Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-11 / 109. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYE |a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 109. szám. Ára 50 fillér 1965. májas 11., kedd, Együtt kell megküzdenünk a háború nélküli világért Békegyűlés Karcagon olasz vendégek a Béke Tsz primőrkertészetében Holdrakétát bocsátott fel a Szovjetunió Moszkva (TASZSZ). Va­sárnap a Szovjetunióban a kozmikus térség, valamint a naprendszer égitestei tanul­mányozásával v kapcsolatos program szerint űrrakétát indítottak a Holdra. Az űrrakéta önműködő űrállomást visz magával. Az 1476 kilogramm súlyú űr­állomás a tudományos ku­tatások elvégzéséhez szük­séges mérőkészülékekkel van ellátva. Többlépcsős rakéta szál­lította Föld-körüli pályára a Luna 5. elnevezésű űr­állomást, amelyet a rakéta utolsó lépcsője a megadott program szerint a Föld-kö­rüli pályáról a Hold felé vezető pályára vitt. Az űrállomás készülékei­nek bekapcsolása a repülé­si programnak megfelelően, automatikusan, illetve a földről adott rádióparancs­ra történik. A Luna 5. önműködő űr­állomás figyelését, a pályás- elemek meghatározását és az adatok vételét a Szov­jetunió területéről külőnie, ges bemérő állomások rend­szere végzi. Az űrállomás megközelítőleg az előre ki­számított pályán halad. Vasárnap, moszkvai idő szerint 22.00 órakor, a Lu­na 5. 110 010 kilométer tá­volságra volt a Földtől (a keleti hosszúság 41 fok 10, és az északi széleség 13 fok 34, pontján). A fedél­zeti berendezések normáli­san működnek. A földi ko­ordinációs számítóközpont­ban folyik a beérkező ada­tok feldolgozása. Békegyűlés Szolnokon A mtniszterasszony és az Alig hogy elfoglalták he­lyüket a résztvevők, meg­szólalt a dob. Jöttek az út­törők zászlóval, virággal a kezükben, hogy köszöntsék a fasizmus felett két évti­zeddel ezelőtt aratott győ­zelem évfordulóján a béke­gyűlés résztvevőit. — „Mi nem tudjuk, mit jelent a háború — mondta egyikük —, de szüléink átélték, át­szenvedték. Mi csak a za­vartalan, nyugodt gyer­mekálmokat ismerjük. Ügy szeretnénk, ha a földön minden pajtásunk mindig csak ezt ismerné, ha soha senki nem ismerné meg többé közülünk a háború rémét”. így kezdődött a békéért, a leszerelésért, a népek függetlenségéért indított tavaszi békekampány első megyei rendezvénye, a kar­cagi békenagygyűlés, ame­lyet a Hazafias Népfront Szolnok megyei és Karcag városi bizottsága a Déryné művelődési házban rende­zett. A sokszáz karcagi la­kos kö2ötí részt v&tt ezen az ünnepségen Zagyi Já­nos, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, Pallai Sándomé, a népfront me­gyei titkára, hazánk két olasz vendége Giacomo Ca- landrone, az Olasz Béke­tanács titkára és Giulio Vettor, a Velencei Békebi­zottság vezetője, a szónok pedig Nagy Józsefné, köny- nyűipari miniszter volt. — Ma húsz éve — kezdte beszédét a miniszter asszony —, hogy a fasiszta Németor­szág vereségével véget ért a második világháború. A pusztulás, a szenvedés, amit okozott felmérhetet­len. Szörnyűségei példátla­nul állnak az emberiség történelmében. Később arról szólt, hogy a béke megőrzése, az em­beriség további sorsa attól függ: a tettek és a szavak fegyverével, közös összefo­gással megküzdenek-e a há­ború nélküli világért. — Napjainkban is feszült figyelemmel kísérjük a vietnami nép elleni agresz- eziót, amely újabb kihívás a háborút nem akaró száz­milliók ellen. Világszerte egyre nő a felháborodás és a tiltakozás az ameri­kai imperialisták vietnami szennyes háborúja ellen. Beszélt a miniszter asz- szony a Dominikában tör­ténő durva amerikai be­avatkozásról is, majd így folytatta: — Tények iga­zolják, hogy az imperializ­mus nem nyugszik, igyek­szik tűzfészket kialakítani, amely kezdete lehet egy (Folytatás a 2. oldalon) A Hazafias Népfront váro­si bizottságának szervezésé­ben hétfőn Szolnokon — a békéért, a leszerelésért és a nemzeti függetlenségért in­dított békekarapárty egyik rendezvényeként a megyei tanács kórházában rétegta­lálkozót tartottak. Dr. Bene Zoltán főorvos, országgyűlé­si képviselő tartott előadást. A gyűlésen kétszázötvenen vettek részt. GAUDEAMUS ... Gyorsítanak a megye állami gazdaságai Legelőt ad kölcsön a Nagykunság — Mezőhék veti a rizst Tiszasüiyön Beszélgetés Fodor Sándorral, az állami gazdaságok megyei főagronómusával Azért kerestük fel Fodor Sándor elvtársat, a Szol­nok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főag- ronómusát, tájékoztassa olvasóinkat arról, hogyan próbálják gyorsítani a megkésett tavaszi munkákat. — Megítélésem szerint legalább 10 napos késésünk van idáig. A tavaszi mun­kálatok lemaradására azt hiszem jellemző például az, hogy tavaly ilyenkorra 5 ezer hold lucernát kaszál­tunk le, s most 350 hold a teljesítményünk. Vagy: ta­valy erre az időre 5300 hold rizst vetettünk el, s most még csak 550 holdnál tar­tunk. Aztán, 1964-ben e na­pokban fejeztük be a ku­korica vetését, most meg még egyharmada hiányzik. És így sorolhatnám tovább. Olvastam a Néplapban dr. Kasza Béla, a Szolnok me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének nyilatko­zatát arról, hol tartanak a termelőszövetkezetek. Ná­lunk is hasonló a gond. Ezért most eddig még nem alkalmazott intézkedé­sekkel gyorsítjuk meg a munkálatokat. A kukorica vetését például a Szentta­mási és a Csorbái Állami Gazdaságban befejezték, el­lenben nagyon rosszul áll­nak a nagykunsági és a ti- szasülyi üzemben. Azok a gazdaságok, amelyek készen vannak, gépeikkel a lema­radókat segítik- Intézked­tünk arról is, hogy a Tisza- sülyi, a Nagykunsági, a Mezőtúri és a Palotási Ál­lami Gazdaság cirokkal ves- M be kukorica helyett a belvizes területet. Majdnem 1300 holdról van szó, ezen a földön már a kukorica nem érne be, viszont a ta­karmánycirok még elég jó termést adhat. — A rizs vetésének ideje Tiszasüiyön a legveszélyeztetettebb, — Tiszasüly az ország és Közép-Európa legnagyobb rizstermesztő üzeme, 1727 holdon vetnének ott rizst az idén is. Az időjárás viszont „kiverte” őket. Ezért azt határoztuk el, hogy Tisza­süiyön 400 hold rizst a Héki Állami Gazdaság vessen el, a jászsági gazdaság 6 lánc­talpas géppel siessen a ti- szasülyiek segítségére. Ti­szasüiyön egyébként két műszakban üzemelnek a gépek, s ha a vízügyi igaz­gatóság vizet biztosít, akkor lecsökkentjük a késést. Eh­hez hasonlóan a Nagykun­sági Állami Gazdaságot, a Csorbái és a Szenttamási Állami Gazdaság, a kar­cagit pedig Surján segíti. Hozzátehetem: örömmel. A szokatlan időjárás, az eddiginél is nagyobb egy­másrautaltság valóban test­vérüzemekké forrasztotta az állami gazdaságokat. Erre vall az is, ahogyan takar­mánnyal segítik egymást. Ebben az esztendőben ugyanis nagy kincset ér a réti széna is, Ezért amíg ta­valy például 4270 holdon műtrágyáztunk legelőt, az idén 6500 holdon végezzük el ezt a munkát- S a legelős gazdaságok úgy takarékos- kodnak, hogy jusson legelő azoknak az üzemeknek is, amelyeknek kevés van be­lőle. A Nagykunsági, a Kö­zéptiszai és a Karcagi Álla­mi Gazdaság legelőt kölcsö­nöz a Szenttamási, a Csor­bái, a Jászsági és a Palotási Állami Gazdaságnak. Az utóbbiak mintegy 700 szarvasmarhája a héten in­dul útnak a kölcsönlegelők- re. A növényápolással külön­ben időarányosan megva­gyunk. Csakhogy arra szá­mítunk, a kukorica növény- ápolása egybeesik majd a többi munkálatokkal. Ezért most nagyobb arányban di- konirtozunk, mint máskor. Tervek szerint 3900 hold kukoricavetést kellene Di- konirttal gyomtalanítani, de ennél jóval nagyobb terüle­ten, 5500 holdon végezzük el a vegyszerezést. így a kémiai, technikai vívmányok alkalmazásával, gépátcsoportosítással 8 más módon próbáljuk ellen­súlyozni az időjárás okozta kieséseket. Bízunk abban, hogy sikerül. Erre az ad reményt, hogy az emberek megértik miről van szó. És nagy igyekezettel, jó szívvel, serényen dolgoznak, próbál­nak minden lehetőt megten­ni — zárta a beszélgetést j Fodor Sándor. B- b j A kfs tarisznya az űtravalé az életre. Az igazi útrayaíöt persze a tanulásban el­töltött évek alatt szerzett tudás, emberség jelenti. így érzik ezt a töröV'-e’itmik- ló* Bercsényi Oimnázltim negyedikkel ta, m OZépfiaMjm A beltagó lányok)

Next

/
Thumbnails
Contents