Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. június 5. Törékeny a dominikai fegyvernyugvás White kézi rakétapisztoliyal Csütörtökön a Szovjetunió kérésére összeült a Bizton­sági Tanács rendkívüli ülé­se, hogy megvitassa a do­minikai helyzet legújabb fejleményeit. U Thant ENSZ-főtttkár Dominikában tartózkodó személyes megbízottjának, Jósé Antonio Mayobrenak jelentése alapján közölte, hogy a fegyverszünetet álta­lában tiszteletben tartják, de ez a fegyvemyugvás „törékeny”i Az ENSZ-főtitkár tájé­koztatta a Biztonsági Ta­nácsot azokról a táviratok­ról, amelyeket Jottin Cury- tól, az alkotmányos kor­mány külügyminiszterétől kapott. Cury lelhívta a Biztonsági Tanács figyelmét arra, hogy az imbertista erők tömeges kivégzésékei hajtanak végre és kérte, hogy levelének tartalmát hozzák az emberi jogok bi­zottságának tudomására, s küldjék Santa Domingóba e bizottság küldöttségét. U Thant közölte; felkérte Mayobret, hogy. a rendelke­zésére álló korlátozott lehe­tőségeket használja^ fel e jelentések kivizsgálására. Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ-küldötte a Biztonsági Tanács ülésén felolvasta a szovjet kormány nyilatko­zatát. Az Egyesült Államok az ENSZ alapokmányának megsértésével, az Amerikai Államok Szervezetének zász­laja alatt nyílt agressziót követett el a Dominikai Köztársaság ellen. — Han­goztatja a nyilatkozat — az AÁSZ határozat arról, hogy amerika-közi erőt kül­denek Santo Domingóba, nyilvánvalóan ellentétben áll az ENSZ alapokmányá­val, mivel egyedül a Biz­tonsági Tanács állapíthatja meg, veszély fenygeti-e a békét és egyedül a BT foganatosíthat intézkedése­ket a béke megőrzésére vagy visszaállítására. Arról az amerikaiak által sürgetett tervről, amelynek értelmében állandó ameri- kaközi erőt állítanának fel, a szovjet nyilatkozat han­goztatja, hogy az súlyos veszélyt jeleníti a latin- amerikai országokra: A szovjet küldött elítélte az Imbert tábornok erői ál­tal elkövetett atrocitásokat, amelyeket az Egyesült Ál­lamok beavatkozása tett lehetővé, mivel az USA minden erejét latbavetette, hogy helyreállítsa az egyen­súlyt a junta és az alkot­mányos kormány erői kö­zött. Az amerikai beavat­kozás nem hogy nem ér véget, hanem fokozódik. A szovjet kormány fel­hívja a Biztonsági Tanácsot, az összes ENSZ-tagállamok kormányait „akadályozzák meg az ENSZ alapokmá­nyait sértő bűncselekménye­ket, haladéktalanul véget kell vetni a Dominikai Köztársaság elleni amerikai agressziónak, el kell érni az amerikai és más külföldi fegyveres erők azonnali ki­vonását. Feltétlenül meg kell akadályozni, hogy az Egyesült Államok továbbra is saját imperialista céljai­ra, szuverén kormányok ügyeibe való beavatkozásra használja fel az Amerikai Államok Szervezetét” — mutat rá végül a szovjet nyilatkozat. Yost amerikai küldött a BT ülésén megpróbálta vé­delmébe venni az amerika- közi erők létrehozását és azt bizonygatta, hogy az megfelel az ENSZ alapok­mányának. Az amerikai küldött okfejtésének „alá­támasztására” az amerikai határozatokat megszavazó 1.3 latin-amerikai ország közleményt juttattak el a BT-hez, amely azt hangoz­tatja, hogy az AÁSZ-nak joga van a béke és a biz­tonság fenntartására Latin- Amerikában, s hangsúlyoz­za. hogy lehetséges az ENSZ és az AÁSZ együtt­működése ebben a kérdés­ben. A Biztonsági Tanács ülé­sét ezután elnapolták. A legközelebbi ülésre hétfőn, magyar idő szerint 20 óra­kor kerül sor. * Csütörtökön este megér­kezett Dominikába az AÁSZ háromtagú bizottsága, hogy újabb kísérletet tegyen a politikai válság megoldásá­ra. A dominikai fővárosban az elmúlt órák nyugodtan teltek el, nem került sói újabb összecsapásra az al­kotmányos erők és az im­bertista csapatok között. — Vidéken ezzel szemben nö­vekszik a feszültség. Az AP jelentése szerint Santiago- ban és San Francisco De Macorűsban a Dominikai Köztársaság második és harmadik legnagyobb váro­sában a lakosság az alkot­mányos erőkkel rokonszen­vez. A Santo Domingo-i poli­tikai tárgyalások nem ígér­keznek könnyűnek. Imbert Barrera tábornok, a reak­ciós junta vezetője az AFP- nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „csak úgy lehet engem eltávoli- fcani, ha megölnek”. Vietnami helyzetkép A délvietnami Pleiku kör­nyékén második napja tart a csata a kormánycsapatok és a szabadságharcosok kö­zött. A kormánycsapatok parancsnoka sürgős erősí­tést kért Saigonból. Élénk tevékenységet fej­tenek ki a szabadságharco­sok az ország északi részén lévő Da Nang-i amerikai légitámaszpont környékén is. A partizánok két ízben összecsaptak a támaszpont körül szolgálatot teljesítő amerikai tengerészgyalogos­járőrökkel. A szabadság- harcosok hatalmas krátert robbantva átvágtak a Dél- Vietnamon áthaladó nagy katonai fontosságú észak— déli irányú fő országutat Da Nangtól 16 kilométer­rel délre. Ezzel megsza­kadt az összeköttetés’ Da Nang és a 96 kilométerrel délre épülőfélben lévő Chu- lai tengerészeti támaszpont között Az amerikai Hadügymi­nisztérium csütörtöki közle­ménye szerint a múlt hé­ten a Vietnamban folyó hadműveletek során tíz amerikai katonai személy vesztette életét és 54 meg­sebesült. • Saigonban pénteken is folytatódnak a tanácskozá­Erhard Washingtonban sok a kormány tagjai es a délvietnami hadsereg veze­tő tábornokai között. — A CJPI saigoni tudósítója úgy értesült, hogy Phan Huy Quat miniszterelnöknek a csütörtöki tárgyalások so­rán sikerült megnyernie a hadsereg vezetőit azon ter­véhez, hogy leváltsa kor­mányának belügyminiszte­rét és gazdaságügyi minisz­terét. Á két miniszter le­váltását az államelnök el­lenezte. Ha Van Lau ezredes, a Vietnami Néphadsereg Nemzetközi Ellenőrző Bi­zottságához kirendelt össze­kötő bizottság vezetője csü­törtökön erélyesen tiltako­zott az ellenőrző bizott­ságnál az előző napokon a VDK területe ellen elköve­tett amerikai légitámadá­sok miatt, amelyek során számos lakott települést ért bombatámadás. A VDK Külügyiminsztériuma nyi­latkozatban ítélte el az új- zélandi kormány azon dön­tését, hogy csapatok kül­désével részt vesz az Egye­sült Államok délvietnami agresszív háborújában. Rusk amerikai külügy­miniszter a szenátus kül­ügyi bizottságának csütör­töki zárt ülésén a szená­torok támogatását kérte Johnson elnök azon javas­latához, hogy 89 millió dol­lárral növeljék az úgyne­vezett délkelet-ázsiai gaz­dasági és szociális fejlesz­tési programot: manőverezett Folytatja útját a Gemini űrhajó A Gemini—4 amerikai űrhajó utasai jó egészség­ben töltötték el a péntek­re virradó éjszakát. Edward White — aki egyébként bi­zonyos lapjelentésekkel el­lentétben nem néger, ha­nem fehérbőrű — a kilen­cedik 'kör megkezdésekor tervszerű kísérletsorozatot végzett. A belső és külső sugárzás mérésére szolgáló műszereket próbálta ki. Az éjszaka folyamán a két űrhajós rádióbeszélge­tést folytatott a földi meg­figyelő állomáson tartózko­dó Virgil Grissom amerikai űrhajóssal. Kiderült, hogy az űrhajó fedélzetén min­den rendben van, csak az „űrséta” során használt fe­délszerű ajtóval volt baj. Amikor White visszatért az űrkabinba, nem sikerült azonnal és zökkenőmente­sen bezárni az ajtót — ép­pen ezért maradt el a programban szereplő fel­adatok egyike, az elhasz­nálódott és feleslegessé vált felszerelési tárgyak ki­dobása. Az űrhajósok nem akarják megkísérelni a fe­dél nyitogatását, s ezért nem dobták ki az űrbe a felgyülemlett hulladékot. — így — amint ChristOpher Kraft földi megfigyelő kö­zölte — a kabin eléggé zsú­folt. Az éjszaka folyamán White is aludt bizonyos ideig. A földi orvosi szol­gálat megvizsgálta vérnyo­mását, hőmérsékletét és mindent rendben talált az űrséta után. Sem fizikai elváltozásról. sem kóros idegrendszeri jelenségekről nem érkezett hír. White, az űrséta hőse egyébként a hatodik kör befejezése után jó étvágy- gyal megvacsorázott. Ke­véske hússzalonnát, tojás- fehérjét, pirítóskenyeret és narancslét fogyasztott el. Modivitt a telefonbeszél­getésekben megelégedését fejezte ki amiatt, hogy a történelemben először hasz­nált kézi rakétapisztoly, amellyel White manővere­zett az űrséta közben, ki­tűnően működött. Még hosszú út áll előt­tűk: a teljes program 62 földkörüli fordulatot, 97 óra 50 perces repülést irá­nyoz elő.' A Gemini—4 űrhajó hordozórakétája több mint 30 méter magas. — A körülbelül 150 tonna startsúlyú Ti­tán—2-típusú rakéta első két hajtóműve együttesen 195 tonna tolóerőt szolgáltat. Az első fokozat 154 másodpercig működött, majd kisebb szünet következett, s ezalatt az üres üzemanyag- tartályokat _ leválasztották a tovább száguldó rakéta tes­téről. Ezután a második fokozat hajtóműve lépett mű­ködésbe és alig háromszáz másodperccel az indulás után a Gemini rátért pólyájára, amely nagyjából azonos az előre számítottal. A tölcsér alakú utasfülkében egymás mellett ül a Föld 18. és 19. űrhajósa. Fejük felett két téglalap ala­kú, belülről nyitható és légmentesen reteszelhető ajtó van, így mindkét űrhajós szükség esetén egyszerre is elhagyhatja kabinját. A Gemini-programot még 1962-ben Kennedy, az Egyesült Államok volt elnöke hívta életre. Az eredeti terveket most megváltoztatták és a kísérlet első szaka­szában nem űrhajó-manővert végeztek, hanem a már­ciusi Voszhod-kísérlethez hasonlóan, White őrnagy 19 percre elhagyta kabinját. Mindez a Csendes-óceán fe­lett mintegy 200 kilométer magasságban tegnapelőtt este — magyar idő szerint 21 órakor — történt. Az amerikai űrhajós időnként tíz méterre távolodott űrhajójától, — ezalatt a fülkében vákuum volt, sőt, annak másik ajta­ját McDivitt, az űrhajó parancsnoka is kinyitotta. Ez idő alatt mindketten saját oxigénkészüléküket használ­ták. White _ fényképfelvételeket készített, amelyen bizo­nyára jól lászik majd a sötétben lebegő űrhajó és alatta a kékesfehér színű légburokkal övezett Föld. A meg­változott Gemini-program ezúttal még nem tette lehe­tővé, hogy az űrhajó oldalára tv-berendezést szerelje­nek, így közvetlen helyszíni közvetítésre nem került sor. Az amerikai őrnagy kipróbálta a világűrben egye­dül lehetséges helyváltoztatási módszert: miniatűr haj­tóművel (valószínűleg egy sugárpisztollyal) kormányozta magát. (Ez lényegében úgy működik, mint a gyerekek közkedvelt játékszere, a vízipisztoly.) Az űrhajós a pisztolyból kilövellő gázsugárral ellentétes irányban elmozdul. A visszatérés után az ajtókat ismét, légmentesen elreteszelték és a fülkét valószínűleg újból elárasztották oxigénnel. Az eredeti tervek szerint ezt a műveletet négyszer-ötször megismételhetik. White rendkívüli bátorsága és nagyszabású kísérlete ismételten bizonyította, hogy az ember mozgásképessége e szokatlan körülmények között is — másodpercenként nyolc kilométeres sebességgel száguldva, súlytalanul, szabadon lebegve a világűrben —, megmarad. Kellő gyakorlás után tehát űrállomások, űrhajók keringés közbeni összeszerelésének sem lesz akadálya Gauser Károly Mire költik a „közös ” Erhard nyugatnémet kan­cellár csütörtökön este New Yorkból Washington­ba énkzett. Csütörtökön New Yorkban Erhard részi vett a nyugatnémet—ame­rikai kereskedelmi kamara által adott ebéden. Felszó­lalásában kijelentette, hogy a nyugati világon belül az összhang egyik fő feltétele a francia—nyugatnémet együttműködés, _ hozzátette, nincs szándékában megkí­sérelni a közvetítést a2 Egyesült Államok és Fran­ciaország között és tagadta, hogy valamiféle összefüggés lenne az ő amerikai látoga­tása és De Gaulle jövő heti bonni látogatása időpontjá­nak kitűzése között. Aláírták a magyar—szovjet hosszúlejáratú tervegyeztető tárgyalások jegyzőkönyvét A Szovjetunió Állami Tervbizottságának és a Magyar Népköztársaság Or­szágos Tervhivatalának de­legációi május 31-től—jú­nius 4-ig tárgyalásokat folytattak Budapesten az 1966—1970 évi népgazda­sági tervek egyeztetéséről. A Szovjetunió Tervbizott­ságának delégációját P. F. Lomako, a szovjet Mi­nisztertanács miniszterel­nökhelyettese, a Szovjet­unió Állami Tervbizottsá­gának elnöke, a magyar tervhlvatali delegációt dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke vezette. Ä szovjet kikötőkbe érkező külföldi tengerészek gyakran fordulnak a helyi szakorvosi rendelőintéze­tek, kórházak, klinikák _ or­vosaihoz. Ilyenkor a gyógy­kezelés végeztével általá­ban ugyanazzal a kérdéssel keresik fel az illető gyó­gyászati intézmény veze­tőit: — Mivel tartozom? A válasz minden esetben ugyanaz: — A Szovjetunióban az orvosi ellátás ingyenes. Tegyük még hozzá, hogy nemcsak maga az orvosi ellátás ingyenes, hanem a szovjet emberek még szá­mos szükséglete is: ezeket hasonlóképpen az úgyneve­zett társadalmi fogyasztási alapok terhére elégítik ki: De mik azok a társadal­mi fogyasztási alapók és ml a szerepük az ország életé­ben? A Szovjetunióban, mint minden szocialista ország­ban az emberek boldogu­lásának forrása a munka. Javadalmazása azonban en­nek a munkának nem egy­forma: A munkás, a kol­hozparaszt, a tisztviselő és alkalmazott a végzett mun­ka mennyisége és minősége arányában, szakképzettsé­gétől és gyakorlatától füg­gően kapja a bérét, fizeté­sét. Ám életszínvonaluk mércéje nem csupán az. ami a fizetési borítékban van: Az anyagi és szellemi ja­vak tekintélyes hányadát ingyen vagy pedig kedvez­ményesen kapják, a szovjet emberek — az állami, a vállalati nyereség, a kol­hozjövedelem, a. szakszer­vezeti hozzájárulás, a szö­vetkezeti és mág jellegű befizetések terhére. Ezek adják az úgynevezett társa­dalmi fogyasztási alapokat. Az alapok összege 1964- ben 36,6 milliárd rubel volt. A társadalmi fogyasztási alapok a szocialista társa­dalom minden tagja szá­mára, a végzett munka jel­legétől és javadalmazásától függetlenül, egyenlő lehető­ségeket biztosítanak a mű­velődésre, az orvosi ellátás valamennyi válfajára, a lakásra, az üdülésre, a sportra, az évi fizetett sza­badságra, a rokkantsági, il­letve öregségi nyugdíjra. Vajon mi az alapok ter­hére nyújtott juttatások aránya? B. Szuharevszkij szovjet közgazdász a Voproszi Eko- nomiki című szakfolyóirat­ban írott cikkében pontos adatokkal válaszol erre a kérdésre. A művelődésügyi kiadásokból az állam 95 százalékot vállal magára ebben a formában. A sport és az egészségügy .terén: 94 százalékot, a társadalom- biztosítás esetében 100 szá. lékot, a lakásépítési prog­ramban és az épületek ál­lagmegőrzésében, kezelésé­ben 79 százalék az állami tehervállalás aránya. Mire költötték tavaly azt a 36,6 milliárd rubelt, amelyről az imént tettünk említést? A fogyasztási alapok ta­valyi összegének jelentős hányadát közoktatási cé­lokra fordították. Az álta­lános iskolákban 46,7 millió diák tanult. A Szovjetunió­ban egyébként összesen 68 millió ember vett részt va­lamilyen szervezett közok­tatási formában, ebből csaknem hétmillió volt a szakközépiskolák és. főisko­lák hallgatóinak száma. A szovjet állam évente min­den egyes iskolás gyermek­re mintegy kilencven ru­belt költ. A főiskolai, egye­temi hallgatókra fordított összeg személyenként 850 rubel is lehet. A Szovjetunióban nagy összegeket fordítanak a la­kosság egészségvédelmére. Az emberek egészségére csaknem félmillió orvos, másfélmillió egészségügyi középkáder vigyáz. Csupán tavaly 55 ezer férőhely lé­tesült az újonnan épített kórházakban. Az újonnan megnyitott bölcsődékben és óvodákban 546 ezer gyer­meknek jut hely. Ezekben az intézményekben egyéb­ként összesen több mini tízmillió gyermeket nevel­nek; a költségeket nagy­részt az állam és a kolho­zok viselik. A társadalmi fogyasztási alapok „költségvetéséből” jelentős hányad jut a nyugdíjakra: a szovjet vá­rosokban és falvakban 26 millió ember kap nyug­díjat. Tavaly 13 millió ember üdült vagy részesült sza­natóriumi ellátásban — ugyancsak a társadalmi fo­gyasztási alapok terhére. Nehéz milliárdokat for­dítanak az alapokból lakás- építkezésre. Tavaly a Szov­jetunió lakossága 1,9 millió új lakást kapott- amelynek 9 tizedét az állam építette. A helyi tanácsok tetemes összegeket költenek az épületek állagmegőrzésére, miután a Szovjetunióban — a világon egyedülállóan alacsonyak a lakbérek, így ebből ezeket a kiadásokat teljesen nem lehet fedezni. A háború előtti utol­só békeévben a társadalmi fogyasztási alapok össsze- ge valamivel több mint négy és félmilliárd rubel volt. Az idén 41 milliárd rubel lesz. Döntés szüle­tett, hogy a munkások és az alkalmazottak mellett ezentúl a kolhozparasztok is nyugdíjellátásban része­sülnek. Minél gazdagabb lesz a szocialista állam, minél több anyagi javat termel az ipar és a mező­gazdaság, annál bőségeseb­ben állnak rendelkezésre a társadalmi fogyasztási ala­pok. Jakov Userenhr

Next

/
Thumbnails
Contents