Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 94. szám. Ara 50 fillér 1965. április 22„ csütörtök. Lenin a Népbiztosok Tanácsában „Kifogtam4* egy taggyűlést Iparművészeti kiállítás és árubemutató Szolnokon Élüzem címmel tüntették ki a l\agyaltöldi Kőolajtermeló Vállalatot és a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatot A Nehézipari Miniszté­rium az illetékes sziakszer- veze i ek kel egyetértésben 1964. évi jó munkájuk alap­ján élüzem címmel tüntette ki a Nagyalföldi Kőolaj­termelő Vállalatot, vala­mint a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalatot. Mindkét vállalat kima. gasió gazdasági eredménye­ket ért el az elmúlt esz­tendőben. Termelési és gaz­daságossági tervüket az át­lagosnál jobban, éltizem szinten teljesítették. A mezőgazdaság új élüzemei A földművelésügyi mi­niszter, a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi, a vegy­ipari, valamint a helyiipa­ri és városgazdasági dolgo­zók szakszervezetének el­nökségével egyetértésben — az 1964. év gazdasági ered­ményed alapján — mező- gazdasági üzemeknek él­üzem címet adományozott. Megyénkből a Kunhegyes! Gépállomás és a Szolnok megyei Gépjavító Vállalat kapott élüzem címet. Tavaszi eső, amely nem ér aranyat A várakozó palánták — Süllyed a barométer — Olaszországban 40 centis hótakaró — Hol vagy tavasz ? A természet már rég túl van az első rügyfakadóson, az idő mégis újabb és újabb meglepetéssel szol­gál. Mostanában igen ke­veset élvezhettünk az él­tető tavaszi napfényből, mert a komor felhők el­takarták. Mi okozta az idő rosszra fordulását, ha az esőt egy­általán lehet rossznak ne­vezni? A kérdésre az alcsi- szdgeti meteorológiai időjel­ző állomás munkatársa vá­laszol: — Az időváltozás április 15-én kezdődött .— mon­dotta. — Az Adriai tenger felett alacsonyan elhelyez­kedő légtömegek fokozato­san nyomultak a szárazföld belseje felé. Hazánkat meg­előzően az összes nyugati államban zorddá vált az idő. Olaszország északi ré­szein helyenként 40 centis hő esett. Hazánkban a barométer fokozatosan süllyedni kez­dett. Míg 15-én 768,4 mil­limétert mutatott, 21-én a higanyszól 746,5 millimé­terre esett. A két dátum között lehullott csapadék messze meghaladja a sok évi átlagot. A tizenhetediki jelenté­sek szerint a Skócia északi részén elhelyezkedő ciklon­rendszer déli oldalából eny­he páradús levegőtömegek áramlanak a Kárpát-me­dence félé és fokozatosan kS töltik. — Mit hoztak a követ­kező napok? — Szolnokon 19-én 10,2 20-án 1,2, 21-én tizenhárom óráig pedig 14,6 milliméter eső esett. Az egész me­gyében erős felhőképződés és vonulás volt jellemző még. Szolnokhoz hasonlóan szerdán heves zápor vonult végig még Baján és Békés­csabán. Az állomás munkatársa a továbbiakban arról be­szélt, hogy a csapadékos Időjárás mit eredményezett a mezőgazdaságban? — A korábbi évektől el­térően ez a tavaszi eső egyáltalán nem ér aranyat. A tavasz a megszokottal szemben nagyon csapadé­kos. Kivétel nélkül az ösz- szes mezőgazdasági munká­ban fennakadást jelent. El­sősorban gondolok itt a kukorica vetésére, növény­ápolás! és növényvédelmi tennivalókra. A meleg­ágyakban nevelt palánta kiültetésével is várni kell legalább egy hetet, míg a talaj megfelelően felszik­kad. így a betervezett mun­kák hetekkel eltolódhatnak. Reméljük, hogy a több éves átlagon felül esett negyven milliméter eső után derűs napsütéses idő következik — fejezte be nyilatkozatát az állomás munkatársa. — w — Megkezdődött a bőrgyógyászok kongresszusa Szerdán délelőtt az épí­tők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában 240 magyar és több mint 200 külföldi részvevővel megkezdődött a magyar bőrgyógyászok négynapos kongresszusa. — Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Gál György, az MSZMP Központi Bizottságának Uilrv mmtfihelyettese, dr. Darabos Pál, az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének titkára. Dr. Földvári Ferenc professzor, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke megnyitó szavai után dr. Szabó Zol­tán egészségügyi minlsz tér köszöntötte a kongresz- szust. Majd előadások hang zottak el. A következő na­pokban szekcióüléseken ta­nácskozik a kongresszus. Az öntözött területek kialakításánál is fontos cél a gazdaságosság Negyvenezer hold távlati fejlesztési tervén dolgoznak a vízügyi szakemberek — Díjtalan öntözési szaktanácsadás tsz-ek részére Az Országos Vízügyi F őigazgatóság megbízásából a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei az idén első ízben szaktanácsadó szolgálatot szerveztek az öntözéses gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek részére. Hegedűs Lajos igazgatóval, Hajdú Lajos víz­gazdálkodási osztályvezető helyettessel és Pálhidi Csa­ba öntözési csoportvezetővel beszélgettünk az igazga­tóság patronáló tevékenységéről. A szaktanácsadásunk há­rom részre tagolódik. Elő- szöris a 2500 hold újonnan épült öntözőtelepen a szak- tanácsadás művezetői szin­tű. Másodszor: foglalkozunk az olyan öntözőtelepek üzembehelyezésével — 7000 holdon —, amelyek legalább három éve használaton kí­vül állnak. Végül 40 ezer hold terület perspektivikus fejlesztési tervét dolgozzuk ki az olyan gazdaságokban, ahol az öntözés arányai je­lenleg is nagyobbak az át­lagosnál. E feladatok vég­rehajtásával a vízhasznosí­tási osztályunkat és a sza­kaszmérnökségeinket bíztuk meg — tájékoztat Hegedűs Lajos. — Mi o jelentősége a szaktanácsadásnak és a tsz-eknek ez milyen előnyt jelent? — A 2500 hold munkála­tainál a szaktanácsadás — — mondta Hajdú Lajos — olyan területekre szól, ame­lyeket tavaly vagy az idén építettünk be. így például a karcagi Béke, a rákóczi- falvi Rákóczi, a fegyveme- ki Kossuth, a tiszapüspöki Rákóczi, — a tiszaszöllősi Szarvas Sándor, a mezőtúri Sallai és a nagykörűi Hala­dás Tsz-ekben. Szocialista szerződést kötünk a szakta­nácsadásra ezeknek a tsz- eknek a vezetőivel. Minde­nekelőtt a gazdaságossági szemlélet a cél. — A gyakorlatban ho­gyan valósul meg a szakta­nácsadás? — Minden tsz segítésére egy-egy felelős személyt bí­zunk meg. Mellette egy-egy műszaki kisegítő személy is dolgozik. Ezenkívül a tsz- ekbe öntözőmestereket kül­dünk ki, akik az öntözés kezdetétől egészen a befeje­zésig állandóan a helyszí­nen tartózkodnak. Mint említettem a patro- nálás célja, bemutatni ho­gyan kell hatékonyabban öntözni. A patronálóink fi­gyelembe veszik az előve- teményt, a talaj állapotát — a táblatörzskönyvnek megfelelően —, a talajmun­kát és a vetést Is. Külön,1 sen fontos, hogy az utóbbi­nál megfelelő mennyiségű legyen az öntözött növé­nyek tőszáma. Megállapít­ják, hogy milyen Időben mennyi vízzel öntözzenek. Meteorológiai megfigyelést végeznek, rendszeresen mé­rik a természetes és a mes­terséges víz hatását. Mon­danom sem kell, hogy a víz­felhasználás és a termelés egyéb költségeit is rendsze­Í résén elemzik, s év végén kiszámítják az önköltséget. — A szaktanácsadóink | szigorú belső meósként is műkődnek — jegvezte meg az igazgató. — A kivitele­zőktől ugvanis ők veszik át az öntözőteleneket. A szer­zett tapasztalatokat azután felhasználjuk a terve- t zésnél és a kivitelezésnél. A szaktanácsadóink igyekez­nek jól együttműködni a termelőszövetkezetekkel, de a vezetést persze nem ve­szik ki a kezükből. — A használaton kívüli öntözőtelepeket hogyan kap­csolják be ismét az öntö­zéses termesztésbe? — A szerződéskötések már ezzel kapcsolatosan befejeződtek, a szakaszmér­nökségek és a termelőszö­vetkezetek között, — mon­dotta Pálhidt Csaba. — A tervezett hétezer hold he­lyett 7812 hold három éve nem használt öntözőtelepet hasznosítanak újból. Ezeken jelentősebb felújítás nélkül ismét lehet öntözni. A ki­sebb javításokra — föld­munka, műtárgyak rendbe­hozása— tanácsokat adunk a termelőszövetkezeteknek. Segítünk átvizsgálni a tele­peket és biztosítjuk az ön­tözés műszaki feltételeit. A legnagyobb erőfeszítést a 40 ezer hold távlati fej­lesztési tervének kidolgo­zása követeli tőlünk. Az említett terület 20—25 szá­zalékán jelenleg is öntöz­nek. A távlati fejlesztési terv 1980-ig szól. Figyelembe vesszük a megye húsz éves távlati tervét és az öntözés fejlesztési tervét is. Az er­re kijelölt termelőszövetke­zetekben megvizsgáljuk a növénytermelés, állatte­nyésztés, a beruházások és a járulékos beruházások helyzetét is, a tapasztalato­kat, feladatokat a tervben rögzítjük. — Az igazgatóság negy­vennyolc dolgozója a napi feladatai mellett részt vesz a szaktanácsadásban és a tervezésben. Mindezt díj­mentesen végezzük a ter­melőszövetkezeteknek — fe­jezte be a beszélgetést a vízig igazgatója. Á magyar országgyűlés küldöttsége Jugoszláviában Belgrád (MTI) Belgrádban kedden este megbeszélésre került sor a magyar országgyűlés és a jugoszláv szövetségi nem­zetgyűlés küldöttsége kö­zött. A magyar küldöttség meg­beszéléseit Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke vezeti. A meg­beszélésen résztvevő jugo­szláv küldöttség élén Mi- jalko Todorovics, a szövet­ségi nemzetgyűlés alelnöke áll. A magyar parlamenti kül­döttség Kállai Gyulának, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével szer­dán reggel Belgrádból Ver- bászra utazott, ahol megte­kinti a „Verbász” mezőgaz­dasági—ipari kombinátot. A küldöttség Verbészról Újvi­dékre utazik, s megtekinti a szerb Matica-galériát és — m. 1. — a péterváradi erődöt. Július elsejével veszi át a Vasipari Vállalat Körösi úti telepét a Ganz Villamossági Művek Újabb beruházások várhatók — Az idón még nem lesz termék változás — És jövőre ? A megyei tanács illetékes vezetői, valamint a Ganz Villamossági Művek képvi­selői végleges megállapo­dást írtak alá a szolnoki Vasipari Vállalat Körösi úti telepének átadásáról. A vil­lamossági művek 1965 jú­lius elsejével veszi át a telepet, s egyben gyáregy­séget létesít. Mint lapunkból már ko­Ezerhat§záz féle kohó és gépipari termék a BNV-on LÉNYEGESEN BŐVÜLT A HÍRADÁSTECHNI­KAI, AZ ERŐSÁRAMÚ, A VEGYIPARI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPEK BEMUTATÓJA A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium kereskedelmi főosztályának vezetői szer­dán tájékoztatták az újság­írókat az idei Budapesti Nemzetközi Vásár kohó- és gépipari bemutatóiról. Szabó Tibor, a kereskedel­mi főosztály helyettes ve­zetője elmondotta, hogy a KGM a tavalyinál nagyobb — csaknem 14 000 négyzet­méternyi fedett és 6000 négyzetméternyi szabad te­rületen — mutatja be gyártmányait. Összesen 13 szakosított kiállítást rendeznek, ahol 90 KGM vállalat 1600 kü­lönféle gyártmányát vo­nultatja fel. Ezt az önmagában is gaz­dag anyagot tíz tanácsi vállalat és hatvanöt kis­ipari szövetkezet további 400 féle terméke egészíti ki. Tekintve, hogy az idén nem kerül sor őszi mező­gazdasági kiállításra, most a BNV-n a mezőgazdasági gépek legérdekesebb pél­dányait is bemutatják. A tavalyinál lényegesen nagyobb területet kapott a híradástechnika, az erős­áramú, továbbá a vegyipa­ri és élelmiszeripari gépe­ket gyártó iparág. Az erősáramú kiállítás éppen kétszerese lesz a tavalyinak, hogy bemu­tathassák a legújabb vil­lamos automatikákat és háztartási gépeket is. Különösen érdekesnek Ígér­kezik a villamos automa­tika kiállítás, ahol a logi­kai áramkörökkel műkö­dő eredményhirdető táblá­kat, a tranzisztorokkal ve­zérelt színház világító be­rendezéseket is megszem­lélhetik a látogatók. — A híradástechnika kiállítása 400 féle berendezést vonul­tat fai< rábban Ismeretes e gyár­egység Szolnokra való te­lepítése, egy hosszabb időre szóló beruházási program el­ső lépésének számít. A cél­okmányok szerint a Ganz Villamossági Művek 1970-ig 75 millió forintos beruhá­zással bővíti majd a jelen­legi telepet. A gyáregység öt év múlva 180 millió forint termelési tervet kap s körülbelül 700—800 mun­kást alkalmaz. A célokmá­nyokból az is kiderül, hogy tervezik a Csepeli Transz­formátorgyár hasonmásának felépítését is, erre azonban csak a negyedik ötéves terv időszakában kerülhet sor. Ez lenne a távlat. A je­len s a gyáregység közel­jövője sokkal konkrétabb és tisztázottabb. Az idén Július és december között a Vasipari Vállalat termé­keit gyártják így: a Magyar Daru és Hajógyárnak a portáldaru alkatrészeket, más megrendelőknek vlbro d öngólokét, politechnikai gépeket, kézi- és gépi csőr­ieket. A jövő év januárjától már a Ganz Villamossági Művek igényeinek megfele­lő profilt alakítanak ki. Kapcsoló szekrények, elekt­romos szállítógépek, és az elektromos készülékek for­gó részei készülnek majd az új gyáregységben. A Vasipari Vállalat tehát a Körösi úti telep kivé­telével továbbra is fenn­tartja a megyében és Szol­nokon levő üzemeit, gyártó és szolgáltatási feladatainak jövőben is eleget tér

Next

/
Thumbnails
Contents