Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAf 1965. április 2. BERLIN-TOKYO-MOSZKVA NEW ■YORK-BELGRAD-LONDON Megérkezett a felszabadulási ünnepségeken részvevő bolgár és román párt- és kormányküldöttség Csütörtökön délelőtt megI KÉT ÉVTIZED Egészségünk védelmében POZSONY (CTK). Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Pozsonyban magyar filmhét kezdődött; l’RENTO (AP). Benito Antoniolli olasz kereskedő bejelentette a rendőrségen, hogy ismeretlen tettesek ellopták hétvégi házát. Mint elmondotta, az első tavaszi napon leutazott vidékre, hogy rendbehozza nyaralóját, de csak a ház alapzatát találta meg. A falakat, az ajtókat, az ablakokat és a tetőt valaki ellopta. NEW YORK (Reuter). A Pánamerikai Légitársaság gépei csütörtökön a világ egyetlen repülőteréről sem szálfák fel: A legnagyobb repülőtársaság 1528 pilótája sztrájkba lépett — bérkövetelés — alátámasztására; VARSÓ (MTI). A pécsi balett lengyelországi vendégszereplését a varsói drámai színházban rendezett díszelőadással nyitotta meg. Az előadáson jelen volt a lengyel főváros politikai, kulturális és társadalmi életének, a diplomáciai testületnek számos képviselője. Megjelent az előadáson Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság nagykövete. A balett műsorában Vivaldi: Kék etűdök, Bukovi: Parancs, Láng: Hiperbola és Kincses: Mit takar a kalapod? című művek szerepeltek. A közönség tetszéssel fogadta az együttes fellépését. A pécsi művészek még Varsóban, majd Poznanban és Gdanskban lépnek fel. MADRID (Reuter). Az Ibéria spanyol repülőtársaság közölte, hogy 50 halálos áldozata volt a szerdai légiszerencsétlenségnek. A légiforgalmi társaság két- motoros utasszállító repülőgépe néhány perccel a tervezett leszállás előtt Tanger közelében a Földközi-tengerbe zuhant. 44 holttestet már partraszállítottak, többségükben dán és svéd utasokét; PHENJAN (KCNA). Magyarország felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a phenjani Chul- lima kultúrotthonban ünnepséget tartottak, amelyen a phenjani magyar nagykövetség munkatársai is megjelentek. KHAETOUM (TASZSZ, Reuter). Iszmail szudáni tájékoztatásügyi miniszter bejelentette, hogy a szudáni kommunista párt és a demokratikus néppárt elhatározta: részt vesz a kormányban és kijelölte minisztereit a még üres posztokra. A legfelsőbb bíróság döntése szerint a koalíció a következő választásokig és új kormány kinevezéséig marad hivatalban. érkezett Budapestre a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására részt vesz hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein. A küldöttséget Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács első elnökhelyettese vezeti. A delegáció tagjai: Miso Misev, a munka- és bérügyi bizottság elnöke, Vlagyimir Sztojcsev, nyugállományú vezérezredes és Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A bolgár párt- és kormányküldöttséget a bolgár és nemzetiszínű lobogókkal, vörös zászlókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A vendégek fogadására megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, Veres József munkaügyi miniszter, valamint politikai életünk számos más vezető személyisége. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására csütörtökön reggel Budapestre érkezett a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A delegáció részt vesz a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttséget Emil Eod- naras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes vezeti. A delegáció tagjai: Theodor Has, Crisana tartomány pártbizottságának első titkára, Ilié Anto- nescu, nyugalmazott altábornagy és Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete, a-ri a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A román párlt- és kormányküldöttséget ünnepélyesen fogadták a Ferihegyi repülőtéren, amelyet romám és magyar nemzetiszínű lobogók, vörös zászlók díszítettek. A küldöttség fogadásán megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Lo- sonczi Pál földművelésügyi, Tausz János belkereskedelmi, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, valamint a politikai élet több más vezető személyisége. A két évtized fejlődésének egyik legszebb fejezete a magyar nép egészség- ügyi viszonyainak megváltozása. Hiszen 1938-ban még az ország minden tízezer lakosából 14-et ragadott el a gümőkór. — 1963-ra a tlbc áldozatainak, ezen arányszáma 2,6-re csökkent. Ma szinte az ország egész lakossága társadalombiztosításban részesül és 15 százalékos térítés mellett mindenfajta gyógyszer igénybevételére jogosult. — Nálunk ma sokkal több egészségügyi dolgozó tevékenykedik, mint valaha. —, Tízezer lakosra 17,7 orvos jut, s e tekintetben a világon csak a Szovjetunió (19.9) előz meg bennünket. A csaknem húszezer orvos Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek Harkányban, a bolgár hősi emlékműnél. Az ünnepség a néphadsereg pécsi díszegységének tisztelgésével kezdődött. Majd a bolgár és a magyar nemzeti himnusz után megkezdődött a koszorúzás. Az ünnepség a díszőrség tisztelgésével és az tntemacionálé hangjaival ért véget. • Csütörtökön a solymári angol katonai temetőben — felszabadulásunk huszadik évfordulója alkalmából — ünnepélyesen megkoszorúzmellett 1963-ban 3777 gyógyszerész, 21 ezer ápolónő, 3404 védőnő, 2233 szülésznő, 11 ezer asszisztensnő szolgálta az egészségvédelmet. Ugyamakko: hatmillió rendelőórán foglalkoztak a betegekkel a szakorvosok, öt és félmillió ^an^polgár állt a röntgen- készülék elé, s 44 onkológiai intézetben félmillió embert vizsgáltak meg. Évről évre javul az anya- és cse- csemővédelem is. A nők átlagos életkora ma 69.6, a férfiaké 65.2 év. Az elmúlt két évtizedben igen sok új óvoda nyílt meg. A járványos megbetegedéseket száműztük. Valósággá vált országunkban a jelszó: mindent az emberért, az ember javára. ták a felszabadító harcokban elesett angol és lengyel katonák emlékművét. • Csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepség volt a rákosligeti temetőben, a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban elesett román hősök síremlékénél. Az emlékmű előtt díszőrség sorakozott fel, csapatzászlóval. A zenekar eljátszotta a román és a magyar himnuszt, majd megkezdődött a koszorúzás » Csütörtökön koszorúzási ünnepséget rendeztek az amerikai hősök Budaörsi úti emlékművénél is. (MTI); Koszorúzási ünnepségek AZ OLASZ Viharsarok” nevén kívül ezt észre kellett, hogy vegyék a római riporterek — megváltozott a gyerekek egy- részének ruházata is. Nyu- gat-Németországban, főleg Münchenben és Düsseldorfban dolgozó Basilicata-i édesapák küldték ezt fiaiknak, leányaiknak, a az a A második világháború előtt írta Carlo Levi, a kiváló olasz író nálunk is ismert „Ahol a madár sem jár” című könyvét az akkor Lucaniának, ma Basi- licátának nevezett délolaszországi vidékről, ahová őt Mussolini kormánya antifasiszta tevékenysége miatt száműzte. Ez a könyv körülbelül azt tárta fel az olasz Délről, mint a „Viharsarok’’ a korabeli Magyarországról; Húsz évvel ezelőtt Levi még egy könyvet írt „a testi lelki nyomorúság, zord hegyek láncától és a leg- középkoribb babonák mocsarától határolt világ”-ról, a „Krisztos Eboliban rekedt” címűt. De egy Rocco nevű szerző — a vidék egyik szülötte — éppen tíz évvel ezelőtt még újabb szociográfiát jelentetett meg Basilicátáról, s ez éppen- úgy vádirat volt, mint Carlo Levi műved, „ősi bizalmatlanság, roskadozó házak, szűk, töppedt élet, ahol kevés és rosszízű táplálék jut mind a testnek, mind a léleknek...” Rocco híradása sem mondhatott több jót, mint húsz, meg tíz évvel azelőtt e több kisvárost és számos falut magábafoglaló vidék első, nagyhatású krónikása, — Carlo Levi. Most a ,,L’ Europeo” című polgári olasz hetilap kiküldte ripertereit Alie- no-ba, Materá-ba, Pomari- co-ba és Basilicáta egyéb helyeire; nézzék meg, miképpen avult el a Carlo Levi és Rocco keserű krónikája. Hiszen — állapítja meg a Basilicata-i híradás bevezetője — azóta volt földreform is azon a Ahol a madár sem jár: otthon a második világháború befejezése után 20 évvel Akiknek az autó csak „alkalmi munkát” jelent... vidéken és közben lezajlott a híres-neves olasz „gazdasági csoda” folyamata. („Lezajlott” — írja a ,,L’ Europeo”. Az olasz polgári lapok szintén múltidőben írnak már a kezdeti sikereket hozó „gazdasági csodá”-ról.) A régi Lucianá-nak azonban csak a neve változott meg: a nyomorúság — mind fizikai, mind szellemi értelemben — a régi. A ,,L’ Europeo” becsületesen megállapítja, hogy — bár rengeteg parasztot kérdeztek ki, s a riporterek több hetet töltöttek a vidéken — „az úgynevezett földreform semmit sem ér, hiszen az állam csak annak ad hitelt a rossz föld megjavítására, akinek a birtoka nagy pénzt ér: a kis- paraszt továbbra is megfulladhat”. — A vidék néhány autó is, and feltűnik a vidék falvainak utcáin, szintén a családjuktól évekre elszakadó, külföldön dolgozó „immigran- ti”-ik ajándéka. Mert a Ba- silicata-i nyomorúság egyetlen hatásos ellenszere „ld- tántorogni” külföldre, ott dolgozni, spórolni és ajándékokat küldeni haza. Ám az „immigranti”-sors egyrészt sok Basilicata-i családot végkép szétszakított (az asszony és a gyerekek végleges nyomorúságban maradtak otthon), másrészt — múltkoriban olvashattunk róla — például Svájcból már kezdik kiutasítani az olasz Dél minden munkára vállalkozó fiait. S mi lesz, ha a nyugatnémet „csoda” ugyancsak kiapad, mint ahogy ez az olasz „csodá”-val történt? Az a híres-neves „gazdasági csoda”, amely azonban nemcsak Basilicátát, hanem Itália sok más fontos vidékét — még a konjunktúra csúcsán is — érintetlenül hagyta. Az olasz Délen — s erről az olasz polgári sajtó kénytelen hírt adni — jár ugyan néhány autó, a lényeg azonban olyan maradt, mint Carlo Levi könyvében, az „Ahol a madár se jár”-ban. Ami körülbelül azt jelenti, mintha a magyar parasztság, vagy akár csak egy tájegység parasztsága még mindig úgy élne, ahogy azt Fája Géza írta le a „Vihar- sarok”-ban... (—lg—) Aliano: Megmaradt az „ősi bizalmatlanság, roskade- zó házak, szűk töppedt élet,.,”