Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-24 / 96. szám
iSSS április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A korszerű üzemszervezés egyre inkább tért hódít a gépállomásokon is. így a mesterszállás! üzem a GS— 35-ös (H) erőgépek és a pótkocsik javítására specializálódik. Ezenkívül — ha a szükség úgy kívánja természetesen megjavítják a környékbeli tsz-ek munkagépeit is. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben működő javító részleg szerelője az adagolót állítja be. Hetvenkilenc gépben melegednek ez tojások A Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat dolgozóinak a közelmúltban tavalyi jó munkájuk jutalmaként egy havi keresetüket fizették ki nyereségrészesedésként. Ennek az alapját azzal vetették meg, hogy éves tervüket jelentősen túlteljesítették, mégpedig a munkatermelékenység növelésével. Az idén az egész évre tervezett 3 900 000 csibéből április 18-ig több mint másfél milliót kikeltettek, s emellett 37 ezer libát és 1550 kacsát is. Még beszédesebb bizonyítéka jó munkájuknak a kelési százalék javulása. A tavalyi esztendő hasonló időszakában a gépbe rakott tyúktojásoknak 85.6, most 86.5 százaléka kéjt ki. A libatojás kelési százaléka pedig 4.2 százalékkal magasabb a tavalyinál. Említésre méltó az is, hogy a keltető üzemekben dolgozók gondos munkájának eredményeként egészséges napos baromfi kerül a termelőszövetkezetekbe, háztáji gazdaságokba. Tavaly április 20-ig a termelőszövetkezetek 25 800 libát igényeltek és kaptak, de ennek több mint 17 százaléka elpusztult. Az idén a közös gazdaságokba vitt 14 ezer naposlibának viszont csak 2.5 százaléka hullott el. A csibénél a tífusz ferSstűcs Mihály és Kovács Imre szerelők nagy szakértelemmel gyógyítják a GS— 35-öst. Akinek nincs holtszezon tőzöttséget 0.4 százalékra sikerült leszorítani. Mégis több tsz-ből kaptak olyan jelzést, hogy ettől jóval nagyobb százaléka elpusztult az állománynak. E figyelmeztetésre úgy reagál a keltető vállalat, hogy az eddig is gondosan végzett fertőtlenítések mellett —•’ ilyen a minden üzemben alkalmazott for- malingőzös és a tojások klórlúgos fertőtlenítése — most is elvégzik a vér- vételezést azokban a gazdaságokban, ahonnan Se- nyésztojást kapnak. N. K. 7 A VASZLESO Móricz Zsigmond Esőlesők című írásában rajzolta meg a nagykunsági tikkadt szárazságban esőreményt váró paraszti figuráit. Most viszont tavasziesővé lett a Nagykunság, s tán az egész ország népe. Hiába, csak nam akar megjönni az igazi tavasz, ellenben annyi az eső, hogy „torkig van már vele” a föld. És a szövetkezeti emberek aggodalommal kémlelik az eget, kisüt-e a tavaszi nap? Jászfényszarun attól félnek, tönkremegy a palánta. Az uborkát, mint mondják, kiveri az eső. Öcsödön meg arra panaszkodnak, úgy felszalad a búza, nem tudnak rámenni gyomot irtani. Máshol amiatt bánkódnak, mikor kerülhet sor az őszszel szántatlanul maradt földek megművelésére. Egyszóval lessük és várjuk, lesik és várják mindenütt az igazi tavaszt. A mostani túlzott esőzés kártékonyságára pedig egy tiszaburai asszony mondott frappáns kifejezést: — Annyi van már belőle, hogy bicskával kellene kikaparni a földből. Szociális futtatások a Jászsági Állami Gazdaságban Több millió forint nincs a borítékban — Százéves tanyák helyett, parkettás szolgáit»ti lakások — Háromszori bőséges étkezés 9 forintért A Jászsági Állami Gazdaság az utóbbi években igen sokat fejlődött. A több száz holdiiyi új telepítésű szőlő ültetvényei egymás után fordulnak termőre. Tavaly 12 millió forintos költséggel korszerű szarvasmarha-telep építését kezdték meg. Ezzel egy időben négy korszerű, kétszoba összkomfortos gondozói lakás kivitelezését is megkezdték A gazdaság juhászata közelében szintén egy kétszobás lakás épül. A hizlalda beruházási programjában egy munkásszálló létesítése is szerepel. Mindkét állat- tenyésztési telep kap mosdót, öltözőt és pihenő helyiségeket. A gazdaság dolgozói részére 1961-ben Jászberényben hat kétszoba összkomfortos lakást építettek. A központban egy épület átalakításával tavaly négy lakást nyertek. Tatarozzák, parkettázzák, padlózzák a munkások földes szolgálati lakásai t. — Sajnos, az igényeket korántsem tudjuk kielégíteni — vélekedik Bató István, a szakszervezeti bizottság titkára. — Nagyon sok, rossz állapotban lévő tanyánk van. Némelyik már száz esztendős is elmúlt, s ezeket már tatarozni sem lehet. Az idén ki kellett költöztetnünk egy családot, mert a tanya életveszélyessé vált. Korszerűsítik a munkásszállásokat Tehát a lakásgond a tanyán sem kisebb, mint a városban. Ám a munkás- szállások jóval rendezettebbek. A felsőjászsági kerületben a női szállót folyóvízzel, boylerrel látták el. A sertésteiepd — felvonulási épületben levő — pihenő helyett újat építenek. Fokozatosan matraccal, paplannal cserélik ki a szalmazsákokat, Tkrócokat. A kerületekben gondoskodnak a munka utáni pihenőidő kulturáltabb kihasználásáról. Ujerdőn és Pusztakürtön rendszeres a filmvetítés. Klubhelyiség minden kerületben van. Ezeket televízióval, lemezjátszóval, Ilyenkor gulyást és tésztát főznek. A hentesüzem friss töltöttáruval, kolbásszal látja el a hat üzemi konyhát. A könyvelés kimutatta, hogy tavaly 690 ezer forint étkeztetési hozzájárulás terhelte a gazdaság általános költségeit. Ez amolyan borítékon kívüli fizetés, melyei sokan természetesnek vesznek és gyakran nem is számítanak. Az állami gazdaság dolgozói — a családtagoktól függően — 600—1200 négyszögölnyi illetményföldet kapnak, ezeknek talajmunkádról, bevetéséről, a termény hazaszállításáról a gazdaság gondoskodik. — 1964-ben a jászsági gazdaság 405 ezer forint költséggel járult hozzá az illetményföldek műveléséhez. Kenyérgahona• juttatás, munkavédelem Köztudomású, hogy az állami gazdaságok dolgozói és családtagjai megkapjál; a szükséges évi kenyérgabonát. Méghozzá igen kedvezményesen. Minél nagyobb a családtagok száma, annál nagyobb a visszatérítés összege. Tavaly 193 ezer forintot kaptak ilyen címen. A munkavédelemre — védőruha, étel, ital — 390 ezer florintot fordítottak 1964-ben. Érdemes megjegyezni — bár ez nem a gazdaság költségeit növeli — tavaly 800 000 Ft-ot fizetett ki az SZTK a megbetegedett munkásoknak. A gazdaság vezet® szívügyüknek tekintik a munkások szociális és kulturális szükségleteinek kielégítését. Az igények esetedként meghaladják a lehetőségeket. Ám az említett néhány példából is kitűnik, hogy évente több millió forintot tesz ki az az összeg, ami nincs a borítékban. Máthé László asztalitenisz felszereléssel Nevének hallatára zavartan fordult meg, s míg a néhány lépésnyi távolságot megtette, arcán ott volt a kérdés: mit akarnak tőle? S amikor megtudta, még inkább magába zárkózott: mit mondjon? Nincs az ő életében semmi olyan érdekes dolog, ami szóra érdemes. Abban nincs semmi különös, hogy szereti a munkáját. A maga akaratából választotta ezt a szakmát. Már kiis lurkó korában vonzotta a gép, a sokszínű határ, s ezért jelentkezett felvételre iskolahagyott gyerekként a Cibakházi Gépállomásra. Itt tanulta meg a traktoros szakmát, amelynek a több mint egy évtizedes gyakorlat alapján mesterévé vált. A szűkszavú, de a munkában annál serényebb fiatalember évek óta a tisza- foldvári Lenin Tsz-ben dolgozik. Nem tétovázott akkor sem, amikor választania kellett: a gépjavító állomáson marad, vagy tsz traktoros lesz. Nagy Vince brigádja szinte teljes létszámmal a közös gazdaságba jött dolgozni, ö közéjük tartozott és tartozik most is. A neve mindig ott szerepel a legjobbak között. Erről nem 6 beszélt. A tsz vezetői mondták el, hogy Czimrák Györgyre mindig számíthatnak. Bizonyításként a rendszeresen megjelenő szövetkezeti híradókat is fellapozták, s azokban elismerő, dicsérő szavakat találunk a fiatal traktoros neve mellett. Jogosan. Mert mindig kitűnőre vizsgázik szorgalomból, felelősségérzetből; Akár kombájnon ül, akár vetőgépet vontat. Bármit is végez, soha nem felejtkezik el arról, hogy nemcsak gyorsan, hanem jól kell dolgoznia. Ezért nem jön zavarba, bármikor látogatják meg a határban a közös gazdaság vezetői, szakemberei. Nem tart attól, hogy a munkájában kifogást találnak. A tavalyi ^egyetlen ősz az embert és a gépet is próbára tette. A Lenin Tsz-ben mégsem maradt szántatlan. vetetten föld. Czdmrák György is részese ennek az eredménynek, hiszen még lámpafénynél is vetette a kenyérgabonát, csakhogy földbe kerüljön a tervezett területen a vetőmag. Tavaly 7 hónap alatt 580 mnkaegy- séget írtak a javára, $ már az idén is összegyűjtött kétszázat. Igaz, az ő számára nem volt holtszezon. Dolgozott a gépjavításnál, résztvett a talajelőkészítésben, a koratavasziak, a borsó és a kender vetésében is. Az eső a kukorica vetéséből zökkentette ki. Ennek a vetőmagját mintegy 60 holdon tette földbe. Most alig várja, hogy ismét az MTZ nyergébe ülhessen, s Halász István segítségével elvesse a kukoricát a kijelölt táblán. Czimrák György természetesnek tartja azt, hogy ha a munka úgy kívánja, pihenőidejét is megrövidítse. Már most is nyújtott műszakban dolgozik gépével. Szavak helyett tettekkel bizonyítja, hogy érti a szakmáját és szívvel, jókedvvel dolgozik, Nagy Katalin \ és egyéb játékokkal látták el. Több helyen mozgalmas a klubélet, a fiatalok táncolhatnak. A gazdaság 1700 kötetes könyvtárral rendelkezik, s évente ötezer forintot fordítanak újabb kötetek beszerzésére. A kerületekben kihelyezett könyvtárak működnek, s ezeket tisztelet- díjas könyvtárosok vezetik. A kiolvasott köteteket rendszeresen cserélik a központban. A sportolni vágyó fiatalokat megfelelő felszerelés várja. Bekapcsolódnak a város és a megye gazdaságai közötti vetélkedőkbe. Bőséges az üzemi étkeztetés A megyei állami gazdaságaiban általában bőséges a munkások étkeztetése. — így van ez a jászsági gazdaságban is. A napi háromszori étkezés mindössze kilenc forintba kerül, s ehhez a gazdaság 7.52 forinttal járul hozzá. Hetenként egyszer van „hústalan” nap. 1 Hosszúra nyúlt viták A jászárokszállási Fatömegcikk és Játékáru Ktsz- nél tizenöt dolgozónak volt hosszú vitája a vezetőséggel. A vita azért keletkezett, mert 20 gépíróasztal munkadíjából összesen 2660 forintot „spóroltak” el a borítékokból. Nem sikkasztotta el senki a pénzt, időközben megváltoztatták a munkadíjat, á változásról azonban nem értesítették a dolgozókat. (Több esetben megtörtént, hogy egy-egy gyártmány munkadíját csökkentették, s többnyire nem Ismertették az intézkedéseket — ami általában szintén nézeteltérésekhez vezetett. A dolgozók — joggal — kifogásolták az ilyen eljárást.) A gépíró-asztalok esetében szabálytalan volt a munkabér visszatartása. Azóta kifizette a ktsz a még járó bért. De csak a Jászberényi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata után. Hasonló esetek nyilvánvalóan a munkafegyelmet rontják, akadályozzák a termelést. A vizsgálat során egyéb megoldanivaló jelenségre is fény derült. Egyik: az anyagellátás tervszerűtlen- sége. 1963-ban ipari fából csaknem 400 köbméterrel kaptak kevesebbet a ren- deltnél. 1964-ben 1400 köbméter lett volna a szükséglet, a KISZÖV azonban csak 641 köbmétert rendelt számukra (?), s mégis kaptak 1338 köbmétert. A ktsz tavaly július végén vett egy motoros fű- részelőt (gatter). A gép nem volt üzemképes, 2 hónap múlva találtak ktsz-t, amely december végére vállalta a javítást. Még tavaly augusztus elején megrendelték a Jászberényi Egyesült Építőipari Ktsz-nél az alapzat elkészítését és a gép felállítását. A ktsz ez év márciusában közölte, hogy az építéshez tervrajzok kellenek, anélkül nem foghatnak munkához. — Kicsit hosszú idő ez egy véle-- mény-nyilvánításhoz. Eltelt kilenc hónap, s a csaknem 60 ezer forintért vásárolt gép még mindig áll. Vajon meddig? (V. 9.)
