Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
1965. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Törvénybe iktatták a magyar nép felszabadulásának történelmi jelentőségét Az országgyűlés ünnepi ülése Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést tartott az országgyűlés. Már jóval 11 óra előtt benépesültek a Parlament folyosói, az ülésterem körüli társalgók: megjelentek az országgyűlés tagjai és az ülésre meghívott vendégek — a munkásmozgalom veterán harcosai, a 2b évvel ezelőtti képviselők, közéleti személyiségek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Ünnepi fényárban úszott az ülésterem, amelynek páholyai és karzatai 11 órára zsúfolásig megteltek az ünneplőruhás vendégekkel, akik — csak úgy, mint a kév- viselők — az ünnepi alkalomra feltűzték kitüntetéseiket. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Jelen volt az ülésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett párt- és kormányküldöttségek, A. 1. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vezetésével a szovjet, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politiluii Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes vezetésével a román, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt . Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese vezetésével a bolgár, Alekszandr Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével a jugoszláv, Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, miniszterelnökhelyettes vezetésével a csehszlovák delegáció tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a képviselőket, majd hosszantartó nagy taps. ünneplés közben köszöntötte az ülésen részvevő párt- és kormány- küldöttségek vezetőit és tagjait, az ülés külföldi és hazai vendégeit. — 20 éves jubileumát, ünnepeljük hazánk felszabadulásának, 20. évfordulóját annak a feledhetetlen tavaszi napnak, amelyen a Szovjet Hadsereg az oldatán fegyvertársként küzdő román, bolgár és jugoszláv csapatokkal együtt megsemmisítette hazánkban a gyűlöletes náci fasizmus uralmát, s vele együtt került a történelem süllyesztőjébe a dicstelen, népellenes Horthy- rendszer. Megnyílott népünk útja a független, szabad és demokratikus Magyarország építéséhez. — A magyar nép jogos büszkeséggel tekinthet visz- sza a néphatalom éveiben kivívott eredményeire- Magyarországon örökre száműzték a kizsákmányolást, a nyomort, a szolgai megaláztatást, hazánk minden gazdagsága, szépsége, kultúrája köznépünk szabadon, biztonságban, növekvő jólétben él és egységbe tömörülve munkálkodik boldog jövő- jén, a szocializmus teljes felépítésén. — A Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel történelmi.sorsközös- ség fűz össze bennünket. Egységbe forrasztanak bennünket az emberiség legszebb álmainak megvalósításáért, a kommunizmus felépítéséért, ä béke megőrzéséért kifejtett közös erőfeszítéseink. Erre lelkesít bennünket és velünk együtt egész dolgozó népünket mai ünnepi ülésünk is. — Tisztelt Országgyűlés! Ünnepi ülésünk napirendjén a magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat szerepel, amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke nyújtott be hozzám. — Felkérem Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét, a törvényjavaslat előadóját, tartsa meg ünnepi beszédét. Ezután nagy taps közben Dobi István lépett a szónoki emelvényre. Dobi Isi Tán parlamenti beszéde Tisztelt Országgyűlés! Zászlódíszt öltött, ünne. pel Magyarország. Az ünnep melegét szívében érzi a nép. A szívekben élő hála vezet, amikor elsőnek én is kedves vendégeinket üdvözlöm. Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóján ünnepi ülésünk nevében köszöntőm a magyar népet. » Tisztelt Országgyűlés! A felszabadulás előtt Magyarország rendkívül nehéz helyzetben volt. Az 1919-es Tanácsköztársaság tragikus bukása után negyedszázados áldozatos, kemény és keserves küzdelem folyt itt a nemzet haladó erői és az országra nehezedő zsarnokság között. A harcot a munkásosztály forradalmi pártja, a Kommunista Párt vezette. A magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal élén járt az önálló nemzeti létért, függetlenségért, szabadságért folyó küzdelemnek. Ebben a harcban szövetségesekre talált minden dolgozó osztályban és társadalmi rétegben. Az elnyomott tömegek az élenjárókra figyeltek, onnan vártak jelzéseket, irányítást t— biztatást is a jövőre —, s elmondhatjuk, hogy ezekben a háborúellenes és antifasiszta küzdelmekben született meg a nemzet összefogása. A haladó és antifasiszta, békebarát erők mozgalmai, harcai, véráldozatai nem voltak hiábavalók. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk most azokra, akik fegyveresen szervezkedtek és harcoltak Magyarország német náci megszállói és a nyilas banditák ellen, a partizánharcok és ez ellenállási mozgalom hősi halottaira, vértanúira. Érdemeik és áldozataik örökké emlékezetesek maradnak. Számunkra valóban megváltás volt a felszabadító seregek megjelenése hazánk földjén. A szabadságot hozták nekünk, a felemelkedés, az emberi élet lehetőséget sokmillió elnyomott magyar számára. Népünk és országunk életében forradalmi és történelmi fordulatot jelentett a felszabadulás, ezért nevezzük és érezzük április 4-ét legnagyobb nemzeti ünnepünknek. Kérem kedves vendégeinket, elsősorban szovjet barátainkat, s mellettük azoknak az országoknak a képviselőit, amelyek a szovjet seregek oldalán részt vettek Magyarország felszabadításában, az itt megjelent román, bolgár, jugoszláv küldötteket, fogadják a hála és tisztelet kifejezését, amit népünk, országgyűlésünk és a magam nevében tolmácsolok, érezzék, hogy ez a hála és tisztelet népünk szívéből-lelkéből árad országuk és népeik felé. A hitleri háború legszörnyűbb szenvedéseit a Szovjetunió népei viselték, ők hozták a legnagyobb áldozatot a fasizmus megsemmisítésére ’étrehozott nagy szövetség teljes győzelme, ért, s a mi felszabadításunkért is. Ezért érez népűnk soha el nem múló hálát és testvéri barátságot a szovjet népek iránt. Ezért megbonthatatlan és örökérvényű a szövetség, amely Ma- gyarországot a Szovjetunióhoz fűzi. Tisztelettel emlékezem meg ezen az ünnepnapon a fasizmus ellen harcolt szövetség többi országáról es népéről is, külön kegyelettel azokról az angol, amerikai és lengyel 'katonákról, akik itt haltak hősi halált, magyar földben pihennek, s csehszlovák barátainkról^ testvéreinkről, akik velünk egyek voltak a szenvedésben és partizánharcaikkal a mi sorsunkon is enyhítettek. Ma ünnepel az ország, a magyar nép. Kérem kedves vendégeinket, osztozzanak örömünkben, s szeretném, ha a nagy ünnepség örömében a szocialista család és valamennyi szomszédunk részt venne. Most két évtizedes szabadság, sokszor nehéz és küzdelmes, de magunk javára végzett munka eredményeit vesszük számba. — Nem feledhetjük azonban, hogy miközben a nép éhezve építeni kezdett, már a felszabadulás utáni első időkben komoly politikai erők, nem lebecsülhető hagyományokra támaszkodva, egy letűnt világ szemlélete és fogalmai szerint tervezték a jövőt, a múlt átmentésén fáradoztak. Régi zsarnokságot próbáltak újjá éleszteni, személyekben és intézményekben a nép nyakára telepíteni. Ezzel próbálkoztak többször is, később is, a hatalomért folyó harc idején. — Reményeik véglegesen 1956-ban hiúsultak meg, amikor tapasztal- niok kellett, hogy a magyar nép szocialista rendje megdönthetetlen. A kommunisták mindvégig hirdették, hogy nem engedhetünk, — nem topoghatunk egyhelyben, különben visszajön a múlt és vele a nagybirtok, a nagytőke, a földtelenség, o munkanélküliség, a nyomor, % dolgozó ember jogtalansága és megalázása. Hinnünk kell a jövőben. A nép két évtized társadalmi harcai közepette mind nagyobb bizalommal fordult a Kommunista Párt és a vele szövetséges következetésen haladó, baloldali erők felé. a jobboldal, a reakció pedig döntő, történelmileg visszavonhatatlan vereséget szenvedett. A legfőbb, hogy a hatalom szilárdan a munkásosztály vezette dolgozó nép kezében van, szocialista az ipar, a mezőgazdaság, megszűnt a tőkés kizsákmányolás, leraktuk a szocializmus gazdasági alapjait. A múlt, a hárommillió koldus, a nyomor, a munka- nélküliség, a szellemi sötétség, az urak Magyarországa örökre eltűnt. Űj ország született, a dolgozók Magyarországa, amelyben a hatalomra egyedül hivatott, arra egyedül jogosult a dolgozó nép uralkodik. Független Magyarország született, ‘amelynek kül- és belpolitikáját nem külső hatalmak, hanem kizárólag a nép érdekei irányítják. A nép áldozatos munkájával nemcsak a romokat takarította el,, hanem megteremtette a szocialista építés elengedhetetlen alapfeltételét, a nehézipart — előbb csak a szükségletek nyomában haladva, később azonban már a nép megnövekedett igényeinek megfelelő módon fejlesztettük a könnyűipart, mind gazdagabban tudtuk ellátni közszükségleti cikkekkel a kereskedelmet. Iparvárosokat építettünk új, hatalmas üzemekkel, kényelmes korszerű lakónegyedekkel. Néhány iparágban elértük a világszínvonalat, sok árucikkünk a legnagyobb ipari országok áruival versenyképes. Húsz év tapasztalataiban joggal látjuk annak zálogát, hogy a munkásság, a műszaki szakemberek és a gazdasági vezetők biztosítani tudják a jövőre vonatLlnne ff éltesen felvonták a Kossuth Lajos téren Állanti zászlót az Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt első alkalommal került sor a parlament előtt, a Kossuth Lajos téren az Állami zászló ünnepélyes felvonására. A zászlófélvonási ünnepségen részt vett Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, továbbá politikai és társadalmi életünk sok más ismert vezető személyisége, a Magyar Néphadsereg tábornoki karának több tagja, s a társfegyveres testületek több vezetője. Már jóval 10 óra előtt nagy számban gyűltek ösz- sze az érdeklődők az ünnepség színhelyén. Pontosan 10 órakor kürtszó jelezte Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter érkezését, aki meghallgatta a csapatzászlóval felsorakozott díszőrség parancsnokának jelentését, majd — a Rákóczi induló hangjai közben ellépett a díszőrség előtt és üdvözölte az egységet. Ezután a tiszta selyemből készült pirós-fe- hér-zöld színű állami zászlót díszőrök kíséretében vitték az árbochoz, s miután a díszőrök elfoglalták helyüket a talapzatnál. a himnusz hangjai és a díszszázad tiszteletadása közben felvonták a 16 méter magas árbócrúdra. Az ünnepség befejezéseként a díszőrség, majd pedig a zenekar díszmenetben vonult el az állami zászló előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök álltak díszőrséget. kozó ipari terveink beteljesedését is. A magyar parasztság két forradalmat élt meg a húsz év alatt: a feudális nagybirtok-rendszert felszámoló földosztást és a falu szocialista átalakítását. Mind a kettő történelmi jelentőségű lépés volt a falu és a parasztság életében. Ma már szemmel láthatók az eredmények. A parasztok szorgalma, a földhöz, a mezőgazdasághoz való hűség, a munka szeretete évről évre erősíti a szocialista nagyüzemi gazdaságokat. A szövetkezeti parasztság ter- melőakarata népgazdaságunk egyik nagy és megbízható erőforrása. A parasztember is megszabadult a létért, a fennmaradásért vívott küzdelem gyötrelmeitől. A közösségi, nagyüzemi munka lehetővé teszi, hogy új ház építésére, ruházkodásra, művelődésre, gyermekei neveltetésére gondoljon, s túlnézzen faluja határain, érdeklődjön az ország, a világ dolgai iránt. A parasztemberek hű szövetséges társként ott állnak a munkások mellett. Magas állami, társadalmi posztokat is betöltenek, megyei és országos feladatokat vállalva. A régi értelmiségnek is megvoltak a forradalmárai, bátor, haladó emberei és nem is csekély számban. A szocializmus vonzása évről évre erősebben hatott a tanult emberekre. Közben felnőttek a munkásosztály és a parasztság soraiból érkezett fiatal értelmiségiek és azt tapasztáljuk, hogy ma már az építőmun kában az öregebbek és a fiatalok, a régi és az új értelmiség egybeforrl. Eredményeik mögött megtaláljuk a régi értelmiség erőfeszítéseinek, építő, jószándékú közreműködésének bizonyítékait és a fiatalok kezenyomát. Töltse el egész értelmiségünket elégedettséggel az a tudat, hogy munkájával a népet, az emberi haladást szolgálja. Ifjúságunktól azt kívánjuk, hogy tisztelje a felszabadulás és az utána következő évek sokat fáradozott idősebb nemzedékét és képességeit a népi hatalom intézményeiben szerzett tudását forradalmi lendülettel fenntartás nélkül bocsássa a szocialista építés rendelkezésére. A jövőért való felelősséget fokról fokra a fiataloknak kell átvállalndok. Ma tigy állunk a világ előtt, mint olyan ország, és nép, amely figyelemre méltó sikereket ért el. Hazánk belső rendje és nemzetközi tekintélye szilárd, eredményei elismerésre méltók, jövője megalapozott és bíztató. A Magyar Szocialista Munkáspárt okos, emberséges, lenini kommunista politikával oldja meg életünk problémáit. A hibák és tévedések nyomai eltűntek életünkből, a sebek begyógyultak, a párttal egységbe forr a nemzet és dolgozik a szocializmusért, a jövőért. Feladatainkról nem szabad megfeledkeznünk most sem, amikor eredményeink felett tartunk seregszemlét. Jobban, olcsóbban, szervezettebben kell termelnünk. Gondosabban kell takarékoskodnunk javainkkal. — Meg kell becsülnünk a kötelességtudó dolgozókat, ébresztgetnünk kell a társadalomért érzett felelősséget. A jól végzett munka, a népért vállalt közös erőfeszítések az alapja a gaz- gadabb életnek, szocialista hazánk felvirágzásának. Élő bizonyság vagyunk a világ előtt, hogy egy nép mekkora teljesítményekre képes, ha szabad, szocialista útra lép és békességben dolgozik. A népek reményei — hogy békés eszközökkel fejleszteni lehet a különböző rendszerű országok gazdasági és kulturális kapcsolatát, s lehetséges a két rendszer békés egymás mellett élése, lehetséges a leszerelés, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítése, a világ megszabadul az atomhalál fenyegetésétől — a szocialista világ minden erőfeszítése ellenére még nem váltak valóra. Bár a gyarmati népek felszabadulási mozgalmait megállítani nem lehet, a világ különböző részein látjuk az újgyarmatosítás fegyveres és gazdasági kísérleteit. Látjuk, hogy az imperializmus vesztett, menthetetlen pozícióiért újabb és újabb tüzeket gyújt különböző világtájakon. Nem szűntek meg a háborús veszély forrásai Európában sem. Miközben szerte a világon százmilliók éheznek, az emberiség javainak jelentékeny részét még mindig a fegyverkezés emészti fel. Ebben a nyugtalanító helyzetben a Szovjetunió katonai és gazdasági hatalma, erkölcsi tekintélye, a szocialista világ ereie. a népek egyre erősödő harca biztosítéka a béke fenntartásának. Népünk elítéli az imperializmus lelkiismeretlen kalan- dcmoliti kaját, rendíthetetlenül küzd a békéért, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás eszméinek győzelméért. Tisztelt Országgyűlés! A belső rend, a biztonság, a szabad emberi élet. a gazdasági gyarapodás, a kulturális és társadalmi felemelkedés jegyében örömmel ünnepeljük felszabadulásunk huszadik évfordulóját. Húsz év történetének legnagyobb tanulsága hogy egy nép, ha erőit ösz- szefogja, öntudattal, felelősségérzettel és szorgalommal lát munkához, csodálatos erőfeszítésekre, történelmi nagy tettek megvalósítására képes. A mai ünnepi megemlékezés felszabadulásunkról és azóta elért eredményeinkről legyen biztatás mindannyiunknak. Adjon ösztönzést az építő munkához az egész nemzetnek, a pártnak, az országgyűlésnek, legyen forrása dolgozó népünk további sikereinek éí győzelmeinek. Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy az ország- gyűlés fogadja el, iktassa törvényeink közé a forradalmi munkás-paraszt kormány által a Magyar Szocialista Munkáspárt? Központi Bizottságával, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsával, á Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségével egyetértésben benyújtott törvény-javaslatot, amely megörökíti a magyar nép felszabadulásának történelmi jelentőségét. Az országgyűlés ünnpei ülésén felszólaltak a fel- szabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi párt- és kormányküldöttségek vezetői, meleg szavakkal tolmácsolták népük üdvözletét nagy nemzeti ünnepünk alkalmából. így A. I. Mikojan a szovjet. Otakar Simunek a csehszlovák, Aleksandr Ran- kovies a jugoszláv, Emil Bodnaras a román és Zsivko Zsivkov a bolgár párt és kormányküldöttség nevében emelkedett szólásra.
