Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

Világ proletárjai egyesüljetek J SZOLNOK MECTE! I PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA XVI. évfolyam, 93. szám. Ara 80 fillér 1965. április 18., vasárnap. Ki-ki a maga helyén Az idén 2,7 millió forintot fordítanak a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár szerelő csarnokának és fűtőberendezéseinek felújítására Hetenként, munkaidő után — Szocialista munka­versenyben a vasutas dolgozók 4 közvéleményt fog­lalkoztató témák között az utóbbi időben különösen előtérbe ke­rült a kötelességteljesítés. Van ebben a témában — némelyek szerint — valami erőltetett. Nem olyasmiket ismételge- lünk-e sajtóban, rádióban, és egyebütt, nem olyas­miről próbáljuk-e meg­győzni az embereket, ami a legegyszerűbb és leg­természetesebb dolog a világon? — kérdezik so­kan, jószándekú és jó­hiszemű emberek. Mi a kiindulópontjuk? Az a meggyőződés, hogy az em­bert (tudniillik a lelki- ismeretes, nemcsak a ma­ga, de a közösség érdekeit néző, a maga társadalmá­ban tudatosan élő embert) egyszerűen nem kell fi­gyelmeztetni a kötelessé­gére. Hogy tehát a köte­lességteljesítés, a fegyel­mezett, derekas munka elvégzése magától értető­dik, az életnek természe­tes jelensége. Jó lenne, ha itt tarta­nánk, de sajnos, az élet tényei nem győztek meg bennünket arról, hogy a dolgok maguktól is men­nek, hogy társadalmunk­ban mindenki a legtöké­letesebb igyekezettel pró­bálja megtenni a magáét, a maga helyén. Ez a „mindenki a maga helyén” is azok közé a meghatározások közé tar­tozik, amelyeket a buzdí­tás és a meggyőzés „elvi ellenfelei” kissé szószapo- rítónak tartanak. Hiszen — mondják — világos, hogy mindenki a maga helyén dolgozik és csak ott adhatja azt, amit a társadalom tőle vár. Mi­ért erre még emlékeztet­ni is? Mindenekelőtt azért, mert — megint csak az élet tényei tanúskodnak erről — sokan téveszte­nek utat ebben is. Nem gonosz szándékból- Sokkal inkább azért mert esetleg nem érzik legfontosabb­nak azt, amit éppen mű­velnek; de olyanok is akadnak köztük, akik túl fontosnak tartják posztju­kat is, saját magukat is... Mindenki a maga he­lyén... Egy üzem igazgatójával beszélgettünk erről a kér­désről nemrégiben. Őszin­tén megmondta: zavarják azok a — gazdasági ve­zetéssel kapcsolatban időnként megjelenő bírá­latok, megjegyzések, ame­lyek a vezető nyakába akarják varrni a legapró­lékosabb, legkevésbé je­lentős tennivalókat is. Még utasítás is akad olyan, amelyet ha betű- szerint betartana — ép­pen a vezetés lényeges, áttekintést, távlatot nyúj­tó feladatait nem lenne képes ellátni. Időben és fizikailag sem. — Azt is nagyon jól tudja azon­ban, — mondotta —, hogy az ő munkája ugyancsak megnehezedik, ha az ezer­nél több beosztott közül akár a legkisebb beosz­tásban dolgozó is az átla­gosnál több hibát követ el. Más szóval: ha a leg­kisebb beosztott a maga helyén megállja a sarat — „fent” is könnyebb a távlatokra, a fejlődésre, a nagy összefüggésre fi­gyelni. Igaz a dolog; fordítva is ki lehet mutatni a kölcsö­nösséget, az egymást meg­határozást. A „felső szint” hibái, vezetési tévedései, esetleges kapkodása per­sze még jobban érezhető „odalent”, a műhelyben. Mind a két pólusnak érez­nie kell azonban: nem le­het meg a másik nélkül; s a másik sem lehet meg ő nélküle. Ide tartozik a vezetés „mesterségének” egy nem lényegtelen részlet-tudo­mánya: az, hogy a veze­tőnek tudnia kell, mit kö­vetelhet reálisan azoktól, akiket vezet. Van a híres­sé vált szovjet katonare­gényben, „A volokalamsz- ki országúf’-ban egy fi­gyelemreméltó részlet. Momys Üli zászlóaljpa­rancsnok elküld valahová a laktanyába — apróbb megbízatással egy kato­nát. A parancsot Panfilov tábornok jelenlétében ad­ja ki, így: „öt perc múl­va itt légy!” Mikor a ka­tona eltávozik, a tábor­nok higgadtan, jószándék­kal figyelmezteti Momys Ulit: — Az a katona nem lehet itt öt perc múlva! — És az órájára mutat. A regény hőse, a zászló­aljparancsnok elismeri, igenis figyelembe kellett volna vennie egy döntő tényezőt, az időt. Ha azok, akik utasítást adnak, kon­taktusban, sőt jó kapcso­latban vannak beosztott­jaikkal (és nemcsak ud­varias köszöngető vi­szonyban), ha ismerik munkájukat és lehetősé­geiket: okos és reális uta­sításokkal is hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy „min­denki a maga helyén” a lehető legtöbbet és leg­jobbat adja. Egyébként a vezetőnek — „a maga helyén” — ez egyik legfontosabb tenni­valója: mindenkitől any- nyit várni, amennyit tőle követelni lehet és kell. n észletkérdés? Talán ** az. De az egészre kihat. Szép szavakat az építő munkáról könnyebb mondani, mint egy (eset­leg nem egészen népszerű) feladatot minden részle­tében végrehajtani. A szo­cializmus építéséhez azon­ban — ha szeretjük is a szép szó örömét, a lelke­sedés pátoszát — elsősor­ban tettek kellenek. „Mindenkitől a maga he­lyén”. B. F. A törökszentmiklósi me­zőgazdasági gépgyár szerelő- csarnoka, „a barak" megle­hetősen rossz állapotban van, már régen esedékes felújítása. A vasas szak- szervezet megyei bizottsága ezért felsőbb szervéhez for­dult segítségért. A vasas központ munkavédelmi osz­tályának megkeresésére Kiss János, a kohó és gép­ipar miniszterének helyet­tese azonnal intézkedett. Ennek nyomán az idén a szerelőcsarnok tetőszerkeze­tének felújítására került sor 1,2 millió forint ráfordítás­sal. A munkások sokat pa­naszkodtak a fűtésre is, hiszen télen fagyoskodtak. Jogos kérelmük meghallga­tásra talált. A gyár fűtőbe­rendezéseinek kicserélésére és korszerűsítésére 1,5 mil­lió forint áll rendelkezésre. Egyelőre ennyi történt, sajnos ez még kevés. — Ugyanis a tetőszerkezet fel­újítására még nem jelöltek kivitelező vállalatot, holott a munkát már meg kellett volna kezdeni. Rosszabb a helyzet a fűtéssel, mert a szükséges szerelvényeket szállító vállalat csak de­cemberre igazolta vissza a megrendelést. A vasas központ munka- védelmi osztálya emiatt újabb lépésekre határozta el magát, amelyek remélhe­tőleg sikerrel járnak. A vasasok megyei bizott­ságának feladatai közé tar­tozik az újonnan megvá­lasztott aktivisták oktatásá­nak megszervezése. Amel­lett, hogy lehetőségük van néhány termelési felelőst és munkavédelmi felügyelőt májusban egyhónapos bent­lakásos iskolára küldeni, a bizalmiak képzésére is gon­dolnak. Április—májusban 133 aktivista hetenként egy alkalommal, munkaidő után tanfolyamon vesz részt. E tanfolyamokat az üzemek­ben szervezik, helyi, ta­pasztalt előadók tanítják meg az aktivistákat a moz­galmi munka alapvető Is­mereteire. A vasutas szakszervezet­ben is befejeződtek a vá­lasztások, amelyek során a régi funkcionáriusok és ak­tivisták 40 százalékát vál­tották fel újak. Képzésük most elsődleges feladat. A tizenhárom először megvá­lasztott szakszervezeti bi­zottsági titkár egyhónapos iskolán vesz részt Balaton- kenessén, illetve Hajdúszo­boszlón. ' A vasutas szakszervezet megyei bizottsága a közel­jövőben felméri, hogy tagjai közül kik nem végezték el az általános iskolát. Ezután három évre érvényes okta­tási tervet dolgoznak ki és azt szeretnék, ha minél töb­ben jelentkeznének az ál­talános iskolába. A szocialista munkavef­seny április 4-ig tartó sza­kasza szép és értékes ered­ményeket hozott különösen a szolnoki járműjavítóban, a karcagi állomáson és a mezőtúri fűtőházban. Az értékelés során megállapí­tották, hogy a versenyben 8500 megyénkben dolgozó vasutas szakszervezeti tag vett részt. A versenyt folytatják. A legtöbb munkahelyen fel­ajánlásokat tettek május 1 ünnepének és a vasutasnap­nak tiszteletére. Bár a vál­lalások egész esztendőre szólnak, ilyen ünnepi alkal­makkor külön is szépszám­ban születnek új munkafel­ajánlások. — f — p Kedvezőtlen a megyei állami beruházások helyzete Makói hagymások Jász-kun Kakas Tavaszi munkák, nyári elő­készületek A jászkiséri Táncsics gaz­dái jól számítottak, mikor a múlt hónap végén sürget­ték a vetést. Mire a szeszé­lyes áprilisi időjárás bekö­szöntött, 78 hold tavaszi ár­pa, 79 hold zab, 150 hold borsó, valamint 50 hold mák magját már földbe tették. Felülvetettek ezenkívül 247 hold lucernát. Jól előreha­ladtak a fejtrágyázásban. Bár az időjárás akadályozta a kiszórást, mégis 1680 hold kalászosból mindössze 200 hold munkája van hátra. A föld helyenként még járhatatlan, de az egysze­rűbb talaj munkákat már végzik. Eddig 322 hold bú­zát hengereztek meg és 214 holdon fogasoltak. Az ün­nep utánra tervezik a mák sarabolását. Kísérleti paradicsomtáb­lát létesítettek a Hatvani Konzervgyár megbízásából négyszer egy holdon- Hét fajta magot kaptak eddig ismeretlen fajtákból: K—42, Scalledon, Amerikai 13 és 12, Heterózis, 1424, valamim K. K. Cél: kikutatni, hogy ezek a paradicsomfélék hasznosak-e és termeszthe- tők-e ezen a vidéken. 4 Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával tüntettek ki három Szolnok megyei vállalatot A Minisztertanács és a SZOT elnöksége 1964. évi redményeik alapján a Tiszamenti Vegyiműveknek, a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Válla­latnak, valamint a Szolnoki Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalatnak a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vtndoreászlaját adományozta. Dr. Nezvál Ferenc iqazsáqüqyminiszler a Szolnoki Ügyvédi Kamara jubileumi közgyűlésén Szombaton délelőtt a Szolnok városi tanács nagy­termében tartotta ünnepi közgyűlését tíz éves fenn­állása alkalmából a Szolno­ki Ügyvédi Kamara. Ebből az alkalomból Szolnokra lá­togatott dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, dr. Szilbereki Jenő igazságügyminiszter- helyettes és dr. Gulácsi Jó­zsef, az Igazságügyi Mi­nisztérium osztályvezetője. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Nezvál Ferenc igaz­ságügyminiszter, dr. Sebes­tyén Mihály, a Szolnoki Ügyvédi Kamara elnöke, Szabó István alezredes, me­gyei rendőrfőkapitány, dr. Kuti György, a megyei ta­nács vb-titkára, Pallai Sán- domé, a HNF megyei tit­kára és dr. Tóth Kálmán megyei főügyész­Az ünnepi beszámolót dr. Sz. Molnár Imre kamarai titkár tartotta. Ennek során vázolta, honnan indultak tíz évvel ezelőtt, milyen utat tettek meg szocialista hazánk évtizedes fejlődése során, s hol tartanak ma. Utalt az 1958-as fordulatra, amikor az ügyvédség új szervezeti kiépítése megtör­tént. Egyik legfontosabb eredményként jelölte meg, hogy a termelőszövetkeze­teknél eredményesen látják el a jogvédelmet. Szerveze­ti, politikai és szakmai szempontból is átalakult a kamara összetétele, magas erkölcsi normát állítottak a tagok elé. Előre léptek a munkaszervezés, a szociális helyzet javítása és a vagyo­ni koncentráció terén, s hasznos tevékenységüket egvre inkább elismerik. Ezután dr. Nezvál Ferenc emelkedett szólásra. A be­számolóval egyetértett és megállapította, hogy me­gyénk ügyvédi kara sikere­sen haladt előre az ügyvédi kongresszus által kijelölt úton. Ennek elismeréséül dr. Sebestvén Mibálv elnök­nek a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést, dr- Sz. Molnár Imre titkár­nak „Az Igazságügy Kiváló Dolgozóia” kitüntető jel­vényt dr. Lánczi Ferenc elnökhelyettesnek p"dig mi­niszteri dicséretet nyújtott át, majd az ügyvédi kama­rának elismerő oklevelet ajándékozott. Befejezésül sok sikert, további jó mun­kát és kellemes ünnepeket kívánt. Végül dr. Sebestyén Mi­hály megköszönte a párt-, az igazságügyi-, tanácsi- és bűnüldözési szervek segít­ségét, mellyel további len­dületet adtak az ügyvédi karnak nehézségeik leküz­désében. — Helyes úton járunk — e mondattal zárta be az ün­nepi közgyűlést. A karcagi Fmsz dekorativ részlege nyerte az április 4-i kirakaté * »nyt. Palatin"* János, Vona Géza és Papp Lajos grafikust dicsérik a l gszehb karcagi búsvéti ki­rakatok is. Képünkön Palatínus János munka közbe*

Next

/
Thumbnails
Contents