Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. máim M. Szövetség a béke védelmében 4 Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az indo­kínai térségben folyó amerikai agresszióról A Magyar Népköztársa­ság kormánya és népe mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Álla­moknak a vietnami nép ellen indított agresszív há­borúját és teljes szolidari­tásáról biztosítja az impe­rialistákkal szemben hazá­juk szabadságát és függet­lenségét védelmező vietna­mi testvéreinket A Magyar Népköztársa­ság kormánya helyesli a dél-vietnami nép egyetlen törvényes képviselőjének, a dél-vietnami nemzeti fel- szabadítási frontnak ez év március 22-i nyilatkozatá­ban foglaltakat és támo­gatja azokat a követelése­ket, — amelyek sürgetik, hogy: az Egyesült Államok kor­mánya térjen vissza az 1954. évi genfi megállapo­dásokhoz; az amerikai kormány von­ja ki csapatait és egyéb katonai személyzetét Dél- Vietnamból, szüntesse be a dél-vietnami nép ellen irá­nyuló gyarmati háborúját; Dél-Vietnam jövőjéről ma­ga a dél-vietnami nép döntsön; Vietnam két részének békés egyesítését idegen beavatkozás nélkül a viet­nami népnek kell megol­dania. A Magyar Népköztársa­ság kormánya határozot­tan elítéli az Amerikai Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni nyílt agresszióját és a magyar nép nevében követeli, hogy azonnal vessen véget kato­nai akcióinak. A Magyar Népköztársa­ság kormánya, a magyar nép akaratát teljesítve anyagi és egyéb segítséget nyújt a vietnami népnek. Á Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának kérése esetén a Magyar Népköztársaság kormánya kész hozzájárulni ahhoz, FTC—AC Bilbao 3: 0 (2; 0) hogy a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságba utaz­zanak azok a magyar ál­lampolgárok, akik önként részt kívánnak venni a vietnami nép szabadsá­gáért, igaz ügyéért vívott harcban. A Magyar Népköztársa­ság kormányának és népé­nek mélységes meggyőző­dése, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak az Indokína-térségébeiK élő népek elleni hódító hábo­rúja, a legdurvább hábo­rús erőszak ellenére is ku­darcba fullad, s Indokína népei győzni fognak. Kairó—Bonn Erhard kancellár _ szerdán Nasszer elnökhöz ' intézett sízeméiyes üzenetében ismé­telten kifejtette álláspont­ját Bonn és Izrael diplo­máciai kapcsolatának kér­déséről és aláhúzta az arab —német baráti kapcsolatok szükségességét — jelentette csütörtök reggel a félhiva­talos A1 Almám. Hasonló üzenet ment valamennyi arab államfőhöz. Az üzenet ellenére — írja a lap — az Egyesült Arab Köztársaság az arab országok által már­ciusban elfogadott határo­zatok alapján meg fogja szakítani a diplomáciai kapcsolatait Bonn-hal az Erhard—Eskoi levélváltás közzététele után. A jordániai kormány négyórás minisztertanácsi ülésen eldöntötte a diplo­máciai kapcsolat megszakí­tását au NSZK-val. Megkezdődtek a Koszigin — Sasztri tárgyalások Csütörtökön reggel a Kremlben megkezdődtek Koszigin szovjet és Sasztri indiai miniszterelnök tár­gyalásai. —> Indiai részről Sasztri kíséretének tagjai és Kául moszkvai nagykö­vet, szovjet részről Sele- pin miniszterelnökhelyet­tes, Patolicsev külkereske­delmi miniszter, Szkacs­kov, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizott­ságának elnöke és Kuznye- cov, a külügyminiszter el­ső helyettese vesz részt a tárgyalásokon. Ugyancsak csütörtök reg­gel Sasztri és kísérete ko­szorút helyezett el a Le- nin-mauzóleumnál. Az iraki reakció tömegesen kiírtja a kazafias érzelmű kurd lakosságot A csütörtöki Pravda köz­li „szemleíró” cikkét, — amelynek címe: „Veszélyes fordulatot vettek az iraki események”; Az Irakban élő kurd né­pet ismét kegyetlenül ül­dözik — hangzik a cikk. A legutóbbi harcok után még újjá sem épített kurd falvakat ismét a pusztulás, az éhinség, a békés lako­sok tömeges kiirtása fenye­geti. Kasszem és a Baathis- ták katonai kalandjai nem szolgáltak kellő tanulság­gal azoknak az erőknek, amelyek ismét hadművele­tieket robbantanak ki Irak északi részén, s nem kí­vánják megadni a kurdok- nak az őket megillető nem­zetiségi jogokat. A lap rámutat, hogy a reakciós sajtó soviniszta kurd-ellenes kampányt in­dított, a a Barzani vezette kurd mozgalomnak szapa- ratista célokat tulajdoní­tanak, Irak érdekeinek el­árulásával vádolják stb. A tények azonban azt mutat­ják, hogy az iraki kurdok mozgalma demokratikus, hazafias jellegű. — Békés utón akarják kivívni tör­vényes jogaikat; 15. Húsz éve történt A második világháború utolsó napjai A „NERO-PARANCS“ A náci vezető klikk el­képzelései szerint a totá­lis háború fogalmában a totális rombolás is benn- foglaltatik. A nácik zsar­gonjában ez a „felperzselt föld taktikáját” jelenti. Himmler már a Szovjet­unióban megkezdett nagy visszavonulás során elren­delte: „egyetlen ember, ál­lat, egyetlen mázsa gabona, vasútvonal és ház sem ke­rülhet ellenséges kézre”; — Mindent el kell pusztítani, elrendelik a kutak megmér- gezését. Meg is történik; Most, 1945. tavaszán a háború már német földön tombol. A fasiszta vezér­kar számára ez nem jelent okot arra, hogy lemondjon embertelen, barbár „takti­kájáról”. Hitler a követke­zőket mondja Speer fegy­verkezésügyi miniszternek: „Ha a háborút elveszítjük, vége a német népnek; A harcok után csupán a hit­ványak maradnak meg, mert a jók mind elestek”. Olykor előfordul, hogy a vezérkariakat meglepik az események és nem tud­ják, hogyan valósítsák meg saját őrült elképzeléseiket. Poleck ezredesnek is ég­nek mered a haja. Jelen­tést készít feljebbvalójá­nak: „Az előkészített in­tézkedések a kiürítésre és rombolásra keleten nem bi­zonyulnak megfelelőnek, — mert az események gyor­sabban haladnak, a front- sokkal gyorsabban közele­dik nyugat felé, mint vár­ható volt. A Wehrmacht vezérkara ezért javaslatot terjesztett elő az irányel­vekre vonatkozóan a kan­celláriának...” Az „irányelveikre vonat­kozó javaslat” a „legma­gasabb” tetszésre talált és a rombolási, később „Nero- parancsnak” nevezett uta­sítás alapját képezte, ame­lyet a Führer 1945. már­cius 19-én írt alá; A pa­rancs így szól: „Valameny- nyi katonai, közlekedési, hírközlési, ipari és ellátási berendezés, továbbá vala­mennyi dologi érték a Bi­rodalom területén, megsem­misítendő”. Pomerániában és Szilé­ziában az SS „láncos ku­tyái” sorra felgyújtják a házakat, megsemmisítik a gépeket és a mezőgazdasá­gi berendezéseket, leölik az állatokat, gyilkolnak és rabolnak. Barbár művüket azonban nem fejezhetik be mindenütt, mert a Vörös Hadsereg gyors előrenyo­mulása és a német antifa­siszták lelkes harcai meg­akadályozzák a további rombolásokat; Hitler „Nero-parancsa” ostorcsapásként éri a vegy-, a szén-, a vas- és az acél­ipar urait. Egy pillanatig sem jutott eddig eszükbe, hogy a totális háború a végén ellenük is irányul­hat. Komoran néznek az órák élé, amikor a nehéz­fegyverzetű SS emberek ipari berendezéseiket fel­robbantják, s a bányákat vízzel árasztják el; Meg- mentőre van szükségük, olyan emberre, akinek be­folyása van, aláírása ér valamit és parancsait vég­rehajtják a romboló külö­nítmények. Választásuk Albert Speer fegyverkezésügyi miniszter­re esik. Nem minden alap nélkül, mert Speer mindig védelmezte érdekeiket. — Most a termelési poten­ciál megmentése a felada­ta; A miniszter a „hősök bunkerében” keresi fel Hit­lert Ismét bebizonyítja, hogy eszében sincs a már valamennyi fronton rég el­veszített háborút befejez­ni: kencentrált légitáma­dásokat javasol szovjet erőművek ellen és melegen üdvözli Hitler tervét, hogy az előnyomuló Vörös Had­sereg ne találjon mást „fel­perzselt földnél”. A beszélgetés után Speer a Ruhr-vidékre utazik. Az egyik légvédelmi bunker­ben összetalálkozik néhány nagy monopólium urával. A Varsói Szerződés az európai szocialista orszá­gok szövetségi rendszere annak a tételnek a megva­lósulása, hogy az imperi- lizmus erőpolitikájával az erőt kell szembeállítani, mert annak mániákus ^í- vei csak ezt a nyelvet ér­tik igazán. 1955 május 14- én így egészült ki a hideg­háború érveinek ereje — erőnk új érvével: a szövet­séggel, amely a politikai, gazdasági, társadalmi egy­ségünket katonai vonatko­zásban is teljessé teszi. Akkor született a Varsói Szerződés, amikor az euró­pai népi demokratikus or­szágokban már kialakult a szocialista rendszer, s gyorsan fejlődött, megvol­tak tehát egy szocialista katonai szövetség alapjai. S hogy létre kellett hozni a mi katonai tömbünket, az az akkori európai hely­zet helyes felméréséből fa­kad. 1955, s főként a meg­előző év súlyos eseménye­ket hozott a háború utáni Európa életében. 1954-ben ratifikálták a NATO orszá­gok a hirhedt párizsi egyez­ményeket, amelyek révén Nyugat-Németországot be­vonták az északatlanti tömbbe és megnyitották a bonni militaristák előtt a korlátlan fegyverkezés le­hetőségét. Kilenc nappal a Varsói Szerződés megköté­se előtt, 1955 május 5-én vált valósággá a veszedel­mes elhatározás, az NSZK tagja lett a NATO-nak. — Egyébként ez a lépés, amely ellen hatalmas erők tüntettek Nyugat-Németor- szágban, egyben azt jelen­tette, hogy a nyugatnémet imperialisták befejezetté tették Németország ketté­szakítottságát: az NSZK­nak az agresszív NATO- tömbhöz való csatlakozásá­val, hosszabb történelmi időszakra ténnyé vált a két német állam egymás mellett élése. A Varsói Szerződés ílymódon a de­mokratikus német állam védelmezőjének szerepét is betöltötte; európai szükség- szerűség volt és egyszers­Az aggódó tőkések érvei meggyőzik őt. A háború után ő is szeretne tovább élni, ha lehet az amerikai­ak védőszárnyai alatt, — mint építész és régi római versek finomtollú fordítója; Gyorsan cselekszik. Sike­rül Hitler „Nero-paran- csát” a Birodalom nyugati területeire vonatkozóan enyhíteni, sőt keresztezni; Az akcióba lépő romboló különítmények parancsot kapnak a visszavonulásra. Ezen kívül Speer utasítást ad a technikusoknak, szak­munkásoknak, építésveze­tőknek, hogy várják be a nyugati szövetséges csapa­tokat és maradjanak üze­meikben. A manőver nagy­részt sikerül. A monopol urak milliárdokat kerestek a totális háborún, de a totális rombolás keserű kelyhét mégsem kell ki­inniuk. • Az SS-Főhivatal röpcé­dulát nyomtat a követke­ző szöveggel: „Ami a gá­taknak nem sikerült, azt mi most végrehajtjuk. Űj germán hadjáratot indít a mi Führerünk valameny- nyi germán vezére. Vissza­verjük a sztyeppék roha­mát”. Ezzel a maszlaggal ete­tik a Potsdamban össze­gyűlt Hitler-Jugend veze­tőket is, akiket Prützmann SS tábornok, Kijev hóhéra trombitált össze; Először hiúságokat legyezgető szó­zatot intéznek hozzájuk, mondván: „Ti vagytok a nemzet kiválasztottjai”. — Azután kissé konkrétab­ban magyarázzák meg, — hogy mi a feladatuk: „Mint farkaskölyköknek, a ü fel­mind életbiztosítás a né­met nép számára. Nem vitás tehát, hogy a fegyverkezési hajsza tető­pontján, a hidegháború e korszakában az európai béke fenntartása parancso- lóan írta elő a szocialista országoknak, hogy megte­remtsék saját védelmi szö­vetségüket és közös kato­nai parancsnokságuk létre­hozásával eleve elvegyék á provokátorok és agresszo- rok kedvét a katonai ka­landoknak még a gondola­tától is, Egész létével, tevékeny­ségével bizonyította ezt a katonai tömb, hogy védel­mi szövetség. És azt is, hogy nem pusztán katonai tömörülés, hanem részve­vőinek barátsági és együtt­működési szerve, amely fó­ruma a kölcsönös önzetlen segélynyújtásnak (ennek nagyszerűségéről, jelentő­ségéről a mi népünk meg­győződhetett és azért kü­lönösképpen hálás.) Az is jellemzője e szövetségnek, hogy kifejezetten a tömbö­ket ellenző tömörülés, — hiszen a szerződés ki­mondja: tagjai állhatato­san törekednek egy olyan kollektív biztonsági rend­szer kialakítására, amely a többi európai államot is magában foglalná. A Var­sói Szerződés kapuja nyit­va áll minden békeszerető ország előtt, ami a legfon­tosabb, ez a szövetség ön­magától megszűnik, ha lét­rejönne a szélesebbkörű biztonsági egyezmény; Ezért javasolta újra és újra a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testü­leté az európai rendezés és biztonság új meg új megközelítési módjait, — kezdve az első év májusi felhívásával, amely közös nyilatkozatot javasolt a NATO-nak az erőszakos megoldások elvetéséről. — Ezért születtek szövetsé­günk olyan javaslatai, hogy a két katonai tömb,' a NATO és a Varsói Szer­ződés államai kössenek meg nem támadási egyez­ményt, mert az ilyen köl­adatotok az ellenséget há­tulról támadni. Támadjá­tok meg az ellenséges ka­tonákat, — üssétek őket agyon, foglyokat ne ejtse­tek. Kutassátok fel azokat is, akik fehér zászlókat tűznek ablakaikba, akasszá­tok őket egyszerűen a zász­lók mellé. Számoljatok le a gyávákkal, robbantsátok fel a hidakat, semmisítsé­tek meg a páncélosokat. — Éljen a Führer!” A sachsenhauseni kon­centrációs tábor mellett, a Friedenthal-kastélyban — ;,harci iskola” működik di- verzánsok számára. Bűnö­zőket, csalókat, kalandoro­kat és eszelős fanatikuso­kat képeznek ká gyilkossá­gokra. A kiképzés vezetője a náci rendszer egyik leg- hirhedtebb alakja, Otto Skorzeny SS Obersturm­bannführer, az SS legutol­só titkos szolgálati főnöke, a „sebhelyes arcú”: Amióta a fogságba ke­rült Mussolinit Gran Sas- soból kiszabadította, és külföldön több kényelmet­lenné vált embert rabolt el, a náci dicsőség kétes glóriája övezi homlokát; útja hullákkal van kirak­va; Csoportjával először az Odera menü Schwedtbe megy, hogy megsemmisít­se a Vörös Hadsereg egyik hídfőállását; A vállalkozás meghiúsul. Skorzeny a ma­ga módján vesz elégtételt, hiszen minden áron „si­kerrel” kell visszatérnie. — A schwedti katonai rögtönítélő bíróság el­nökeként felakasztatja a Kőnigsbergből menekült Kurt Flöter polgármes­csönös kötelezettségvállalás a vitás nemzetközi kérdé­sek békés rendezésére lé­nyeges lépés lenne az euró­pai biztonság megszilárdí­tásának útján. A Varsói Szerződés új­típusú szövetség is, s en­nek történelmi példáját mutatta a világnak. Első­sorban azáltal, hogy nem hatalompolitikán alapult, hanem eszméi és céljai egybeesnek a történelmi fejlődés irányával. Ezért példája e szövetség a nem­zetek közötti kapcsolatok magasabbrendű formájának és katonai szövetség létére elmélyítette országaink po­litikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatait is. Természetesen a Varsói Szerződés megerősítette a szocialista országok védel­mi potenciálját. Közösen hasznosítjuk mindazokat az előnyöket, amelyeket a szo­cialista társadalmi rend, a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a szocialista nemzetek közössége nyújt hadászati téren. Lehetővé tette a szövetség, hogy gazdasági potenciálunkat minőség és mennyiségi te­kintetben egyaránt na­gyobb hatásfokkal használ­tuk ki katonai céljaink­ra, mint ahogy ez a kapi­talizmusban lehetséges. — Rendszerünk előnyeiből fa­kadóan rendelkezünk fej­lettebb haditudománnyal, jobbak a fegyvereink, és jobb harci morálunk. Mert a Varsói Szerződés kato­náinak erkölcsi ereje a történelmi haladásból táp­lálkozik; amíg a NATO- katona mögött az amerikai —angol—nyugatnémet mil- limosok állnak, a Varsói Szerződés katonája mögött a néptömegek milliói. E milliók közé tartoznak a micnépünk;..,milliói is, e szpvetség aktív részese a mi hazánk is, amely törté­nelme folyamán először ta­lált igazi és odaadó szövet­ségesekre. Erőnkhöz mér­ten tettünk és teszünk meg mi is mindent a varsói egyezmény céljainak meg­valósításáért. Avar János tért; — A következő na­pok során több tisztet és katonát végeznek ki az ő parancsára. Amikor Goebbels 1943. február 13-án a totális há­borút meghirdette, a fa­siszta rablóhadjárat sorsa már eldőlt. 1945. március közepén azonban a háború még „totálisabbá” vált. Há­romszázezer 16—17 éves fiút hívtak be fegyveres szolgálatra, s nem egy 12 éves gyereket vetettek be a fronton, A fasiszták sorsa azon­ban már megpecsételődött, * A „totális háború” sok egykori fő uszítójának ma sem megy rosszul. Otto Skorzeny a nyugatnémet fegyveripar és a Schacht and Co. bankház „összekö­tőiéként” Madridban tevé­kenykedik. Az amerikai titkos szolgálat ügynöke­ként, továbbá mint fegy­verkereskedő és emlékirat író, milliókat keresett a háború után. Dublin előtt, Curraghban pompás kasté­lya van. Az SS által gyár­tott hamis font és dollár bankjegyek nagy része az ő tulajdonába ment át. — Kellő időben váltotta be valódiakra. Vagyonát 15 millió dollárra becsülik; Blome professzornak sin­csenek gondjai: Hitler pes­tis szakértője zavartalanul él mint orvos Dortmund- ban és várja az elévülést; (Következik Menekülted

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents