Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-23 / 146. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. június 23; Kaleidoszkóp Tüntetések, letartóztatások Algériában ßateflika a mari ka barát vonatra állt ? Lidércálomból— ÜJVIDÉK A jugoszláv hadsereg egységei a bácskai Palona községnél újból felroban- tották a régi védőgátat a Dunán, s ezáltal mintegy háromszáz méter nyílás keletkezett, amelyen a már korábban kiöntött víz visz- szaáramlik a Dunába. Ez­zel enyhült a harmadik védőgátra nehezedő nyo­más. Egyidejűleg nekilát­tak a Gombos melletti gát­szakadás elzárásához, hogy ezzel megakadályozzák az újabb vízkiáramlást a már elárasztott területekre. — Vukovámál néhány napos stagnálás után a Duna is­mét gyors ütemben árad; Egy nap alatt több mint 26 centiméterrel emelkedett a vízállás; Eszék közelében a hadsereg egységei a drá- vai gátat 130 méteres sza­kaszon felrobbantották, •— hogy a korábban kiöntött és mintegy 15 000 hektár­nyi területet elárasztott vi­zet újból visszavezessék a Drávába és megakadályoz­zák az ár terjedését; SZÓFIA Kedden reggel hazauta­zott Szófiából Pavel Belja- jev ezredes és Alekszej Leonov alezredes, — a két szovjet űrhajós-pilóta, valamint Nyikolaj Kama- oyin altábornagy, OSLO A norvég kormány hét­fő este jóváhagyott egy tör­vényjavaslatöt, amely a jö­vő évtől kezdve minden hetven éven felüli norvég állampolgár számára jöve­delmétől független nyugdi­jat biztosít. (Reuter) PÁRIZS Az algériai események hatására a párizsi érték­tőzsdén a szaharai olajpa­pírok árfolyama öt száza­lékkal csökkent. Ez az irányzat kisebb ingadozás­sal kiterjedt az Algériában érdekeltséggel rendelkező társaságok részvényeire is. ROMA Olaszországban megélén­kült a Bztrájkmozgalom. Umbria tartománybain ked­den nemcsak az üzemek álltak le, de abbahagyták a munkát a földmunkások, a kisiparosok és bezártak az üzletek Is. A tartomány általános 24 órás sztrájkja tiltakozás a fokozódó elbo­csátások és Umbria elma­radottsága, a reformok hiá­nya miatt. — Pugüiában ugyancsak kedden kezdő­dött a földmunkások és fe­lesbérlők együttes három­napos sztrájkja. Az olasz elektromos művek, az Énéi szakszervezetei június 30-ra hirdettek országos sztráj­kot, mert az igazgatóság visszautasította követelései­ket. Az olasz kórházi őre vosok szövetsége úgy dön­tött, hogy tagjai július 1. és 7-e között abbahagyják a munkát, mert nem telje­sítették követeléseiket;. Szovjet — jugoszláv barátsági nagygyűlés Szverdlovszk (TASZSZ) A szverdlovszki Uralmas gépgyárban kedden szov­jet—jugoszláv barátsági nagygyűlést tartottak. Az uráli nagyüzem dol­gozói lelkes tapssal fogad­ták Tito elnököt és a töb­bi jugoszláv vendéget. Je­len volt Andrej Kirilenko. j az SZKP Központi Bizott­sága elnökségének tagja is. A nagygyűlésen Joszip Broz Tito mondott beszédeit i A hírzárlat miatt a nyu­gati hírügynökségek Algír­ból Tuniszba és Marseille- be érkező utasok beszámo­lói alapján ismertetik az eseményeket. Ezek szerint az elmúlt két napban. Al­gírban két tüntetés is volt Ben Bella mellett, noha a hatóságok betiltottak min­den megmozdulást és uta­sítást adtak a rendőrség­nek, hogy fojtsanak el min­den, a közrendet zavaró kí­sérletet. Az algíri tüntetők felosz­latására kivonult rendőrök a levegőbe lőttek. Az újabb incidensek megakadályozá­sa végett a rendőrséget riadókészültségbe helyezték, s megerősített rendőri őr­séget állítottak fel az egye­tem és a diákok főhadi­szállásául szolgáló egyik ká­véház körül. A fővároson kívül össze­tűzésre került sor a Ben Bellát támogató tüntetők ás a rendőrség között Oran- bam, Constantine-ben és Bome-bam. Ez utóbbi város­ban a rendőrség rálőtt a tömegre és meg nem erősí­tett jelentések szerint a lö­völdözésnek tíz halálos ál­dozata van. Algírba katonai megerősítéseket küldtek a rendőrség támogatására. — Orant ól nyugatra sztrájkok tűrtek ki, tiltakozásul a forradalmi tanács megala­kítása és Bumedien hata­lomátvétele ellen. Egy kairói AP jelentés szerint Nasszer elnök fel­ajánlotta, hogy menedék­jogot ad Egyiptomban Ben Bellának. Az algériai veze­tők elutasították Nasszer ajánlatát, hangsúlyozva, hogy a volt elnököt bíróság élé kell állítani, de hír szerint biztosították Naszr szert, hogy Ben Bellát néni végzik ki. Tájékozott forrás szerint — írja az AP — az üzeneteket a legutóbb Algírban járt Amer mar­sall közvetítette Kairó és Algír között. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője Wa­shingtonban bejelentette, hogy Porter amerikai nagy­követ kapcsolatba lépett Butefldka algériai külügy­miniszterrel. Washingtonban ennek alapján arra számíta­nak, hogy az Egysült Ál­lamok hamarosan elismeri az új algériai kormányt. Kanada az elismeréssel vár addig, amíg a helyzetről részletesebb tájékoztatást nem kap, — jelentette ki hétfőn Paul Martin kül­ügyminiszter; Az etiópiai tájékoztatás­ügyi minisztérium szóvivője hétfőn közölte, hogy Kete- ma Jifru külügyminiszter, aki kedden elutazott Algír­ba, Hailé Szelasszié császár üzenetét viszi Bumedien ezredesnek, kérve őt, hogy gondoskodjanak Ben Bella biztonságáról. Ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tett Husszein, Jordánia királya is Algéria ammami ügyvi­vőjének. Róma Az Unité keddi számában algíri tudósítást közöl, an­nak címében is jelölve, hogy a cenzúra megkerülé­sével jutott ki az országból úgy, hogy a lap algíri tu­dósítója átadta egy Rómába utazó barátjának. A tudó­sítás beszámol az állam­csíny elleni tiltakozásul va­sárnap este rendezett tün­tetésről. E beszámoló sze­rint, amikor a rendőrség a tüntetők fölé lőtt, lövések voltak hallhatók a város távolabbi részeiben is. A fiatalok egyes csoportjait elválasztották a felvonuló menettől, rendőrautókra tuszkolták és a börtönökbe vitték, amelyek már amúgy- is zsúfolva voltak a szom­batra virradó éjjel letar­tóztatott politikai foglyok­kal — írja a tudósító. Az olasz lap munkatársa a letartóztatott személyek között megemlíti Ait Ho- cine-t, aiki az olasiz KP meghívására Olaszországba látogatott FLN-küldöttség vezetője volt, Abderrahman Szaidot, aki az OKP kül­döttségét fogadta Algírban, Zauane-t, az FLN Politikai Bizottságának tagját. Egyes hírek szerint 420 politikai letartóztatás történt, s ezek­nek- kétharmada az FLN Központi Bizottságának tag­ja. Letartóztatták továbbá azoknak az algériai fiata­loknak majdnem egész cso­portját, akik a DÍVSZ kül­döttségével együttműködve a világifjúsági találkozó elő­készítésén fáradoztak. A lap ezután így foly­tatja: az Algériára erősza­kolt fordulat kommunista- ellenes jelleget öltött és fő­leg mérsékelt és szocialista­ellenes színezetet vett fel. Algíri diplomáciai körökben hangsúlyozzák, hogy Bute- flika Amerika-barát vonalra állt, fogadta az Egyesült Államok nagykövetét és biztosította arról, hogy Al­géria igen hálás az ameri­kaiknak a lakosság részére kiosztott élelmiszertámoga­tásért. A tudósító végül ismer­teti azokat az értesüléseit is, amelyek szerint az FLN Politikai Bizottságának ülé­sén Ben Bella hat szava­zattal maradt kisebbségben tizenegy szavazattál szem­ben. # Hírügynökségi jelentések szerint kedd délelőttre Al­gírban ' helyreállt a nyuga­lom. A város központjában hétfőn összevont katonai és rendőri készültség kedden reggelre eltűnt. A sajtó céljait szolgáló távíróvona­lakat magyar idő szerint 11.15 órákor ismét megnyi­tották. Az algériai hírügy­nökség kedden megjelentet­te szokásos kiadását, de az algériai helyzetről közelebbi részleteket nem közölt. A világ több országából már elindultak a küldött­ségek a június 29-re kitű­zött afro-ázsiai értekezletre, habár több ország kételke­dik benne, hogy az értekez­letet az eredetileg tervezett időpontban meg tudják kezdeni Algírban. Bumedien ezredes Algéria rabati nagykövete útján üzenetet intézett a marok­kói királyhoz, s ebben az üzenetben megerősítette, hogy június 29-én meg­tartják az afro-ázsiai csúcs- értekezletet és 24-én a kül­ügyminiszterek előkészítő tanácskozását. Kairóban jelenleg ülése­zik Jordánia, Libanon, Ku­wait és az EAK parlamenti képviselőinek egy csoportja, Az ülésről üzenetet intéz­tek az új algériai forradal­mi tanácshoz, kérve, hogy Ben Bellát — tekintettel Algériáért vívott hősi har­cáért — részesítsék ember­séges bánásmódban. Mohszen Ahmed A1 Aini jemeni külügyminiszter út­ban Algír felé kedden Kai­róba érkezett. Érkezésekor elmondotta, hogy Szalal je­meni elnök üzenetét viszi Bumedien ezredesnek, s az üzenet szintén Ben Bella biztonságának szavatolását kéri. A Moszkvában tanuló al­gériai diákok elítélték az algíri pucesot és követelték Ben Bella szabadon bocsátá­sát. Ben Bellát támogató ha­tározatot hoztak nyilvános­ságra a Londonban és a Marokkóban tanuló algériai diákok is. A Tanjug tudósítója je­lenti Algírból: Hétfőn csak az amerikai újságírók és néhány francia tudósító tudta rendes úton leadni tudósítását. Körül­belül kétszáz más külföldi tudósító viharosan tiltako­zott a külügyminisztérium­ban amiaft, hogy megszakít­ják beszélgetéseiket, káros megkülönböztetésben része­sítik őket és akadályozzák munkájukat. A vidékről érkező érte­sülések szerint feszült a helyzet Oranban, Constan- tine-ban, Bone-ban és Ka- biliában, ahol az út mentén ötszáz méterenként állnak katonai osztagok, hogy át­kutassák a gépkocsikat és igazoltassák az utasokat. Az algériai forradalmi tanács közleménye Algír (MTI) Az algériai forradalmi tanács kedden közleményt Moszkva: Mohammed Reza Pahlevl iráni sah látoga­tást tett a Kremlben Koszigin szovjet kormányfőnél (balról) és megbeszélést folytatott vele a feleket köl­csönösen érdeklő kérdésekről. (Telefoto — MTI Kül­földi Képszolgálat) adott ki, amely szerint az országban összesen hat le­tartóztatást hajtottak végre. A közlemény cáfolja azo­kat a híreket, hogy négy­ötszáz személyt tartanak fogva. A forradalmi tanács hangoztatja, hogy az ország­ban vérontás nem volt, az élet a normális mederben folyik. A TASZSZ jelenti: Brezs- nyev. az SZKP Központi Bizottságának első titkára és Koszigin szovjet minisz­terelnök fogadta az algériai forradalmi tanács külön megbízottját, Mohammed Ben Jahia-t. A megbeszé­lésen a két országot^ köl­csönösen érintő problémák­ról tárgyaltak. Jelen volt Gromika szovjet külügymi­niszter is. A Politika című jugoszláv lap tudósítójának értesülé­se szerint Algírban nyilvá­nosságra hozták a belügy­minisztérium közleményét, amely bejelenti, hogy az új belügymi m^ter, Ahmed Medeghri lett; valóság Az írók és a költők ké­pességét, amellyel meg­érzik a jövőt, drámai erővel jelenítenek meg olyan eseményeket, ame­lyek később kísérteties pontossággal következnek be, — sokan véletlen rá- érzésnek tekintik. És most talán még a szkep­tikusok is megdöbben­nek, a valóság beigazol­ja az írói jc-.’öbelátást. A Nagyvilágban három évvel ezelőtt jelent meg Frank Rooney elbeszélése: A motorosok rohama. Mi késtünk vagy egy évti­zedet a bemutatásával, Írója 1951-ben jelentette meg a Harpers Maga- zine-ban. Az elbeszélés az Angeleno motoros­klub egy csoportjának garázdálkodásáról szól, amelvet egy békés ame­rikai kisvárosban követ­tek el. Magánhadsereg — mondja Bleeker, a kis­város szállodájának tu­lajdonosa. Nincs arcuk, illetve a nagy zöld mo­toros szemüveg mögött személytelenné válik — minden arc. A klub tag­jai berúgnak, össze-visz- sza száguldoznak, feldön­tik, megverik az embe­reket, az egyik őrült mo­toros a szálloda halijá­ban kegyetlenül elgázol­ja Cathyt, a tulajdonos bájos kislányát. Aztán elmenekülnek, otthagyva a szennyt, a vért, a ro­mokat és a rémületet. Amerika a sok ellen­tét, a kiáltó jólét és a kiáltó nyomor mellett magán viseli egy végle­tesen technicizálódó vi­lág minden szörnyű je­gyét. S a fasizmus is, — amelyet Rooney rajzolt meg A motorosok ro- hamjában, élő fenyegető valóság. És hogy meny­nyire az, arra rádöbbent bennünket a többi kö­zött egy hír a Szolnok megyei NÉPLAP keddi, tegnapi számában. Idé­zünk belőle: „LACONIÁT, a festői szépségű amerikai kisvá­rost fékevesztett huligán­banda támadta meg a hét végén... két napig halálos rémületben tar­totta a lakosságot... a tá­madásban 10—15 ezer bőrruhás legény vett részt... az Országos Mo­torsport Szövetség ama­tőrversenyén indulnak... két álló napon át szá­guldoztak fel, s alá a fő­utcán s a város környé­kén”. Az elbeszélésében a mo­torosok vezetője elmond­ja, hogy ez a B. csoport. De eljutnak a Z-ig is. És eljutottak a Z-ig. Ti­zenötezer motoros egy amerikai kisvárosban, — Frank Rooney kisváro­sában nagyban hajtotta végre azt, amit az író kicsiben képzelt el. Ti­zenötezer bőrkabátos le­gény hajszolta és bántal­mazta a békés lakosokat, a bleekereket és cathy- kat... Igen, valahogy így volt 1933-ban is, a Raj­na és az Odera partjai­nál. Az író képzelete ta­lálkozott a valósággal. ■— hernádi — Vita az amerikai kormány vietnami politikájáról WASHINGTON (MTI). Washingtonból jelentik: McGeorge Bundy, John­son elnök különtanácsadó- ja hétfőn egy televíziós műsor keretében vitát foly­tatott a kormány vietnami politikájáról Hans More genthauval, a chicagói egye­tem professzorával. Mor- genthau kijelentette, hogy „bár méltóságteljesen”, de az Egyesült Államoknak ki kellete vonulnia Dél-Viet- namból, mert Amerika dél­vietnami politikájának egész alapja hibás. Mc­George Bundy válaszul ki­jelentette, hogy ez a jelen­legi amerikai politika „a legjobb politika egy nehéz és veszélyes helyzetben, s az Egyesült Államok rész­vétele a vietnami háború­ban Amerika és a világ­béke érdekeit szolgálja”. Ami nem csoda 5 igrid Kubaié, a fiatal nyugatnémet szocio- lógusnö, közétette egyik fej­tegetését a Die Zeit című nagy hamburgi hetilapban. A szociológusnő híve a bonni gazdasági rendszer­nek,! s azt állítja, hogy az ottani „gazdasági csoda tartós csoda”. E nézetének terjesztésében mindeddig nem akadályozta meg sen­ki. Abban sem, hogy be­hatóan tanulmányozza — mindama nagyobb nyugat­német gyárakat, amelyek­ben elsősorban fiatal lá­nyokat dolgoztatnak. Nos, Sigrid Kubaié szóbanforgó fejtegetése — különös bi­zonyítványt állított ki a Die Zeit hasábjain a „jó­léti állam” és a munkás­nők viszonyáról. Nézeteit egyébként más szocialógu- sok nézeteivel is egybeve­tette. A derék szociológusnő adatokkal és tényekkel bi­zonyítja: a nyugatnémet munkáslányokat nemcsak rosszabul fizetik a férfiak­nál, hanem ráadásul még a fejlődés lehetőségétől is elzárják őket. „A munkás­lányok — írja — csak se­gédmunkások, legfeljebb betanított munkások lehet­nek. Szakmunkás tanfo­lyamra kizárólag férjes asszonyokat vesznek fel — közülük sem sokat”. Kubaié kisasszony áper- tén kimondja: mipd a tő­kések, mind a konzervatív szakszervezetek — ódon. felettébb „patriarkális” szellemben kezelik a mun­káslányokat. Nekik — már­mint a munkáslányoknak — nincs becsületük addig, amíg férjhez nem mennek. És noha „a házasságban a lányból cseléd, másodren­dű személy válik” — még­is vállalja, mert enélkül nem nyerheti el a külsőd­leges megbecsülést. Enél­kül viszont sovány a borí­ték a fizető napon. A szociológusnő szerint a prostituáció aránya az utóbbi években nem növe­kedett, a „lányok anyagi helyzete nem a legrosz- szabb”, mégis tény az, hogy a munkáslányok semmi örömöt, semmi megbecsü­lést nem látnak munká­jukban. Következésképpen a férjhezmenetel az egyet­len céljuk. Ezek a terem­tések „Húsz, huszonkét, sőt huszonnégy esztendős ko­rukban is olyanok, mint a gyermeklányok. Mesebeli hercegekről álmodoznak, s a következmények mérle­gelése nélkül hozzámennek az első férfihez, aki meg­kéri őket. Utána követke­zik a csalódás és megalá­zás — a szentnek titulált házasság takarója alatt...” Kubaié kisasszony továb­bá így ír: „Az egyik nagy hamburgi villamossági gyárban a művezetők le­nézik, megvetik a fiatal munkásnőket, nem szeret­nek velük dolgozni. És nem gondolnak arra, hogy ép­pen ez a megvetés fejlesz­tette ki a lányokban azt a magatartást, amit lenéznek bennük...” Nos, akár van a bonni államban gazdasági csoda, akár nincs, az, hogy a „tő­kés jóléti államban” ilyen a munkáslányok helyzete — éppen nem csoda... ^ >S -

Next

/
Thumbnails
Contents