Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-28 / 99. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOINOK HE6YEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG És A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 99. szám. Ara: 50 fillér 1965. április 28., szerda. Á rendszeres, alapos öntözés lehet csak hatásos TAVASZ Átadták a Min szteríanács és a SZOT Vörös vándorzaszíaját a Szolnok megyei GMona- íeivásarló és Feldo'gozó Vállalatnak Igazán szépen mutat a határ. A napokban Zi­lahi Antal szövetkezeti elnökkel és Szikszai Pé­ter tanácstitkárral gyö­nyörködtünk az öcsö- di termelőszövetkeze­tek vetéseiben. — Sokat ígérőek. A legnagyobb reményre jogosítanak. — Csakhát messze van még az aratás, nincs még a zsákban a termés, álla­podtunk meg végülis az öcsödiekkel. És van eb­ben igazság. Mert min­dig úgy szokott lenni, szinte kivétel nélkül, hogy a szép tavaszi in­dulás után jön a május­végi, júniusi aszály. És akkor egyszerre néhány bét kietlen időjárása után elvetélnek a leg­szebb remények is. Szolnok megyére külö­nösen áll ez. A túrkevei rsapadékmérő állomás öt­ven éves állagban például évi 547 milliméter csapa­dékot mutat. Tiszafüre­den mindössze 2 milli­méterrel esett több. De már az ország nyugati részén fekvő Győrben ugyancsak 50 évet mérve 612 mm a .csapadékát­lag. Jóval több, mint ná­lunk. Hazánk öntözés- igényességi térképére te­kintve pedig kiderül: táj­egységünk, a Nagykunság az egész ország legaszályo­sabb vidéke. És innen máris nyil­vánvaló, miért éppen Szolnok megyében lét- szükséglet a rendszeres öntözés. S ebből magya­rázható az is, hogy még mindig Szolnok az or­szág legnagyobb öntözé­ses gazdálkodást folyta­tó megyéje. Jelenleg is 122 ezer holdnyi terület van öntözésre berendez­ve nálunk. Legnagyobb része — több mint 80 ezer hold — felületi ön­tözésre szánva, a többi pedig esőztető öntözőte­lep. Noha lehetetlen va­lamennyi berendezett te­rületet megöntözni — egyrésze ugyanis felújí­tásra váró rizstelep — Így sem ámokfutás azt remélni, hogy 1965-ben is megöntözünk legalább 90—100 ezer holdat. Ennyire megvan a le­hetőség, s ennél sokkal több lenne az igény. Az öntözés szükségességét nálunk nem igen kell kü­lön bizonygatni, hiszen eléggé ismeretes a szak­emberek körében. Bár mégsem érdektelen, né­hány figyelemreméltó adatot idézni. Például: a szájöli Vörös Csepel Termelőszövetkezet 1963- ban rekordtermést ért el cukorrépából. Száraz műveléssel 285 mázsát termesztett holdanként. És öntözéssel? Három- százhatvan mázsát! — A holdanként! terméskü­lönbözet 75 métermázsa! Érdemes öntözni. Ugyan­ezt bizonyítja a tiszalno- kai Szabadság Termelő­szövetkezet kukorica ter­mésének összehasonlítása. 1963-ban a szövetkezet száraz műveléssel 7,6 mázsát termelt holdan­ként kukoricából, öntö­zéssel 24 mázsát. A ter­méskülönbözet 16,4 má- M holdanként. — Egy bőséges plusz termés. 8 végül egy tavalyi adat. A csataszögi Szebb Élet Termelőszövetkezet szá­raz műveléssel 11,4, öntö­zéssel 21,5 mázsa kukori­cát termesztett. Megközelítő pontos szá­mítással öntözéses gaz­dálkodással lucernából 6—700, kukoricából 1300— 1500, cukorrépából 1500— 2000 forint többletjöve­delem érhető el holdan­ként. Természetesen csak akkor, ha az öntözés nem az elmulasztott agrotech­nikai követelmények pót­lása. Tehát nem azért öntöznek a termelőszövet­kezetekben vagy az állami gazdaságokban, hogy ezzel kiegyenlítsék a trágyázás, műtrágyázás hiányát. S nem azért öntöznek, hogy a növényápolást helyette­sítsék, hogy a ritka tőál­lományt pótolják és, hogy a szakszerűtlen ta­lajművelést egalizálják. Az öntözés csak mindez­zel együtt ér valamit. Viszont az előbb fel­sorolt valamennyi agro­technikai követelmény betartása is hiábavaló le­het víz nélkül, öntözés nélkül. Csakhogy az sem mindegy, mikor öntö­zünk. A termésmentő ön­tözésnek már nincs nagy hatása. Akkor már hiába öntöznek, amikor elkókad a növény, „pipál” a ku­korica, vagyis a kiszára­dás előtt tart. Az öntö­zésnek folyamatosnak kell lennie. A tenyész­tőé elejétől, a tenyészidő végéig tartson. Mindegy, hogy felületi, vagy esőz­tető módszerrel öntözünk, egy a lényeg, hogy ál­landó talajnedvességet tartsunk. A rendszeres öntözés egyébként takarékosságot is jelent. így ugyanis ki­sebb az elpárolgás és nagyobb a hatás. — A szakemberek növényféle­ségenként ismerik az ön­tözési naptári tervet. — Tudják például, hogy a kukoricát hányszor, hány milliméter vízréteggel, melyik naptól melyik napig terjedően öntözzék meg. Mi nem is szakta­nácsot akarunk adui. Ar­ra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az öntö­zés nem júniusban kez­dődik a kánikulával, ha­nem már májusban Itt az ideje. Éppen ezért időszerű, hogy éppen ma tanács­koznak Szolnokon az ön­tözési arakét részvevői. A II. Szolnoki Kulturális Hetek programjába Il­letően ma kerül sor a megyeszékhelyen 1965. ön­tözési tennivalóinak meg­vitatására. Azt mondhat­ná valaki, eléggé rossz­kor, hiszen éppen a na­pokban hullott annyi eső, hogy megsokallta a föld. Az öntözésről azon­ban akkor is beszélni kell, amikor éppen az eső esik. Sőt akkor kell. — Mert Ilyenkor hajlamo­sak az emberek azt hin­ni, hogy örökké tart a csapadékhullás. Ilyenkor hallható: majd öntözünk, ha szárazság lesz. Az öntözés sem lehet kampány. Rendszeres, alapos, kultúrált öntözés lohet csak hatásos. a k 1/fta: A megye legnagyobb „házgyárában" Lelkes fiatalok a közömbös­ségről A szerkesztőség postájából A kisegítő iskolában Az állami építőipari vál­lalat párttitkára, DikóM:k- lós kérésünkre elmondotta, hogy milyen elképzeléseik vannak a május elsejei felvonulás színesebbé téte­lére. — Már javában és lázas igyekezettel készülnek azoknak a jelentős épüle­teknek a makettjei, ame­lyeket a vállalat épít. Kü­lön teherautón gördül majd a karcagi kórház ki­csinyített mása. — Nagy transzparense­ken lesz olvasható az 1949 óta készített komolyabb építmények felsorolása. A felvonuláson bemutatja az építőipar a megyében al­A tiszasasi Rákóczi Tsz gazdái tavalyi jó munká­jukkal, termelni eredmé­nyeikkel elnyerték az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága, a megyei tanács és a Szakszervezetek Szol­nok Megyei Tanácsa okle­velét. Most is szervezetten, nagy szorgalommal dolgoznak. Az eső okozta kényszerpihenő­ket — ami főként a kuko­rica vetését hátráltatja — a gépi kapacitás és a mun­kaidő jó kihasználásával igyekeznek ellensúlyozni. Tizennyolc erőgépük több­sége két műszakban dolgo­zik. Ennek eredménye, hogy a közös kukorica-terülei több mint 70 százalékban földbe tették a vetőmagot A talajelőkészítésben, ve­tésben Palánkai Sándor. Varga Gábor, N. Csató La­jos és Jóé Sándor traktoros jár élen. — A növény- ápolással sem késlekednek a Rákóczi Tsz gazdái. Sarabolják a cukorrépát, s felszállt a két növényvédő repülőgép is. Ezek végzik el 400 hold ősei kalászos Törökszentmiklóson ked­den délután adt% át a mi­nisztertanács és a SZOT Vörös vándorzászlaját a Szolnok megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vál­lalatnak. Az. ünnepségen megjelent dr. Dabronaki Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az élelmezésügyi miniszter első helyettese, Csutorka Lajos, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Váczi Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára. Áz ünnepség kereté­ben dr. Dabronaki Gyula miniszterhelyettes nyújtotta át. a magas kitüntetést a vállalatnak. Váczi Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára pedig_ átadta a megye: pártbizottság; a megyei ta­nács és a szakszervezetek megyei tanácsa által ala­pított vörös selyemzászíói a megyei vállalatok között folyó versenyben elért elő­kelő helyezésért. Az ünnep­ségen száz dolgozónak ad­ták át a kiváló dolgozó jel­vényt és oklevelet, valamint pénzjutalmakat. tétjük az 1945-ös május el­seje és a mai között végbe­ment fejlődést, vászoraaia- kokkal pellengérezzük ki egyes nyugati vezetők atom- hisztériáját, fenyegetőzéseit. Lesz „El a kezekkel Viet­namtól!” — tablónk és még sok más tábla, májusfa, zászlók, habanyagból ké­szített feliratok, rengeteg művirág. Illusztráljuk az öntözést és a vízhasznosí­tás különböző formáit. Borverseny, vendéglátó sátrak A Szolnok és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat terveiről Kálmán István áruforgalmi osztályvezető tájékoztatott bennünket. Az Élemezésügyl Mi­nisztérium nagytermében kiállítást rendeztek. — Az érdekes bemutató fejlődé­sünkről, eredményeinkről beszél. A cukoripar tablóiról az olvasható le, hogy a cukortermelés az 1938. évi 11 457 vagonnal szem­ben ma már 44 206 va­gon, s a 10,5 kilós évi fejadag 31 kilóra növekedett. A konzervipar 1949-hez vi­szonyítja fejlődését, azóta termelése csaknem megtíz­szereződött, 4755 vagonról 43 037 vagonra emelkedett. Az élelmiszeripar egyik legfiatalabb ága, a hűtőipar az 1955. évi 70 000 tonna áruval szemben ma már mintegy 300 000 tonna áru tárolására képes s mutató­ban már jelzik a jövőt is: 1970-re kerek félmillió ton­íiromiko találkozása Couve De v Murillc-lel Párizs (TASZSZ). Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, aki. hivatalos látogatáson van Párizsban, kedden másodízben találko­zott Couve de Murville francia külügyminiszterrel, [ (MTI) — A megtnövekedett el­foglaltság miatt vállalatunk dolgozói 'közül csak azok fognak felvonulni, akik nem lesznek szolgálatban. A meglévő egységeken kívül öt sátrat fogunk üzemel­letni, valamint több válla­latnál bonyolítunk le ün­nepi rendezvényt. Májú» 1-én a felvonulók ellátása érdekében a főútvonalon lévő szolnoki egységeink korábban nyitnak. A Béké­ben, Sportban és a Déli­bábban nyolckor, a Mú­zeumban, az Árkádban és a Tiszavirágban pedig ki­lenckor kezdődik a kiszol­gálás. A Vidámkerlben kul­turális és sportrendezvé­nyekre kerül sor, itt is biz­tosítjuk a résztvevők ellá­tását. A Tisza-hfdnál bor­verseny lesz, ottani meleg­konyhánkon lángost, lacipe- csenyét, kolbászt és halász­lét lehet majd kapni. na áru raktározásáról, hű­téséről gondoskodnak. Más grafikonokról az de­rül ki, hogy a húsipar a felszabadulás idején több mint 10 000 kisipari egységgel műkö­dött, ma 18 nagyüzem 52 termelőegysége gondosko­dik a lakosság hús és zsír ellátásáról. A húsipar termelését hat­szorosára növelte, évi hús- fogyasztásunk 36 kilóval nagyobb, fejenként átlag­ban, zsírfagyasztásunk pe­dig háromszor akkora, mint volt. Sokat fejlődött az édesipar is. Csokoládé­ból és cukorkából ma már tízszer annyit készítenek a gyárak, mint az összeha­sonlítási alapul szolgáló 1948-ban 5 vagon, a múlt évben pedig már 544 va­gon szemeskávét fogyasz­tottunk. Május í-rekészülnek... Üzemekben, intézményekben, falun és városon, fiatalok és idősek készülnek május elseje méltó meg­ünneplésére. Most Ízelítőt adunk abból, hogy mit láthatunk a felvonuláson, s hogyan készülnek a nagy ünnepre... Négyszáz ágyas kórház teherautón A munka ünnepén is dolgoznak kalmazott legkorszerűbb épületelemet, az alumí­nium szerkezetű 280x350 centiméteres falplanelt is. Ilyen elemekből épül • a Karcagi kórház. — Az ünnep előtti mun­kanapon minden nagyobb munkahelyen rövid ünnep­séget tartunk, s ugyanak­kor hívjuk meg a felvonu­lásra a dolgozókat is. — Május 1-én reggel a Beloiannisz úti munkás- szálláson osztjuk ki a ki­váló dolgozó jelvényeket, okleveleket és a különböző pénzjutalmakat. Szerény keretek között, egy-egy üveg sörrel vendégeljük meg dolgozóinkat. Tíz és télkilóról 31 kilóra nőtt a cukorfogyasztás 36 kilóval több húst eszünk vegyszerezését és a 302 hold gyümölcsös permetezését. A közös gazdaságban úgy tervezik, ha az idő kedvez május elsején, és vasárnap is, teljes kapacitással dol­goznak a tadajelőkészítő- és vetőgépék. A községben rendezendő ünnepségen te­hát a traktorosok és a ve­téshez beosztottak kivételé­vel vesznek részt a szövet­kezeti gazdák. Májusfa, s rengeteg virág A Közép-Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság felvonulási dekorációit Csorba László technikus tervezi? és ő irá­nyítja a munkát. Keze alatt dolgozik felesége és leánya is. — Előkészítő bizottságoi alakítottunk — válaszolta kérdésünkre. — Az előzetes lervek alapos megbeszélése után láttunk munkához. Már az elmúlt héten meg­kezdtük az előkészületeket mintegy húsz fővel az elő­regyártó telepen. Szemlél-

Next

/
Thumbnails
Contents