Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
Világ proletárjai. egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 116, szám. Ara 50 fillér 1965. május 19„ szerda. Itt a Leninben... Tiszaföldváron kidobolták... A szerkesztőség postájából Tudományos ülés a falusi művészeit ismeretterjesztés problémáiról Népgazdaságunk helyzetének A takarékossági intézkedések első eredményei Interjú dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszterrel A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Tímár Mátyás pénzügyminisztert s a népgazdaság helyzetével, az elmúlt hónapok takarékossági intézkedéseivel. valamint a gazdasági építő munkában előttünk álló feladatokkal kapcsolatosan néhány kérdést tett fel neki. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket s a miniszter válaszait — Mi jellemzi az állami vállalatok első negyedévi gazdálkodását? — Az 1965. évi népgazdasági terv fontos elhatározásokat tartalmaz, amelyek legfőbb feladatként a munka és termékek minőségének, korszerűségének, a gazdálkodás hatékonyságának javítását tűzték ki, s a népgazdaság minden területén szigorúan megkövetelik ez ésszerű takarékosságot. E célkitűzések a gazdálkodás vezérfonalául szolgálnak és meghatározzák az állami vállalatok tevékeny- segier. Az állatni ipar első negyedévi termelése 6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban; a termelésnek ezt a szintjét 1,1 százalékkal nagyobb munkás- és alkalmazotti létszámmal érte el az ipar. A termelési többlet tehát mintegy 80 százalékban a munka termelékenységének javulásából származott. Ebből is kitűnik: helyesek és indokoltak voltak azok a határozatok, amelyek a létszámgazdálkodás kérdésében láttak napvilágot. — Megfelelő lépések történtek ■a normák felülvizsgálatára ée korszerűsítésére is. A vállalatoknál Intézkedések történtek a szükségletre termelés, az exportimport arány kedvezőbbé tétele érdekében. Kedvező jelenség, hogy az Import anyagtakarékossági intézkedések jó része nem adminisztratív jellegű, hanem a műszaki fejlesztési tevékenységbe illeszkedik. •— Mindez kedvezően hat a vállalatok költség-gazdálkodására, nyereségének alakulására is. Az intézkedések hatékonysága természetesen csak a gazdálkodás hosz- szabb időszaka alatt, a végrehajtás során bontakozhat ki. Több területen még nem eléggé javulnak az eredmények, nehézségekkel küzdenek a vállalatok. Szükséges, hogy ezt a munkát ne kampányfeladatnak tekintsék, hanem folyamatosan szerezzenek érvényt e célkitűzéseknek a gazdálkodás minden mozzanatában. — Milyen intézkedések támasztják alá a beruházások koncentrálását? Hogyan valósulnak meg ezek a gyakorlatban? Történt-e valami az állóeszközgazdálkodás megjavítására? — Az 1965. évi állóeszközfejlesztési terv kidolgozásánál arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a legfontosabb népgazdasági célok elérésére koncentráljuk. A terv az eszközöket a már folyamatban lévő, befejeződő beruházásokra összpontosította, s csak kisebb mértékben kerül sor új beruházások megkezdésére. A terv megvalósításának még csak kezdeti szakaszában vagyunk. Számos intézkedés történt, hogy a végrehajtás igazodjék a terv célkitűzéseihez. Ezek közül a következők emelhetők ki : Az építmények határidőre történő megvalósítása és a rendelkezésre bocsátott eszközök koncentrálása céljából az építőipar elszámolási és finanszírozási rendszere átalakul: megtettük a kezdő lépéseket affelé, hogy az építőipar finanszírozásában a „befejezett építmény” szemlélet érvényesüljön. Ez annyit jelent: a kivitelező vállalat csak a létesítmény üzemelésre kész átadása után jut hozzá tevékenységének ellenértékéhez. Az idén az 5 millió forint alatti építési szerződések finanszírozása már ebben a rendszerben történik. Az eszközök tervszerű, koncentrált felhasználása szükségessé tette a túlszer- ződési és túlteljesítési igények elbírálásának megszigorítását. Ilyen engedélyek kiadására — gondos vizsgálat után — akkor kerülhet csak sor, ha a túlteljesítéssel a tervben meghatározott feladatok megvalósítását, gyorsítását segítik elő. Ezek között fontos helyet foglalnak el a kül- kereskedelmileg fontos beruházások. — Mi a véleménye miniszter elvtársnak arról, hoyg a felújítási eszközöket nem mindig megfelelően használják fel a vállalatok? — A tapasztalatok szerint a felújítási forrásból végzett munkák ellentmondásos képet mutatnak. — Egyes helyeken a felújítási alap beruházásokra történő igénybevétele, a műszakilag szükséges nagyjavítások elhanyagolásához vezet. Másutt — pótlásd lehetőségek hiányában — elavult gépeken végeznek nagy ráfordítást igénylő, de minimális hatékonyságú felújítást, vagy elmulasztva a nagyobb költséggel járó esedékes felújítást, kisebb javításokkal igyekeznek ideig-óráig fenntartani az ilyen gépek üzemképességét. Sokszor az állóeszközök fenntartására igen sok erőt fordítunk, ugyanakkor végeredményben csak a technikát konzerváljuk. Ésszerűnek látszana a rendkívül munkaigényes fenntartás; tevékenység csökkentése, részben a gyors leromlást atyakdályozó rendszeres karbantartással, részben az erkölcsileg avult és fizikailag elhasználódott állóeszközök kicserélésével. Az állóeszköz-csere mértékét természetesen a rendelkezésre álló erőfonásaink határozzák meg. Egyébként előrehaladott stádiumban lévő vizsgálódás folyik olyan finanszírozási rendszer Kialakítására, ami az állóeszközgazdálko- dásnak — ezen belül a szó- banforgó témánknak — a korszerű követelményekhez igazodó továbbfejlesztésére törekszik. — Milyen eredményeket hoztak eddig a felesleges készletek csökkentésére telt rendelkezések? Folyik-e és milyen ütemben az egyes vállalatoknál feleslegessé vált készletek kedvezményes értékesítése? — A rendelet, amely a felesleges készletek haszno(Folytatás a 3. oldalon) A szolnoki kulturális hetek keretében május 1S- án, kedden a TIT Kossuth téri klubjában tudományos ülést tartottak Esztétikai kultúra falun címmel. A. tanácskozást, amelyet a TIT Országos Művészeti Választmánya és a Szolnok megyei Művészeti Szakosztály rendezett, az ország különböző tájegységeiből érkezett vendégek bnegjelenése országos jellegűvé tette. Érzésünk szerint azonban a rendezvény nemcsak formailag, hanem tartalmát tekintve is országos jelentőségű volt, hiszen a megbeszélések központjába falusi művészeti ismeretterjesztésünk általánosan érvényes, megoldásra váró problémái kerültek. Az ülést délelőtt 10 órakor Chiovini Ferenc festőművész, a TIT Művészeti Szakosztályának elnöke nyitotta meg, majd Sziget- váry György építészmérnök, a Somogy megyei Tervezőiroda igazgatójának előadása következett. Az előadó referátumában elsősorban Somogy megyéi adatokra támaszkodott, a dunántúli megyében végzett felmérések azonban országosan is tanulságos következtetésekhez vezethetnek. Több érintett kérdésben nyilvánvaló az alföldi és a Somogy megyei problémák analógiája is. Az előadás nagyon alapos, kidolgozott volt, néhány megállapítása azonban vitára adhatott volna okot. Ez a vita sajnos elmaradt. A felkért hozzászólók nem kapcsolódtak szorosan a beszámolóhoz, kissé felkészületleneknek hatottak. Ez részben annak is betudható, hogy az előadás szövegét talán nem ismerték korábban, márpedig a referátum, korreferátum rendszer csak abban az esetben vállhat igazán hasznossá. A vita mindem bizonnyal elevenebb és változatosabb lett volna, ha a felkért hozzászólások rövidebb időt vettek volna igénybe, vagy ha a figyelmet csak néhány, lényegesebb problémára koncentrálták volna. A tudományos ülés hivatalos része délután két órakor zárult. Ebéd után a városunkba érkezett vendégek a Damjanich múzeum kiállításait tekintették meg. Komáromhoz ért az újabb árhullám Rendelkezés a nyári gátak védelméről VOgy feladÁmnnÁl Kedaen reggelre a Duna ausztriai szakaszáról érkező újabb árhullám eleje majdnem Komáromig jutott, az Ma este Tiszaföldváron, holnap Kisújszálláson lesz békenagygyűlés Ma este 7 órakor Tisza- földvóron rendezik meg a békéért, a leszerelésért, a népek függ lenségéért indított békekampány újabb nagygyűlését. Előadója dr Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes lesz. Résztvesznek a nagygyűlésen német vendégek is. Csütörtökön este 19 órakor Kisújszálláson a városi tanács dísztermében tartanak békenagygy.űlést, ahol a vietnami nép ellen intézett amerikai agresszió ellen tiltakoznak a város lakói. A nagygyűlés előadója Dezséri László, az Országos Béketanács főtitkára lesz. Résztvesz a gyűlésen a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyar- országi nagykövete. előző árhullám eleje Paks környékén tetőzött. Komárom és Paks között tehát apad, a többi magyar szakaszon pedig árad a Duna. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság most rendelkezést adott ki a Duna-menti vízügyi Igazgatóságoknak, hogy a tanácsokkal közösen és a várható vízállásoknak megfelelően vizsgálják fe- : lül. hogy a Duna hullámterében, a fővédelmi töltések közötti területen melyik nyári gátat érdemes védeni, vagy esetleg fel kell adni. Ezzel az intézkedéssel sok felesleges fáradságot és nagy károkat előz- I nek meg. A MODERN SZAROK AZAZ — AHOGY A NAGYIPARBAN NEVEZIK —: SZABÁSZOK KÜLCSFONtossAgű munkát végeznek a tisza cipőgyárban, io—so küi «ne <ő pontos formára vágott bőrből tevődik össze a felsőrész —, MELVET ők SZABNAK KI. Szabó Erzsébet harmadéves tanulója a cipőipari szakiskolának. Hidraulikus srahógépen — jóval az átlag fölött — 400 pár cipő alkatrészeit szabja ki műszakonként Harangozó János a 37/B műhely brigádvezetője szovjet exportra készülő .balerina” cipők megfelelő formára alakított késeit helyezi el a felsőbőr-tábláik
