Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

iSNM. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 V ADON TERMŐ ALUTA Á karcagi tanár úr egész emberöltőre gondolt Zöld utat a gyártmányfejlesztésnek Egy félretett téma, ami tíz milliót ér Először elborzadtam, utána elmosolyodtam, az­tán elképedtem, s végül tiszteletet kezdtem érezni Erős András iránt. Sorba mutogatta munkáit. Első­nek a libaboncolást. — A késektől, vágásoktól eléggé irtózom, s hiába magyaráz­ta a hosszú, nagyon ba­rátságos ember, hogy ő a libakeltetés biológiáját vizs­gálja most. S hogy Nagy- ivánra motorozott el a to­jásokért, mert hallotta, ott ezzel valami baj van az Űj Élet szövetkezetben. — Meg különben is: — Tanítványom volt az ottani állattenyésztő. Jele­sen végzett nálunk, de ott nem nagyon becsülik meg. Mindezt hallva elviselhe­tőbbé lett a boncolási lát­vány, de még így is sok­kal kedvesebben hatott a patkó gyűjtemény Ló-pat­kó, ökör-patkó, szamár-pat­kó, gyógypatkó, félpatkó .. Összesen 42 különböző pat­kó ritkaság. Fél élet kel­lett összegyűjtésére. — S Erős András fél életen át gyűjtötte, hogy az iskolá­nak meglegyen. Még be is nikkeleztette, s szerkesztett hozzá egy táblát. Hát ezen mosolyogtam. S ami előtt meg elképedve álltam: a szinte kiberne­tikai mutatvány számba menő takarmányozási táb­la. — Képzeljük el, egy hatalmas szekrényfal mö­gött megnyomunk valami­lyen gombot. Mondjuk a sertés címszót viselőt. S erre fényjelzések mutatják a sok-sok színes égő renge­tegében mi mindennel táp­lálkozik a sertés: fehérje, karotin, keményítő... — De ezzel együtt már más égők meg azt jelzik, mi min­denben találhatók az előb­biek: a kukoricában, a lu- cemalisztben, az árpában, miegymásban. Szó szerint ezernyi hu­zal, drótszál hálózza be a faiat. A karcagi ktsz szak­emberei nem vállalták el a fal szerelését, amikor a tervrajzot meglátták — S ezért Erős András, karcagi felsőfokú technikumi tan­székvezető docens nekiállt és megcsinálta maga. Ha a tervezési időt is beleszámí­tom, majd tíz év alatt. A tanszéki szoba halijában egyébként hasonló gyapjú­tabló. Fiókjaiban pedagó­giai felmérések, tanulmá­nyok. Tíz-tizenötéves meg­figyelések osztályairól, lá­nyokról, fiúkról. Honnan győzi mindezt idővel? — Reggel hatkor már ezermesterlkedeki S erre valók az estéim. Találkoztam a feleségé­vel. Azt mondta, már meg­szokta, hogy mindig távol, mindig a szertárban a fér­je. S az intézet ugyanígy szokta meg Erős Andrást. Az a magas, bajuszos férfi, aki csizmában szokott jár­ni, hihetetlen munkabírás, enerjgia tulajdonosa Tizen­hét éve gazdasági tanár. — Lassan húsz esztendeje ta­nít Karcagon. A pakisztáni ciklon áldozatai A pakisztáni parlament­ben egy képviselő, aki be­járta a sújtott vidékeket, közölte, hogy tíz millió em­bert fenyeget éhen- és szomjanhalás, nincsen ru­hájuk, sem gyógyszerük, mert a május 11-i ciklon . Kélet-Pákisztánban rendkí­vül súlyos pusztításokat végzett. A halálesetek szá­mát közel 30 ezerre be­íítiüük. — Nem vagyok meges­küdve Karcaggal, de szere­tem. Egyszer — majd tíz éve — bejárta a karcagi ha­tárt, s megírta gondolatait, tanárérzéseit a látottak, hallottak után. Érik a gyü­mölcs — ezt a híres re- rénycímet adta munkájá­nak. Nagyon szép kínai bölcsességet jegyeztem ki belőle, Erős András hitval­lását: „Aki egy esztendőre gon­dol — vessen kölest, Aki egy évtizedre gondol — ültessen fát, S aki egy egész ember­öltőre gondol — neveljen embereket.” Az idei karcagi techni­kumi napon nem igen volt boldogabb ember nálánál. Azért is, mert arról beszél­hetett, milyen szép a Par­lament. Dobi István kezé­ből vette át a kormányki­tüntetést az ünnepség előtt. S azért is, mert az intézeti napra eljöttek a karcagi technikum volt nö­vendékei. Láttam, milyen szeretet­tel vették körül. Szinte ra­gyogtak a közelében. Lát­tam és talán még irigyel­tem is ezt a nemcsak a nevében nagyon erős em­bert Borzák Lajos Idestova száz nap óta ijesztget bennünket a Duna magas vízjárással. Az ötö­dik árhullám teitőzésekor a budapesti mederszakasz mintegy 6900 köbméter vi­zet szállított másodpercen­ként. Az első áradást pedig 3000 köbméteres másodper­cenkénti vízhozammal kezd­te. A több mint három hó­nap alatt levonult 6 árhul­lámmal — a hozzávetőle­ges számítások szerint — mintegy 40 milliárd köb­méter víz folyt át az orszá­gom. Az áradás jóvoltából annyi vizet engedtünk el. mintha _ huszonkétszer egy­más után kiürítettük volna a Balatont. Az 1954. évi nagy zöldár tetőzött Budapestnél a leg­magasabb szinttel, 805 cem- támétres vízállással. Ez az áradás azonban fele annyi vizet sem hozott, mint az Hogy az ebédet befejez­ték, egy pillanatra még, in­dulásra kész, egymásra né­zett a három lány. Kati körüljáratta tekintetét s megállt a falon, a sgraffito egyik figurájánál. — Már megint azt a fiút nézed? — kérdezte Éva. — Miért ne, tetszik ne­kem. — Helyes, csak kicsit bu­ta képe van Ezen összenevettek. — Jobb lenne effv a va­lóságban — mondta Kati. Éva ránézett és sóhajtott helyette is. A harmadik, nyúlánk, halványszőke lány, lesütötte a szemét. Hibát­lan, jólápolt kezét, diszkré­ten lakkozott körmeit nézte. Az utcán eléjük állt egy fiatalember. Mögötte fél­oldalasán másik kettő. — Pista! — mondta a nyurga szőke lány. — Végre egyszer elkap­lak benneteket! — mondta Pista. — Bemutatom a ba­rátaimat és meghívom az egész társaságot egy feke­tére. Űton-útfélen találkozunk olyan növényekkel, melyek­nek értékét nem ismerjük. Sokat közülük, mint gazt, irtjuk is. Pedig a vadonter­mő növények egész sora valutát jelent a népgazda­ságnak. Értéküket növeli, hogy jelentős részük külö­nösebb emberi munka nél­kül megterem. Csupán a begyűjtés jelent egy kis el­foglaltságot. Ilyen vadon­termő növény a fehérfa­gyöngy, a hérics, a szikfű, a gyermekláncfű-levél, az útifű — közismerten pap­sajt —. a csalán-levél, a pemetefű, a hársfa-virág, a bodza-virág és a szeder­levél. Belőlük nemcsak a magyar gyógyszeripar igé­nyel nagy mennyiséget, ha­nem külföldön is keresett cikkek. A gyűjtőnek közvetlen hasznot is jelent, hiszen a földművesszövetkezetek, felvásárlótelepeink pénzt fizetnek érte. A tiszafüredi járásban például a kamilla­érés idején volt olyan em­ber is, aki két hét alat1 csaknem 3000 forintot ke­resett. Jó jövedelmet bizto­sít tehát a gyógynövény­gyűjtés. S nemcsak tavasz- szal, de egész éven át. Egész télen található a fe­HAZAI A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására Hont János­nak, a földművelésügyi idei zöldár hat árhulláma mégis elöntött 35 000 hoid- nyi területet és pusztításai­val 383 millió forinttal ká­rosított bennünket. Ha most is egy hullámban jött vol­na a zöldár, akkor az 1954, évi árvíznél is nagyobb károkat okoz. — De a hat részre felosztott víztömeg a kisebb tetőzések miatt a magyar szakaszon nem tud­ta átlépni a gátakat. Jugo­szláviában viszont az első áradásokat a később kelet­kezők is utolérték, az ár­hullámok egymásra futottak és minden eddigi maximu­mot meghaladó vízszinteket értek el. Ezzel egyesült még a Dráva nagy árhulláma, s a hatalmas víztömeg nagy Kerületeket öntött el. A magyar szakaszon a tölté­sek átáztafáséval veszélyez­teti a tartós zöldár a Du­na-menti területeiket. — Nincs időnk — mond­ta Éva —. vissza kell men­ni a boltba. — Csak öt percre... Évának Karcsi jutott. Pista felfigyelt, ahogy egy­más mellé ültek. — Mi az, ti már ismerté­tek egymást? — A, nem... — mondta Éva és megrázta a fejét. Sötétbarna, kicsit kócos ba­ja meglibbent. Szemét ösz- szehúzva nevetett, amivel azt mondta: De igen... Ki­csit lehunyta a szemét. Már két hete, hogy a boltban, hogyis... és elég gyakran megvárta zárás után. Egy­szer azt mondta: Most ve­szek magamnak egy reka- miét. Unom már azt a kes­keny ágyat... Aztán másról beszélt. Éva felnézett Karcsi a szőke Esztert bámulta. Éva megint lehunyta szemét. Talán csak egy másodperc­re. S ez alatt azt álmodta hogy egy virágos re- kamién hever, félig fekve s egy férfi, fényes fekete selyem házi­bér fagyöngy, s tavasszal szinte megszámlálhatetla- nok a gyógynövények. Ezek gyűjtése a társada­lom egészségvédelmét szol­gálja, de segíti a népgazda­ság valutaszerzési lehetősé­geit is. Nem tudunk annyi hársfavirágot, vagy bodza­favirágot gyűjteni, amit a külföldi államok, s különö­sen a nyugati országok pia­cain el ne tudna helyezni külkereskedelmi vállala­tunk. Ezért is fontos, hogy mi­nél többen bekapcsolódja­nak a gyógynövénygyűjtés­be, mely főleg a csökkent munkaképességűek, rok­kantak, nyugdíjasok szá­mára biztosít jelentős mel­lékjövedelmet. Hasznos idő­töltést jelent az iskolás- gyermekeknek is. hiszen ki­rándulások alkalmával, ha csak egy-két kilót szednek össze, s adnak át az fmsz- nek, az maguknak is hasz­nos, de a népgazdaságnak is. Hamarosan megkezdődik a bodzafavirág és a hárs­favirág gyűjtése. Ezt köve­tően pedig a szederlevél je­lenthet jó jövedelmi for­rást. Ne hagyjuk tehát el­veszni megyénkben sem ezt a vadontermő valutát. — mj — HÍREK miniszter első helyette­sének vezetésével három­tagú kormányküldöttség utazott pénteken Lipcsébe a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazadsági kiállításának megnyitá­sára. * Az országos onkológus vándorgyűlés pénteken folytatta munkáját Zala­egerszegen. A tanácskozás második napján 19 elő­adást tartottak a tüdőrák korai felismerésének lehe­tőségeiről, a kutatás és gyógyítás módszereiről. * 1949 óta a magyar kül­kereskedelem rendszeresen részt vesz Európa egyik legjelentősebb általános vásárán, a poznani nemzet­közi vásáron, Kelet—Nyu­gat kereskedelmének fon­tos találkozóhelyén. Tizen­hat magyar külkereskedel­mi vállalat küldte el Poz­nanba áruinak mintapél­dányait. A magyar árube­mutatón különös hang­súlyt kapnak a beruházási javak. A poznani vásár lá­togatói most első alkalom­mal ismerkedhetnek meg a Köp 160-as optikai kö­szörűvel, az MU 250-es műszerész esztergapaddal és a DSCL 6xl0-es légpár­nás kábelgyártó gyorssod­róval. kabátban, a fejénél ül és a haját simogatja. — Hallja, kedvesem, a kertben megszólalt a bülbül madár — mondta a férfi és egy fényes ezüstcsillag volt a homlokán, Karcsi még mindig Esz­tert nézte. Éva magához vette a retiküljét és fel­kelt. Semerre se nézve ment az ajtóhoz, amely fö­lött egy női fej tarka dom­borműve díszlett. Mikor visszajött, furcsán lépegetett, egyik kezét a szoknyájára szorítva. Kati mindjárt észrevette, hogy baj van — Kiesett a gumi... — súgta Éva, miközben leült. Kati kinyitotta retiküljét, kotorászott benne. — Nem tudok rajta segí­teni... Éva Észterre nézett, de olyOy távol volt tőle. Min­dig olyan távol volt... Karcsira nézett, aki most érdeklődve figyelte a lá­nyok sugdolódzását. — Van pénze? — kérdez-- te Éva. Karcsi meglepődött. A lány nyíltan a szemébe né­zett. Nem tudott olvasni Hosszú idő óta figyelem­mel kísérjük a jászberényi Aprítógépgyár műszaki fej­lesztő munkáját. Egy esz­tendővel ezelőtt közölt — „Zöld utat a gyártmány- fejlesztésnek” című cik­künkben (amelyben részle­tesen foglalkoztunk a vál­lalat ilyen irányú tervei­vel) nagy fontosságot tu­lajdonítottunk többek kö­zött a gumikeverő henger­szék és gépsora fejleszté­sének. Fényképen is bemu­tattuk a berendezés mo­dern formatervét. Ma hol tartanak a fej­lesztésben, mikor kezdik meg a gyártást? Ez a kér­dés időszerű. Nos a jövő évi prototípus előkészíté­sén fáradoznak. Az elkép­zelések szerint 1968-ra kell a gyárthatósági fokot el­érni. Ezt a csalódást okozó információt az Aprítógép­gyár főkonstruktőrétől kap­tuk. Egy évvel ezelőtt nem erről volt szó! De arról igen, hogy a fejlesztés jó ütem­ben halad. Vegyük csak sorjában: e berendezés fejlesztése évek óta tart, 1964-ben arról beszélünk, hogy közele­dünk a célhoz. És ugyan­csak 1964. végén félreteszi a „témát”, ami tíz millió forintot, devizát ér. Egy teljes esztendőig tartó vesz- teglés. Okáról többféle ma­gyarázatot hallottunk. —' Például a főkonstruktőr ezt mondta: — A fejlesztés végső fel­futásának optimális idő­pontja — mármint a hen­gerszéké — a vele felfutó gépsor gyártásának ideje... Mindenképp fel kell fi­gyelni erre a helytálló, ám óvatos megfogalmazásra. Az időt sokaljuk, amíg szóba jöhet a „végső fel­futás”. A prototípus elké­szülte után a sorozatgyár­tás feltételeit is meg kell teremteni — egyszóval 1968! Ha közbe nem jön valami... Mert ezúttal köz­bejött. A gumikeverő hen­gerszék fejlesztése azért maradt abba, mert nincs pénz rá, de a gyártáshoz 6incs kapacitás 1968-ig, — annyi a megrendelés. Egyelőre csak az utób­benne. Gépiesen ntrűlt a tárcájáért. Kinyitotta. — Adna nekem? — kér­dezte Éva és a fejét hátra­hajtva nevetett. Barna haja kócosán lebbent a feje kö­rül. Karcsi belenyúlt a tárcá­ba. Két százas, meg egy csomó tizes szorongott az ujjat között. Félig kihúzta a bankjegycsomót. Gyors pillantással Évára nézett $ felmérte, így, tetőtől talpig. Éva a szája elé kapta a kezét. Karcsi gyorsan ol­dalt nézett s közömbösen igyekezett kérdezni: — Mennyit adjak. Pa­rancsoljon. Rendelkezésére állok. — Csak tíz fillért kérek — mondta Éva. — Tíz fillért? — Karcsi gyorsan eltette a tárcát, za­vartan gyűrte, beleakadt a belső zsebe peremébe. Elő­vette az aprópénzét. Éva most már nem titko- lódzva szaladt egyenesen a nőfejes ajtóhoz. Bent gyor­san felhúzta a harisnyáját és a tízfillérrel megerősí­tette a harisnyakötőn. Fel­húzta a szoknyáját a másik oldalon is. Az rendben volt. De két szitás csík mutatta bírói. Ha hozzáértő átte­kinti az Aprítógépgyár gyártmánylistáját és meg­felelő számításokat végez: megállapíthatja, hogy a je­lenlegi gyártmányok dur­ván 30—40 százaléka kor­szerűtlen, előállítása, a ter­melésbe való beállítása ma már nem gazdaságos, leg­alább is sokkal kevésbé; mint évekkel ezelőtt. Az igazság az, hogy egyedi gyár lévén, lassan már csavar-termelésre is sor ke­rül... Holott a profilt szű­kíteni, a törzsgyártmányo­kat kialakítani kellene. A kapacitáshiánnyal való ér­velést nem túlságosan ne­héz megdönteni. Ami a pénzkérdést illeti. A műszaki fejlesztési fel­adatok megtervezésénél, a pénzügyi alap megterem­tésénél vpjon figyelembe veszik-e a vállalat adott­ságait? Tavaly az Aprító­gépgyár műszaki fejlesz­tési programját nem telje­sítette, ennek ellenére a pénzügyi alapnál többet költött. Az áthúzódó fej­lesztési feladatok az 1965. évinek mintegy felét ké­pezik. Sőt a vállalatnak az idén már műszaki fejlesztési alap hiánya van (a tavalyit az általános gépipari igazga­tóság megtérítette) s ezért 1,5 milliós hitelt kért. Ha a fejlesztési tervet nem csökkentik, újabb több milliós mínuszra lehet szá­mítani. Nos mindezt figyelembe véve kérdéses, hogy a jelen­tős áthúzódások és az adott pénzügyi helyzet ellenére helyes-e a műszaki fejlesz­tést folytatni? Szerintünk feltétlen, de nem így, aho­gyan a gumikeverő hen­gerszék és gépsora eseté­ben történik. Ellenben, ha a Kohó- és Gépipari Minisztérium Ál­talános Gépipari Igazgató­sága, valamint a vállalat együttesen felülvizsgálják a műszaki fejlesztés prog­ramját, pénzügyi helyzetét és közös elhatározásra jut­nak, talán más jövő vár a gumiipari berendezések Fábián Péter a szemlefutást Milyen so­vány a lábam... — gondol­ta és lassan visszasétált a társasághoz. — Mire kellett a tíz HU lér? — kérdezte Karcsi, A három lány nevetett. Karcsi most először jött za­varba. — Majd megadom — mondta a fiúnak. — Holnap, jó? Éljön ve­lem moziba? — Nem, nem érek rá. — Holnapután? — Akkor sem. — Jaj, lányok, megesz a Mariska néni! — kiáltotta Kati és felugrott. A másik kettft is kapkodta a kabát­ját Gyorsan köszöntek és kiszaladtak. Az emberek mosolyogva néztek a lányok után. Az­tán hirtelen üres lett a le­vegő. A betévedő napsugár­ban jól lehetett látni egy komoly kis tanárnő ábrán­dos kék szemét. Egv öregúr belesóhajtott az újságjába és megtörölte a szemüveget. — Marhaság — mondta Karcsi. — Én vagyok a legnagyobb marhája a vi­lágnak — aztán oda-fardvl" a pincémöhöz: — Három fél konyakot kérek! Lőrinez Lóránd Száz nap alatt mintegy 40 milliárd köbméter víz folyt át az országon TÍZ FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents