Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. június 12. A szovjet ütem és az amerikai mesék Amikor a Szovjetunió állami tervbizottságában az 1966—1970-es ötéves terv kérdéseit vitatták meg, az alapvető gazdasági-politikai feladatok között említették a társadalmi termelés haté­konyságának emelését, a gazdasági fejlődés ütemé­nek fokozását. A fejlődés üteme ugyanis a tervgaz­daság egyik alapvető mu­tatója volt és marad, amely egyszersmind a tár­sadalmi és gazdasági rend­szer dinamizmusát jelzi. A gazdaság fejlődésének gyor­sasága az, ami végső soron a két társadalmi rend bé­kés versenyében a döntő szót kimondja. Ezért a szov­jet ütem nyugaton mindig az érdeiklődés középpontjá­ban áll. Érdekes, hogy még azok­ban a napokban is, amikor Alekszej Leonov emlékeze­tes űrsétáját tette a koz­moszban, a külföldi, első­sorban az amerikai megfi­gyelők változatlanul foglal­koztak a szovjet fejlődési ütem kérdéseivel. Ez a rendkívüli érdeklődés alig­hanem azzal kapcsolatos hogy a szocialista tervgaz­daság az, amely a történe­lemben először magas és állandó fejlődési ütemet tud felmutatni. Ily módon a gyakorlatban bizonyította be, hogy ez az ütem csak egy bizonyos termelési mód sajátja, ilyen iramú fejlő­dést csak a gazdasági vi­szonyok új típusa tesz le­hetővé. A Szovjetunióban és s többi szocialista országban a gazdaság tendenciája fel­felé ível, fejlődésének üte­me erőteljes, míg a kapita­lista országok gazdasági élete általában egyenetle­nül fejlődik: fellendülést visszaesés követ, ami után újabb fellendülés, aztán újabb visszaesés következik. Jól szemlélteti ezt az Egye­sült Államok gazdaságának példája. Az USA-ban a há­ború utáni időszakban négy válságjellegű ipari vissza­esés volt, az utóbbi 12 év­ben pedig kettő. Az ame­rikai sajtó általában szíve­sen érvel azzal, hogy az utóbbi négy esztendőben nem volt visszaesés az Egyesült Államokban. Ez a tény azonban semmiesetre sem cáfolja a kapitalizmus fejlődésének törvényszerűen ciklusos voltát. Az Egyesüli Államok számos nagytekin­télyű közgazdásza és üzlet­embere azon a véleményen van, hogy ez év végén vagy legkésőbb a jövő év elején csökkenni fog a termelés. Gazdasági csoda —•> a háború miatt A „Közös Piac” egész sor országában és Japánban egy időben magas fejlődési ütemet értek el, amit holmi gazdasági csodák javára ír­tak. Valójában azonbn csu­pán arról van szó, hogy egy bizonyos ideig még éreztette hatását a háború utáni konjunktúra. A „Közös Piac” országaiban, de kü­lönösen az NSZK-ban és Olaszországban külső hite­lek és beruházások révén felújították az állótőkét. — Japán és Nyugat-Európa ipara új műszaki bázis alapján épült újjá. Az új ipari forradalom hatására bizonyos kedvező szerkezeti változások mentek végbe. Ugyanakkor a háború utáni első esztendőkben a töme­ges munkanélküliség bizto­sította az olcsó munkaerőt. Mind a belső, mind a külső piacok felvevőképessége nö­vekedett, ami serkentette a termelést. Végül jelentős szerepe volt annak, hogy ezekben az országokban a háborút követő első esztendőkben viszonylag csekélyek voltak a katonai kiadások. Ám mindezek csupán ideiglenes tényezők voltak, amelyek részben máris túlélték ön­magukat, részben elhalófél­ben vannak. Ez érezteti is hatását a Közös Piac tag­országainak fejlődési üte­mében. Olaszországban erőteljesen, Franciaország­ban kevésbé erőteljesen csökken, s a hatok többi országaiban szintén lassul az ütem. Japán termelésé­ben ugyancsak periodiszti- kusan visszatérő válságjelek mutatkoznak. citásokat a lehető legrövi­debb időn belül kihasznál­ják. Ez azonban elmaradt a tervezett időütemezéstől, ami hatással van a fejlő­dés egész ütemére, amely most valamelyest lassúbb, mint a háborút követő el­ső évtizedben volt. — Ez azonban ideiglenes jelen­ség, amely részben az ipar struktúrájának átalakításá­val függ össze. Az ipar nö­vekedési ütemére legin­kább az 1963. évi rossz ter­més volt kedvezőtlen ha­tással. Akkor ugyanis szű­kült a könnyű- és az élel­miszeripar nyersanyagbázi­sa, ami aztán a nemzeti összterméken is éreztette hatását. A múlt esztendő jó termése és a termelés hatékonyságának fokozását célzó intézkedések révén azonban bizonyos mértékig máris javult a helyzet. Az idén az ipar fejlődési üte­me újra emelkedni kezd. Erre vallanak az idei első negyedév statisztikai ada­tai is. A múlt év azonos időszakához mérten az ipari termelés volumene kilenc százalékkal, az átlagos na­pi termelés pedig 11 száza­lékkal gyarapodott. Ez egy­általán nem „kifulladásra” vall. Amikor az állami terv­bizottságban új ötéves terv kérdései szerepeltek napi­renden, Koszigin szovjet miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy bár a szovjet gaz­daság gyorsan fejlődik, — még mindig nem olyan ütemben, amelyre az or­szágnak szüksége van és amelyet — a tervgazdálko­dás lehetőségeit figyelem­be véve — el lehetne érni. Ezért a szovjet kormány megbízta az állami terv­bizottságot, vizsgálja meg részletesen a fejlődési ütem kérdését és dolgozzon ki javaslatokat a termelés és a beruházások hatékonysá­gának fokozására, aminek igen nagy jelentősége lesz a fellendülés meggyorsítá­sában. Az állami tervbi­zottság javaslatai tükröződ­nek majd a Szovjetunió új ötéves tervében; Mark Makszimov De Gaulle Bonnba utazott Párizs (MTI). De Gaulle francia köztársasági elnök pénteken repülőgépen Bonn- ba utazott. Kétnapos bonni látogatása során a francia államfő eszmecserét folytat Ludwig Erhard nyugatné­met kancellárral; Villásreggeli Erlander tiszteletére Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány pén­teken villásreggelit adott Tage Erlander svéd mi­niszterelnök tiszteletére. A villásreggelin resztvettek a miniszterelnök kíséretének tagjai, valamint Gumiár Jarring, Svédország moszk­vai nagykövete. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Kirill Maziurov és több más hivatalos személyiség jelent meg. A lagosí értekezlet Lagos (MTI). Az Afrikai Egységszer­vezet külügyminiszteri ér­tekezlete a csütörtök esti megnyitás után zárt ajtók mögött rövid megbeszélést tartott. Ezt követően hiva­talosan bejelentették, hogy az értekezleten az AESZ tagjai közt felvetődött ne­hézségekről, valamint a rhodesiai helyzetről fognak tanácskozni. A nehézségek előidézői mint ismeretes, .'az OCAM tagországai, a volt francia gyarmatok, — amelyeknek képviselői kijelentették, hagy nem mennek el az AESZ szeptemberre kitű­zött csúcsértekezletére, ha azt Accrában tartják meg.­BERLIN-TOKYO-MOSZKVA Amit a statisztika matat A kapitalista világ ipari termelése 1950-hez képest nagyjából megduplázódott, de a fejlett tőkés országok­ban a növeikedés mértéke ennél kisebb, míg a szocia­lista országokban — 4,7- szeres. Az utóbbi időben az ame­rikai sajtóban olyan állí­tások láttak napvilágot, hogy a Szovjetunió állító­lag kezd visszaszorulni az Egyesült Államokkal vívott gazdasági versenyben, hogy a Szovjetunióban állítólag kifulladó-félben van a fej­lődési ütem. Ám a statisz­tikai adatok kérlelhetetlen pontossággal bizonyítják ennek az ellenkezőjét. A Szovjetunió továbbra is az Egyesült Államok előtt jár, mind az ipari termelés, mind az ipari össztermék és a nemzeti jövedelem növekedési üte­mét tekintve. Ez az ütem­előny megfigyelhető a leg­fontosabb ipari termékek növekedésének abszolút szá­mainál is. így például 1950 és 1964 között a Szovjet­unióban az ipari összter­melés több mint meghá­romszorozódott, míg a nem­zeti jövedelem a .3.3-szere­sére emelkedett. Az Egye­sült Államokban ugyanak­kor az ipari össztermelés hatvan százalékkal, a nem­zeti jövedelem 56 százalék­kal gyarapodott csupán. Ezek után állítsuk szem­be a két ország ipari nö­vekedésének évi ütemét az utóbbi hét esztendőben. A Szovjetunióban 1958 és 1964 között az ipari össz­termelés évente 9,3 száza­lékkal emelkedett, míg az Egyesült Államokban 3,9 százalékkal. Egy főre szá­mítva a Szovjetunióban 7,5 százalékkal, az USA-ban 2,2. százalékkal. A Szovjetunió az Egye­sült Államoknál több vas­ércet, szenet, kokszot, moz­donyt, traktort, gabona- kombájnt, fűrészárut, ce­mentet, előregyártott vas­beton elemet, ablaküveget, gyapjú- és lenszövetet, cukrot, halat, állati zsira­dékot termel. A Szovjetunióban most folyó hatéves tervben kü­lönösen nagy figyelmet fordítanak a perspektivikus iparágak fejlesztésére, új termelési ágak meghonosí­tására. Gyors ütemben fej­lődik az energetika, a vegyipar, az elektronika, a műszergyártás, az atom- és űrtechnika, a korszerű szállítás, s a gazdasági élet valamennyi területén mind nagyobb teret hódit az automatizálás és a komplex gépesítés. Ez természetesen nagy erőfeszítéseket és be­ruházásokat igényelt, meg­követelte, hogy az ország pénzügyi és anyagtartalé­kait, készleteit a szükség­letnek megfelelően, a ko­rábbinál ésszerűbben osz- szák el. Mi igaz a kifulladásból ? A fejlődési ütem szem­pontjából rendkívül fontos, hogy az új üzemek mi­előbb megkezdjék működé­süket és a tervezett kapa­IV EW-YORK-BELGRAD-LONDON Párizs — (TASZSZ) Hivatalosan bejelentet­ték, hogy június 29-én ösz- szeül a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága és megvitatja a köz- társasági elnökválasztások előkészületeit. A beszámo­lót Waldeck Röchet főtit­kár tartja, Caracas — (TASZSZ) 1250 venezuelai politikai fogoly — köztük Jesus Fa- ria, a kommunista párt főtitkára és Gustavo Ma- chado volt parlamenti kép­viselő — üdvözlőtáviratot juttatott el a venezuelai po­litikai foglyok amnesztiájá­ért küzdő európai konfe­renciának. A hazafiak kö­szönetét mondanak az ér­tekezlet részvevőinek és rámutatnak, hogy a vene­zuelai rendőrség sokszáz hazafit törvénytelenül bör­tönben tart. Több rab igen súlyos egészségi állapotban van, így súlyosan beteg Jesus Faria, valamint Tor- res, az ismert szakszerve­zeti vezető. • Lara államban, Venezue­la egyik tartományában hatvan parasztot agyonlőt­tek, mert állítólag „együtt­működtek a partizánok­kal” — közli a Que című hetilap. A lap elítéli a ke­gyetlenkedést és hangoztat­ja, hogy a helyszínen fel­koncolt parasztok bűnössé­gét senki sem bizonyítot­ta be. Becs Osztrák hivatalos forrá­sokból származó tájékozta­tás szerint az Ausztria te­rülete felett napok óta tar­tó szüntelen esőzések is­mét súlyos károkat okoz­nak. Több országutat és vasútvonalat le kellett zár­ni. Számos helyen került sor a forgalmat akadályo­zó földcsuszamlásokra. — Különösen nagy nehézsége^ két és károkat okoz a pá­ratlan méretű csapadék a Vorarlbergben. Tirolban a héten egy méteres új hó esett, amely nagymérték­ben megnövelte a lavina­veszélyt. Prága Laksmi Menőn asszony, India külügyi államminisz­tere pénteken Prágába ér­kezett. David csehszlovák külügyminiszter fogadta a vendégeket a repülőtéren« „Köztünk harcolt, míg szíve utolsót nem dobbant66 Nagy részvéttel temették el Varga Jenő elvtársat Tegnap délután 4 árakor a szolnoki temetőben a gyászinduló hangjai mellett a régi harcostársak, a munkatársak, ifjú és idős kommunisták álltak dísizőr- séget Varga Jenő elvtárs, a párt régi harcosának ra­vatala mellett. A megyei és a városi pártbizottság képviseleté­ben M. Szabó István, Tóth János és Sipos Károly, a megyei és városi tanács képviseletében Fodor Mi­hály, a megyei tanács vb-einökhelyettese és Kapás Rezső, a városi tanács vb-elnöke, a honvédség nevé­ben Gáti Sándor alezredes, a munkásőrség nevében S. Tóth Lorámd jelent meg a temetésen. A vörös drapériával díszített ravatalt az elhunyt családja, munkatársai és ismerősei, valamint a hon­védség és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet alakulatok képviselői állták körül. A megyei és a városi pártbizottság és a család nevében Varga József, a Szolnok megyei Néplap fő- szerkesztője búcsúzott el az elhunyttól. A búcsú elhang­zása után a honvédség és a munkásőrség harcosai emelték vállaikra a koporsót és vitték a sírhoz. A sírnál Tornyai Géza főmérnök, az Alföldi Kő- olajfúrási Üzem dolgozói nák nevében, Gáti Sándor alezredes a katonák nevében, S. Tóth Loránd szá­zadparancsnok helyettes pedig a munkásőrök nevében búcsúzott az elhunyttól. Ezután a megjelentek helyezték el a kegyelet virá­gait a sírhanton. Wilsont sürgetik, hogy vonja meg támogatását a „texasi cowboy tói44 London (MTI); Wilson brit miniszterel­nököt egyre türelmetleneb­bül sürgetik saját párthí­vei, hogy kösse el végre Nagy-Britannia — szekere rúdját a háborús szakadék felé vágtató „texasi cow- boy-tól”; A szigetország­ban uralkodó közhangulat­ra jellemző, hogy még a konzervatív sajtóorgánu­mok közül is csupán a szélsőjobboldali, Ultra-bi­rodalmi irányzatot képvi­selő Daily Express dicséri fenntartás nélkül a mun­káspárti miniszterelnök „bátorságát és bölcsessé­gét”, amiért életre-halálra kitart Johnson elnök mel­lett. Lena Jeger munkáspárti képviselőnő a Guardian pén­teki számában szenvedé­lyeshangú cikkben kéri számon, hogy mi is volta­képpen a brit politika, ami­ről Stevart külügyminisz­ter „oly szánalmas sem­mitmondással beszélt a parlamentben”; Legalább, nekünk, ango­loknak, akik végigéltük a legutolsó háború bombatá­madásait — írja a képvi­selőnő — tudnunk kellene, hogy pusztán bombákkal nem lehet háborút nyerni, különösen nem olyan há­borút, amely eszmékért fo­lyik. Ebben a kegyetlen háborúban félrevezető, — nyakatekert szólamokhoz folyamodnak. Hogyan is lehet az — úgymond — „északról beszivárgó táma­dókat” a náci Németország Hollandia elleni támadásá­hoz hasonlítani? Hiszen példának okáért egy kom­munista egyetemi hallgató Hanoiból — mindenképpen úgy érezheti, hogy neki több joga van a Mekong- folyó deltavidékén lennie, mint a távoli kontinensek­ről érkezett betolakodók­nak. Imberték több mint negyven embert öltek meg Washington — (MTI) Jósé Móra, az Amerikai Államok Szervezetének fő­titkára csütörtökön az Im- bert-junta vérengzéseinek színhelyére, a Santo Do- mingótól 40 kilométernyire fekvő „Trujillo-tanyára” utazott munkatársainak kí­séretében, hogy személye­sen járjon utáiia az embe­ri jogok Amerika-közi bi­zottsága által készített je­lentésnek. Imberték ható­ságai ennek az állatte­nyésztő gazdaságnak a te­rületén még a múlt héten is tömeges kivégzéseket hajtottak végre. Az ügy most egyre nagyobb hullá­mokat kavar. A tömeggyilkosságról szó­ló hírt egy meg nem ne­vezett külföldi diploma­ta tudatta napokkal ez­előtt az ENSZ-hatóságai- val, amelyek továbbítot­ták az értesülést az AÄSZ-szerveknek. Mórán kívül Ú Thant dominikai képviselője — Mayobre is járt a tömeg­gyilkosságok színhelyén. Az AFP jelentése szerint egy patakhíd alatt felfedezték azokat a dombokat, ame­lyek valószínűleg tömegsí­rokat rejtenek. F’”előre csak két holttest került elő, de a környéken rend­kívül nagy számban talál­tak kilőtt töltényhüvelye­ket. Igen valószínűnek tű­nik, hogy az Imbert-rend- őrség körülbelül 40 embert végzett ki a „Trujillo-ta- nyán” olyan polgárokat; akik a Gaamano-kormány hívei voltak. A legfrissebb jelentések szerint az AÄSZ széles­körű vizsgálatot indított. Móra táviratozott Washing­tonba, s utasította az AÁSZ- szerveket! állítsanak össze bűnügyi szakértőkből álló különleges bizottságot. — amely Dominikában felde­rítené a tömeggyilkossá eok ügyét. A küldöttséget Dá­niel Schweitzer chilei ügy­véd, kriminológus vezeti. Bizottságot kért Móra az ENSZ-től is. Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön beszédet mondott a szövet­ség a haladásért program első Amerika-közi érte­kezletének részvevői előtt. A külügyminiszter arra szólította fel a nyugati fél­teke országait, állítsanak össze egy új politikai gépe­zetet, amely felhasználható lenne a dominikai, vala­mint az ehhez hasonló más latin-amerikai válságok esetében is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents