétmil­lió pár cipőt kell elkészí­teniük Ez most sokkal ne­hezebb feladat, mert sor része hátra van — hason­lóan jót ígér. . Különben a szövetkezet szérűin három cséplőszek­rény pergeti már a magot. A termés több mint egy- harmadát már zsákokban tudják. Kombájnjukat pe­dig ráállítatták a borsó cséplésére. A szövetkezet­ben ezzel egyidőben gondot fordítanak a talajmunká­latokra is. A kungyalui szövetkezeti gazdák teljesítménye pél­dás és tiszteletre méltó. Gratulálunk hozzá. kurül a rendkívül munka- igényes bundacipők és mű- bőrcsizmácskák gyártására, valamint sokan mennek sza­badságra. A polócipők gyár­tása is fokozódik. Az első negyedévi tapasz­talatokat összegezve a vál­lalat a szabványon kívüli lábbelik _ és gumilemezek részarányának csökkentését, a cipők esztétikai ^ hatásá­nak további javítását, vala­mint a feltárt 3,1 millió fo­rint értékű felesleges kész­let hasznosítását tűzte ki céljául. És természetesen a 615 ezer pár exportcipő ma­radéktalan kiszállítását is. Az első félévi exportterv kiváló teljesítése biztosíték arra, hogy a harmadik ne­gyedévben is jó eredményt érnek eb Mintegy 3.700 ragon gabona átvételére számítanak a szolnoki járásban — Hibák az újszászi tárháznál — Éjjel—nappali műszak Tisza földváron A megyei gabonafelvásár­ló és feldolgozó vállalat szolnoki járási kirendelt­sége a tervek szerint mint­egy 4000 vagon gabonát vesz át a járás 26 terme­lőszövetkezetétől. — Július 29-én délig átvettek vagonnal. A tiszaföldvári raktárnál éjjel-nappal dolgoznak. Az Ojszászi tárház át­adása 1963 májusában megtörtént, azonban még két év után is több épí­tési hiba van: rosszak az ajtók és a zá­rak; a vasúti betárolás le­hetőségei nincsenek bizto­sítva; hiányoznak az abla­kok vízvezetői; a trepp aszfaltozása. nem dött be. Űjszászon most kísérle­teznek 20 vagon gabona natúr tárolásával. A jász- ladányi raktárnál is meg­kezdik az átvételt. A gabonák változékony víztartalmúak. Ezért szá­rítják, vagy közvetlenül a malmokba viszik, vagy házilag is kezelik. A mintegy 3700 vagonból körülbelül 500 vagont fog­nak színekben, szabadtéren tárolni. Iskolák felújítása9 bővítése A nyári szünetben felújítják a törökszentmiklósi Petőfi utcai általános iskolát. Tiszafüreden hétszáz­ezer, Kisújszálláson nyolcszázezer forintot költenek az oktatási intézmények bővítésére. Több községben a szülői munkaközösségek segíte­nek a tatarozásban. Rákóczifalván már évek óta tár­sadalmi munkában végzik a festést. Ugyancsak társa­dalmi segítséggel tataroznak Törökszentmikióson és Karcagon is. A harmadik negyedév nehezebb Fokozódik a munkaigényes termékek gyártása a Tisza Cipőgyárban • Javítani akarnak a minőségen • 615 000 pár cipőt rendeltek exportra

Next

/
Thumbnails
Contents