Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

1MV. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A legizgalntasa bb „Ki mii fűd ?" Pillanat- és hangképek egy érettségiről KISZ-bizottságot választottak az építők Lassan javulnak a munkakörülmények a Patyolatnál A kunszentmártoni Jó­zsef Attila Gimnázium egyik emeleti termében hat leány és egy fiú érettségi­zik ezen a délelőttön. Van­nak közöttük magabizto­sak, félszegek, bizonytala­nok, sőt, sajnos, olyan is akad, akit saját hangja sem nyugtat meg, és rémülten ül a bizottsággal szemben, pedig ez a zsűri nem félel­metesebb, mint a televízió népszerű Ki mit tud játé­kában, csakhát itt arról is számot kell adni, hogy ki mennyit tanult* * — Jaj, csak ez a mate­matika ne lenne — gon­dolja Kovács Kati a tábla előtt állva, miközben óva­tosan a felrótt képletek ha­tását lesi — talán mégsincs nagy baj — nyugszik meg, mikor azt látja, hogy mate­matika tanára, Dobrosi Dé­nes is elégedett: — Köszönjük, most lás­suk a példáját! — állítja meg a feleletet dr. Bartlia fjászióné, az érettségi el­nöke; Kovács Kati a táblához fordulva kezd a magyará­zatba, de a tanár közbeszól. — Van egy egyszerűbb megoldási módja is — a diák a felismerés örömével már vágja is rá a tételt, és „vihar irammal” oldja meg a bonyolultnak látszó feladatot. A felelet után Dobrosi Dénes még megkérdezi tőle: — Miért' nem vezette íe előre a példát, gyorsabban túl lett volna rajta — Mert nem jöttem rá — hangzik a beismerő válasz, de ez már a felelet értéké- bői mit sem von le. • Már elmúlt dél, amikor kijön a mai nap első érett diákja. A szomszédos te­remben gyülekező „délutá­niak” körülveszik, kérdez­getik: mi volt, hogy volt..;? — Nagyon izgulnak? — fordulok hozzájuk — Hát, nem vagyunk ép­pen a legnyugodtabbak — mondják nevetve, és ez jó jel, a nevetés az ijedtség legjobb ellenszere; — Mindnyájan ma érett­ségiznek? — Én nem, csak bejöt­tem egy kis felderítésre — tiltakozik gyorsan egyikő­jük — nekem még van egy napom; A várakozók valameny- nyien lányok, úgy hiszem, a IV/A-ban a lányok voltak döntő többségben. Egy gyors közvéleménykutatás: — Ha választani lehetne, például magyarból, milyen tételt szeretnének a leg­jobban? — A mai magyar prózát. — Valamennyien drá­mait, Shakespearet vagy Katonát — Radnótit — hangza­nak a válaszok, amelyek valóban nagyon változatos érdeklődésről tanúskodnak. — Jó, akkor én most visszamegyek, és rábeszé­lem a bizottságot, hogy eze­ket a tételeket adják ma­guknak. — Sajnos, mi húzzuk „őket”, tehát mindenki ma­gára vessen; Ez valóban így van, bár azt hiszem, hogy ezúttal nemcsak a szerencse dönt, és nem is csak a bizottság jóindulata. Erről jut eszem­be... — Ugye, lányok, ez azért sokkal izgalmasabb, mini bármelyik Ki mit tud? — Márcsak azért is, mert ebben mi szerepelünk. Újra nyílik az ajtó és berobog rajta egy boldog lány, az imént még sokkal gondterheltebb arccal ült odabent. — Na, mi volt, mesélj! — Sikerült? — Záporoz­nak felé a kérdések, és ő egy szusszant ás után bele­kezd: — Azt hiszem, sikerült... Rideg Gábor Elpusztítható az aranka? Érdekes kísérlet a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben — Cselleng Lászlóné és a fogatosok jó példája A Szolnok alatt gazdál­kodó szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezetben ér­dekes kísérletet valósít meg a vetőmagtermeltető válla- laír Ttr-pröfcaiJálr-M7-----­á rt-e a lucernamag csíra­képességének a magas- frekvenciájú áram. A vállalat budapesti tisztí­tó telepén ugyanis ezzel kezelték a lucernavetőma­got. A magas frekvencia tudniillik az aranka hatá­sos ellenszere. Csunán az a kérdés, nem pusztul-e az arankával a lucerna­mag is. Nos, a Vörös Csepel Ter­melőszövetkezet 50 holdas vetése a bizonyíték, hogy nem. A magas frekvenciával kezelt lucerna vetőmag­ja gyönyörűen kicsírá­zott, kikelt és nagyon szépen mutat. Ez eddig jó reményekre jogosít, viszont azt is meg kell várni, megjelenik-e az aranka a lucernaföldön. Ha nem, akkor nyert ügye van a mezőgazdaságnak, így megszabadulhat a na­gyon veszedelmes kártevő­től. És ebben nagy része lesz g Vörös Csepel Termelő­szövetkezetnek. Annak a tsz-nek, amelynek tagjai nagyon szorgalmasan dol­goznak e napokban.' Há- romszáz-háromszázötven ember is kapálja egyelés után a cukorrépát, gyom- talanítják a burgonyát, a kertészeti növényeket. Az elnök különösen Cselleng Lászlóné munkacsapatát — valamint a fogatosokat di­cséri kiemelkedő munkatel­jesítményükért. A sok eső miatt ugyanis kisegítésre szorultak a gé­pek, s a szajoli fogatosok dicséretére legyen mondva, így is történt. A Vörös Csepel fogatosai a tábla szélén, az istálló ajtóban figyelték, várták a jó időt, s amint indulni lehetett azonnal befogták a lovakat és dolgoztak. Van olyan ember közöttük, aki naponta négy-öt hold vetemény ekekapálásárs képes. A szövetkezet munkála­tait nagyrészt a nők vég­zik el, „asszonyszövetkezet’ ez a szajoli. Ebből kiindul­va a Vörös Csepel vezetői már most latolgatják a jövő esztendőt, s arra gon­dolnak, fejlesztik a kerté­szetüket. Tegnapelőtt délután az ÉM Szolnok megyei Építő­ipari Vállalatának kiszesei nevében ötven, az alap­szervezetek taggyűlésein megválasztott küldött ült össze. Tanácskozásuk célja volt, hogy megválasszák a vállalati KISZ-bizottság ti­zenhét tagját, póttagjait és revíziós bizottságát. Az eddig működő csúcs­vezetőség beszámolóját Bú­zás Károly, a vállalat KISZ- titkára mondta el. Beszá­molt a küldötteknek, — valamint az ifjúsági szö­vetség megyei és városi bizottságától megjelenő Pé­ter Piroskának és Lakatos Lajosnak — a tavaly ok­tóber óta végzett munka eredményeiről. Arról, ho­gyan terjedt el a fiatalok közt a versenymozgalom, s mennyire érezhető ennek jó hatása a tervek teljesí­tésében. Szólt a vezetőség szám­adása arról is, hogy az újabb eredmények elősegí­tésére hamarosan megkezdj működését a hat tagú — mérnökök és technikusok közül választott — ifjúsági őrjárat. Később pedig ar­ról adott számot, hogy a tavalyi alapszervezeti veze­tőségválasztások óta száz­ötvenen léptek a vállalat 4 alapszervezetébe és 5 KISZ- csoportjába. A küldöttgyűlés a be­számoló után gz első félévi akcióprogramot a most kö­vetkező félévre szóló fel­adatokkal egészítette ki. A beszámoló és a vita lezajlása után megválasz­tották az építőipari vállalat KISZ-bizottságát. A KISZ- bizottság titkárának újból Búzás Károlyt választották. — Bocsásson meg, ven­dégem Vein, addig talán a szakszervezeti titkár ka­lauzolhatja. És míg Trigola István vegyészmérnök, a Patyolat Vállalat problémáiról be­szélget, Horváth Ferencné szakszervezeti titkárral kör­útra indulunk. Tavaly nyá­ron is a titkár volt kísérőm. A személyek azóta megvál­toztak, de a munkakörül­mények sajnos nem. Az ellenőrzőorvos ak­kor fejcsóválva nézte az öl­tözőszekrények zsúfoltságát (három-négy emberre jutott egy szekrény, és nem akart hinni a fülének, mikor azt hallotta, hogy negyvenhat emberre jut egy zuhany. — És most mi a helyzet? — Még nagyobb a zsú­foltság, mert a kazánház szerelői is igénybe veszik a mosdót és az öltözőt — hangzik a válasz. Tavaly a triklóretilénnel vegytisztító gépek mellett dolgozó egyik szakmunkás a megengedettnél magasabb százalékarányú vegyianyag gal szervezetében dolgozott. — Most voltam áprilisban orvosi vizsgálatom — mond­Búvárok a Tiszában A Tiszamenti Vegyimű­vek fő vízkivételiműve el­iszaposodott. Mint Szurmai Károlytól, a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság folyamszabályozási csoport- vezetőjétől megtudtam, ők kaptak megbízást a vegyi­művek vízműve előtti fo­lyammeder tisztítására. A parton vártam meg a búvárokat egy kis beszélge­tésre. — Mit csinálnak most odalenn? — Megkeressük a több évvel ezelőtt lefektetett vascsöveket, betondarabo­kat, köteleket kötünk rá, s aztán a daru kiemeli az iszapból — mondta Dara­bos Imre. Mesterségük sok veszélyt rejt magában. Állandóan nagy nyomás alatt kell dolgozniuk. Megfázhatnak, s könnyen baleset is elő­fordulhat. Ennek ellenére mégis mind a ketten több mint 20 éve naponként vízbe szállnak. Vastag gyapjúruha, s az egy má­zsás búváröltözék védi őket. A mélyben dolgozó búvár telefonon tartja az összeköttetést a partiakkal, j Zeniek Ferenc segíti beöltözni Darabos Imrét Cs, F. ja a jelenleg itt dolgozó. Ennél a részlegnél már volt változás. Egy tri,klór­etilén gázlecsapolót szerel­tek fel. Nemcsak a fontos nyersanyag visszanyerését biztosítja, hanem a levegő tisztaságát is. Az egyik öreg masina helyére is új gép kerül. Valószínű, hogy tökéletes üzemelése követ­keztében nemigen távozik gáz a légtérbei A gépek háta mögött, a terem sarkában egy kerek lyuk ásítozik. — Ide szerelik majd be a ventillátort, amely a gép tisztításakor kiáramló gázt elvonja. Csak még szárad a fal, azért nincs besze­relve, A gőzbabáknál a már is­mert sdvító zaj fogad, és a tavalyihoz hasonló hő­mérséklet. — Egy nagyobb teljesít­ményű ventillátort szerei­tek fel. Sajnos a páratarta­lom így is nagy. Ezért érzik fojtónak a levegőt az itt dolgozók és az ide belépők. A mosodából az udvarra megyünk ki friss levegőt szívni. Itt csatlakozik hoz­zánk a főmérnök. — Sajnos, a változás nem sok — bólint megjegyzé­semre. — Igaz, hogy az ebédet kiosztó dolgozónak már rendben van az egész­ségügyi könyve, és a mér­gező anyagokkal dolgozók is megjelennek az orvosi vizsgálaton. Ez azonban alapjaiban nem változtatta meg a munkakörülményeket. Mi­lyen változás várható a kö­zeljövőben? — A tervek szerint a je­lenlegi területen új épü­letrészek épülnének. Ezek­ben a termekben a legmo­dernebb szellőző berendezé­seket szerelik fel. A tervek szépek és kivi- telezhetőek. A beruházás elhúzódása azonban fele­más helyzetet teremt a Pa­tyolatnál. A régi berende­zést nem újítják fel mond­ván, hogy úgy is új lesz. Az új pedig nehezen ké­szül el. A „lassan, de biztosan” közmondásunk nem minden helyzetben érvényes. A má­jusi felhők egyszer csak el­osztanak és a nyári nap­sütés ismét az elsők közé juttatja a vállalatot, máj­ami a munkahelyi hőmér­sékletet illeti. A kalászt érlelő meleg ennél a vál­lalatnál azonban a munka- intenzitást csökkenti T. L. Ismét q gyufa Tűz ütött ki június 2-án Rákóczdújfaiun. A Hámán Kató út 2. szám alatt Már­kus Tamás udvarán meg­gyulladt a szalma és törek- kazal. A tüzet Márkus Ta­más 8 éves unokája okozta, aki a konyhában szabadon hagyott gyufát kivitte az udvarra és játszani kez­dett vele. Noha a kár mindössze 100 forint értékű, a szülők gondatlansága na­gyobb bajt is okozhatott volna. így ellenük szabály­sértési eljárás indult. Az autóké a szó Az esztendő hátralévő hónapjaiban mintegy 8.3 ezer vagon zöldárut és gyü­mölcsöt szállítanak me­gyénkben közúton. Ez a mennyiség mintegy 20 szá­zalékkal nagyobb a tava­lyinál. Az összes zöldáru és gyümölcs fo1é nagy tá­volságra r állítják a gép­A vegyiművek fő vízkivételi műve, ahol a bű várok dolgoznak kocsik.

Next

/
Thumbnails
Contents