Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-30 / 178. szám
Világ proletárjai. egyesüljetek! ZOLNO A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 178. szám. Ara 50 fillér 1965. július ät»., péntek. A pártszervezet a szövetkezeti demokrácia őre Jövő heti rádió és tv műsor A bumeráng többször Üt FIA TALOK DICSÉRETE HALÁSZ A ZAGYVÁN Az országban és a megyében elsőnek: Kungyalun véget ért az aratás Hatvan aratópár, egy kombájn és öt aratógép sikere z ifjúság életkori sajátosságaihoz tartozik, hogy különös örömmel vállalkozik szokatlan erőpróbákra. odaadást, lelkesedést igénylő feladatokra, romantikusnak ígérkező munkákra, mert mindez közelebb hozza a fiatalokhoz a már olyany- nyira óhajtott felnőttkort. Érthető hát, ha oly sokan jelentkeztek az idén is a diákfiatalok közül a felelősségteljes munkát és a vele járó méltó elismerést ígérő önkéntes ifjúsági építőtáborokba. Június 27-én 31 központi-, s 8 önálló egyetemi építőtábor nyitotta meg kapuit, s azóta négy turnusban mintegy 27 ezer fiatal áll kéthetes időközönként munkába. Most, július 25- étől már a harmadik váltás dolgozik, aztán még egy csoport következik, s augusztus 21-től jön egy ki9 pihenés, majd az új tanév. Most még dolgoznak. Huszonnégy táborban mezőgazdasági munkát — növényápolást, zöldség- és gyümölcsszedést —végeznék; négy helyen csatornaépítésben és patakszabályozásban segédkeznek; részt vesznek Bala- tonszabadinál a műút építésében, Révfülöpön a vasúti rekonstrukcióban és Százhalombattán a vegyipari létesítmény munkálataiban. A -felnőttek közül a mindent számokkal mérők gyakran kérdezgetik: kifizetődőek-e az építőtáborok. S különösen kétkedő hangsúllyal szólnak. amikor az újságokban arról olvasnak, hogy sok-sok pénzért — a Helvéciái Állami Gazdaság szikrai üzemegységében például 2 imillió forintért — állandójellegű táborokat építenék, korszerű hálószobákkal. társalgókkal, fürdőszobákkal, jól felszerelt konyhákkal és éttermekkel. Ilyenkor azt mondják: többe kerül a leves, niint a hús. Pedig tévednek, nagyonis tévednek. Mert számoljunk egy kicsit. Az ifjúsági építőtáborok akkor működnek, amikor a mezőgazdaságban és az építkezéseknél a legnagyobb szükség van a munkáskézre. Nélkülük sok zöldség és gyümölcs szedetlenül megöregedne, megrohadna. Avagy idézzük a Balatonszabadi mellett vezető műutat készítő építésvezető mérnöknek véleményét: „Amit a fiatalok nem egészen két hónap alatt megcsinálnak, azt a munkát nélkülük egy év alatt sem végezné el az Útépítő Vállalat, mert erre a munkára nem kapnának embert a környéken...” Ami pedig ezenkívül a fiatalok munkáját illeti: idei összesítő adatok még nincsenek, de rendelkezünk a tavalyi számokkal. s összehasonlításul ez is sokat mondó. Tavaly „csak” 24 és fél ezer fiatal dolgozott a táborokban, s összesen 91 500 köbméter földet termeltek ki. 26 kilométer csatornát, 2900 méter töltést építettek, körülbelül 4800 katasztralis hold földet tettek hasznosíthatóvá, 100 ezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget takarítottak be, felkötöztek 1600 hold szőlőt, s 140 ezer munkaórát teljesítettek a növénytermelésben. Mindez önmagáért beszél. Pedig ha az építőtáborok „tiszta haszon” rovatát nézzük, akkor nem feledkezhetünk meg az egyik legfontosabbról, a _ pedagógiáról sem. Kiváló nevelési tényező ez a kéthetes önkéntes munka, hiszen hasznos irányba terelődik a fiataloknak a szülői otthonból, rövid időre szóló „kiröp- penési” törekvése, kalandvágya; életközelbén ismerkednek meg a fizikai munkával; önállóságot tanulnak — s ami mindennél fontosabb: saját munkájuk, erőfeszítésük révén nagyon-nagyon közel kerülnek ahhoz, hogy igazán magukénak érezzék az országot, szocializmust építő hazánkat. Hogy mit jelent ez a munka, azt azok tudják igazán, akik még ma is legszebb, legromantikur- sabb emlékeik között őrzik, hogy két évtizeddel ezelőtt részit vettek a Margit híd útburkoló köveinek csillézésében, vagy a romok eltakarításában, a_ közlekedés helyreállításában. Ezek a ma már felnőtté vált akkori fiatalok, most is pontosan tudják, hol, s mit csináltak. mi az 6 kezük munkája. S büszkék rá, azt a kis útszakaszt, azt a néhány csille bazalt- követ — amit talán azóta már ki is cseréltek — sokkal közelebb érzik a szívükhöz, mint amit a hivatásos útépítők raktak a helyére. És ez az érzés érteti meg igazán, milyen nagy jelentősége van a nemzetközi cseretáborozásoknak is. Az idén 400 magyar fiatal vesz részt a külföldi építőtáborok munkájában, s ugyanannyi szovjet. csehszlovák, NDK- beli, lengyel és jugoszláv fiatalt foglalkoztatunk mi is. S kell-e bizonygatni, hogy a szűzföldi iskola- építkezéseken, vagy a lengyelországi Gliwicze-i ipari kombinát munkálataiban milyen mélyen fonódhat érzelmileg is ösz- sze a szocialista hazafi- ság a proletár nemzetköziséggel, a szomszédos testvéri népek igazi megbecsülésével. A KISZ önkéntes épí- ** tőtáborai tehát nagyon hasznosak pedagógiai politikai, erkölcsi, sőt anyagi vonatkozásban is. Megérdemlik az e táborokban dolgozó fiatalok a felnőtt társadalom leffőszintébb megbecsülését és elismerését. T. L. Régen tette ennyire próbára aratás a parasztembert, mint az idén. Az elázott föld, a vízállásos tarló és az esők miatti soksok kiesés teszi, hogy az ország és benne Szolnok megye is igen lemaradt az aratással. Nem is igen van még község, ahol e nyári nagy munka befejezése közeledne. Illetve egy már van. — Benke Pál elvtárs Kungyalud tanácselnök csütörtökön azt az örömhírt közölte szerkesztőségünkkel, náluk a zab kivételével befejezőAz első negyedévben jelentkező szabadkapacitás lekötése a következő három hónapra szóló börzén megoldódott. Amikor a kereskedelem jelezte, hogy az éves tervszámra teljes mértékben nem tart igényt, a gyár a tornacipő termelést csökkentette, majd a műhelyt leállította, úgy, hogy az aljakörön dolgozók bányász papucsot, míg a tü zödeiek munkaigényes Préselt tornacipőt gyártottak. A vállalat ugyan nem tel. jesítette első félévi teljes termelési tervét, tehát az előirányzott 334,9 millió he lyett 331 millió forintot ter melt (98,8 százalékos teljesítés) ez nem jelent hibát. Hiszen ez az az eset, amikor gazdaságosabb nem telel ott az aratás. A község földművelőit tömörítő Zöld Mező Termelőszövetkezet hatvan arató párja egy kombájn és öt aratógép segítségévei csütörtökön elvetette az aratás gondját. A borsót is beleszámítva több mint ezer holdat arattak le a Zöld Mező Termelő- szövetkezet gazdái. S nem hiába híres, többszörösen kitüntetett termelőszövetkezet a kungyalui, termésátlagaik is erre vallanak. Az árpa 17 mázsát adott holdanként náluk, s a búza — bár még a cséplés egy jesíteni a globális tervet, mert raktárra gyártani, kereskedelmi igény nélkül helytelen lett volna. A minőségi mutatók kedvezőek: a bázishoz viszonyítva 1,6 százalékkal javult a termékek minősége. Ezen belül a mikroporózus és a Tisza- kruppon lemezek minősége nem érte el a tervezett színvonalat. A termelékenység a mérlegadat szerint 102.2 százalék volt. Az export biztonsági tartalék 0,2 százalékkal rosz- szabb. mint a tavalyi, amelyet a gyártményössze. tétel változása magyaráz. A vállalat felkészült a harmadik negyedévre. Kétmillió pár cipőt kell elkészíteniük Ez most sokkal nehezebb feladat, mert sor része hátra van — hasonlóan jót ígér. . Különben a szövetkezet szérűin három cséplőszekrény pergeti már a magot. A termés több mint egy- harmadát már zsákokban tudják. Kombájnjukat pedig ráállítatták a borsó cséplésére. A szövetkezetben ezzel egyidőben gondot fordítanak a talajmunkálatokra is. A kungyalui szövetkezeti gazdák teljesítménye példás és tiszteletre méltó. Gratulálunk hozzá. kurül a rendkívül munka- igényes bundacipők és mű- bőrcsizmácskák gyártására, valamint sokan mennek szabadságra. A polócipők gyártása is fokozódik. Az első negyedévi tapasztalatokat összegezve a vállalat a szabványon kívüli lábbelik _ és gumilemezek részarányának csökkentését, a cipők esztétikai ^ hatásának további javítását, valamint a feltárt 3,1 millió forint értékű felesleges készlet hasznosítását tűzte ki céljául. És természetesen a 615 ezer pár exportcipő maradéktalan kiszállítását is. Az első félévi exportterv kiváló teljesítése biztosíték arra, hogy a harmadik negyedévben is jó eredményt érnek eb Mintegy 3.700 ragon gabona átvételére számítanak a szolnoki járásban — Hibák az újszászi tárháznál — Éjjel—nappali műszak Tisza földváron A megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat szolnoki járási kirendeltsége a tervek szerint mintegy 4000 vagon gabonát vesz át a járás 26 termelőszövetkezetétől. — Július 29-én délig átvettek vagonnal. A tiszaföldvári raktárnál éjjel-nappal dolgoznak. Az Ojszászi tárház átadása 1963 májusában megtörtént, azonban még két év után is több építési hiba van: rosszak az ajtók és a zárak; a vasúti betárolás lehetőségei nincsenek biztosítva; hiányoznak az ablakok vízvezetői; a trepp aszfaltozása. nem dött be. Űjszászon most kísérleteznek 20 vagon gabona natúr tárolásával. A jász- ladányi raktárnál is megkezdik az átvételt. A gabonák változékony víztartalmúak. Ezért szárítják, vagy közvetlenül a malmokba viszik, vagy házilag is kezelik. A mintegy 3700 vagonból körülbelül 500 vagont fognak színekben, szabadtéren tárolni. Iskolák felújítása9 bővítése A nyári szünetben felújítják a törökszentmiklósi Petőfi utcai általános iskolát. Tiszafüreden hétszázezer, Kisújszálláson nyolcszázezer forintot költenek az oktatási intézmények bővítésére. Több községben a szülői munkaközösségek segítenek a tatarozásban. Rákóczifalván már évek óta társadalmi munkában végzik a festést. Ugyancsak társadalmi segítséggel tataroznak Törökszentmikióson és Karcagon is. A harmadik negyedév nehezebb Fokozódik a munkaigényes termékek gyártása a Tisza Cipőgyárban • Javítani akarnak a minőségen • 615 000 pár cipőt rendeltek exportra
