Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-07 / 82. szám
IMS. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁRÓL —■ ...........——■ * O lvasóink írják Köszönet ax orvosoknak Több mint két hónapja fekszem az újszászi szanatóriumban. Itt olyan gondos kezelésben részesülök, amelyre nem is találok megfelelő kifejezést. Ezúton Kunmadarason a MÁV szakszervezethez tartozó dolgozók mély felháborodással ítélik el az amerikai imperialisták aljas cselekedeteit Dél-Vietnamban azok ellen, akik megunták az elnyomatást és szabadságra vágynak. Követeljük, Az év elején Kiss Gábor tlszaföldvári lakos azzal a panasszal fordult hozzánk, szeretném megköszönni hozzám való jóságát dr. Koszorús József és dr. Forgó Etelka orvosoknak. vessen véget a támadásoknak, mi pedig testvéri, harcos üdvözletünket küldjük a hős vietnami népnek, s bízunk benne, hogy az igazság győzedelmeskedni fofr hogy egy cibakházi névrokona adóilletményének , kifizetésére kötelezik, és ! tőlünk kért segítséget. A Szolnok járási tanács vb pénzügyi osztálya foglalkozott az üggyel, és megállapította, hogy a szóbanforgó 312 forint adóhátralék néhai Kiss Gábor, cibakházi lakost terheli, s az összeget az elhunyt leánya, Takács Bálintné köteles befizetni. Bukósisakprobléma Sorköteles vagyok, az MHS keretén beiül rendezett gépkocsivezetői tanfolyamra járok. — Március 28-án műhelygyakorlat volt Kunszentmártonban. Hazafelé motorkerékpárral mentem Szelevényre, bukósisak nélkül. A helybeli rendőr felírta a vezetői igazolványom számát azzal, hogy szabálysértést követtem el. Holott vennék én bukósisakot, de sem Szolnokon, sem a megyében, sőt még Budapesten sem kaptam. Mindenütt a második negyedévi szállítmányt várják. Javaslom egyúttal azt Is, hogy addig ne adjanak el motorkerékpárt, amíg bukósisakot nem tudnak adni hozzá. K. Farkas Sándor Szelevény, Halesz 15. Szerkesztői üzenetek E. I., Szolnok: versét részben anyagtorlódás, —- részben annak darabos, gyenge felépítése miatt közölni nem tudtuk. P. S.-né, Kisújszállás: — előző üzenetünk önnek is szól. G. G„ Jászberény: Matrica című elbeszélése sajnos nem üti meg a közlés mértékét. B. Gyuláné, Űjszász: a Szülők—nevelők fórumába küldött írása figyelemreméltó, a közeljövőben felhasználjuk. Szemüveges tyúkok Az olaszországi Sala Di Cesenatio baromfitenyészetében körülbelül 3000 harcias tyúk olyan hevesen verekedett, hogy több száz elpusztult közülük. A farmerek sok mindennel ki- sérleteztek kibékítésükre és végül — a szemüveghez folyamodtak! Harcképtelenné tették a tyúkokat. A vörös műanyagból készült pá- paszemmel. Jól látnak vele a tyúkok távolba, közvetlen környezetüket azonban nem látják, tehát verekedni sem tudnak. Éhen azért nem pusztulnak, mert — vak tyúk is talál szemet. K. Jt-né — Üjszász Hozzászólás Szolnok tisztaságához Hiába ássuk fel, hozzuk rendbe tavasszal kis vi- ágoskertünket, ismeretlen kerékpárosok, talicskázók, neveletlen gyerekek letapossák a virágágyakat. így hiába szeretnénk, hogy Szolnok tiszta és virágos város legyen. Javaslatunk, hogy akit tettenérnek a nyílt utcán szemetelés közben, vagy rongálják a virágoskertet. helyszínen bírságolják meg. Továbbá a kis mellékutcákat is ki kellene kövezni, igy elkerülhető lenne az, hogy a járókelők és a járművek behordják a sarat a város szívébe. Esős Időben a járművek hajtsanak lassan, mert a szűk utcákban lefröcskölik a házak falát. Száraz időben pedig gyakrabban öntözzék az utcákat, járdákat, és ha egy mód van rá, a köztisztasági vállalat szerezzen be átsöprő autót. Szolnok, Ady Endre út 67. és 67/a lakói Kunmadarast tiltakozás ax amerikai agresszió ellen bagy m Egyesült Államok Balogh István szb-titkár Kunmadaras Emlékezés egy hősre Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából osztálytársainkkal levelet kaptunk Bakuból A levélben kérés: írjunk egy magyar újságnak Iván Tyimofeje- viesrői és a tik- bet küldjük el édesanyjának, tván 1945. február 24-én Szolnokon halt hősi halált, árját két éve kis tátogatja, ápolja. Tizenkilenc éves korában kellett meghalnia, s egy bakui édesanya hiába várja fiát. Festőművész szeretett volna lenni IvánTyimo. fejevics, és soksok képet festeni a boldog, békés világról. De közbeszólt a háború. A szovjet hadsereg győzött ugyan, de a háború sok ember álmait, remények húrfa. keresztül. A szemekben könnyek csillogtak, a boldogság és a részvét könnyei. A hála és a meghatottság érzésével gondol mindig azokra a magyar nép, akiknek új életét köszönheti. így lett a bakui fiúból, Ivánból is hős, aki életét egy nép jövőjéért áldozta. Szőke Margit Szolnok, Móricz Zs. u. 12. Panaszok, intézkedések A lakosság »zolgálatában? Augusztusban 2000 forint személyi kölcsönt vettan fel a szolnoki OTP-től. A részleteket rendesen fizettem és tartozásomnak eleget tettem. Miután befizettem az utolsó részletet, március havi nyugdíj illetményemből még egyszer levonták. Azóta is hiába reklamáltam, a pénzemet nem ^került visszakapni. Molnár Pál Szolnok, Bimbó u. 30. Megoldódtak a névrokonok nehézségei Mire jó a libresszó? A libresszó olyan eszpresszó, ahol könyvet is lehet kapni. Tehát a vendég nemcsak azt mondja: kérek egy forró feketét; így is szólhat: kérek egy duplát é° Móricz Zsigmond Forró mezők-jét (legalább az legyen forró). Van libresszó, ahol folyóiratot is áruinak és a könyveket nemcsak megvenni, de helyben olvasásra kölcsönözni is lehet (jó lenne ezt is bevezetni a kunszentmártoni libresszóban — és egyáltalán: több libresszót a megye városaiba!). A kunszentmártoni libresszóban megkérdeztük az elmélyülten olvasó Dóczy Antóniát, a Statisztikai Hivatal dolgozóját, hogy mi hasznát látja a libresszónak, hiszen ezeket a könyveket néhány lépéssel odébb a könyvesboltban is meg lehet venni (ide is onnan hozzák). — Azért járok ide, mert a könyvesbolt csak ötig van nyitva, az eszpresszó meg tízig. Azonkívül itt kényelmesen olvashatok is egy fekete mellett. (Kár, hogy a kirakatban nincsen könyv, se felirat, ami a libresszóra utalna, ebben az egyébként is nagyon szegényes kárakatbaxU ÍCV SZÖVŐDIK A BARÁTSÁG... A Belgrádi Rádió gyermekkórusa Szolnokon Tegnap délelőtt vörös- ryakkendős kis úttörők tolongtak kíváncsian a járműjavító kulturházának bejáratánál. Annak a két autóbusznak a jövetelét várták, amelyekkel kedves vendégeik, a Belgrádi Rádió gyermekkórusának tagjai érkeztek Szolnokra. — Nem kellett sokáig vára- kozniok. Az autóbuszokból kékruhás kislányok és „komoly”, hosszúnadrágos kisfiúk szálltak ki. Először egy kicsit tanácstalanul nézegettek körül, de hamarosan élénk társalgás indult meg a vendégek és a vendéglátó újvárosi iskola pajtásai között. Ez a társalgás nem is annyira hangos, mint inkább nagyon látványos volt Gesztikuláltak, mutogattak egymásnak. — Ebben a korban még a nyelvi nehézség nem jelent számottevő akadályt. Tizenegy órakor kezdődött a jugoszláv gyermek- kórus hangversenye a kul- túrház színháztermében. — Először az újvárosi iskola énekkara és kamarakórusa tépett színpadra, kis műsorukkal köszöntve a jugoszláv pajtásokat A Belgrádi Rádió gyermekkórusa az együttes művészeti vezetőjének — Zlatán Vauda-nak — a vezényletével mutatta be műsorát. A magyar úttörők sűrűn fel csattanó vastapsokkal hálálták meg a szép, művészi élményt, — majd a belgrádi kórus után az úttörőház táncosai vették birtokukba a színpadot. Még a hangverseny előtt megismerkedtem Dusán Markoviccsal, a Belgrádi Rádió és Televízió titkáráéval, a jugoszláv művészeti delegáció vezetőiével. Kértem. hogy alkalmas időpontban beszéljen egy kicsit az együttes történetéről, szolnoki vendégszereplésük előzményeiről. Legalkalmasabbnak erre a beszélgetésre az ebédidő látszott. Ebédre az újvárosi pajtások meghívtak magukhoz egy-egy jugoszláv kisfiút vagy kislányt és a program szerint a családi ebéd után városnézés következett. E program zsúfoltsága miatt Dúsán Markoviccsal folytatott beszélgetésemet többször is el kellett halasztanunk. Végül is erre az autóbuszban került sor, a városnéző kirándulás előtt. A belgrádi gyermekkórus 1947-ben alakult. Főleg a rádióban szerepelnek, de nagyon sokszor felléptek a jugoszüáv ifjúsági napon rendezett gyermekkórus fesztiválokon is. Hazánkba a Magyar Rádió gyermek- kórusának 10 éves jubileuma alkalmából rendezett nemzetközi gyermekkórus találkozóra érkeztek. Vasárnap e kórusfesztivál díszbemutatóját a televízióban láthatták azok is, akik most Szolnokon személyesen találkoztak a jugoszláv gyerekekkel. A közösen eltöltött ebéd ideje alatt, a gyerekek any- nyira megbarátkoztak, hogy nem is akartak elválni egy. mástól. A magyar pajtások kis jugoszláv barátaikat elkísérték városnéző sétájukra is. Az Újvárosi iskolától az úttörőházig a gyerekekkel tömött buszok harsogtak a víg nótaszótól. A hangulat vidám volt és felszabadult. A jugoszláv gyerekek a buszban újra megismételték szinte teljes műsorukat. Látszott, hogy szívük szerint szeretnek énekelni. A belgrádi gyermekkórus délután 5 óra után indult vissza Budapestre, ahol ma este még egy búcsúfogadáson vesznek részt és holnap utaznak vissza hazájukba. R. G. BÁTOR — (Quick karlkat urája) Mindig van újabb meg újabb segítség Szívdobogás a tengerek mélyén Az óceánok kutatói már régóta keresik a magyarázatát annak, hogy az északi tengerekben mi okozza a rendkívül alacsony frekvenciájú erős hanghullámokat, amelyeket érzékeny vízalatti műszerekkel, úgynevezett „hidrofonokkal” regisztrálni lehet. Miután az amerikai Bell laboratórium munkatársa, Richard A. Walker megállapította, hogy e dobogásszerű hangok ütemesen ismétlődnek, és tanulmányozta terjedési sebességüket, merész elméletet állított fel: szerinte a cethalak szívdobogásáról van szó. A műszer azonban csak abban az esetben képes felfogni a hangokat, ha az állat kitátja a torkát és apró halakból álló táplálékát veszi magához. Ellenkező esetben az Óriás test hús- és zsírtömegei elfojtják a szív- hangokat; Amikor két évvel ezelőtt odaállt elmondani, hogy mit dolgoztak és mii akarnak még tenni a népfrontosok, rettenetesen nagy lámpaláza volt, beszélni is alig tudott. Más az, odaállni a felnőttek elé és nekik beszélni. Sokkal, de sokkal nehezebb, mint az iskolásoknak magyarázni, tanítani a magyar nyelvet vagy a történelmet. Sőt, a személyes, a családoknál, a kisebb gyűléseken elhangzó beszélgetések sem voltak sose olyanok, hogy ott elakadjon á szava. De itt majdnem úgy iárt. — Azt a lámpalázat csak azzal tudom magyarázni, hogy akkor láttam, ménnvi- re meg kell becsülni az emberek tiszteletét. Azután a szaioliak nemcsak meghallgatták, meg is választották községi népfront titkárnak Fabó Margit tanárnőt. — A tavalyi munkatervünk nem volt valami jó —, mondia. Űgv általában határoztuk meg, hogy mit akarunk tenni. Az idei terv már más lett. Ilven: A Vörös Csenel Tsz-ben kevés az állattenvésztő. — Ezért az idén a tsz vezetőinek segítségével védnökséget vállaltunk a szövetkezet szakember kénzése felett... Az első „visszaignznlás:” A tél vé"én hatan hefeíez- ték az állattenvésztő szaktanfolyamot... Segítőik azokat az asszonyokat, akik a szocialista brigád cím elnyeréséért neveztek be az idén a szövetkezetben... — Most negyedikesek, akik a betűvetés tanfolyamát kezdték. Az idén még egyszer bejárjuk a községet, utána nézünk, van-e még valaki, aki szeretne megtanulni írni, olvasni... Az asszonyokat megkérdezzük, milyen előadásokat akarnak hallgatni, mire kérjük meg a nőgyógyász orvosokat... Benne van ebben a tervben az is, melyik utcában mennyi társadalmi munka kellene ahhoz, hogy mielőbb égjen a villany, stb, stb. — Mindig jó érzés fog el — mondja Fabó Margit —, ha valamit elvégezünk és érzem, hogy abban a munkában mindig újabb és újabb segítségünk van. A rendezvényeken mindig olyan szívesen látok mindenkit, mintha személyesen az én vendégem volna. Űj- ból és újból érzem, nem töltjük feleslegesen az időnket, értelme van a népfront munkának. — És ezt az egészet olyan jól össze lehet kötni a nevelői ténykedéssel. A szülők olyan hamar készek segíteni, — csak kérni, aktivizálni kell őket. Abban, hogy Szaíolban víztorony épült, s a villanyfény mind közelebb iut a faluszéli utcákhoz, házakhoz, a társadalmi munkásoknak igen nagv részük van. Fabó Margit, a népfront községi titkára pedig most érzi igazán, miiven indokolt volt a lámpaláz akkor, amikor őt, a fiatal lánvt egv község népfront mozgalmának vezetésével tisztelték meg. (B. E4
