Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-05 / 131. szám
1MV. június 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A legizgalntasa bb „Ki mii fűd ?" Pillanat- és hangképek egy érettségiről KISZ-bizottságot választottak az építők Lassan javulnak a munkakörülmények a Patyolatnál A kunszentmártoni József Attila Gimnázium egyik emeleti termében hat leány és egy fiú érettségizik ezen a délelőttön. Vannak közöttük magabiztosak, félszegek, bizonytalanok, sőt, sajnos, olyan is akad, akit saját hangja sem nyugtat meg, és rémülten ül a bizottsággal szemben, pedig ez a zsűri nem félelmetesebb, mint a televízió népszerű Ki mit tud játékában, csakhát itt arról is számot kell adni, hogy ki mennyit tanult* * — Jaj, csak ez a matematika ne lenne — gondolja Kovács Kati a tábla előtt állva, miközben óvatosan a felrótt képletek hatását lesi — talán mégsincs nagy baj — nyugszik meg, mikor azt látja, hogy matematika tanára, Dobrosi Dénes is elégedett: — Köszönjük, most lássuk a példáját! — állítja meg a feleletet dr. Bartlia fjászióné, az érettségi elnöke; Kovács Kati a táblához fordulva kezd a magyarázatba, de a tanár közbeszól. — Van egy egyszerűbb megoldási módja is — a diák a felismerés örömével már vágja is rá a tételt, és „vihar irammal” oldja meg a bonyolultnak látszó feladatot. A felelet után Dobrosi Dénes még megkérdezi tőle: — Miért' nem vezette íe előre a példát, gyorsabban túl lett volna rajta — Mert nem jöttem rá — hangzik a beismerő válasz, de ez már a felelet értéké- bői mit sem von le. • Már elmúlt dél, amikor kijön a mai nap első érett diákja. A szomszédos teremben gyülekező „délutániak” körülveszik, kérdezgetik: mi volt, hogy volt..;? — Nagyon izgulnak? — fordulok hozzájuk — Hát, nem vagyunk éppen a legnyugodtabbak — mondják nevetve, és ez jó jel, a nevetés az ijedtség legjobb ellenszere; — Mindnyájan ma érettségiznek? — Én nem, csak bejöttem egy kis felderítésre — tiltakozik gyorsan egyikőjük — nekem még van egy napom; A várakozók valameny- nyien lányok, úgy hiszem, a IV/A-ban a lányok voltak döntő többségben. Egy gyors közvéleménykutatás: — Ha választani lehetne, például magyarból, milyen tételt szeretnének a legjobban? — A mai magyar prózát. — Valamennyien drámait, Shakespearet vagy Katonát — Radnótit — hangzanak a válaszok, amelyek valóban nagyon változatos érdeklődésről tanúskodnak. — Jó, akkor én most visszamegyek, és rábeszélem a bizottságot, hogy ezeket a tételeket adják maguknak. — Sajnos, mi húzzuk „őket”, tehát mindenki magára vessen; Ez valóban így van, bár azt hiszem, hogy ezúttal nemcsak a szerencse dönt, és nem is csak a bizottság jóindulata. Erről jut eszembe... — Ugye, lányok, ez azért sokkal izgalmasabb, mini bármelyik Ki mit tud? — Márcsak azért is, mert ebben mi szerepelünk. Újra nyílik az ajtó és berobog rajta egy boldog lány, az imént még sokkal gondterheltebb arccal ült odabent. — Na, mi volt, mesélj! — Sikerült? — Záporoznak felé a kérdések, és ő egy szusszant ás után belekezd: — Azt hiszem, sikerült... Rideg Gábor Elpusztítható az aranka? Érdekes kísérlet a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben — Cselleng Lászlóné és a fogatosok jó példája A Szolnok alatt gazdálkodó szajoli Vörös Csepel Termelőszövetkezetben érdekes kísérletet valósít meg a vetőmagtermeltető válla- laír Ttr-pröfcaiJálr-M7-----á rt-e a lucernamag csíraképességének a magas- frekvenciájú áram. A vállalat budapesti tisztító telepén ugyanis ezzel kezelték a lucernavetőmagot. A magas frekvencia tudniillik az aranka hatásos ellenszere. Csunán az a kérdés, nem pusztul-e az arankával a lucernamag is. Nos, a Vörös Csepel Termelőszövetkezet 50 holdas vetése a bizonyíték, hogy nem. A magas frekvenciával kezelt lucerna vetőmagja gyönyörűen kicsírázott, kikelt és nagyon szépen mutat. Ez eddig jó reményekre jogosít, viszont azt is meg kell várni, megjelenik-e az aranka a lucernaföldön. Ha nem, akkor nyert ügye van a mezőgazdaságnak, így megszabadulhat a nagyon veszedelmes kártevőtől. És ebben nagy része lesz g Vörös Csepel Termelőszövetkezetnek. Annak a tsz-nek, amelynek tagjai nagyon szorgalmasan dolgoznak e napokban.' Há- romszáz-háromszázötven ember is kapálja egyelés után a cukorrépát, gyom- talanítják a burgonyát, a kertészeti növényeket. Az elnök különösen Cselleng Lászlóné munkacsapatát — valamint a fogatosokat dicséri kiemelkedő munkateljesítményükért. A sok eső miatt ugyanis kisegítésre szorultak a gépek, s a szajoli fogatosok dicséretére legyen mondva, így is történt. A Vörös Csepel fogatosai a tábla szélén, az istálló ajtóban figyelték, várták a jó időt, s amint indulni lehetett azonnal befogták a lovakat és dolgoztak. Van olyan ember közöttük, aki naponta négy-öt hold vetemény ekekapálásárs képes. A szövetkezet munkálatait nagyrészt a nők végzik el, „asszonyszövetkezet’ ez a szajoli. Ebből kiindulva a Vörös Csepel vezetői már most latolgatják a jövő esztendőt, s arra gondolnak, fejlesztik a kertészetüket. Tegnapelőtt délután az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalatának kiszesei nevében ötven, az alapszervezetek taggyűlésein megválasztott küldött ült össze. Tanácskozásuk célja volt, hogy megválasszák a vállalati KISZ-bizottság tizenhét tagját, póttagjait és revíziós bizottságát. Az eddig működő csúcsvezetőség beszámolóját Búzás Károly, a vállalat KISZ- titkára mondta el. Beszámolt a küldötteknek, — valamint az ifjúsági szövetség megyei és városi bizottságától megjelenő Péter Piroskának és Lakatos Lajosnak — a tavaly október óta végzett munka eredményeiről. Arról, hogyan terjedt el a fiatalok közt a versenymozgalom, s mennyire érezhető ennek jó hatása a tervek teljesítésében. Szólt a vezetőség számadása arról is, hogy az újabb eredmények elősegítésére hamarosan megkezdj működését a hat tagú — mérnökök és technikusok közül választott — ifjúsági őrjárat. Később pedig arról adott számot, hogy a tavalyi alapszervezeti vezetőségválasztások óta százötvenen léptek a vállalat 4 alapszervezetébe és 5 KISZ- csoportjába. A küldöttgyűlés a beszámoló után gz első félévi akcióprogramot a most következő félévre szóló feladatokkal egészítette ki. A beszámoló és a vita lezajlása után megválasztották az építőipari vállalat KISZ-bizottságát. A KISZ- bizottság titkárának újból Búzás Károlyt választották. — Bocsásson meg, vendégem Vein, addig talán a szakszervezeti titkár kalauzolhatja. És míg Trigola István vegyészmérnök, a Patyolat Vállalat problémáiról beszélget, Horváth Ferencné szakszervezeti titkárral körútra indulunk. Tavaly nyáron is a titkár volt kísérőm. A személyek azóta megváltoztak, de a munkakörülmények sajnos nem. Az ellenőrzőorvos akkor fejcsóválva nézte az öltözőszekrények zsúfoltságát (három-négy emberre jutott egy szekrény, és nem akart hinni a fülének, mikor azt hallotta, hogy negyvenhat emberre jut egy zuhany. — És most mi a helyzet? — Még nagyobb a zsúfoltság, mert a kazánház szerelői is igénybe veszik a mosdót és az öltözőt — hangzik a válasz. Tavaly a triklóretilénnel vegytisztító gépek mellett dolgozó egyik szakmunkás a megengedettnél magasabb százalékarányú vegyianyag gal szervezetében dolgozott. — Most voltam áprilisban orvosi vizsgálatom — mondBúvárok a Tiszában A Tiszamenti Vegyiművek fő vízkivételiműve eliszaposodott. Mint Szurmai Károlytól, a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság folyamszabályozási csoport- vezetőjétől megtudtam, ők kaptak megbízást a vegyiművek vízműve előtti folyammeder tisztítására. A parton vártam meg a búvárokat egy kis beszélgetésre. — Mit csinálnak most odalenn? — Megkeressük a több évvel ezelőtt lefektetett vascsöveket, betondarabokat, köteleket kötünk rá, s aztán a daru kiemeli az iszapból — mondta Darabos Imre. Mesterségük sok veszélyt rejt magában. Állandóan nagy nyomás alatt kell dolgozniuk. Megfázhatnak, s könnyen baleset is előfordulhat. Ennek ellenére mégis mind a ketten több mint 20 éve naponként vízbe szállnak. Vastag gyapjúruha, s az egy mázsás búváröltözék védi őket. A mélyben dolgozó búvár telefonon tartja az összeköttetést a partiakkal, j Zeniek Ferenc segíti beöltözni Darabos Imrét Cs, F. ja a jelenleg itt dolgozó. Ennél a részlegnél már volt változás. Egy tri,klóretilén gázlecsapolót szereltek fel. Nemcsak a fontos nyersanyag visszanyerését biztosítja, hanem a levegő tisztaságát is. Az egyik öreg masina helyére is új gép kerül. Valószínű, hogy tökéletes üzemelése következtében nemigen távozik gáz a légtérbei A gépek háta mögött, a terem sarkában egy kerek lyuk ásítozik. — Ide szerelik majd be a ventillátort, amely a gép tisztításakor kiáramló gázt elvonja. Csak még szárad a fal, azért nincs beszerelve, A gőzbabáknál a már ismert sdvító zaj fogad, és a tavalyihoz hasonló hőmérséklet. — Egy nagyobb teljesítményű ventillátort szereitek fel. Sajnos a páratartalom így is nagy. Ezért érzik fojtónak a levegőt az itt dolgozók és az ide belépők. A mosodából az udvarra megyünk ki friss levegőt szívni. Itt csatlakozik hozzánk a főmérnök. — Sajnos, a változás nem sok — bólint megjegyzésemre. — Igaz, hogy az ebédet kiosztó dolgozónak már rendben van az egészségügyi könyve, és a mérgező anyagokkal dolgozók is megjelennek az orvosi vizsgálaton. Ez azonban alapjaiban nem változtatta meg a munkakörülményeket. Milyen változás várható a közeljövőben? — A tervek szerint a jelenlegi területen új épületrészek épülnének. Ezekben a termekben a legmodernebb szellőző berendezéseket szerelik fel. A tervek szépek és kivi- telezhetőek. A beruházás elhúzódása azonban felemás helyzetet teremt a Patyolatnál. A régi berendezést nem újítják fel mondván, hogy úgy is új lesz. Az új pedig nehezen készül el. A „lassan, de biztosan” közmondásunk nem minden helyzetben érvényes. A májusi felhők egyszer csak elosztanak és a nyári napsütés ismét az elsők közé juttatja a vállalatot, májami a munkahelyi hőmérsékletet illeti. A kalászt érlelő meleg ennél a vállalatnál azonban a munka- intenzitást csökkenti T. L. Ismét q gyufa Tűz ütött ki június 2-án Rákóczdújfaiun. A Hámán Kató út 2. szám alatt Márkus Tamás udvarán meggyulladt a szalma és törek- kazal. A tüzet Márkus Tamás 8 éves unokája okozta, aki a konyhában szabadon hagyott gyufát kivitte az udvarra és játszani kezdett vele. Noha a kár mindössze 100 forint értékű, a szülők gondatlansága nagyobb bajt is okozhatott volna. így ellenük szabálysértési eljárás indult. Az autóké a szó Az esztendő hátralévő hónapjaiban mintegy 8.3 ezer vagon zöldárut és gyümölcsöt szállítanak megyénkben közúton. Ez a mennyiség mintegy 20 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Az összes zöldáru és gyümölcs fo1é nagy távolságra r állítják a gépA vegyiművek fő vízkivételi műve, ahol a bű várok dolgoznak kocsik.
