Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-23 / 146. szám

196S. Június 23., SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TETŐ ALAP NÉLKÜL Bezárták tavaly a tisza­füredi művelődési házat, mert az épületet életveszé­lyesnek találták. A megyei tanács adott pénzt a mű­velődési ház felújítására. A tervek elkészítésével a helyi tanács saját alkalma­zottját, Németh László mű­szaki ügyintézőt bízta meg. A kivitelezés a községi házilagos építő csoportra várt. A dokumentációban a színházterem rekonstruk­ciója is szerepelt. Németh László technikus, aki sem tervezési, sem kivitelezői gyakorlattal nem rendel­kezett, talajvizsgálat nélkül készítette el az alapozási tervet. Az építkezés az építési napló szerint 1964. június 22-én kezdődött meg. — A munkát a járási tanács ar­ra illetékes osztálya enge­délyezte, s egyúttal Tompa Károlyt (technikus, kivite­lezési gyakorlata 6 hónap) jelölte ki műszaki ellenőr­nek. Nos, úgy látszott, hogy minden rendben. Az épü­let már állt, a födémet is készítették. A műszaki el­lenőrnek azonban valami­lyen kifogása volt a födém- szerkezettel kapcsolatban. A tervező sorköteles lévén bevonult katonai szolgálat­ra, ezért a vitát nem lehe­tett eldönteni. A községi tanács végre­hajtó bizottsága az EM. Debreceni Tervező Válla­lattól kért szakvéleményt. A vállalat első lépésként elvégezte a talajmechanikai vizsgálatot, s megállapítot­ta, hogy Németh alapozási terve kivitelezésre alkal­matlan; Javasolta, hogy statikailag indokolt ponto­kon az alapot betontámasz- szal erősítsék meg; A megyei tanács tervező Irodájában felkerestük Er- esényi Sándor tervező-épí­tészmérnököt, főstatikust és véleményt kértünk az eset­ről, «5 természetesen csak az újságíró előadása alap­ján ítélhette meg a hely­zetet.) A következőket mondta: — Egy gyakorlatlan ter­vező semmiképpen nem engedheti meg magának, hogy talajmechanikai vizs­gálat nélkül döntsön az alapozásról. Jogszabály vi­szont nem kötelezi őt erre. Az alapok kiásása után azonban köteles a helyszí­nen meggyőződni számítá­sainak helyességéről. — Ez nyilvánvalóan nem történt Vihar a Mecsekben Hétfőn éjszaka sűrű vil­lámlással, esővel kísért vi­har vonult át a Mecsek vidékén. A vihar rendkí­vüli munkát adott a postá­nak, az áramszolgáltató vál­lalatnak és a tűzoltóknak egyránt. A Pécs—Mohács közötti telefonvonalon a villámcsapások hetven biz­tosítékot olvasztottak ki, aminek következtében egy vonal kivételével megsza­kadt az összeköttetés a két város között. A vonalfel­vigyázók és a hibaelhárítók azonnal munkához láttak, s reggelre Pécs és az árvízzel küzdő Mohács között hely­reállt a telefonösszeköttetés. A tűzoltókat Görcsönyben riasztották, ahol villámcsa­pás miatt kigyulladt és le­égett az Űj Március Ter­melőszövetkezet sertésfiaz- tatója. A hirtelen támadt tűztől nem lehetett meg­védeni az épületet: a tizen­hat anyakoca, nyolcvankét malac és öt süldő a tű2 caartaléka lett. meg. Az utólagos aláfalazás legalább kétszer annyiba kerül, mintha eredetileg jól csinálják az alapot. Az utólagos munka miatt az egész épület süllyedni fog, az alap hullámos lesz. S egyáltalában nem biztos az, hogy az ilyen bonyolult munkában feltehetően szin­tén járatlan házilagos épí­tőcsoport, megbízhatóan ké­szíti el a megerősítést. Ercsényi Sándor megjegy­zéséhez nincs hozzátenni- valónk. Más tekintetben viszont van. Éspedig; ha a tiszafürediek azonnal a ter­vező vállalathoz fordulnak, nem így játszódtak volna le az események. — Igaz, hogy nem került pénzbe a terv, s látszatra megtakarí­tottak 20—30 ezer forintot. Ám gyakorlott tervezőmér­nök tervei nyomán valószí­nűleg kevesebbe kerül a felújítás, mint amennyit így költenek rá. És ráadá­sul szavatolt tervet kaptak volna. Érthetetlen még az is, hogy hovatovább már min­denki tervez, illetve min­denki tervezhet, aki azt hi­szi magáról, hogy ért hozzá, Jól van ez így? Fábián Péter Hfitőlnítor üzemrész épül mintegy 10 millió forintos be- ruházassa) a jászberényi Hűtőgépgyárban Tízezer forint jutalom a jászapáti Velemi Endre Tsz sertésgondozóinak A sertóselhuilás csökken­tése érdekében az Állami Biztosító versenyt hirdetett az állatg<mdozók körében. A verseny értékelésére az elmúlt napokban került sor. Az értékelő bizottság meg­állapítása alapján a jágz­apáti Velemi Endre Ter­melőszövetkezet sertésgon­dozói értek el legjobb ered­ményt s így elnyerték a 10 000 forintos első díjat. Második a tiszaföldvári Sza­bad Nép Tsz (8000), harma­dik a tlszasülyi Lenin Tsz (6000 forint jutalom). 150 ló iskolába megy Nagyvázsony bán augusz­tus 15—18—21-én rendezik meg a hagyományos törté­nelmi lovasjátékokat. — A tervek szerint kétszáz kosz­tümös szereplő vesz részt a bemutatókon. A tavalyi­hoz képest az idén főleg a tömegjeleneteket bővítik. A produkciókra 150 lovat ta­nítottak be. JÖJJÖN VELÜNK A TISZA-LIGETBE! Vizsgalázban Busi Lajosné és Molnár Sándorné szinte ragyog az örömtől. Pillantásuk elárul­ja, hogy ők már túl van­nak a marxizmus—leniniz- mus esti egyetem év végi vizsgáin. Feleltek a szocia­lizmus anyagi és műszaki bázisáról, a szocialista ipa­rosításról, az MSZMP VIII. kongresszusának anyagából, a decemberi párthatározac- ról stb., stb. S remélik, eredményesen. — Félévkor mindketten ötösök voltak. A SÚGÓK Már el is felejtettéit, mennyire izgultak önmagu­kért. A holnapi vizsgázók­ra gondolnak. — Üzenjük nekik, — mondják —, hogy a tanul­taknak a gyakorlattal va­ló összekapcsolása az, amit minden hallgatótól legin­kább megkövetelnek. És a VIII. kongresszus határoza­ta, a decemberi párthatáro­zat, az ideológiai irányel­vek... és természetesen a tanult anyag precíz isme­rete a legfontosabb ahhoz, hogy valaki jól vizsgázzon. Ezt a súgást megkockáz­tatom. A SZÓSZEGŐ — Amikor szakvizsgáz­tam, fogadalmat tettem, hogy az életben sem ülök még egyszer vizsgabizott­ság elé. Nem vizsgázom többet ,mert mindig nagyon drukkolok. Most mégis itt van. Már a három éves tagozat poli­tikai gazdaságtan vizsgáján is túl a „szószegő”: dr. Si­mon Emil, a tüdőkórház főorvosai A KÉTARCÚ ALAGSOR A szolnoki pártiskola épületének alagsori folyo­sóján a még vizsgára várók könyvvel, jegyzettel a ke­zükben várakoznak. Egyi- kük-másikuk szólni is alig tud a drukkolástól. — Az „izguldának” becézett tár­salgóban pedig már a vizs­gától - szabadult emberek biliárdoznak. Nem nagyon figyelnek a játékra, hisz ez tulajdonképpen egy kis utólakos idegcsillapító. Itt van az alagsorban most az egyetem igazgató­ja, Gál Gyula elvtárs is. — Ilyenkor az intézet is vizsgázik — mondja — mi is izgulunk, drukkolunk a hallgatókért. Nem is egy- ért-kettőért —, hanem a 42 csoport minden egyes tagjáért. A vizsga mindig nagy tanulság a hallgatók­nak és nekünk egyaránt. A legszebb benne az, hogy közel hozza egymáshoz az embereket. A vizsgaidőszaknak most körülbelül a felénél tarta­nak. TÁVOL A VILÁGTÓL Az ötös szobában Tóth Miklós tanár előtt a politi­kai gazdaságtan szakosítón tanulók vizsgáznak. A fő­kérdésre adott válasz után a gyakorlott tanár meg­nyugtató hangon segíti a vizsgázót. Kérdez, hogy ő is pontosan lássa, mit tud Horváth István a finánctő­kéről, a fináncoligarchiá­ról, ezek politikai hatásá­ról stb.; Kovács János az átlagprofitról, a földjára­dékról stb. Vizsgáznak, drukkolnak a marxizmus—leninizmus egyetem hallgatói ezekben a napokban. Az osztályter­mekben, ahol számot adnak egész évi szorgalmukról, tudomást sem vesznek a külvilágról. Az iskolától alig néhány száz méterre épülő MÁV kórház építke­zésének zajáról, az iskolát alig néhány év alatt körül­vevő szép bérházak vaká­ciózó gyerekeinek hangos- kodásáról. A figyelem most a vizs­gához kell. B. E. Új rajzfilmet készít a Pannónia A Pannónia Filmstúdió műtermeiben több új rajz- fim készül gyermekek és télnőtték szórakoztatására. Nepp József „Oxidia” cím­mel készülő rajzfilmje kü­lönös országba vezeti a né­zőket. Alkotásának „fősze­replője” az olajozó készü­lék, amelynek segítségével sok mindent el lehet érni a hivatalokban, üzemekben, s mindenütt. Az ember és az eszköz kapcsolatának ki­alakulását, fejlődését meséli el Szabó Sipos Tamás „Ho­mo faber” cimmél készülő munkája. Kovásznál György há­romrészes filmjén dolgozik. A három szatirikus rajzfilm „Mesék a művészek világá­ból” címmel kerül majd a film barátai elé. Ez a soro­zat elsősorban a felnőtt né­zőknek készül. A „Szilvesz­teri legenda” című rajzfilm, Jankovics Marcell alkotása — egy kis autó és gazdája történetéről szói. Űj báb­filmen dolgozik Foky Ottó. A „Bohóciskola” című al­kotásának hőse egy olyan kisfiú, akit csak a bohóc­kodás érdekel, de amikor eljut a cirkuszba, látja, hogy ott is nagyon sokat kell dolgozni és tanulni. — Dargay Attila „Marci” cí­mű sorozatában egy. furcsa kis űrlakó kalandjait követi. Megnyílt Szolnokon a Ti- sza-ligeti strandfürdő. A tanács és a megyeszékhely lakói sok-sok munkaórát dolgoztak érte. Végre be­köszöntött az igazi nyár is. Elhatároztuk, itt töltünk egy napfényes délutánt. — Tartsanak velünk. Rajtunk kívül már nagyon sokan voltak. Nem csoda. Van itt minden. Jó víz, zöld pázsit a napozáshoz, modern kabinok, öltözők, g ha megszomjazunk, iha­tunk sört, feketét. Egyszó­val: nagyszerű ez a strand. A ügye kedves, jó itt? Más­kor is eljövünk? STRAND A VÍZ ALATT Az újszegedi tiszai part­fürdőt — amely a múlt év hasonló időszakában tíz­ezreknek nyújtott felüdülést — most embermagasságú víz borítja. A megáradt fo­lyó elöntötte a víkendhá- zakat, a fürdőházakat, a kabinokat. Hideg folyóvíz árasztotta el az új, meleg­vizű medencéket, az idén épült, gyógyhatású termál­vízzel táplált ülőpados be­tonmedencét pedig még ki sem próbálhatta a közön­ség.

Next

/
Thumbnails
Contents